Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1983. január 15., szombat 1,80 FORINT Takarékos növényvédelem - Francia és olasz metsző-, csonkázógépek — Újabb telepítések — Művelési mód vizsgálatok Mire készülnek szőlőtermelési rendszereink...? Vitákkal vagy viták nélkül Egyre gyakrabban hallom mostanság azt a véleményt, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben teljesen felesleges mindenfajta vita. Lett légyen szó akár gazdasági, akár tansadalmi kérdésekről. Sokan úgy vélik, hogy olyankor —amikor különösen megsúlyosbodnak a gondok, teljességében felesleges különböző nézetek hangoztatása. Meg kell határozni, hogy mi a teendő és azt egységesen végre kell hajtani. Ez és csak ez lehet gyógyír minden bajunkra. Egységben az erő — hangzik a tetszetős tétel — felesleges időpazarlás mindenféle okoskodás. Különösen most, amikor mindenki előtt túlságosan is jól ismert, hogy: milyen bonyolult és nehéz a világ- gazdasági és világpolitikai helyzet, továbbá éppen az említettekből következően a fizetési mérleg, a nép- gazdasági egyensúly, az export-import egyenleg, a termelés és termékszerkezet-váltás, az irányítási rendszer reformja, az ex- tenzív fejlődési szakaszról az intenzívre való áttérés, mind-mind begyűrűzik a fejünkbe és sokszor az átlag földi halandó már azt sem tudja, hogy hol áll. Hát nem lenne egyszerűbb viták nélkül eldönteni, hogy mit hogyan kell csinálni? És nem csak egyszerűbb, hanem eredményesebb is? Kiélezett helyzetekben mindig nagy a kísértés, hogy majd egy mindentudó központi vezérelv varázsütése rendet teremt és tökéletesen visszazökkenti a dolgokat a maguk rendes kerékvágásába. Ebben az óhajban mindig fellelhető valami mesés elem. A pápai csal- hatatlanság, a mindent tudó mindenható, a tévedhetetlen, jóságos és bölcs király mind-mind ennek az elképzelésnek a megtestesítője. Csakhogy más a valóság és az illúziók világa. Akik viták nélkül, különböző elképzelések, nézetek s azok nyílt összecsapásának mellőzésével akarnak bármilyen helyzetben — mert helyzet mindig van — megoldásokat keresni, nem a valóságot, hanem annak csupán égi mását ismerik. Mai gondjainkon csak úgy tudunk úrrá lenni, ha a megoldásokhoz vezető utat közösen határozzuk meg. A vita ugyanis részvételt is feltételez, nem csak felülről meghatározott utasítások automatikus végrehajtását. A vita j tettre sarkall. Tisztánlátásra és erőink egybegyűjtésére is ösztönöz. Nem utolsósorban pedig tudomásul vevő csoportszellem helyett igazi aktív közösséget teremt. Srigethy András Az utóbbi években sokat hallottunk a termelési rendszerekről a tudomány, a technika új eredményeit terjesztő vállalkozásokról. Valóban ezek a hetvenes években nagyban hozzájárultak mezőgazdaságunk fejlődéséhez, világviszonylatban is jelentős sikereinkhez. A rendszerek a biológia, a kémia, a műszaki tudományok, valamint a szervezés magas színvonalú együttesét valósítják meg. Megújulásuk révén szerepük a 80-as években tovább növekszik. Heves megyében az adottságoknak megfelelően két rendszer működik: az Egri Szőlő, és Borgazdasági, valamint a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszer. Ezek idei elképzeléseiről érdeklődtünk. Alig hároméves múltja van az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszernek. Vezetőjétől, Andrássy Gézától megtudtuk, hogy 1982-ben hat megyéből: Heves, Borsod, Nógrád, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnokból 26 partnergazdaság 6500 hektáron végezte a szőlőtermelést és a borgazdaságot irányításukkal. Jó szakmai munkával, jelentős szüreti eredményeket értek el, különösen a gyöngyösi Mátra Kincse, az Egri Csillagok, valamint a markazi Mátravöl- gye Termelőszövetkezet. Ebben az esztendőben újabb hét partnergazdaság csatlakozik a rendszerhez és területük ezzel 7200 hektárra növekszik. Már tavaly megkezdték a parnergazdaságok- ban a növényvédő szerek fel- használásának ésszerűsítését, melyet a rendszer irányít. Egerben a Kőlyuktetőn létrehoztak egy növényvédő gép raktárai és szervizállomást. Ennek szerelői beállítják a szórófejeket, s alkatrészekkel látják el az üzemeket. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Műszaki Intézetével együttműködve, 1983-ban a partnergazdaságokba bevezetik a programozott permetezés ellenőrző rendszert, mellyel a gépek optimális kihasználására törekednek, jobb szervezéssel! Ezenkívül a szőlőtermelés ökonómiai és közgazdasági elemzéséhez is segítséget nyújtanak az üzemeknek. Felmérik a gazdaságokban a termőhelyi lehetőségeket, és útmutatást adnak, hogy milyen területen, milyen fajtákat telepítsenek a minőség javítására, az export fokozására. Mindezt számítógépes feldolgozás útján nyújtják, melyet a Kertészeti Egyetem ökonómiai Intézetével együttműködve végeznek és a partnerüzemek rendelkezésére bocsátják. Feladatuk marad a szőlőtermelési módok és technológiák folyamatos ellenőrzése, a mindenkori igényekhez igazítása. Az egriek a műszaki fejlesztésre törekedve már tavaly megkezdték új importképes eszközök beszerzését és kipróbálását. Jól vizsgázott a francia Pel- lenc Motte cég hidraulikus rendszerű metsző- és csonkázógépe, valamint az olasz Búmat cég traktorral vontatható szőlősorművelő gépe is. Ezeket a megbízható munkát végző eszközöket a nyolcvanas években szeretnék elterjeszteni a gazdaságokban. Űj feladatokra készül a már nagyobb múltra visszatekintő Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszer is, amely Heves és Borsod megyében nyolc gazdaságban, kétezer hektáron tevékenykedik. Kis Ferenc rendszervezető elmondta, hogy 1982- ben jó eredménnyel zártak a partnergazdaságok, amely a jövedelmek növelésében is megmutatkozott. Jelenleg az üzemekben a szőlőültetvények állapotát mérik fel és intézkedési tervet dolgoznak ki a tőkék pótlására. Tavasz- szal folytatják a telepítést irányításukkal. Gyöngyös- solymoson például 35, a Hevesi Állami Gazdaságban negyven, Gyöngyösorosziban 20 és Abasáron 15 hektár nagyüzemi művelésű szőlőt létesítenek. 1985-ig egyébként a legnagyobb telepítést o Hevesi Állami Gazdaságban végzik 170 hektáron, minőségi fehér szőlőfajtákkal. A talaj- és szőlőrügyek vizsgálatához nagy segítséget nyújt a rendszernek a Gyöngyösön levő Állami Gazdaságok Heves—Borsod megyei Szakszolgálati Állomása is. Ebben az évben a kertészeti egyetemmel együttműködve, tovább folytatják 33 fajtával a szőlőművelési módok vizsgálatát. Mentusz Károly Tóth Árpád elektromos ultraszűrő segítségével talajvizsgálatot végez az állami gazdaságok gyöngyösi szakszolgálati állomásán Szakszervezetek a termelésért — Agitáció és propaganda — Javaslat a munkaprogramra Kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Tegnap Egerben, az SZMT székházában Gubán Dezső elnökletével kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Az eseményen részt vett Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Mlinkó László, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint több vállalat, szb-titkára is. A A testület és a meghívottak először dr. Jenes Pálnak, az SZMT titkárának előterjesztésében azt a jelentést •vitatták meg, amely részletesen elemzi, hogy megyénk szakszervezetei hogyan segítették 1982-ben a termelést és a gazdálkodást. Ezután Lévai Ferenc, az SZMT titkára terjesztette elő azt a feladattervet, amely a SZOT állásfoglalása alapján az agitációs és propaganda- munka továbbfejlesztését szolgálja. Ezt követően Dor_ kó József, vezető titkár számolt be az SZMT két ülése között végzett munkáról. • • Ünnepi munkásőrgyűlés Hatvanban A hatvani Zalka Máté munkásőregység pénteken délután tartotta ünnepi évzáró-évnyitó gyűlését a cukorgyári művelődési házban. Bevezetésként Burzuk György parancsnok tett jelentést Szokodi Ferenc városi párt első titkárnak, majd a' Himnusz hangjait követően beszámolt az 1982. évi munkáról, amely — miként a Heves megyei parancsnokság értékelése is tükrözi — tovább fejlődött. Erősödött a testület társadalmi jellege, a munkásőr- feladatokat kétharmad részben szabad szombatokon és vasárnap hajtották végre. Az alegységek különböző társadalmi akciókban is élénken részt vettek. Példaként említhető a Szabadság úti általános iskolának nyújtott