Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 18., kedd S. Asa Candler úr jóvoltából A Coca-Cola regénye Bő évtizede már nálunk is kapható a Coca-Cola, s formás üvegei ugyanúgy ott sorakoznak az élelmiszer- boltok meg presszók, vendéglők polcain, mint a leg- hagyomámyoeabban honi boraink. üdítő italaink fiaskód. Kedvünkre fogyaszthatjuk tehát mi is eme szénsavas italt, és amíg testünk üdítősének okából kortyolgatjuk, dehogyis gondolunk arra, hogy ki, mikor, s hogyan öt lőtte ki e ba rnás-sötét színű levet, s hogy miért is lett belőle az egész földkerekségen jól ismert világmárka. A Coca-Cola karrierje a múlt század végén, egészen pontosan 1886-ban indult. Egy jámbor atlanti (USA) patikus, Pemberton úr találta fel, de rossz üzletember lévén, nem tudott vele mit kezdem. Helyette barátja. Frank Robinson vállalta magára a népszerűsítés minden gondjót-baját. ö ötlötte ki a jól hangzó márkanevet; s ugyancsak ő rajzoltatta meg e név összetéveszthetetlenül jellegzetes, szecessziósán hullámzó betűsorát is. S mert tényleg jól üdített, frissített ez az összetételét illetően máig titokzatos ital (recepjét a Cola-cég fő emberei hétpecsétes tötökként őrzik), hamar kelendő árucikké vált, s egy bizonyos Asa Candler úr jóvoltából 1888^ban védjegyét bejegyezték, és a karábbidiál sokszorosan nagyobb reklámhadjárat indult érdekében, s hamarosan egész Amerika ezt a folyadékot szomjazta. Mister Candler, mint új üzlettárs, a palackozóüzemek egész hálózatát építette ki, s arra is volt gondja, hogy a kis üvegek újratöltése, szállítása folyamatos legyen. 1899-ben már egy nagy cég, a Thomas and White- head Company vette pártfogásába — írjuk ezután így, magyarosan — a kólát, s ennék a vezérei adták ki a parancsot, hogy nemcsak a töltelék minőségét kell vas- szigorúsággal megőrizni, hanem olyan üveget is kell terveztetni amely semmilyen más göngyölegre nem hasonlít. 1919-ben Ernest Woodroof lett a kólás birodalom koronázatlan fője, majd őt fia, Robert Wins hip Woodroof követte, aki 1923-tól egészen 1955-ig uralta a behatárolha- tatlanul hagy Coca-Cola „országot”. Leányvállalatokat alapított mindenfelé; még inkább megszigorította a minőségellenőrzést. Hogy a kóla kóla maradjon, ahhoz tényleg nagyon szigorú regulák kellenek, s ezeket keményen be is kell tartani. Csupán a Coca-Cola reklámhadjáratát háromkötetes kézikönyv szabályozza, amely kiadvány az üvegek feliratának a méreteit éppen úgy megszabja, mint a hirdetések nagyságát, színezését. Mindezek után azért kény- telem-kelletlen megkérdezi a józan ész; tényleg olyan hasonlíthatatlanul jobb innivaló ez a Pemberton úr féle buborékos lé, mint más, hasonló készítmény? Egy névtelenségbe burkolódzó, ám annál szellemesebb brit szakember szavaival válaszolunk, aki a nevezetes árucikkről egyszer a következőket mondotta: „Végül is ez az ital nem annyival jobb a többinél, mint amennyievei többen isszák, de ahogyan az egészet találják, és ahogyan a vállalatot működtetik, az lenyűgöző, az sok mindent megmagyaráz. ” A. L. Meddig élnek a fák? Lengyelország leghíresebb tölgyfája, az úgynevezett Jagello-tölgyfa volt, amelyet néhány éve vihar dön-töitt ki. Ez a fa a lengyel- országi fák hosszú életét jelképezte. Azt azonban nehéz lenne elképzelni, hogy valóban a híres lengyel király idejéből származott, és a király — ahogy a legenda mondja — lomtokoronája alatt időnként megpihent, amikor tulokra, bölényborjúra és medvére vadászott. A kutatásokból kiderül, hogy a bialowdezai erdőben és általában Lengyelországban legfeljebb 500 évig élnek a tölgyek, 43 méter magasra nőnek, és törzsük átmérője 1.30 méter magasságban 2,50 méter. A tölgyek után a leghosz- szabb életűek Lengyelországban az erdei fenyők: 400 évig élnek, 42 méter magasra nőnek, és 1,60 méter átmérőt érnek el. Kívülük a legmagasabb életkort elérő fák közé tartozik az apró levelű hársfa, amely 350 évet is megérhet, 43 méter magasra nőhet, 1,30 méter magasságban levő gyűrűje pedig 1,80 méter átmérőjű lehet. A lucfenyő és a kőrisfa legfeljebb 300 évig él, közülük az előbbi ez alatt 52 méter magasra is megnőhet, az utóbbi azonban csak 43 méterre, gyűrű- átmérőjük pedig 1,80 méter és 1,70 méter lehet. Negyed- századot élhet és 38 méter magasra nőhet a fekete égerfa. A juharfa 200 évig élhet, a fehér nyírfa 150 évig, a rezgőnyárfa 100 éviig, a gyertyánfa 80 évig. Az utóbbi mielőtt elpusztul (de nem fejszecsapásoktól, vagy a fűrész fogától), 27 méterre nőhet és 50 centiméteres gyűrűátmérőt fejleszthet ki. (Magazyn Polski) HAZÁNKBAN 100 ÉVE Tejes kávé pótkávéból Megint népszerűvé vált a oikóriás vagy malátás tejeskávé, melynek kellemes, -telt íze még sok idősebb embernek ott él az emlékei között. Hazánkban 100 éve fogyasztják. A háborús időkben hiányzó szemes kávé helyett sokan megkedvelték az olcsó, egészséges, jóízű pótkávét, melyeket abban az időben több gyár is készített.. A cikóriát már 3000 éve ismerjük. A görögöktől a rámaiák is átvették, a konyhák kedvelt csemegéje volt a cikóriasaláta és -főzelék. (Má újra az asztalra került, mert változatosabbá és egészségesebbé teszi táplálkozásunkat.) Hosszú ideig ismert háziszerként használták a cikóriát, mely vese-, gyomor- és májbántailmak, bőrbetegségek háziszere volt. Az 1600- as évektől kezdve Európában újra elterjedt, de most mér a drága szemes kávé helyett fogyasztották. Párizs bap az 1600-as évek végén már virágzott a kávészeripar és nagy verseny alakult ki a kávékereskedők és a pótkávésok között. A híres német Universal Lexikonban 1751- ben olvashatjuk, hogy Poroszországban „Hölgyek kávéja” címen árusították a pörkölt édes és keserű manduláiból készített pótkávét. A pótkávék táplálkozási jelentőségét jól mutatja, hogy például az 1784-ben Berlinben kiadott Krünitz- féle gazdasági enciklopédia 200 oldalon keresztül foglalkozott ezekkel a pótkávékkal és felhasználásuk ismert módszereivel. Az alapanyagok ebben az időben a következők voltak: datolyamag, árticsóka, rizs, burgonya, bojtorján, murok, sárgarépa, csicseriborsó, cikória, különféle gyökerek, ricinus- és büikkmag stb. A világ egyik legnagyobb kávészercége a Franck Henrik vállalat, mely 1827 óta működik, és szinte egész Európában a saját termelésű cikóriát dolgozza fel pótkávénak. Századunk első negyedében hazánkban is volt gyára, ezek közül a mosom szentjánosi modern berendezéseivel ma is működik, és kielégíti a hazai pótkávé-igényeket. (Ebben a gyárban sokáig fügéből is készítettek pótkávét.) A malátakávét Kneipp páter népszerűsítette. Híve volt az egészséges táplálkozásnak és életmódnak, erről 1889- ben könyvet is írt. Az ő elvéi alapján dolgozik Kathrei- nér gyáros, aki a világszerte ismert „Kneipp-kúrá- hoz” készíti a malátakávét. A oikóriakávét és a malátakávét ma is árusítják. Ezekből egészséges, nagy tápértékű tejes ital készíthető, mélyet reggelire, uzsonnája, idősebbeknek vacsorára is ajánlatiak. A pótkávék szénhidrát tartalma jelentős, de van bennük fehérje és több más tápanyag is, nem beszélve az italhoz adagolt tej biológiai-táplálkozásélettani jelentőségéről. A pótkávéban levő szénhidrát egy része inulin, mely a gyümölcscukorral együtt nagy fontosságú és kiváló tápanyag. Koffein nincsen a szemes kávét helyettesítő pótkávékban. A tejeskávé elkészítéséhez külön kell felfőzni a pótkávét. Egy liter hideg vízhez, körülbelül 20 gramm (=6 kávéskanálnyi) pótkávét adjunk, majd forraljuk fel a keveréket és tartsuk 5—6 percig forrásban. A habzás megszűnése után leszűrjük, és kész a fogyasztásra alkalmas ital — hidegen vagy melegen, tejjel vagy anélkül, édésítve vagy keserűn. A zárt csomagolású pótkávék, keverékek körülbelül egy évig romlás- mentesen tárolhatók száraz, szellős helyen, jól lezárt dobozban. A már felnyitott csomagból mielőbb használjuk el a pótkávét, mert a levegő páratartalmát magába szívja és ilyenkor gyorsan megromlik. Rudnay János Régi fegyverek Barsi Sándor, az Ácsi Cukorgyár nyugdíjas géplakatosa apjától tanulta a fegyverjavítás tudományát, amely ma a leg kedvesebb hobbija. A fegyverekhez való hozzáértését jelzi, hogy több esetben végzett állagmegóvási munkálatokat a Hadtörténeti Múzeumnak Is. Képünk azonban nem a múzeumban, hanem Ácson készült, Barsi Sándor otthonában, ahol a mester nem mindennapi gyűjteményét ápolja (MTI fotó: Jusztin Tibor felv. — KS) — Hogy érzi magát? — kérdezi a páciensétől az orvos. — Sokkal jobban vagyok, doktor úr. Ügy vélem, segített az a gyógyszer, amelyet felírt. A leggondosabban követtem az üvegen lévő utasítást. — És hogy szólt az utasítás? — „Szorosan bezárva tartandó". A főpróbán a rendező így szól a fiatal színésznőhöz. — Tartok tőle, hogy ebben a lenge ruhában nem tudja úgy játszani a szerepét, ahogyan kell. — De miért nem? — Hát tudja, a döntő jelenetben a vőlegénye ezt mondja magának: „Drágám, te valamit titkolsz előlem”. Ismerje el, ebben az öltözékben ez a mondat viccként hat! A lord lehordja a föko- mornyikját: — Háromszor is csengettem, de nem jött be. Mi történik itt?! — Bocsánatot kérek. Sir, nem hallottam a csengetést. — Akkor be kellett volna jönnie és jelentenie, hogy nem hallja! — Mondja, signor Cac- celli, otthon szándékozik tölteni a szabadságát vagy elutazik valahová? — Ez a bankunkban jelenleg folyamatban lévő revízió eredményétől függ. — El sem tudja képzelni, milyen nehéz dolgom van néha a feleségemmel — panaszkodik a pszichiáternek a páciens. — Feltesz egy kérdést, helyettem saját maga válaszol rá, azután pedig fél órán keresztül magyarázgatja, hogy miért adtam helytelen választ! Werner Mitsch mondásaiból: Sok vádlott ártatlanságában csak az ügyvédek hibásak. Már sok autótolvajról kiderült, hogy megmentette a meglopott személy életét. Havonta egyszer orvoshoz ment, nehogy egyetlen fontos betegséget is elmúlasszon. A természet se nem jó. se nem rossz. A természet vagy természetes,, vagy halott. Valódi túlélési esélyei csak az egész kicsinek vannak, melyet nem észlel az ember. Sajnos, nem érzékelhető a szerencse, hogy nem születik meg az ember. Egyél, hogy legyen belőled valami. Lett is. Kövér.
