Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIV. évfolyam, 9. szám ARA: 1983. január 12., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA így is lehet... „Nem láltja, hogy leltá­rozunk?! Ottt a papír az ajtón, odvassa el! Még ilyenkor sincs nyugta az embernek... ” E „kedves” és „figyel­mes” útbaigazítás a me­gyeszékhely egyik üzleté­nek főbejárati ajtaja előtt hangzott el a napokban. Sajnos, bármennyire is „savanyú” volt a tény, és annak szóbeli közlése, de hát végül is a leltár az lel­tár. Ilyenkor a Kedves Vendég úgy segíthet a leg­jobban, ha nem zaklatja a Kedves Eladót. Akik az el­múlt napokban egyrészt valóban megkülönböztetett tiszteletet érdemlően dol­goztak, másrészt a leltár sem gyerekjáték. Az aprónyi incidens ter­mészetesen így szinte a megtörténésónek időpontjá­ban már el is indult a fe­ledés homályába. Hogy most mégis újra szóba kerül, annak kizáró­lag az a hirdetés az oka, amely a közelmúltban je­lent meg az egyik orszá­gos napilapunkban. Íme a szóban forgó hirdetés szö­vegének lényege: Elnézést kérünk! A Skála-Coop ilyen és ilyen üzleteiben és raktáraiban ettől az idő­ponttól eddig leltározást tartunk. A leltározás befe­jezése után szeretettel vár­juk kedves vásárlóinkat... Szóval, így is lehet! És messze nemcsak a keres­kedelemben, a vendéglá­tásban, még csak nem is egy leltározással kapcsola­tosan, hanem mindenkinek és mindenütt, az élet, a társadalom valamennyi posztjáp és ranglétráján egyaránt. Mert a tisztes emberi szó nemcsak a szí­veket, hanem az értelmet is felmelegíti. Könnyebb vele érvelni, vitatkozni, a mások szemében a szálkát, magunkéban a gerendát is meglátná. Különösen nap­jainkban, amikor egyre többen és többször roha­nunk, sietünk, s még arra sem mindig szakítunk időt, hogy csak anínyit mond­junk: elnézést kérünk. Az egyik nagyvállalatunk Óévet búcsúztató és új évet köszöntő munkásgyűlésén ezekkel a szavakkal zárta felszólalását a vállalat há­rom műszakban dolgozó műszerésze: „Jól jött a ju­talom is, de csak pénzzel ezt a kollektívát aligha le­hetett volna ennyire tűz­be hozni. Mert bármennyi­re is nagy úr a pénz, de egy biztató, egy lelkesítő, egy dicsérő mondat időn­ként sokkal többet ér... ” Ugye, milyen jólesik a nemes emberi gesztus, a picinyke figyelmesség, a jó szó. Ne spóroljunk hát egyikkel sem. Az üzletek­ben, az utcákon ugyanúgy ne, minit az üzemekben vagy az irodákban. Hiszen még csak pénzbe sem kierül... Koós József Pneumatikus automataelemek Svédországba - Elemes kárpitozott garnitúrák az NSZK-ba — Napraforgó, fénymag, dióbél, bor Svájcba, Olaszországba, a Szovjetunióba — Adapterek Dániába Hz idei első export... Az 1983-as népgazdasági terv az export további nagy­arányú növelését irányozza elő külgazdasági egyensú­lyunk javítására és nemzet­közi fizetőképességünk meg­őrzésére. Heves megye üze­meiben, vállalatainál és ter­melőszövetkezeteiben is ezt figyelembe véve körültekin­tően és kellő felelősségérzet­tel készítették el a terveket, melyek középpontjába a ter­melés emelése mellett a külkereskedelmi munka to­vábbi javítása áll. A FUnomszerel vény gyár­ban mór január első heté­ben megkezdték az export- szállításokéit. Kovács Imre kereskedelmi igazgató erről beszél: — Lényegében a múlt évi eredményekre alapozva, a folyamaitosság jegyében lát­tunk munkához január éle- jén. 1983-ban is a fő figyel­münket az exportra irányít­juk, és 209 millió forint ér­tékű terméket igyekszünk a külpiacokon értékesíteni. Január 7-én indult az első szállítmányunk Svédországba pneumatikus autamatákaede- rmekikel. Még januárban az olasz Merloni-cégnek hűtő­gépgyártáshoz szükséges kompresszorokat, az NSZK- beli Leibfrieb-cégnek pedig pneumatikus elemeket kül­dünk. Ezekből ugyancsak szállítunk az NDK-ba és Csehszlovákiába is. Tízezer olajkályha -s zabá ly ozót ren­deltek a jugoszlávok. Kol­lektívánk jól felkészült ter­mékeink folyamatos gyártá­sára, így igyekszünk határ­időre és megfelelő minőség­ben szállítani a külföldi partnereknek. Az idei első exports zállít­I mónyt a jövő héten indít­ják útra a Német Szövetségi Köztársaságiba az Agria Bú­torgyárból. Máté Ernő