Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. január 12., szerda s. INTERKOMPUTO és Progress ’82 I^HHH Egri számítástechnikis diákok sikere Az elmúlt hét utolsó nap­jaiban rendezték meg Buda­pesten számos külföldi és hazad szakemberek részvéte­lével az INTERKOMPUTO nemzetközi számítástechni­kai konferenciát. Az eszpe­rantó nyelvű eseményen me­gyénket is többen képvisel­ték, így a plenáris ülés egyik előadója, valamint az okta­tási szekció titkára is sző­kébb hazánkból való volt. A legnagyobb eredményt azon­ban mégis az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskola diákjai könyvel­hették el, akik a tanácskozás keretében, tartott Progress ’82 elnevezésű középiskolai ve­télkedő csapatversenyében a 3. helyet szerezték meg. Vezetőtanáruk, Csőke La­jos, a szakközépiskola igaz­gatóhelyettese így beszélt az előzményekről: — Pár évvel ezelőtt még nem hittek abban, hogy kö­zépiskolában is lehetséges magas szintű számítástechni­kai oktatás. Mivel azonban egyre inkább szükség volt és van jó középkádérefcre, így először Budapesten, Zala­egerszegen és Egerben há­rom intézményben kezdték meg a programozók, majd később a folyamatszervezők képzését. A terv most az, hogy 1985-re minden megye- székhelyein indítsanak ilyen osztályokat. A KISZ Központi Bizott­sága és a Neumann János Számítástechnikai Társaság három éve szervezi középis­kolásoknak e versenyeket. — Szeptemberben hirdet­ték meg az országos pályá­zatot — folytatta Csőke La­jos —, erre 40 iskola 137 di­ákja küldte el munkáját. Feladatuk az volt, hogy esz­perantó szavakat elemezze­nek számítógéppel, és kimu­tassák az eszperantó szá­mok és a nyelv kapcsolatát. Negyvenen jutottak be a de­cember 29-én megrendezett országos döntőibe. Intézmé­nyünk 11 pályázója közül négyen. Az elméleti és gya­korlati feladatok valóban magas színvonalú megoldása után alakult ki a végső sor­rend: a miskolci Földes gimnázium nyerte a csapat- versenyt, második lett a Landler Jenő Híradástechni­kai Szakközépiskola, s a mi együttesünk végzett az igen értékes harmadik helyen. Hajszálon múlott csupán, hogy nem léphettünk a kép­zeletbeli dobogó magasabb fokára. Érdemes megemlíteni a kiválóan szerepelt gárda dí­jait is, amelyek azt bizonyít­ják, nem akármilyen ver­senyről volt szó: az egriek három magyar gyártmányú mikrokomputert kaptak 174 ezer forint értékben, 2 500 forint pénzjutalmat és 1 300 forint értékű könyvvásárlásd utalványt. Érdemes elolvasni, miként vélekednek magúk a tanu­lók számítástechnikai mun­kájúkról. Csömör Csaba (IV/ia): — Véletlenül kerül­tem ebbe az iskolába, (te a négy év alatt megszerettem a szakmát. Élvezetes dolog különféle programokat készí­teni. Szeretnék továbbta­nulná, s majd programterve­zőként elhelyezkedni. Osztálytársa, Rigó Csaba: — Én is egy barátom rábe­szélésére jöttem számítás- technikát tanulni, s most már bizonyos vagyok benne, hogy életem meghatározója lesz ez a szakma. A legcso­dálatosabb az, amikor „be­lövöm” a programot, majd az ellenőrzés során megke­resem, mik az előforduló'hi­bák okai. Ezt megtalálni kü­lönösen nagy sikerélményt jelent. — Valósággal szenvedé­lyévé válik annak, aki közel kerül ehhez a mások által misztikusnak tartott világ­hoz — fűzte tovább a gon­dolatot a harmadikos Buj- tár János. — Az is előnye, hogy arra kényszeríti az em­bert, valamilyen nyelvet ta­nuljon! elsősorban angolt. Két év után eljutottam odá­ig, hogy dokumentációkat fordítsak' le angolból. Ügy gondolom, nagy jövője lesz az eszperantónak is. Nem felejtették el megem­líteni döntőbeli. negyedik társuk, a szintén negyedi­kes Menyhárt Béla- nevét sem, aki ugyanúgy hozzájá­rult a sikerhez, mint a Bu­dapestre el nem jutott má­sik hét diák. — Egyértelműen bizonyí­tották a gyerekek — mon­dotta a beszélgetés befejezé­seként az igazgatóhelyettes —, hogy a középiskolákban is igen magas szinten elsajá­títható tudomány a számí­tástechnika. Remélhetően, az innen, kikerülők is segítsé­günkre lesznek abban, hogy a jövőben ne csupán profi szakembereket neveljünk, ha­nem más munkaterületek jeles képviselőit is felruház­zuk a számítástechnikai kultúrával. Szalay Zoltán Felnémeten, a Pásztor-völgyben Segítség a lakásépítéshez Szűcs Judit, Zorán, Korda György — Játékpárbaj élőben — P. Box és dzsessz ORI-műsorok megyénkben Az év elején az Országos Rendező Iroda is elkészítet­te tavaszi-nyári műsorter­vezettét. A szervezőktől az iránt érdeklődtünk, hogy a könnyű műfajban milyen lesz a választék, mely prog­ramokat láthatják majd a Heves megyeiek?* A legközelebbi koncert — kápituk a tájékoztatást — februárban lesz Egerben. Már szinte teljesen biztos, hogy a hónap végefelé, 22- én a körcsarnokban Szűcs Judit lép fel a Fregoli együt­tes kíséretében. Hangverse­nyének címe: Kihajolni ve­szélyes! Ezután havonta több-ke­vesebb rendszerességgel lesz ORI-rendézvény megyénk­ben. Elsősorban Egerben, a további fellépések pedig at­tól függnek, hogy miképp tudják lekötni, egyeztetni a műsorokat a művelődési há­zak, az intézmények. Várható még, hogy elláto­gat szűkebb hazánkba Kor­da György az Express együt­tes kíséretében. Az énekes új nagylemezének anyagát mutatja be a közönségnek, s vele lesz Komjáthy György, a rádió könnyűzenei műso­rainak szerkesztője is. Zorán, Eszményi Viktória és a Lá­ma együttes koncertje is a tervek között szerepel már­ciusban és áprilisban, úgy mint a nemrég alakult P. Box zenekaré, élén a nép­szerű énekessel, Vikidül Gyulával. Szerelem, őrület, dzsessz címmel egy új kezdeménye­zésnek lehetnek tanúi a né­zőik. Modem műhelymunka eredménye Pálos Zsuzsa szí­nésznő és a Saturnus együt­tes zenei találkozása. Az ösz- szeállíitás szereplői: Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Dandó. Péter és Kőszegi Imre. Ezt a programot első­sorban dzsessz-fclubokba, egyetemi és főiskolai ren­dezvényekre ajánlják. Re­mélhetőleg az egri főiskolá­ra is eljut majd. Játékpárbaj. címmel a há­rom közismert játékmester, Rózsa György, Szilágyi János és Vágó István „élőben” ját­szik a közönséggel; talál- kozhlaitumk a Kapcsoltam, a Fele sem igaz és a Kettes­ben című műsorok pódium- változattával. J. P. Vikidál Gyula, a nemrég alakult P. Box együttes énekese KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Külpolitikai szabadegyetem Egerben Az Állami Ifjúsági Bizottság megyei, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egri és a városi KISZ-bizottság előadás- sorozattal kívánja segíteni a kö­zépfokú intézményekben tanuló fiatalok politikai tájékozottságá­nak növelését, marxista világ­nézetük fejlesztését. A külpolitikai szabadegyetem keretében — amelyre alapszer­vezeti titkárokat, agitációs és propagandista felelősöket, vala­mint KISZ-tagokat várnak — ja­nuár 13-án, csütörtökön délután 3 órától kerül sor az első ren­dezvényre, a Gárdonyi Géza Gimnázium dísztermében. Ezen Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára a nemzetközi élet aktuális kérdé­seiről tájékoztatja majd a hall­gatóságot. A további előadáso­kon (amelyeknek időpontját és színhelyét lapunkban rendsze­rint közöljük) szó lesz hazánk külpolitikájáról, gazdasági hely­zetéről; a nagyhatalmi tömbök erőviszonyairól, az osztályharc formáiról, eredményeiről; a kö­zel-keleti helyzet problémaköré­ről, valamint a fegyverkezési versenyről, és ennek kihatásá­ról napjaink világgazdasági hely­zetében. Ezeket az előadásokat a Magyar Külügyi Intézet mun­katársai tartják. A VI. ötéves terv lakás­építési programja keretében ebben az esztendőben Eger város Tanácsa építési telkek osztását tervezi a felnémeti Pásztor-völgyben. A lakóhá­ziak felhúzására alkalmas te­rületeket nyolcvan-százezer forintos közművesítósi és já­rulékos költségekkel kíván­ják tartós használatba adni. Az is érdekes információ, hogy a hagyományos, építési mód figyelembevételével egy négyzetméter költsége mint­egy nyolcezer forint lesz. Ez az ár persze, saját kivi­telezéssel lényegesen csök­kenthető. Ismét csak a fiata­loknak szóló tudnivaló, hogy az OTP az építkezéshez maximum hatvan százalékig biztosít kölcsönt. A felépít­hető házak tervtípusát és a régi beépítési formát a jö­vő esztendőben határozzák meg, s erről a telkek hasz­nálatba Vevői részletesen tá­jékoztatást is kapnak. A fiatalok érdekednek képviseletében a KISZ Eger városi Bizottsága folytat je­lenleg is tárgyalásokat a vá­rosi tanács illetékeseivel. A telkek használatba adásával kapcsolatos felhíváshoz egyébként kérdőíveket is mellékeltek, amelyeket ki­töltve, legkésőbb január 30- ig kell az igénylőknek, az érdeklődőknek eljuttatniuk az ifjúsági szövetség megye­székhelybeli vezető testületé­hez. Pályázat Jelentkezés katonai főiskolákra Jelentkezésre hívják fel azokat a férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a határőrség tisztjei kívánnak lenni. Azok. nyújthatják be kérelmüket a magyar állampolgárok közül, akik feddhetetlen előéletűek, alkalmasak hivatásos katonai szolgálatra, érettségizettek, illetve most szerzik meg bizonyítvá­nyukat, nőtlenek és 23 évnél nem idősebbek. A jelentkezési lapot a pályázók iskolájukban, illetve a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokságtól szerezhetik be. Ehhez mellékelni kell egy saját kézzel írott önéletrajzot, hatósági erkölcsi bizonyít­ványt, korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, ■valamint TBC-gondozóintézet által kiadott három hónapnál nem régebbi röntgenleletet. A jelentkezők felvételüket kérhetik a Kossuth Lajos és a Zal­ka Máté Katonai Műszaki Főiskolákra, különböző szakokra, to­vábbá a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. Ezek elvég­zése után a hallgatók a szakterületükhöz kapcsolódó üzemmérnö­ki, üzemgazdászt vadászirányító-megfigyelő szakon általános is­kolai orosz nyelvtanári képesítést kapnak. A pályázók egyidejű­leg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. Márciusban kerül sor a felvételi vizsgára, amelyen lesz kato­nai pályaalkalmassági és speciális képességvizsgálat, felvételi tárgy a matematika és a fizika is. A jelentkezőket a végső dön­tésről a főiskolák parancsnokai május 31-ig írásban értesítik. Ké­rik, hogy a középiskolai tanulmányaikat az idei tanévben befeje­zők érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30-ig jutassák el az őket értesítő katonai főiskola parancsnokságához. Ennek el­mulasztása esetén a felvétel érvényét veszti. A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket, az egészségileg alkalmatlanok kivételével, 15 napon belül írásban kell benyújtani. A katonai főiskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete 1983. szeptember 1., a tanulmányi idő 4 év. A hallgatók teljes el­látásban, havonta illetményben, a második félévtől pedig tanul­mányi pótlékban részesülnek. A pályázati határidő: január 31. Ösztöndíj — középiskolás fokon Kiket segít és mennyire? Számolunk Sás Tiboméval, a megyei tanács főelőadójá­val. Azt mérlegeljük, hogy kik kaphatnak a középisko­lák tanulói közül tanulmányi ösztöndíjat, s végül is kikhez ér el ez a segítség. Megyénk 14 középfokú tanin­tézetének diákja kaphat elv­ben ilyen támogatást, de a megkötés szigorú: csak ab­ban az esetben jár, ha leg­alább az egyik szülő fizikai dolgozó. Így szűkül a kör: a 6950 fiatal körülbelül egy- harmada esik ebbe a kate­góriába. A másik követel­mény, hogy magas legyen a tanulmányi eredménye an­nak, aki részesül ebben az ösztöndíjban: az első osz­tályban meghatározott tan­tárgyakból legalább négyes átlagosztályzatot kell elérnie, a második-harmadik osztály­ban a kötelező érettségi tan. tárgyakból és az érdeklődé­sének megfelelő további két érettségi tárgyból legalább 4,5-öt kell elérnie. Ehhez hozzájárul még, hogy kima­gasló közösségi magatartása kell, hogy legyen annak, aki számítani akar erre az ösz- szegre. Nohát, számoljunk! Végül is ebben az esztendő­ben kétszáznegyvenkilencen maradtak a „kalapban”. Ez a számba jöhető diáksereg­nek nagyjából a három szá­zaléka. Kevés