Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 27., csütörtök S. ROMÁNIA Múzeum a színházban A Bukaresti Nemzeti Színház múzeumát negyven évvel ezelőtt alapították meg az akkori igazgató, Liviu Rebreanu kezdeményezésére. A ma nyolcvanéves színész, George Franga irányításával olyan emlékhelyet rendeztek be, amely hitelesen mutatja be a román színházművészet fejlődését a kezdetektől napjainkig. A múzeum az új Nemzeti Színház épületében tekinthető meg. Süllyesztett helyiségei közvetlenül a tágas nézőtér alatt helyezkednek el. Láthatók itt ősrégi, görög eredetű színészmaszkok, agyagszobrocskák, amelyek a Fekete-tenger melléki görög városok feltárásakor kerültek elő, de megtekinthetők a mai Románia területén élt más ókori népek színházi emlékei is. A román színjátszás múltját idézik a másfél évszázaddal ezelőtt keletkezett drámafordítások kéziratai, a több mint százéves színi plakátok, s a század eleji színikritikák. A múzeum nagyra becsült emlékei közé tartoznak Ion Luca Caragi- ale (1852—1912) drámáinak — A zűrzavaros éjszaka (1883) , Az elveszett levél (1884) — eredeti plakátjai. Jelmezek, kellékek, fotográfiák, s népszerű színészek személyes tárgyai emlékeztetnek a századforduló bukaresti színházi életére. Természetesen a mai modern román színház közelmúltbeli emlékeit is láthatja a közönség a tárlókban. A kiállításon mintegy 35 ezer tárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők. BULGARIA Korszerű cipőipar Az ipari jellegű cipőgyártás a felszabadulás óta eltelt időszakban indult fejlődésnek á Bolgár Népköztársaságban. A mennyiségi és minőségi fejlődést bizonyítja az a tény, hogy a belföldi szükséglet kielégítésén túl manapság bőven jut exportra is a cipőipari termékekből. Ezeket szívesen látják szovjet, amerikai, kanadai piacokon s olyan fejlett európai országokban is, mint az NSZK. A bolgár cipőgyárak legközvetlenebb partnerei — a csehszlovák cégek. A mai bolgár cipőipar kiépítéséhez ugyanis a legtöbb segítséget a csehszlovák szakemberek nyújtották. Az utóbbi időben azonban sikerült kapcsolatokat teremteni más országok cipőgyártó nagyvállalataival is. így a francia ARAX céggel kooperációban készülnek a szép férfi-mokaszinok. Az NSZK-beli — „Salamander”-rel a brit „Clarks-szal” — szintén kölcsönös hasznot hajt az együttműködés. Licencek, technológiák, modellek, vásárlásával erősítik helyüket a világ cipőpiacain. Legutóbb az olasz „Fiorella” céggel tárgyaltak termékeik exportjáról, görög cégekkel közösen előállított cipőket pedig harmadik piacokon is értékesítik. Legújabb kedvező üzleti megállapodását kanadai és amerikai céggel kötötte meg a bolgár cipőket exportáló vállalat. Ennek értelmében több százezer pár bolgár lábbelit vesznek át e távoli országok üzletei a választék bővítésére. Vadászat a tajgán Harsan a kürt az észt vadász oknál SZOVJETUNIÓ Állatvédő vadászok B iztosnak kell lennünk abban, hogy az ember nem él vissza a puskájával, hogy szereti és megérti a természetet, kész megóvni — mondta az APN tudósítójával beszélgetve Alekszandr Meljokin, a vadászok és halászok leningrá- di területi társaságának 63 éves elnöke. — Leningrádban és a le- ningrádi területen a társaság 90 ezer tagot számlál, s közülük 50 ezer vadász. A vadászterületek kiterjedtek — ötmillió hektár és körülbelül száz tó. Sok olyan apró állat él itt, amelyeknek jelentős része a sportszerű vadászat tárgyává válhat. Jól ismerjük az állatvilág létszámát, s ha a vadász nem sérti meg az előre meghatározott normákat, nem tesz kárt az élő természetben. — Milyen állatok, madarak vadászata megengedett? — Szabad vadászni, először is vadlibákra és vadkacsákra, a fenyőerdőkben élő vadak közül megengedett a süketfajd, a császármadár és az erdei szalonka vadászata. Ezen túlmenően erde- inkben sok, mintegy 160 ezer nyúl van. Tavaly 14 772 darabot lőttek ki, tíz százalékkal kevesebbet, mint amennyinek a kilövését megengedték. Nagyon elterjedtek a jávorszarvasok, a vaddisznók, valamint az olyan prémes állatok, mint a hód, a pézsmapocok, a nyest, a mókus, a hermelin, s elegendő mennyiségben találhatók ragadozó állatok, farkas és medve is. A vadászok ez utóbbiakkal szemben láthatóan nem birkóznak meg. Tavaly az 1400 medvéből csupán tizenkettőt lőttek ki, s mindössze 307 farkast öltek meg, holott többet kellene, ha figyelembe vesszük azt a kárt, amit a farkasok okoznak, ha elszaporodnak. Feltehetőleg a nem kielégítő eredményeket érthetővé teszi, hogy eléggé bonyolult a vadászat ezekre a ragadozó állatokra. — Hány kacsát jogosult egy vadász lelőni? — Naponta hármat. — És ha én, mondjuk vaddisznóra vagy jávor- szarvasra készülök vadászni? — Ezek kollektív vadászat tárgyai. Ennek a vadászatnak minden résztvevője köteles meghatározott időtartamra megszerezni az egyébként pénzbe kerülő vadászati jogot egyik vagy másik állatra, s átvenni az engedélyt, ami tartalmazza a vadászat helyének kijelölését és a vadállomány ritkításának normáit. A társaság vadásza pedig segít megszervezni azokat a vadászatokat és ellenőrzi is azok menetét. — Ki állapítja meg a vadászat idején a vadállomány ritkításának normáit? — A Vadászati Gazdálkodás Össz-szövetségi Tudományos Kutató Intézete az állatok mai számának alapján határozza meg. A vadászati szezonban ennek a2 intézetnek az ajánlását a leningrádi újságokban hirdetik meg. A társaság nagyon komoly követelményeket támaszt tagjaival szemben. Ezek azzal kezdődnek, hogy mindenki, aki be kíván lépni a társaságunkba, köteles megszerezni a társaság két régi tagjának az ajánlását, majd ezt követően vizsgát tesznek a vadászat szabályaiból, és egyéves próbaidőt teljesítenek, s csupán ezután kapják meg az önálló vadászat jogát. — Vadászaink ' sokat dolgoznak az állatvilág létszámának gyarapítása érdekében is. Ez á hatalmas munka viszont meghaladja a hivatásos vadászaink erejét. Társadalmi vadászati felügyelőként 1756 leningrádi vadász tevékenykedik és- 618 emberünk teljesíti önként a halászati felügyelő kötelezettségeit. Ezen kívül tavaly a társaság tagjai mintegy 2000 előadást tartottak, s több mint 300 publikációt jelentettek meg, a természet- védelem témakörében a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Jurin Snyitnyikov NDK Az újvárosi őrház Az Elba-parti Drezda, a művészetek városa nemcsak új építményekkel gazdagodik — gondot fordítanak a város műemlékeinek karbantartására és helyreállítására is. Egyéves munkával varázsolták újjá az egykori újvárosi őrházat. Ezt a szép barokk épületet 1732-ben kezdte építeni Zacharias Lon- guelune francia építész. Munkáját később Johann Christoph Knöffel építőmester fejezte be 1749-ben. Az eredetileg hídőrség céljait szolgáló blokkház a későbbiekben lakásoknak adott helyet. Az épületet — mint annyi más drezdai műemléket — 1945-ben bombatalálat érte. Ekkor olyannyira kiégett, hogy csak a homlokzata maradt meg többé-kevésbé épen. Az őrházból nyíló látvány már Canalettót, a 18. században itt élt nagy olasz mestert is megihlette, amint azt drezdai városképsorozatában a festészet mai tisztelői is tapasztalhatják. VIETNAM Időjárás-kutatás A közös kutatásoknak már régi hagyományai vannak a szovjet és vietnami hidrológu- sok és meteorológusok körében. Eredményeiket, terveiket évente tárgyalják a kutatócsoportok. Legutóbb elhatározták, hogy következő esztendei tevékenységüket elsősorban a tájfun-kutatásra és a trópusi időjárás tanulmányozására összpontosítják. Most folynak az előkészületek a szükséges gépek, berendezések — többek között elektronikus számitógép — felszerelésére Vietnam területén. A trópusi viharokat speciális repülőgépekről is figyelni fogják. A tapasztalatok hasznosításától sokat várnak a mezőgazdaság, a halászat és a környezetvédelem szakemberei. Eperjestől északra, íP a lengyel határ közelében feszik a történelmi múltra visz- szatekintő húszezer lakosú Bártfa. Lengyel, orosz, magyar kereskedelmi utak kereszteződésében évszázadokkal ezelőtt alapították a kereskedők városát a Tapoly völgyében. Északról a Keleti-Besz- kidek, délről a Csergő hegyei ölelik a festői vidéket, melynek mg elsősorban a már hozzátartozó kistelepülés, Bártfafürdő jelentheti igazi vonzerejét, legalábbis azoknak a turistáknak, akik tudnak róla. Bártfafürdő, azaz Bardejovske Kupéié forrásairól 1247-ből származik az első írásos emlék. Kereskedők jártak ide akkoriban fürödni. Az 1500-as évektől mór arról tudósítanak a korabeli krónikák, hogy a vizek gyógyhatását is ismerték, és különféle kúrákra alkalmazták. Századunk elején még faépületekben fürdőzhettek az idelátogatók, de a két világháború megviselte a régi építményeket. A fürdő és üdülővároska fejlesztése 1965-ben kezdődött el, s azóta is tart. A régi villákat rekonstruálják, Homonnáról skanzent telepítettek ide, éppen a források vonzereje miatt számítva az idegenforgalomra. A régi épületek közül különösen érdekes a fából emelt rutén templom. Bártfafürdő jelenét és múltját egyaránt jól ismeri a belügyminisztérium szanatóriumának fiatal igazgató főorvosa, dr. Igor Sesztak. A Barátság Szanatórium hidroterápiás részlege — Az elmúlt csaknem két évtized alatt igen sokat fejlődött, gazdagodott ez a kis település, amiért elsősorban néhai jeles kollégám, dr. Ra- dács Ferenc tett igen sokat. Üdülők, szanatóriumok épültek. Szálloda áll a vendégek rendelkezésére. Nyolc gyógyforrás vizét fogyaszthatják a beutaltak és az érdeklődők egy külsőre is tetszetős két éve átadott ivócsarnokban, ahol kiállításokat és koncerteket is rendeznek. A szállodából a fürdőbe zárt folyosókon juthatnak el a vendégek. A fürdőben orvosok vállalják vizsgálatukat és kezelésüket is. A bártfafürdői forrásokat elsősorban gyomorbetegek és reumatikus bántalmak kezelésére alkalmazzák. A két legrégibb forrás vize például ellentétes hatású. A „fővíz” különösen műtétek után a savhiányban szenvedőkön segít, az emésztést serkenti. Az úgynevezett „orvosi vizet" viszont azoknak ajánlják, akiknek sok a sava. Az Erzsébet-for- rás vizével májbetegeket gyógyítanak, míg a Klára- forrás vizét közvetlenül a fürdő kádjaiba vezetik. A tetszetős, kényelmes Druzsba, azaz Barátság Szanatórium — melynek igazgató főorvosa készséges kalauzunk volt Bártfafürdőn — 1978-ban készült el. Azóta évenként mintegy ezren keresnek és találnak itt gyógyulást. Nemcsak Csehszlovákiából, hanem a baráti szocialista országokból is. A komfortos, kétágyas szobákban egyszerre 132 beutaltat tudnak elhelyezni. Újdonság, hogy a kórházakban diagnosztizált betegeket egészen rövid idő után közvetlenül ide utalják be, általában háromhetes" kúrára. Jól felszerelt orvosi szobák, laboratóriumok, elektro-, hidro- és inhalációs therápia alkalmazására lehetőséget adó részlegek teszik teljessé Igor Sesztak: „Nyolc forrás vizét fogyaszthatják a beutaltak (Fotó: Szántó György) a szanatórium szolgáltatásait, s ezenkívül van egy kis méretű tornatermük is. Négy orvos és 15 szakképzett egészségügyi dolgozó kezeli a szanatórium lakóit, többségükben gyomorbetegeket, de tüdő- és cukorbetegeket is. Érdekességként említették, hogy akupunktúrával szintén foglalkoznak. S természetesen szeretnék továbbfejleszteni a gyógyászati intézményt. A közeli tervek között szerepel egy 25 méteres, vagy szerencsésebb esetben — ha az anyagiak engedik — 50 méteres uszoda és az eköré kialakítandó sportcentrum építése. A csöndes, nyugodt vidékem kényelmet és pihenést, s ha kell gyógyulást is találhatnak azok, akik felkeresik. Virágh Tibor összeállította: Gyurkó Géza
