Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIV. évfolyam, 14. szám ARA: 1983. január 18., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tatarozunk Gyakran és okkal ma­rasztalják el az építőket, ezért ne vonjuk meg tőlük az elismerést sem, ha arra joggal rászolgálnak. Jól ha­lad ugyanis az országos ta- tarozási program. Az elő­irányzat szerint a hatodik ötéves terv első két évé­ben, vagyis 1981—82-ben 40 ezer lakást kellett felújí­taniuk, s további 24 ezret korszerűsíteniük. A még nem végleges mérleg: a jelzett 40 ezer otthon való­ban megújult és ismét a birtokukba vehették a la­kók, s több mint 25 ezer korábban nagyobb részt komfort nélküli hajlék vált két esztendő alatt komfor­tos, vagy pedig összkom­fortos hellyé. E száraz számok azt je­lentik, hogy újból a régi patinájával büszkélkedik Eger. Győr, Szeged vagy ' éppen Szombathely város- központja, az emberek is­mét szívesen sétálnak az utcáin, s — ami még ennél is fontosabb — kezd meg­szűnni a lakosság eláram- lása, a történelmi városré­szek lakóinak elöregedése. Vagyis újra megnőtt a bel­városi lakás ázsiója. Sok mindennek köszön­hető, hogy idáig érhettünk. A legfontosabbal kezdve: amíg az ötödik ötéves terv­ben „csak” 30 milliárd fo­rintot tudtunk költeni a ta­tarozásokra, a hatodikban már 47 milliárd a program. E még az emelkedő árakat tekintve is látványos nö­vekménynek számít! A további részletezés he­lyett szóljunk inkább arról, hogy a fejleményekben a gazdasági kényszer is köz­rejátszott. Az az igazán nem örvendetes tény, hogy a már mindenki előtt is­mert gazdasági nehézségek miatt — már évek óta csak 180 milliárd forint körüli összeget tudunk költeni be­ruházásokra. Ez pedig min­den érdekelt építőipari ve­zetőt meggondolásra ösztö­kélt. Még azt is, aki — ne féljünk kimondani — elég „nagy mellényben” járt­kelt néhány esztendeje, s válogathatott a sokféle épí­tési lehetőség közül. Végül szóljunk a szemlé­letről is. Arról, hogy kezd elfogadottá, magától érte­tődő igazsággá válni, amit a párt Központi Bizottsága mondott ki, még 1978 októ­berében: a felújítás-korsze­rűsítés sem alább való az új lakások építésénél. Szépítenénk persze, ha azt mondanánk, hogy e la­kók virágesővel köszönik meg a munka befejeztél. Erről azért szó sincs! Még ha méltatjuk is az építő­ket, akkor is maradjunk realisták: bizony, a felújí­tott, korszerűsített házak­ban is sok a hiánypótlás, akárcsak az új lakásoknál. S ennek nemcsak a ha­nyagság — időnként a lel­kiismeretlenség — az oka, hanem az is, hogy sok ter­vező még nem nőit fel igazán ehhez a nagy fel­adathoz. Éppen csak felvillantani tudtuk, mik miatt füstöl­gőnk, sőt, bosszankodunk még. Annak érzékeltetésé­re: a közvélemény nemcsak dicsér. Vár is. Többet, job­bat, mint idáig. (M. L.) Gyöngyösről exportra: csigalépcső, parketta Növekvő versenyképesség - újabb vállalati intézkedések Vállalataink mind több je­lét mutatják annak, hogy új kezdeményezésekkel, ru­galmasabb üzletpolitikával, termékeink versenyképes­ségének növelésével, előre­látóbb külkereskedelmi munkával sikeresen veszik fel a versenyt a külpiacokon, s növelik exportszállításai­kat. Ezekről a vállalati tö­rekvésekről, az újabb kez­deményezésekről számo­lunk be. 1A Győri Rába Gyár termé­kednek versenyképessé­gét egyebek között segíti a nemzetközi fejlesztési és ter­melési együttműködés. Már elkészítették az első soroza­tokat az üzemanyagtakarékos új típusú motorokból, ame­lyeket osztrák tervező inté­zettel közösen fejlesztettek ki. Ezzel a motorcsaláddal nemcsak a Rába-tehergépko­csik és erőgépek, hanem az Ikarus -au tóbuszok ver­senyképességét is növelik. Folytatják az együttműkö­dést azokkal az amerikai cé­gekkel, amelyek a magyar futóműveket más földrésze, ken forgalomba hozott jár­művekbe építik be. Hason­ló kapcsolatokat készítenek elő most indiai cégekkel, amelyekkel közösen lép­nek fel majd harmadik pia­cokon. A hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár nyu­gat-európai, amerikai és japán cégeket is megelőzött új típusú kohászati ön­tőüstmérlegével a szovjet­unióbeli versenytárgyalá­sokon. A mikroszámító- gépes kohászati mérleg ki­alakításában messzemenő­en felhasználták a legújabb hazai és szovjet kutatások eredményeit, amelyek lehe­tővé teszik az öntés meg­gyorsítását és a selejt lé­nyeges csökkentését. Az idén már harmincmillió fo­rint értékű kohászati öntő­üstmérleget szállítanak a szovjet partnereknek. Ár­jelzős, bolti mérlegeik ér­tékét azzal növelték, hogy optikai skálával látták el, amit osztrák partnerektől szereztek be, cserébe saját termékeikért. A Csepel Vas- és Fém­művek Transzformátorgyá­ra erre az évre, sőt jövőre is ellátott tőkés piaci ren­delésekkel, de máris elébe megy az új igényeknek, s ezért tovább korszerűsíti az eddig is kelendő olajhűtéses transzformátorokat. Meg­változtatják a hűtési meg­oldást, ezzel csökkentik a hűtőolaj-felhasználást, s így versenyképesebb termé­kekkel léphetnek fel a kül­piacon. Azzal számolnak, hogy a tőkés exportra szál­lított termékeik aránya a jelenlegi egyharmadról, mintegy ötven százalékra növekedhet. A Hunor Pécsi Kesztyű és Börruházati Vállalat a közös anyagi érdekeltség szerint együttműködő kül­kereskedelmi partnerével, a TANNIMPEX-szel együtt dolgozta ki idei üzlet- és piacpolitikai céljait. Esze­rint lényegesen növelik a külföldön keresett Ria S védjegyű termékek arányát és a sportkesztyűk szállítá­sait. Mintakollekciójukat — több mint száz modellt — a szokásosnál egy hónap­pal hamarább elküldlték külföldi megrendelőiknek. Ugyanakkor a budapesti és a Pécsi Bőrgyárral közö­sen kifejlesztett újabb ha­zai nyersanyagok bedolgozá­sával csökkentik a termé­kek költségét. Terveik sze­rint az idén kilenc száza­lékkal növelik exportjukat örvendetes, hogy me­gyénk üzemei szintén igye­keznek lépést tartani ko­runk követelményeivel. Jó példa erre a MEFAG Gyöngyösi Parkettaüzeme, amelynek vezetője, Farkas Imre elmondotta, hogy a múlt évben kikísérletezett és szakmai körökben is be­mutatott csigalépcső és dí­szített lamellaparketta soro­zatgyártását már megkezd­ték. Az új termékek iránt máris nagy az érdeklődés nemcsak a belföldi, de a külhoni piacokon is. Az eddigi kereskedelmi megállapodások értelmé­ben finn és holland meg­rendelésre az év elején el­indultak az első szállítmá­nyok. A korszerű termé­kekkel eddig három kamion indult útnak. Bíznak abban, hogy a folytatás sem ma­rad él és sikerül terveiket megvalósítani: áz idén 40 millió forint fölé emelkedik dollárkiváltásuk összege. Ezt várhatóan elősegítik majd a bútorokhoz készített igen szép díszléceik is, ame­lyek gyártása ugyan még csak kísérleti stádiumban van, de február végén, már­cius elején bemutatják, s joggal remélik, hogy új ter­mékeik sikert aratnak szak­mai körökben'. Kiállítások - Tudományos tanácskozás - A Tragédia a Nemzetiben és Szegeden — Műveltségi verseny — Több új könyv életéről, mun­kásságáról A Madách-évforduló ünnepségei Az idén ünnepeljük Ma­dách Imire születésének 160., Az ember tragédiája bemu­tatásának pedig 100. évfor­dulóját.. A jubileum méltó megünneplésének megszer­vezésére tavaly szeptember­ben. megalakult a Madách Emlékbizottság, amely hétfőn ülést tartott a Fészek Mű­vészklubban. Az ülésen Dev csics Miklós, az emlékbizoft- ság elnöke, a Nógrád megyei tanács elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit az író és a megye kapcsolatáról, illetve az évforduló programjáról. Madách Imre nemcsak a XIX. századi magyar drá­mairodalom klasszikusa, ha­nem karának kiemelkedő személyiségeként aktív for­málója, cselekvő résztvevő­je volt Nógrád megye poli­tikai és közéletének is — mondotta. 1983. ünnepi ese­ményeivel a lakosság minél szélesebb körét kívánják megismertetni Madách esz­mei, politikád, irodalmi örök­ségével. Január 21-én Salgó­tarjánban a József Attila Megyei1 Művelődési Köz­pontban Madáeh-illusztráci- ókiból nyílik kiállítás, s ugyianitt rendezik meg a Madách -emlékünnepséget, ezen Sőtér István akadémi- kus, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézetének igazgatója mond beszédet. Ezután kerül sor az idei Madách-díjak át­adására, majd a Madách Színház művészei a Tragé­diából keresztmetszetet ad­nak elő, Lengyel György színpadra állításában. Janu­ár 29-én, a megyeszékhelyen a TIT megyei székházában tudományos tanácskozást és előadói konferenciát tarta­nak a Madách Imre mun­kásságéval kapcsolatos kuta­tások eredményeiről. Márci­usban a magyar nyelv hete alkalmából az író nyelvi vi­lágáról rendeznek előadáso­kat Nógrád megyében. Ápri­listól decemberig a dráma- költő életét és munkásságát bemutató vándorkiállítás lesz megtekinthető Európa szá­mos nagyvárosában, a Ma­gyar Színháza Inltézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum ren­dezésében. Az író legjelentősebb mű­vét, a Tragédiát a budapesti tavaszi fesztivál keretében eszperantó nyelven láthatja a közönség. A mű szerepel a szegedi szabadtéri játékok idei műsorán, és az ősbemu­tatója centenáriumának tisz­teletére szeptember 21-én felújítja a Nemzeti Színház. Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadé­mia színháztudományi bizott­sága szeptemberben Buda­pesten iHésit tart. s ugyan­ebben a hónapban a Fészek Művészklub ad otthont a Madách-drámáikat színre ál­lító rendezők találkozójának. Balassagyarmaton és Salgó­tarjánban az ősz folyamán TIT szabadegyetemi soroza­tot szerveznék, amely Ma­dách életművével, a Tragé­dia keletkezésével, utóéleté­vel, illetve színpadi feldolgo­zásával koncepcióival fog­lalkozik. Október l"én a múzieumi és műemléki hónap megyei megnyitóién adják át Csesztvém a felújított Ma­dách-emlékmúzeumot. De­cemberben Balassagyarma­ton Madách Imre irodalmi színpadi napokra kerül sor. Az 1983—84-es tanévben a megye középiskolásai Ma­dách Imre műveltségi ver­senyen mérik össze tudásu­kat. Az évforduló kapcsán több új könyv is napvilágot Iáit: egyebek közt Horváth Ká- rolynak Madách Imre című munkája a Nagy magyar írók sorozatban, a Gondolat Könyvkiadó gondozásában, Kozocsa Sándortól Az em­ber tragédiájának bibliográ­fiája, Radó Györgynek Ma­dách Imre életrajz-kronoló­giája pedig a megyed tanács művelődési osztálya és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kiadásában. Égzengés után napsütésben Különös természeti tünemény tanúi lehet­tek a Gyön­gyösön, Illetve a Mátrában lakók szom­baton: villám­lás és menny­dörgés kísérte azt a hózá­port, amely az idei első havat hozta az ország tetejére. Kékes ismét fehérben — és az első sportkedvelők vasárnap már fel is avatták a szűz havat (Fotó: Kőhidi Imre) EGERCSEHIBEN ÉS A THOREZBEN A hét végén is dolgoztak a bányászok Csakúgy, mint az elmúlt hét végén, most is dolgoztak a tárnákban: szombaton öt bányavállalatnál — a doro­gi, a borsodi, a veszprémi, az oroszlányi és a mecseki bányavidéken — fejtették a szenet a helyi adottságok szerint egy-két vagy három műszakban. Mintegy 15 ezer bányász hozzávetőleg 300 ezer tonna szenet küldött ezen a napon felszínre. Egercsehiben például 18- an álltak munkába szombat délelőtt, s mintegy 220 ton­nát bányásztak ki a ma már oly fontos energiahor­dozó anyagból. Másnap kar­bantartási munkálatokat vé­geztek a fejtési homlokza­ton. Vasárnap egyébként több helyen szerveztek egy mű­szakot az országban, és mintegy nyolcezren 15 ezer tonnát termeltek ki. A nép­gazdaság 26 millió tonna szenet vár a bányától az idén is, s e követelmény teljesítéséhez nélkülözhe­tetlen jó néhány szabadnapi termelés. Januárban példá­ul, általában minden válla­lat két hét végi — nem rit­kán kétnapos, szombati és vasárnapi — műszakot szer­vezett. Helyenként a jobb mun­ka- és üzemszervezés mel­lett megváltoztatják a mun­karendet, főként a nagy tel­jesítményű, egészében gé­pesített frontokon térnek át a folyamatos termelésre. A Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bánya­üzemében már évek óta így dolgoznak. Szombaton 26 ezer 200 tonna szenet, va­sárnap pedig 25 ezer 150 tonnát teljesítettek a három műszakban tevékenykedő bányászok. Nagy gondot fordítanak most a bányavállalatok a tavalyi kétszáz kilométeres vágathajtási tervből elma­radt 15 kilométernyi feltá­rás pótlására. Ez ugyanis nélkülözhetetlen a követke­ző hónapok tervteljesítésé­hez az új bányamezők, fron­tok termelésbe vonásához. Az elmaradás oka az volt, hogy a tavalyi negyedik ne­gyedév többletfeladatainak megoldása szükségessé tette, hogy az elővágásokból sok dolgozót átirányítsanak a termelő munkahelyekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom