Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 16., vasárnap 5 ■■ Üzen a szerkesztő B. J.: Nem mondhatnánk, hogy tipikus eset manapság a vállalkozói károkozás, de azért előfordul. Egy magát szakembernek nevező fiatalembernek átadta készülékét, azzal, hogy azt egy bizonyos ponton javítsa meg, tegye üzemképessé. Mire a készüléket minden üzempróba nélkül visszakapta — a kontár ügyeskedett, hogy a próba ne jöjjön létre —, már megállapította, hogy sem a munkát, amit vállalt, nem végezte el a bőbeszédű fiatalember —, de kiderült, hogy a készülék egy másik pontján új hiba keletkezett. A készülék átvételéről papír nem készült, a végzendő munkáról szerződést nem kötöttek, a kipróbálás az ön hiszékenysége és a vállalkozó ravaszsága miatt nem jött létre, a kár meg megvan. A károkozás tényét, és hogy a kár összefüggésben van azzal a közreműködéssel, amely a kontár munkáját is jelenti, annak kell igazolni, aki a kárigényt érvényesíteni akarja. Itt a kontár mindent letagadhat. Azt azonban kellő ipari vagy kereskedelmi gyakorlat nélkül is tudnia keleitt volna, hogy az üzemképesség kipróbálása nélkül nem szabad átvenni a készüléket, mert abban valamilyen csalafintaság van. Vagy lehet. Lett is! Itt most a vállalkozó fiatalember jóhiszeműségére kell hagyatkoznia, hátha mégis rendbe hozza azt a megjavítandó készüléket. A nyugdíjasnak ugyanis nem elsősorban a viszonylag alacsony összegű kár megtérítése a fontos, hanem az, hogy az adásokat venni tudja, szórakozhasson. _ sz. i. Kifejezett kérésére közöljük véleményünket — családja megnyugtatására is, hogy a perben elmulasztott határidőket a polgári perrendtartás szerint minden aljáró bíróság értékeli, ha az ügyben megállapítható, hogy a fellebbezési határidőt elmú- lasztották, akkor a későn érkezett fellebbezési iratot, vagy az abban foglalt előadásokat már nem értékeli, mert a fellebbezéssel megtámadott ítélet időközben jogerőre emelkedett. Ugyanez történt az ön által bemutatott törvényességi óvás iránti kérelem esetében Is. A címzettnek vizsgálnia kellett, hogy a jogszabályban írt határidő lejártáig megtörtént-e a kellő lépés az önök részéről. De mert a rendkívüli perorvoslatra nyitva álló határidő elmúlt, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasították. Szóbeli panaszában előadta, hogy az önökével csaknem azonos tényállás alapján a szomszédok sokkal kedvezőbb ítéleti rendelkezéshez jutottak, mert a határidőket betartották, az önökéhez hasonló, vagy majdnem azonos bizonyítási anyaggal több kártalanításhoz jutottak. Egyébként azt is megállapítottuk, hogy önök az írásbeli ítéletet a fellebbezési határidőn belül megkapták. Ha az ítélet szövegét elolvasták volna, világossá vált volna, hogy mikor és mit kellett volna tenniök, a további igény érvényesítése végett. B. K. Telekszomszédja az építkezést nem jelentette be önnek, nem mutatta be azt a tervet sem, amely szerint a telekhatáron lévő felépítményt meg akarja bontani. Amikor a hatóság az építési és bontási engedélyt kiadta, köteles lett volna vizsgálni, hogy az építkezés esetleg hogyan sérti, vagy sértheti az ön szomszédjogait. Még mielőtt jogosnak látszó igényével, amely nemcsak az eredeti állapot helyreállítására, de kárra is irányul, perrel támadná meg a szomszédját, célszerű megkeresni az elsőfokú építési hatóságot, esetleg panasz formájában nyilatkozattételre bírni, hogy a szomszéd a kérelem dokumentálásánál mulasztott-e; s ha igen, annak megfelelően már az államigazgatási szakban vigye dűlőre a bontás, illetve az építkezés vitatott kérdését. Ilyenkor a helyszíni szemle kérése indokolt, és ez elől az elsőfokú építési hatóság nem is szokott elzárkózni. Tréningruhák Feldebrőről A Fővárosi Ruhaipari Vállalat harmincfős bedolgozói csoportot foglalkoztat a Tárná mentén. Ügyes kezű asz- szonyok, saját lakásukon vállalták ezt a munkát. Szabó Gyuláné, a feldeb- rői csoport vezetője nyolc éve irányítja, betanítja dolgozóit. Az elmúlt két évben közel 40 ezer darab tréningruhát, 17 ezer darab jéger- alsót varrtak meg. A másik csoport Sírokban dolgozik. Paróczai Lászlóné, az alapítótagok egyike a munkában is mindig élen járt. Vannak követői a fiatalabbak között is, akadtak azonban rossz propagandisták is. Olyanok, akik nem tudták megtanulni a jó időbeosztást, mert a bedolgozónak ez a legfontosabb, aki ezt rosszul csinálja, annak nincs keresete. Meg kell említeni a szorgalmas kisnánai bedolgozókat, illetve férjeiket, akik vállalták, hogy Feldebrőről hordják haza a munkát, csakhogy a feleségek otthon dolgozhassanak. Sok ilyen férj kellene, nagyobb elismerés az asszonyi munkának. Feldebrői olvasójuk Akinek de A Vasút utca 10. szám alatti házat, az egercsehi ktsz 1982 kora tavaszán kezdte renoválni és részben átépíteni. Ma kívülről úgy néz ki, hogy a gáz kivételével, befejezést nyert. Nem úgy áll azonban a ház környéke. A ház körül törmelék, befejezetlen pataklefedések, vízvezeték javításához kiásott gödör, a kitermelt földdel. Az országúton, a járdán átvágott sáv 10—15 cenÉlt 86 1896—1982. Élt 86 évet; az az öt jegenyefa, amit kivágtak Felnémeten a Tűzoltószertár és az Eger patak mentén. A számokból is megállapítható, hogy a Millene- um évében ültették, a honfoglalás évfordulója évében. Szerte az országban, így Felnémeten is megemlékeztek a honfoglalásról. Ünnepséget tartottak, felvonulással, szavalatokkal. Az ünnep tiszteletére a megemlékezés jeléül a község vezetősége ültette el az öt jegenyefát. (Nem tudom, a városban mi emlékeztet a nevezetes évfordulóra?) Szegény volt a község, nem telt márvány emlékműre, de az öt fa ültetésénél nem inge, ne akinek igen ... az minél timéteres besüppedés, nemcsak a gépkocsiknak, a járókelőknek is baleseti veszélyt jelent. Az állomásra érkezők és a Lenin úti buszra igyekvők a nagy sár és az építési törmelék miatt nem tudnak a járdára menni. Az úton parkoló gépkocsik között közlekednek a szembejövő forgalomnak. A csapadék a járda végén gyűlik össze, ahol nagy pocsolyát képez. A feltúrt, rendezetlen udvarra évet ott volt a. község apraja- nagyja. Színfoltja volt Felnémetnek az öt jegenye 86 évig! Igaz, már az utóbbi években kezdett száradni némely ága, de még azért évről évre kizöldült. Aki elrendelte a kivágásukat, bizonyára nem ismerte a fák történetét. Bízom abban, hogy aki elrendelte a fák kivágását, intézkedik arról is, hogy újakat ültessenek sőt az utókor okulásául megjelöljék a fák emlékét is. Tisztelettel: Németh András nyugdíjas, a HNF V. kér. elnöke vegye... előbb! a kivágott kerítésen át, a hevenyészett hídon még gépkocsival is nehezen lehet behajtani. A gyengén betakart, nagy méretű gödör még élet- veszélyes is lehet. A Vasút utcai lakók azt kérdezik, miért kell Eger vasútállomásának az ide érkezőket ilyen vendégmarasztaló sárral és ragyogó környezettel fogadni. Vagy a fagyot várják az illetékesek? Egy Vasút utcai lakó Ez is panasz! Hatvanban dolgozott egy pedikűrös asszonyka, aki már egy éve meghalt. Azóta a hatvani fájós lábú emberek Gyöngyösre járnak a körmeik ápolása végett. Ez a kirándulás azonban egy napba és a buszköltségbe is kerül. Ha a hatvani fodrászok egy kicsit többet törődnének a hatvaniakkal, megoldanák ezt a nem is olyan bonyolult kérdést! Azt sem hiszem, hogy ne kapnának pedikűröstanulót. Mert amíg ez a helyi megoldás nincs, addig több százan járunk Hatvanból Gyöngyösre — a pedikűröshöz. Máté József Hatvan, Traktor u. 17. PIHENŐBEN. . . (Fotó: Szabó Sándor) Veszélyforrások Kanalovics Sándor, Eger Rajner Károly u. 60. sz. a. lakos panaszolja, hogy a Szederkényi és a Szovjet Hadsereg utca sarkán lévő romos házingatlannál — valamikor kovácsműhelynek használták az épület egy részét — a ház tetejéről egy lazán felfekvő kő csúszott a sípcsontjára és huzamosabb időtartamú sérülést okozott neki. Panasza szerint ez az épület életveszélyes és szükséges lenne itt valamiféle hatósági intézkedés, ha már az ingatlan tulajdonosai nem törődnek az épületnek megfelelő állapotban tartásával, hogy az legalább az arrajáróknak balesetet ne okozzon. Másik panasza: ugyanott, a sarkon a gyalogjáró jóval magasabb szinten van, mint a közút betonja. Esős időben kénytelenek a gyalogosok, főleg a kocsival közlekedő kismamák ezt az igencsak hullámos részt kikerülni, és akkor a járművek — nem figyelve kellőképpen a körülményekre — felcsapják a gyalogosokra a sárral vegyült csapadékot. Mindkét panaszt azért tartjuk megemlítendőnek, mert a közlekedés veszélyes pontjai — és egyáltalán a közterület veszély- forrásai — még mindig megtalálhatók ebben az egyébként rendezett utcákkal és terekkel büszkélkedő városban. (/• a.) VAUSZOL AZ ILLETÉKES a tulajdonos feladata Helyszíni vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a Hatvan, Kandó Kálmán út por- talanítási munkálatait a Városi Tanács V. B. Költség- vetési Üzeme elkészítette. Az uitca lakóinak nagyobb része az út melletti nyílt árokrendszert karbantartja. A vonatkozó jogszabály értelmében a város közterületén levő árkok stb. tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. A rendelet előírásainak végrehajtása érdekében felszólítottuk a panaszost az árok karbantartási munkálatainak elvégzésére. Hatvan városi Tanács V. B. Műszaki Osztálya Takács Péter osztályvezető Még egyszer „A nyolcutcás faludra A Népújság 1982. december 31-i számában megjelent „A nyolcutcás falu” című cikkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk az érdekelteket: Verpelét—Feldebrő—Aldebrő—Kál viszonylatban napközben — a gyógyszertár nyitva tartási ideje alatt — ismereteink szerint szórványos utazási igény jelentkezik. A jelentkező utazási igény az autóbuszjárat minimális kihasználását sem biztosítaná. Űj járat forgalomba állítását, a vasúttal párhuzamosan történő fejlesztés-közlekedés sem indokolja. Megítélésünk szerint jó vasúti közlekedés biztosítja az eljutást Aldebrőről Kápolnáig, illetve vissza. Ezúton közöljük a vasúti, valamint a jelenlegi autóbusz-menetrendet Aldebrő és Kápolna között: MÁV-menetrend: Aldebrőről indul: 7.25, 10.05, 12.33, 15.11, 18.48. Kápolnára érkezik: 7.36, 10.16, 12.44, 15.22, 18.59. Kápolnáról indul: 5.50, 9.22, 11.02, 14.32, 17.15. Aldebrőre érkezik: 6.00, 9.33, 11.13, 14.42, 17.25. Autóbusz-menetrend: Aldebrőről indul: x6.49, X15.21, X17.34. Kápolnára érkezik: x6.59, X15.29, X17.42. Kápolnáról indul: x5.34, X6.23, X12.01. Aldebrőre érkezik: x5.42, x6.32, X12.16 óra Vállalatunk azt a megoldást is támogatja, hogy a jelentkező szórványos utazási igényt. Aldebrő é^ Kápolna között a helyi termelőszövetkezet elégítse ki, hasonlóan a tanulók szállításához. Volán 4. sz. Vállalat Eger Fuglevich Rezső forg. kér. ig. h. Nagy István szem. forg. kér. oszt. vez. Vita a felelősség körül A Népújság 1982. december 19-i számában „Az elmúlt héten kérdezték — mi továbbítottuk a kérdéseket” címmel cikk jelent meg, mely cikk érinti Igazgatóságunk tevékenységét is. A megjelent ÉMÁSZ-nyi- latkozattal kapcsolatban észrevételünk az alábbi: A jelzőlámpák működésében tapasztalt zavarok, tápegységleégések egyértelműen a szabványnál nagyobb feszültségviszonyokra engedtek következtetni. A menetközben végzett feszültségmérések és regisztrálások egyértelműen igazolnák ezt a feltevést, mert több ésetben — huzamosabb ideig — a szabványban rögzített feszültséghatároktól eltérő túlfeszültség terhelte a jelzőlámpák automatikáját. Igazgatóságunk és a kivitelező Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet nem a hálózati feszültség csökkentését kérte az ÉMÁSZ-tól, hanem a szabvány szerinti feszültségeltérési határértékek további garantált biztosítását. Nem fogadható el tehát az ÉMÁSZ-nak az a véleménye, miszerint a hálózat más csatlakozási pontjain jelentkező fogyasztók igényeinek kielégítése miatt lépte túl a szabvány szerinti feszültségeltérési határértéket (220 V+7,5 százalék). Igazgatóságunk tehát az ÉMÁSZ-tól nem a feszültség csökkentését kérte, — ami nyilvánvalóan a legegyszerűbb és . legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik — hanem a szabványban rögzített'’ feszültségingadozási 7 határértékek betartását, mely megfelelően kiépített hálózat esetén nem jelentheti egyéb fogyasztók panaszának forrását. Dr. Szacsva Ferenc igazgatási, jogi és hatósági osztályvezető Noha már lefutottak a karácsonyi, az újévi ünnepek és most alig néhány héttel később már a farsangra készülünk. Ez ismét a vidámság, az evés-ivás ünnepe. Ilyenkor minden háziasszony arra gondol, hogyan szerezhetne be valami különlegességet, melyet szívesen tálalna egy-egy farsangi összejövetelkor az asztalra. Más megyében járva, gyakran észreveszi a látogató, a vásárló, hogy vannak szaküzletek, ahol köny- nyen beszerezhet egy-egy különlegességet az adott táj speciális termékeiből. Például Szolnok megyében, vagy a Hajdúságban füstölt kolbászt, sonkát, körmöt, vagy tarját, melyeket az előállító cégek saját címkéjükkel ellátva, büszkén propagálnak. Sajnos Heves megye székhelyén hiányzik ez, pedig Egerben és környékén is" vannak olyan állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, illetve fogyasztási szövetkezetek által működtetett húsüzemek, melyek termékeiket egy reprezentatív üzletben együtt árusíthatnák, ezzel is bővítve a választékot. Talán semmi más nem kellene hozzá, mint közös összefogás, jó együttműködés, amely talán nem is hiányzik, ha megvan az, aki ezt kézbe is fognál Mert ez esetben jól járnának azok, akik létrehoznák és főleg jól járnának a megyében, de a megyén kívülről Egerbe látogató vásárlók is . . . (m. k.) telepeken és átvevőhelyeken a lakóterületről származó vashulladékokat 1983. január 1 -tői FELEMELT ÁRON VÁSÁROLJUK MEG! Régi Új átvételi árak/kg Lemezhulladék: 0,70 Ft 0,80 Ft Egyéb szénacél hulladék: 1,- Ft 1,20 Ft öntvényhulladék: 1,50 Ft 2,30 Ft