segítség, valamint a kórház udvarán most átadott fizikotherápiás intézet építése. A munkásőrök átlag társadalmi munkája különben egy napnak felel meg. De munkahelyükön is, a különböző szocialista brigádokban, sokban hozzájárultak a termelési és város- politikai feladatok eredményeihez. Ami a kiképzést illeti, minden lőgyakorlatof” kiváló eredménnyel hajtott végre az egység, és a negyedszázados évfordulóra kiadott KB-levél szellemének megfelelően egyéb harcászati, kiképzési, mozgalmi célkitűzéseit is teljesítette. A parancsnoki beszámoló után a szocialista versenymozgalomban elért teljesítmények alapján a „legjobb raj” címet Hamvas István egysége, a „kiváló szakasz” címet pedig Somogyi László alegysége érdemelte ki. A megyei parancsnok „kiváló munkásőr” kitüntetést adományozott Kemény Tibornak, Kiss Imrének, Katona Jánosnak, Juhász Józsefnek, Torma Tihamérnak, Ocsovai Lajosnak, Kelemen Józsefnek, a „kiváló parancsnoki” címet pedig Somogyi László és Hamvas István kapta. Tizenöt éves szolgálatért járó érdeméremben részesült Dudás János, Felföldi István, tizenegyen a tízéves, heten az ötéves szolgálatot elismerő érmet vehették át, leszerelési és tartalékállományba vonulásuk alkalmából pedig Piroska Józsefet, Oldal Jánost, L énárt Istvánt, Szulágyi Istvánt, Zöld Gábort, Üjházi Szilvesztert, Hajdú Nándort, Fenyvesi Bélát, Tábi Lajost, Dudás Jánost, Kocz- ka Ferencet tüntették ki. A magasabb elismerést jelentő kitüntetéseket Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, valamint Kovácsi Imre, megyei munkásőr- parancsnokhelyettes adta át a munkásőröknek. Ezt követően Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, elismerését fejezve ki az elmúlt évben végzett - munkáért, majd felmentette pártmegbízatásuk alól a lesze- relőket. Később a Szabadság úti általános iskola úttörői köszöntötték az ünneplő egységet, majd az új munkásőrök eskütételére került sor. A fegyvert Oldal János adta át a most esküt tett Besenyei Ferencnének. Az ünnepi egységgyűlést követően nyitották meg a parancsnokságon létesített emlékszobát, amelynat kiállítási anyaga Hatvan munkásmozgalmi múltját, illetve a Zalka Mété munkásőregység negyedszázados történetét tükrözi. (m .gy.) Magyar—szovjet írószövetségi együttműködés Írók, költők, műfordítók cseréjét, alkotói találkozókat, közös elméleti tanácskozások megrendezését irányozza elő, egyebek között az ez évre szóló magyar—szovjet író&zövetségi együttműködési munkaterv, amelyet pénteken Budapesten, az írószövetség székházában írtak alá. A két írószövetség együttműködésében változatlan cél a magyar és szovjet nép irodalmának és kultúrájának további és mélyebb kölcsönös megismerése, megismertetése, az alkotói kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztése. A gazdag programban egyebek között közös titkársági ülés is szerepel, amelyet Budapesten rendeznek meg ez év tavaszán. Az ünnepi könyvhétre is szovjet íródelegáció érkezik hazánkba , s találkozik a magyar olvasókkal. Az elképzelések között szerepel a két ország mai életét bemutató közös kötet összeállítása, s így szovjet írók anyaggyűjtésre is érkeznek hazánkba. A magyar alkotók is részt vesznek a szovjetunióbeli Tyumenyben megrendezendő alkotói találkozón, amelynek központi témája az irodalom szerepe a munkások nevelésében. Ugyancsak íróküldöttség utazik, majd a Szovjetunióban sorra kerülő „Az író és a természet” című alkotói eszmecserére. Az idén Moszkvában ülésezik a szép- irodalom fordítására és kiadására alakított kétoldalú irodalmi vegyesbizottság. Megállapodás született arról is, hogy a két írószövetség ösztönzi, elősegíti a szovjet és magyar írók műveinek kölcsönös publikálását, recenziók közlését, a két ország irodalmának időszerű kérdéseiről tájékoztató ismertető közreadását A megállapodást Csák Gyula, a Magyar Írók Szövetségének titkára és Jurij Voronov, a Szovjetunió író- szövetségének titkára látta el kézjegyével. Károsodtak-e a szőlőrügyek az időjárás hatásaitól. Érre keres magyarázatot Borotvás Mária, az egri szőlőtermelési rendszer központjában (Fotó: Perl —Szabó;