ez? Valószí­nűleg az. De, hogy ennyi a megkötés, ki lehet elégíteni a jogosultakat. De hogyan is kezdődött, milyen szándék­kal teremtették meg ezt a pénzügyi alapot? Kormányhatározat szüle­tett 1971-ben arról, hogy se­gítsék a fizikai dolgozók te­hetséges és szorgalmas gyer­mekeit. A cél világos: két­kezi dolgozók közül kevesen adják továbbtanulni fiukat, lányukat. Valamilyen formá­ban ösztönözni kellett őket arra, hogy ne maradjon „suszter a kaptafánál”. Vi­tatható az eredmény, s az eszköz is: nemcsak azért óvakodnak a munkáscsalá­dok attól, hogy középiskolá­ba adják utódjukat, mert félnek a kiadásoktól, hanem azért is, mert az értelmiségi pályák tekintélye az utóbbi években nem nőtt. De ugyan­ezt mondhatnánk el a szel­lemi dolgozókról is. Ezeknek a rétegeknek az átlagjövedelme nem túl ma­gas. S tényleg, milyen jövő­je lesz a gyereknek, ha le­érettségizik, négy év után, ha szerencséje van, föl is ve­szik valamelyik egyetemre, ha fiú, még bevonul egy év­re katonának, s ha kikerül az iskolapadból, 25 éves, s még nincs háromezer forin­tos átlagfizetése sem. A távlatok hiányát, mely egyre inkább azt eredménye­zi, hogy lassul a társadalmi „vérkeringés”, nem nagyon lehet ellensúlyozni, befolyá­solni az ösztöndíjjal. Akár­hogy számolunk, kevés ez a három százalék. Módosítás — ebben a tanévben — De mi is változott meg ennek a tanévnek az elejé­től? — kérdezem Sás Tibor­nét. — A Művelődési Miniszté­rium szeptember 1-től újabb utasítást tett közzé. Ez lé­nyegében abban különbözik az elődjétől, hogy nagyobb mércét helyezett a jelöltek elé, de egyben jelentősebb összeget is kaphat egy-egy tanuló. Míg ezelőtt egy fél­évre. 1000 forint jutott a má­sodik-negyedik osztályosok­nak, addig már az elsősök is kaphatnak 1500 forintot — ők már az általános iskolá­ból beadhatják igényüket — másodikban két-kétezer, har­madikban kétezerötszáz, ne­gyedikben pedig háromezer forint juttatható. A maga­sabb követelmények miatt, viszont a szétosztott összeg nem nőtt: az elmúlt tanév­ben 434-en, míg most 249-en kaptak támogatást. — Honnan kapják az ősz- szeget, milyen forrásaik van­nak? — A minisztérium utalja át a pénzügyi alapot, ame­lyet a megyei ifjúsági alap­ból egészítenek ki. Több he­lyi lehetőség is rendelkezésre állna: az utasítás névre szóló pályázatokra is eshetőséget ad. Vagyis, azok a vállala­tok, szövetkezetek, amelyek­nél a szülők dolgoznak, hoz_ zájárulhatnak a gyermekek továbbtanulásához. Ezzel na­gyon kevesen élnek. — Különböző követelmé­nyeik vannak más és más középiskolákban. Nem okoz-e feszültséget az, hogy van ahol könnyebben el lehet ér­ni a „bűvös" átlagot? — Nagyjából kiegyenlítő­dik véleményem szerint az eltérés. Vannak „divatos” in­tézmények, amelyek tanulói a felvételiken, későbbi éle­tükben is bizonyítanak. Ide általában azért olyan tanuló­kat adnak, vagy vesznek fel, akik eleve jobban állják a versenyt. Ilyen feszültségek nem keletkeznek, hiszen nagyjából egyforma a ki­emelkedő diákok száma. — Az elosztás az iskolai diák szociális bizottságok feladata. Most, hogy lezárult az első féléves elosztás, me­lyek munkájuk tapasztalatai? — Általában jelentősebb ellentmondások nélkül sike­rült a rendelkezésre álló 540 ezer forintot a pályázók kö­zött felosztani. Ezekben a bizottságokban diákok is van­nak, akik ellenőrizhetik, hogy valóban jó helyre jus­son a pénz. Inkább az je­lentett gondot, hogy a fel­tételek nagyon szigorúak, s ha például egy gépírónő egyedül neveli a gyerekét, . nehéz körülmények között él­nek, a tanuló hiába színje­les, akkor sem részesülhet ösztöndíjban. Tehát ebben a félévben 249-en kaptak megyénk kö­zépiskolásai közül tanulmá­nyi ösztöndíjat. Ez nem sok. Valószínűleg többen szorul­nának rá, érdemelnék meg, de nagyban behatárolt az a cél, amiért ez az alapít­ványt létrehozták. Hogy kell-e ezen változtatni? Va­lóban az lesz az eredmény, amit várnak tőle? A kérdé­sek nyitottak. Gábor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom