Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 20. szám 1983. január 25., kedd ÁRA: 1,40 FORINT Hevesi kenyér - Mátra desszert Fémművek fejlesztés... Bővülő választék, különleges ízek Élelmiszeripari együttműködések, újdonságok Az élelmiszeripar idei legfontosabb feladata: továbbra is az egyenletes, jó színvonalú ellátás biztosítása. A tervek szerint, az igényekkel összhangban, a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedik az állati eredetű termékeket előállító vállalatok termelése, míg a sütő- és tészta-, illetve az édesipar valamivel mérsékli a termelést. Az üzemek nemcsak a minőség további javítására, hanem a választék bővítésére is törekszenek, s ennek megfelelően előreláthatóan 100—120 újdonság jelenik meg az üzletekben. Egy részük az olcsóbb termékek körét gazdagítja. Az őszi BNV-n nagy sikert aratott a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat új terméke, a Mátra desszert. A MONIMPEX máris javasolta az NSZK-ban hamarosan sorra kerülő világ- kiállításra. Ám az év első felében más új termékeket is találunk a megye boltjaiban. Exportra is szánják a Horoszkóp dobozos keserű és tejcsokoládé pasztillát. A sütő- és édesipari termékek választékát bővíti a verpeléti üzemben gyártott gumicukor: a három mesefigurás csomagolásban bizonyára elnyeri a gyerekek tetszését. Ugyancsak újdonság a színes cukordrazséval töltött műanyagforma és a csokiba mártott hatvani rúd- ostya. A hagyományos sütőipari áruk között új kenyérféléket találunk a boltokban: a lassan szikkadó, illetve szénhidrátszegény készítmények Heves megyében készülnek. Az egri gyár új péksütemény gyártására készül: hamarosan a boltokban is kapható lesz a Sió zsemle, s rövidesen megjelenik az üzletekben a hevesi kenyér is. A tejipar termékeiből az egy főre jutó fogyasztás az idén előreláthatóan eléri a 180 kilogrammot. A választék is bővül — elsősorban sajtokból. Az idén kezdi meg a termelést a szekszárdi tejüzem, ahol a Trapista sajt mellett új zsírszegény, a fogyókúrázóknak ajánlott Lestyán, a paprikás és a fokhagymás ízesítésű termékek jelennek meg. Másik újdonság a krémfehér sajt. A kisteleki üzem készítménye a közel-keleti országokban már évek óta igen keresett cikk, s most a hazai kereskedelem is átveszi a sós ízű, sajtsaláták készítéséré is alkalmas terméket. A Veszprémi Tejipari Vállalat a Camembert család válaszr tékát bővíti: nagyobb meny- nyiségben gyártja a különleges penésszel érlelt Brie sajtot, amelyet Budapesten már kétszáz üzletben forgalmaznak. Űj csomagolásban jelenik meg az olasz konyhát idéző, reszelni való Parmezán sajt. Forgalomba hozzák az ízesített tejek vaníliás változatát, s várhatóan a jelenleginél több, hét napig eltartható féltartós tejet árulnak majd. A húsipar 25—30 féle olyan újdonságot ad a kereskedelemnek, amelynek döntő többsége az olcsóbb kategóriába tartozik. A vállalatok a különleges ízek előállítására az eltarthatósági idő növelésére törekednek. Mindezeket egyesíti magában a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat Zalai pároskolbásza. Hamarosan megjelenik a tubusos kenőmájas, amelynek csomagolóanyagát a Mátravidéki Fémművek fejlesztette ki. S ugyancsak a győri üzem újdonsága a húskenyér, melyet négyféle ízesítésben készítenek. A pécsi üzem új húsos mirelit készítményt gyárt: a budapesti, a győri és a bajai hűtőházakban tárolják. Az orosházi üzem már tavaly megkezdte a baromfivirsli és a -morta- della gyártását. A termék jól vizsgázott, növekedett a kereslet iránta, ezért most fokozzák a termelést. A törökszentmiklósi feldolgozóban panírozott, sütésre kész csirkehúst állítanak elő. A debreceni üzem pulyka- pörkölttel és -aprólékkal „rukkolt ki”. A pécsi üzem pedig darabos kacsát szállít a kereskedelemnek. Csattognak a metszőollók a Mátra alján Gaskó Ernőné meózza az exportkesztyűket. forszerű gépeken készülnek a kesztyűk a szabászműhelyben (Fotó: Szántó György) Ügy tetszik, már évek óta semmit sem számít a mező- gazdasági üzemekben az a körülmény, hogy a naptár szerint a téli időszakot éljük. Szinte ugyanúgy ott szorgoskodnak most is az emberek a Mátra alján a szőlőtőkék között, mint ahogy látjuk azt akár májusban, akár szeptemberben. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben is naponta most mintegy ötszáz tsz-tag dolgozik. Csattognak a metszőollók, fogynak a hektárok és növekednek az elvégzett munkát jelző területek. A termelőszövetkezet elnökhelyettese, Nagy István közölte az érdeklődésünkre, hogy már túljutottak a munka dandárján a szőlőskertekben, mert 25 hektáron befejezték a törzs és a kar kialakításához a szükséges metszést. Ugyancsak 25 hektárt tesz ki az a terület, amely az előbbinél már egy évvel idősebb telepítést nevel, és itt is készen vannak az időszerű munkával. A lemetszett vesz- szőkből az oltványkészítéshez szükséges alapanyagot állítják elő, mintegy negyvenezer darabot. Ennek egy részét a környező gazdaságokban, illetve az alföldi szőlőskertek részére értékesítik. összesen több mint 380 hektárnyi területen kell a közös művelési szőlők metszését elvégezni. Ügy számítják, hogy március elejére készen lesznek ezzel a munkával. Az időjárás nagyon Jelentős tevékenység folyik a kertészetben is, ahol palántákat nevelnek, paradicsomot, zellert, dinnyét és káposztaféléket. összesen mintegy kétmillió palánta növekszik az üvegkeretek alatt, azoknak egy részét majd értékesítik. A melegágyhoz szükséges trágya fejében Gyöngyössolymos kap tőlük palántát. Most tízen dolgoznak a kertészetben a Dimitrov brigád 25-ös létszámából a munkákat Gam- bár Lajos irányítja.Közismert, hogy „nincsen tsz melléküzemág nélkül” ma már. Vonatkozik ez a gyöngyösiekre is. A gépüzem, a lakatosüzem, a dobozüzem és az építő csoport dolgozói sem pihennek. Gyakorta járják a szántóföldi területeket is, amelyeken 800 hektáron nézik, hogy a búza és az árpa hogyan vészelte át az idei aránylag gyenge telet. Tapasztalatuk megnyugtató, a növények állaga jó. örülnének viszont annak, ha kicsit csapadékosabbra fordulna az időjárás. A közös gazdaság szakemberei és tagjai a február 11-én tartandó zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésre készülnek, nem kis várakozással, hiszen akkor derül majd ki, az elmúlt évben tanúsított szorgalmuk milyen eredményt hozott és az idén milyen feladatokat kell további lelkiismeretességgel elvégezniük. Kötözik a szőlővesszőket a Mátra Kincse Termelőszövetkezet tábláin. (Fotó: Szabó Sándor) kedvező, ez is gyorsítja a metszést. A részesművelők 140 hektárt vállaltak már a korábbi időben, ahol szintén folyik a metszés, több mint a harmadát be is fejezték. Mivel a részesművelők nem tsz-tagok, hanem ipari munkások, köztisztviselők, őket segíteni is kell, és ebben szorgoskodik Hettich János, Szőke Ferenc és Kisbárány Sándor szőlészeti ágazatvezető. A háztáji területek mintegy kétszáz hektárján Kovács Miklós agronómus ad tanácsokat, illetve végez ellenőrzést a munkálatoknál. Kötődések Millió és millióféle kötődés létezik. Gyökerük azonban valahol közös. Bennünk lakozik a ragaszkodás, a valahová tartozni vágyás érzése, az állandóság — vagy épp a mara- dandóság, netán örökkévalóság keresése ■— utáni áhítozás. Mai, változó korunkban és világunkban különös jelentőséget is kaphatnak kötődéseink. A naprakészség, a villámgyors átalakulások, a néha már túlontúl szélviharos megújhodások mellett mind többen és többen kívánják a biztonságot, „menekülnek vissza” hagyományokhoz, szokásokhoz, a berögzött és jól bevált formákhoz, s feltétlen megalkuvók ők, ha épp a szélesebb utat választják is. A társadalmi mozgások lelassultak. Ha csak hazánkat nézzük is, megállapítható — tanulmányok is íródtak erről —, hogy sokkal kevesebben változtatnak lakó- és munkahelyet napjainkban, mint a hatvanas években, örvendetesnek mondható ez a jelenség, hisz — habár a honfoglalás előtt mi, magyarok jobbára csak vándoroltunk — népünk nem igazán kóborló és nem igazán kaméleon fajta. Jóllehet, azt is kár lenne tagadni, hogy a változtatásokhoz mindenekelőtt pénz kell, s szűkülő anyagi lehetőségeink, laposodó tárcánk sokszor nem engedik meg az újabb, merészebb tervek kivitelét, holott bátorságban talán nem is lenne hiány. Ilyen és hasonló összetevők aztán csak erősítik kötődéseinket. Két-szoba- konyhónkhoz, pedig már régen kinőttük, ócska télikabátunkhoz, pedig már csak az imádság tartja össze a varrások mentén, a városhoz, pedig már semmi újat nem tud adni, a munkahelyünkhöz, ott pedig mi nem tudunk „újítani”, a régi barátokhoz, pedig már unjuk-ismerj ük egymást és egy rögeszméhez, pedig a szerelmek már egymásra énekelnek. Így hát bölcs, szemlélődő belenyugvással sorjázhatjuk kötődéseinket egy személyhez, tárgyhoz vagy fogalomhoz. Akár többhöz is. Kedvenceink: a sarki újságos, a kisfröccsünk és a vadászat — szépen visz- szamosolyognak. Azzal a pontos tudattal, hogy mi úgysem leszünk — nem lehetünk — hozzájuk hűtlenek. Egymásra vagyunk hát utalva. Igenám, de a gyökerek mégiscsak egyek. És kötődéseink így emelhetnek fel bennünket emberi-nemzeti magasságba, s béklyóink így válhatnak érzékeny fonalakká, amelyekkel a földbe-hazánkba kapaszkodunk. Naponta változó korunkban ez a mi állandóságunk, s a biztonság keresésével, néha nyűgnek, néha otthonosnak érzett kötődéseinkkel lesz maradandó az a biztos tudat: tartozunk valakihez és valahová. Józsa Péter « HÓRA VARNAK Varga Julianna az utcai kesztyűket varrja, amiből az idén több ezer párat exportálnak számos európai országba Az idén már új épületben kezdték meg a munkát a BUDAGANT Kisipari Szövetkezet hevesi üzemében. A Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet tízmillió forint költséggel építette fel a korszerűen felszerelt üzemet, ami az idén egy étteremmel és egy új szociális épülettel gyarapszik. Mint Molnár Jenő telepvezető elmondta, az idén 18 ezer pár sikesztyűt készítenek bérmunkában az NSZK-nak és Ausztriának. Az időjárásnak a szövetkezetben sem örülnek, mivel az év eleji síkesztyű-megrendelések még mindig nem érkeztek meg. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
