Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén. Képünkön: Kádár Jánost, a delegáció vezetőjét Aczél György üdvözli a Keleti-pályaudvaron (Népújság telefotó — KS) Bordásfal a kultúrházban Belépve a kisközség modem kultúrházába, a látogató valami oda nem illőt vesz észre, a látvány furcsamód vonzza a szemet. A tágas moziterem egyik falát az iskolai tornatermekben honos bordásfalak borítják. Hogyan kerül a csizma az asztalra? A ma- . gyarázat egyszerű: a kul- túrház délelőttönként zárva, a terem kihasználatlan, miért ne tornázzanak a gyerekek itt. Igaz, ha rendezvény van este, a széksorokat vissza kell állítani a helyükre. Ez még mindig kisebb munka — és főleg olcsóbb —, mint tornatermet építeni. Hiszen sokkal nagyobb létesítmények, a Budapesti Sportcsarnok, a többi nagyvárosi csarnok is egyaránt szolgál kulturális és sportcélokat. Ha amazok megtehetik, egy falu válassza a drágább megoldást? A sokcélúság — amely új követelmény községi létesítmények kihasználását illetően — örvendetesen terjed. Vannak kezdeményezések, de ezek egyelőre csupán példák, világító jelzések. A többség, a tengernyi kulturális, oktatási létesítmény igen nagy követési távolságot betartva mozdul csak nagy lassan a jók után. Még nagy úr a saját porta, a saját vár szemlélete. Van ebben persze jó is, az objektum féltése, a rend fenntartásának igénye megbocsátható. Csakhogy olyan időket élünk, amikor kevesebből kellene többet, jobbat nyújtani, a szűkösebb anyagi viszonyok miatt nagyobb ésszerűséggel, jobb szervezéssel kielégíteni a jogos igényeket. Lehet? Oj módon kell ehhez gondolkozni. A művelődés és oktatás tárgyi eszközeinek jobb kihasználása csak egyik lehetősége a javításnak. Van, ahol ezen túllépve a tartalomra is ügyelnek: arra, hogy az iskolai oktatás és a szabad idős művelődési tevékenység egymást kiegészítve, gazdagítva céltudatosabban hasson a gyerekekre, fiatalokra a falun is. Néhol úgy akarják ezt elérni, hogy az iskolát és a művelődési házat közös igazgatóság alá vonják, egy kézbe adják így a tanítás, a közművelődés ügyét. Községeink a közös gazdálkodásban már szép eredményeket értek el. a kultúrában, a művelődésben pedig még csak ízlelgetik az összefogás ízét, az intézmények jobb kihasználásával, közös fenntartásával még csak nem is próbálkoznak. Persze van ennek előzménye. Régebben két minisztérium irányította a művelődési házat és az iskolát. Bizonyos, hogy az élet — de remélhetőleg a gondosabb rendelkezések is — lehetővé teszik, hogy ahol akarják, ott közös fedél alatt jól megférjen az oktatás, a művelődés és a sport. Mód nyílik erre itt- ott a régi létesítményekben, ami pedig az újakat illeti: nos, jó lenne, ha eleve így terveznék meg őket. (K. F.) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az (MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Várko- nyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hádseregtábomok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullat Árpád közlekedés- és Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János, belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Bar- cák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) postaügyi miniszter; Csémi Politikai nyilatkozat Űjabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a politikai tanácskozó testület január 4—5-én, Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozzá, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló, terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül észszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvés, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot” „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek bé- keszeretete társadalmi rendszerünk természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrottságuk- tól és tevékenységük céltudatosságától függ. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják, és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében.” A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az ingatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban lévő lakóépületállomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményekről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. A forgalmazás gondot okozott - Előbbrelépett a gyermek- és diákétkeztetés — Vásárlók és kereskedők Mérlegen megyénk kereskedelme Az áruellátás, a kereskedelem legtöbbször mindenkit izgató, érdeklő témakörök, hiszen nem mindegy, hogy a lakosok hol, hogyan, mit és miként vehetnek pénzükért. Akár az élelmiszerekről, akár az iparcikkekről esik szó, szűkebb hazánkban is sokan odafigyelnek a gondokra, a problémákra, talán a sikerekre is. Szövetkezetek előnyben Először az elmúlt évi ellátásról kérdeztük Miskolczi Lászlót, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét : — Az országoshoz hason- . lóan, 1982-ben is fő kereskedelempolitikai célkitűzésünk a lakosság áruellátásának szinten tartása volt — mondta. — Kiegyensúlyozott fejlődés mutatkozott a kiske- kereskedelmi vállalatok, vagy a szövetkezetek munkájában, ám ez utóbbiak az országos átlagnál dinamikusabban léptek előbbre. Forgalmuk 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Több mint 12 milliárd forint volt az áru bevétel az állami szektorban, s o lakosok legfőképpen az élelmiszereket és az élvezeti cikkeket keresték, „ ezek iránt volt a legnagyobb az igény. Természetesen ideszámíthatjuk a vendéglátó, ipar tevékenységét is. — Általában- a húsból- és húskészítményekből jó volt a kínálat, gondot okozott azonban, hogy a növekvő termelői mennyiség ellenére a for. galmazás nem mindenkor volt megfelelő. A zöldség- gyümölcs terén a primőrök késői megjelenése okozott problémát, ám a nyáron kiderült, hogy a többcsatornás beszerzési forma, tehát az, hogy éltek a lehetőségekkel és kistermelőktől vásároltak árukat, jól bevált. A ruházati cikkeknél mindössze csak a cipők minőségével és a választékkal akadtak nehézségeink. Kevesebb vendég, nagyobb forgalom Bár 1982-ben Csehszlovákiából és Lengyelországból jóval kevesebben jöttek me. gyénkbe, mint annak előtte, mégis növekedett az idegen- forgalom. Néhány helyen javultak a vendégeket fogadó feltételek is. Űj éttermek, szállodák, sörözők várják a jövő turistáit. Az idén! átadják az M—3- as autópályát Gyöngyösig, s ez fölveti azlt a gondot, hogy a megnövekvő hétvégi kirándulókat nem tudjuk megfelelően fogadni. A tanács pénze kevés, várják az országos szervek segítségét, ugyanis mind a Mátrában, mind az autópálya környékén éttermekre, motelekre, bárokra, sportolási lehetősé, gekre lenne szükség. A vendéglátás mellett nagyot lépett megyénkben a gyermek- és diákétkeztetés is. Elérték, hogy 1980-hoz viszonyítva megduplázódott az előfizetéses ebédet fogyasztó iskolások száma. Nyitva tartás, űj lehetőségek Idén február 1-től módosítják, illetve finomítják me- -gyénkben az üzletek nyitva tartási rendjét, hiszen az ötnapos munkahét 1982-es bevezetésével a kereskedelemben is több kérdés vetődött fel. A fő szempont, a lakosság folyamatos ellátása mellett az is volt, hogy a dolgozók kivehessék szabadnapjaikat, s ne dolgozzák túl a munkaidőt. Ezt próbálják most jobban érvényesíteni. — Az idei beruházásainknál is az az elsődleges cél: úgy fejlesszük intenzíven, hogy a meglevő hálózatot jobban használjuk ki. A kistelepülésekre, a peremterületekre helyezzük a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az elmúlt esztendőben tovább nőtt a magán- kereskedők száma, s azok jól egészítették ki az állami szektort. Fokozták a versenyt. elsősorban a divat- és a zöldség-gyümölcs üzletek megnyitásával. Várjuk azonban továbbra is azoknak a jelentkezését, akik kifőzdéket, panziókat, vegyesboltokat akarnak bérbe, illetőleg szerződésbe venni. Főképp a Mátrában! Itt ugyanis nagyon nagy az igény. — A szerződéses és a bérleti üzemeltetési forma már két éve jól működik —- mondta befejezésül Miskolczi László. — Ezt azonban csak az első ütemnek tekintjük, hiszen jobbára a kis üzletek kerültek ebbe. Jelenleg megyénkben 150 ilyen egység van, s a vendéglátás bevételének 100 forintjából ők harminccal részesednek. Ebben az esztendőben tovább szeretnénk növelni: mintegy 120 üzlet bérbe adásával számolunk. Megoldást kell keresni az úgynevezett középkategóriájú, 10-től 80 főt foglalkoztató boltok korszerűsítésére. Titt lép előtérbe a jövedelemérdekeltségű üzemeltetési forma jelentősége. A vásárlók és a kereske' dők az idén is egyaránt azt várják, hogy javulni fog az ellátás, a kiszolgálás kulturáltabb, eredményesebb lesz.