Igaz­gató erről szól: — A Rolf Benz-cégnek küldjük az elemes kárpito­zott garnitúrákat csaknem egymillió forint értékben. A Flnomszerelvénygyárból olasz exportra küldik a komp­resszorokat (Fotó: Szántó György) Velük már kétéves kapcsola­tunk van. Nemrég új üzleti partnerként jelentkezett az ugyancsak nyugatnémet IMK-cég, melynek március­itól, tízmillió forint értékben fenyőállványos kárpitozott garnitúrákat szállítunk. To­vábbra is a jó minőségire, a versenyképességre törek­szünk, mivel szigorodnak a külpiaci feltételek. Az új esztendő első nap­jaiban kezdte meg idei ex­portját a TSZKER — a Termelőszövetkezetek Érté­kesítő, Beszerző és Szolgálta­tó Közös Vállalatának — Heves—Nógrád megyei Te­rületi Központja is. Zsebe József igazgató már az első tapasztalatokat értékelte: — A karácsondi Kossuth Termelőszövetkezetből tíz vagon iregi napraforgót küldtünk Svájcba. Ezenkívül 60 tonna fénymag és ugyan­ennyi lucernapellet is útnak indult Egerszalókról. vala­mint Gyöngyöspatáról Olaszországba, tíz tonna dió- bél pedig Jugoszláviába. Bár a nemzetközi borpiacon igen nehéz az értékesítés, ennek ellenére január elején Nagy- rédéről és Abasárról a Szov­jetunióba, valamint a Német Demokratikus Köztársaságba szállítottunk a fehér borok­ból. A hét végén indul Dániá­ba, a dronninborgi gépgyár­ba a Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyárából az adapterek­kel téli első szállítmány, mélyeket kombájnok tarto­zékaként használnak majd fel. — Kilencvennyolc adaptert küldünk dán megrendelésre, mdndja Barta Sass Béla igazgató. — Azután sorrend­be az amerikai Hesston és a nyugatnémet Claas-cégnek szállítunk a hagyományos szecskázókból. A Claastól egyébként decemberben újabb megrendelést is kap­tánk azzal a feltétellel, hogy január 31-ig 40 kukorica - szecskázó adaptert készít­sünk és. indítsunk útra új termékként. Igyekszünk eh­hez is igazodni és a határ­időt pontosan betartani. Eb­ben az évben különben 116 millió forintos exportot irá­nyoz elő a tervünk, mély­hez mégvahnak a szükséges feltétélek. Mi azon leszünk, hogy ezt téljesítsük Is. Mentusz Károly Dániába várják a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Egri Gyárában készített adaptereket A korszerű műveltség az alkotószel lem felélénkítésében Tanácskozás a párt eszmei-ideológiai tevékenységéről Országos agitációs, propa­ganda és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött ked­den — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-politi­kai életünk vezető személyi, ségei, az ideológiai-kulturá­lis, a tudományos élet képvi­selői, írók, újságírók, művé. szék, a művelődési intézmé­nyek vezető munkatársai. A tanácskozást — amelynek el­nökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára nyitotta meg. Ezt köve. tőén Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást „A párt eszmei-ideo­lógiai tevékenységének né­hány időszerű kérdése” cím­mel. Beszédében áttekintette ideológiai munkánk felada­tait, egyebek között azt, mi­ként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideoló­giai-szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsít­hatja, de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas al­kalmazkodó képességének fejlődését, a megújulási kész­ség kibontakozását. Teendőink nemzetközi hát­terét felvázolva, a nemzetkö­zi politikai viszonyokról szól­va hangsúlyozta a fegyver­kezési verseny veszélyeit, összevetve az imperializmus szélsőséges, agresszív körei­nek törekvéseit a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte békeakaratával. Ele­mezte a nyugati világ sok tekintetben újszerű válságtü. neteit. Vázolta közgondolko­dásunk szocializmusképének fő vonásait. Beszélt a szelle­mi életünket napjainkban is élénken foglalkoztató nemze­ti és nemzetiségi kérdésről, a szocialista demokrácia prob, témaköréről, a marxizmus hegemóniájának fejlesztése érdekében megoldandó fel­adatokról. A továbbiakban a szocia­lizmus szülte új társadalmi normák, erkölcsi elvek és vi­szonyok erősítésének szüksé. gességéről, feladatairól szólt Aczél György. Hangsúlyozta, hogy a társadalom régi, ám ma is időtálló, illetve új ér­tékeinek védelmére, elfogad­tatására az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. Ezzel összefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és nevelő­munka időszerű tennivalóit, kitérve arra, hogy a koráb­binál nehezebb körülmé­nyek között kell megnyerni céljainknak a felnövekvő nemzedékeket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az em­beri tényezők szerepe mind­inkább növekszik a közösségi és egyéni alkotószellem fel­élénkítésében. Népünk kul­turális felemelkedésének tör­ténelmi útjára visszatekint­ve, különösen fontosnak ne­vezte az ember érdekeltsé­gére, aktivitására jobban épí­tő kultúra kibontakoztatá­sát, a demokratikus, sokszí­nű, de egységesen szocialis­ta tartalmú műveltség fej­lesztését. A szellemi műhe­lyek, művészeti alkotó kö­zösségek munkájának ered­ményeiről, s időszerű prob­lémáiról szólva a mai való­ság kritikai elemzését, tanul­ságainak feldolgozását vál­laló művészet támogatásé, nak, ösztönzésének szüksé­gességét emelte ki. Foglal­kozott kulturális életünk né­hány jellemző szemléletbeli kérdésével, a kritika hely­zetével, a marxista kritika szerepével. A kulturális mű­helyek vezetőinek önállósá­gával és felelősségével kap­csolatos követelményeket át. tekintve rámutatott az elvi, elemző-irányító tevékenység javításának szükségességére. Ezt követően a társadalom- tudományi kutatás időszerű feladatairól, a marxista el­mélet fejlesztésének tenni­valóiról szólt, majd a haté­konyabb tudatformáló, agi­tációs és propagandamunka lehetőségeivel, módszereinek, eszközeinek további gazdagí­tásával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnöve­kedett feladatok aktivitá­sunk, kezdeményező készsé­günk fokozását, a nem mar­xista nézetekkel folytatott viták erősítését, s mindettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cse­lekvési egységének megszi­lárdítását követelik minden szinten — mondotta. Aczél György előadását vi­ta követte. Az országos agi­tációs, propaganda és műve­lődéspolitikai tanácskozás szerdán folytatja munkáját. (MTI) Befejeződtek a magyar— lengyel tárgyalások Marjai József miniszterel­nök-helyettes Varsóban befe­jezte tárgyalásait Zbigniew Madej lengyel miniszterel­nök-helyettessel. A magyar —lengyel gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság társelnökei a megbeszélések során meg­állapították, hogy 1982-ben a két ország közötti együttmű­ködés sikeresen fejlődött, és olyan új területekre terjedt ki, valamint olyan új formák kialakítását eredményezte, amelyekre alapozva a most aláírt 1983. évi külkereske­delmi áruforgalmi jegyző­könyv már jelentős növeke­dést irányoz elő. Megfogal­mazták a külkereskedelem évközi folyamatos bővítésé­nek, a külkereskedelmi áru­forgalmi jegyzőkönyvben foglaltak kiegészítésének módjait és előkészítették to­vábbi kiegyenlített jelentős üzlet létrehozását. A gazdasági együttműkö­dés évközi bővítése minde­nekelőtt a kölcsönösen elő­nyös új termelési együttmű­ködések és szakosítási meg­állapodások létrehozása út­ján lehetséges. A megállapo­dásnál figyelembe veszik és érvényesítik a mindkét or­szág termelési szerkezetében létrejött és folyamatban lévő változások nyújtotta lehető­ségeket. Ezek közül néhány jelentősebb még ebben az évben elkezdődhet. Elvi meg­állapodás született a hosszú távú és nagy volumenű jár­műipari együttműködés alap­vető kérdéseiben, amely az autóbuszokon kívül teher­gépkocsik és személygépko­csik gyártását, illetőleg kölcsönös szállítását is érinti. A magyar miniszterelnök­helyettes, akit hétfőn foga­dott Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, miniszterelnök, eszme­cserét folytatott a nemzetkö­zi politika és a világgazda­ság, valamint a két ország széles körű együttműködésé­nek kérdéseiről Józef Czyrek- kel, a LEMP Politikai Bizott­ságának tagjával, Manfred Goriwodával — a LEMP KB titkárával, Janusz Obo- dowski miniszterelnök-he- helyettessel, a tervbizottság elnökével és Zénón Körnen­der miniszterelnök-helyettes­sel, valamint Jerzy Ozdows- kival a szejm alelnökével. Marjai József kedden ha­zaérkezett Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom