Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 9., csütörtök A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Nagyobb felelősséggel, következetesebb munkával A kialakult munkarendnek megfelelően városunkban is fegyelmezetten, alkotó légkörben zajlanak pártszervezeteinknél a beszámoló taggyűlések. Az összevont taggyűlésekkel és a Volán Vállalatnál megtartott küldöttgyűléssel együtt eddig több mint ötven helyen tartották meg az éves munkát értékelő és a jövő év feladatait körvonalazó pártrendezvényeket. A megjelenés 80—85 százalékos és a megjelentek 15—20 százaléka nyilvánított véleményt A csaknem kétszáz párt- szervezetünknek mintegy negyede végezte el a számvetést, de az első fordulónak máris érzékelhető tapasztalatai vannak. A felkészítő munka ' komolyságát mutatja az a tény, hogy alaposabban, körültekintőbben történt az elbeszélgetés a párttagokkal, nagyobb felelősséggel kezelték az ezeken a beszélgetéseken elhangzottakat, és szinte általánosítható volt az a tapasztalat, hogy a beszélgetések során visszautaltak a vezetőségválasztás alkalmával tett megjegyzésekre, észrevételekre. Bár az alapszervezeteknek nem kellett értékelését adniuk a két kongresszus közötti időszakról, mégis az az igény fogalmazódott meg az irányító pártszervek részéről, hogy a közösséget, a kommunista kollektívát érintő kérdésekről, — a kongresszusi határozatok tükrében az elmúlt három év munkájáról is adjanak áttekintést. összehasonlítva a konkrét eredményeket, a vezetőségválasztásokon megfogalmazott elképzelésekkel értékelve és elemezve a bekövetkezett változásokat. Ez a feladat teszi politikailag még jelentősebbé városunkban a most zajló beszámoló taggyűléseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani pártrendezvények bizonyos mértékig már az újabb kongresszus előkészítésének elemeit is magukban hordozzák. A kritikus és nyílt eszmecserék az egyre színvonalasabb és tartalmasabb beszámolók egyenes következményei. Pozitívuma még az is a beszámolóknak, hogy szinte majdnem kivétel nélkül kollektív munkával készültek és ebbe a munkába a pártcsoportok is aktívan bekapcsolódtak. Az eredmények és gondok reális számbavétele, a pártmegbízatások konkrét értékelése nagyban hozzájárult városunkban is a helyes, a párt politikájáért felelősséget érző, politizáló hangulat kialakításához, az ideológiai és cselekvési egység fokozódásához. A párttagság a „nagy”, országos és nemzetközi kérdéseket sem elhanyagolva, főként a helyi tennivalókkal, közös ügyükkel foglalkozott. Gazdálkodó egységeink, de országunk gondjai is, továbbra is a gazdaságpolitikai feladatokat sorolták az első helyre. A tennivalókból egyre inkább ki tudták és ki tudják választani azokat, amelyeket elsőként a kommunista kollektívának kell megoldani. Visszatérő téma volt a kommunisták példamutatása és felelőssége közös dolgaink iránt. De megfogalmazódtak azok a gondok is, amelyek a vezetés, az irányítás, a munkaszervezés fogyatékosságaiból adódtak. Elhangzott kritikai észrevétel a vezetői magatartásról is. A felszólalók elmondták, hogy egyes gazdasági vezetők a sok munkára, netán külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokra hivatkozva rendre elmaradnak a pártrendezvényekről. De szóltak arról is, amikor ugyan egyes vezetők jelen vannak a taggyűlésen, de lekezelő, kioktató hozzászólásaikkal nem az egészséges vitaszellemet erősítik. A vezetők nagy többsége azonban nem ilyen, felelősséggel vesz részt a vitákban. Helyenként az is gondot okoz a pártszervezeteknek, hogy a párttagok hiányos ideológiai, gazdaságpolitikai ismeretekkel rendelkeznek. Ebből adódik az is, hogy egyes területeken nincsenek tisztában az ország, a vállalat valódi helyzetével. Vagy túl sötétre, vagy túl rózsaszínűre festik valódi világunkat. A nemzetközi viszonyok alakulása a nem kellő felkészültségű emberekből esetenként szélsőséges vélemények megformálását, az elbizonytalanodást váltja ki. Ezeket az elbizonytalanodott embereket türelmes, meggyőző érvekkel lehet és kell segíteni abban, hogy megszilárduljon bennük a szocializmus igazába vetett hitük, bizakodásuk. Ez nem kis feladatot jelent alap- szervezeteink számára, de a felkészült propagandista- hálózat és természetesen minden kommunista példa- mutatása és agitációs munkája nagy jelentőséggel bír. A kezdeti tapasztalatok azonban * azt is mutatják, hogy bizonyos területek pártmunkája között színvonalbeli különbségek is adódtak. Részint a vezetőségi tagok és főleg a párttitkárok felkészültségbeli eltérése, a tapasztalatok hiánya, de esetenként a nem kellő elkészítés miatt. Főleg a szövetkezeti ipar területéről vannak negatív tapasztalataink. Ezeken a területeken nincs meg a szükséges összhang a politikai szervek vezetőségei és a szakmai vezetők között. Hiányzik az a közös együtt dolgozás, amely a politikai és a szakmai munkát egyaránt segítené és hozzájárulhatna a jó munkahelyi légkör kialakításához. A cipőipari szövetkezet, a Patyolat és az ÉMÁSZ kommunistáitól is nagyobb aktivitást, nagyobb felelősséget vártunk volna az éves munkát értékelő beszámoló taggyűléseken. A munkát értékelő minősítések őszinte és reális hangneme egyetértést váltott ki szinte valamennyi helyen. Ez számunkra azt mutatja, hogy a több mint száz aktivistával dolgozó városi pártbizottságnak reális ismeretei vannak a valós helyzetről. Az alapszervezetek és az irányító pártbizottság kapcsolatrendszerében az elvszerűség, a segítő szándék érvényesül. Természetes ez, hiszen közös ügyünkről van szó. A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak végleges értékelésére még később kerül sor. Az eddigi észrevételek azonban máris jelzik, hogy hol történt kellő előrehaladás és hol szükséges a munka színvonalát tovább javítani. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára TÁMOGATÁS NÉLKÜL Hosszú út a hegyen át Korszerű géppel a gyógyszer- gyártás szolgálatában. Tóth Lászlóné a műanyagüzemben orvosságos kanálkákat készít Völgyek, dombhátak, erdők, patakok. Ahogy szokás mondani: festői kép. Csak- hát a mezőgazdaság ettől jóval keményebb dolog. Gondolom, a gyöngyösoroszi Február 24. Tsz-ben is szívesen kiegyeznének a látványnak szép természeti kép helyett a gazdaságilag kedvezőbb körülményekkel. A hegy, a Mátra ott kezdődik a szőlők mögött. Hosszú út vezet onnan le, a völgybe, a kalászt hozó táblákig. Időben is hosszú volt az út a mai teljesítményekig. Gyenge termőhely Hogy mi van a kifejezés mögött, csak sejteni lehet. Ha egyszer gyengén terem „á hely”, akkor ott ugyancsak meg kell küzdeni minden forintért. Esetleg a küzdelem eredménytelenül is végződhet. — A mezőgazdasági tevékenységünk éveken át volt veszteséges — mondja Nádast Kálmán tsz-elnök. — Különösen tavaly okozott több milliós kárt a téli fagy. A szőlőink termése jelentős mértékben megcsappant: A tsz tagjainak azonban valamiből élniük kell. Ehhez segített az állam azzal, hogy milliókkal számolható támogatást nyújtott. Jól jött ez a tsz-nek, de javukra szóljon, nem várták ölbe tett kézzel a csodát. Ipari tevékenységbe is belefogtak még 1968-ban. Műanyagból gyártottak különböző használati cikkeket. Ja, könnyű így, jegyezheti meg bárki. — Éveken át ezzel sem értünk el sikereket — halljuk az elnöktől. — Tulajdonképpen csak tíz év óta nyereséges ez az ágazat. Ez az utóbbi egy évtized viszont arra is jó volt, hogy kihúzza a kátyúból a tsz-t. A növénytermesztésből gyéren csordogáló forintok mellé ők „gyártották” a jövedelmet. Szép számú hektárok önmagában nagyon jól hangzik, mennyi a szántó, a szőlő és a rét, hány hektárt tesz ki az erdő. De például a szántóföldi növénytermesztésben ki kellett találni, hogyan képesek bizonyos vetésforgót megteremteni, hogy búza után ne búza kerüljön ismét a talajba. Kukorica, napraforgó adja mára a megoldás bizonyos fajtáját. Termesztenek még szálas takarmányt az üszőnevelő telepüknek. Ami füves területük még akadt, azt fokozottabb gyepgazdálkodással igyekeznek hasznosabbá változtatni. Az út keresése tehát nem állt meg. A szőlők is ... ötévenként tekintélyes mennyiségű területet ültetnek újjá. Volna még hely a további tőkéknek is, de a költségek ... ! A háztájiak termését pontosan úgy kezelik, mint a közösét. Saját feldolgozójukba szállítják a fürtöket, aztán a pincében érlelik borrá a mustot, hogy fejtett állapotban értékesítsék. Az állami gazdasággal léptek szorosabb kapcsolatba borügyben. Az a bizonyos palackozó pedig, amiről annyi szó esett már a város és a környéke tsz-ei vezetőinek körében — jó lenne, ha a megvalósítás módjában is közös véleményre tudnának jutni. A pártbizottság ugyan szorgalmazza a négy tsz együttműködését, aminek hatására történik is mindig valami jó, de ... még „sok a tartalék” ebben, ahogy szokás ezt ilyen szemérmesen megfogalmazni. Magyarán: nemcsak az isten malmai őrölnek lassan esetenként. Mégis — műanyag Együtt kutatjuk-keressük az elnökkel az okozati ösz- szefüggések kulcsát. Az erdő? Több mint 800 hektár. Közepes állomány. A fafeldolgozó üzemükhöz máshonnan veszik meg az „alapanyagot”. Szép százalékok jelzik, mennyit emelkedtek a hozamok, a jövedelmezőség a tsz-ben, de azt is jelzik, hogyan változtak a gazdálkodás költségei. A támogatás pedig egyre csökken. Jövőre már meg is szűnik. Átsorolták őket a közepes jövedelmezőségű üzemek közé. Már említettük az állattenyésztést. Amikor hozzáfogtak, szép reményekkel néztek a jövő elé. Tenyésztésre alkalmas üszőket nevelni a magyar mezőgazdaságnak: még kimondani is jólesik. De más a „gondolat” és más a tény. Hacsak nullára „jönnének ki” az év végi elszámolásnál az állattenyésztésben ... ! Az elnök: Nádas! Kálmán (Fotó: Perl Márton; — Nem lehetetlen kívánság ez — ismeri el az elnök —, de ahhoz még bizonyos feladatokat végre kell hajtanunk. Ismét egy „szemérmes” fogalmazás. A százalékkal addig-addig bíbelődünk, míg kiderül, hogy az évi mintegy hatmilliós tiszta nyereségből az ipari üzemek a négymilliót adják. Átlagban. A műanyagüzem a termelését a tízszeresére emelte az évek során. Három műszakban dolgoznak a gépekkel az asszonyok. A növekedést az új gépeknek is köszönhetik. — Az üzem továbbfejlesztése...? Nemcsak pénzkérdés, hiszen automata gépekre lenne szükség, hanem a három műszak miatt is vannak itt korlátok. Mert a nagy mezőgazda- sági munkák idején szinte megkönnyebbült sóhajjal mennek ki a szőlőkbe az üzemi asszonyok. Végre, egy kis levegő, szabad tér és ... szabad esték, éjszakák. Nem adják ingyen Az a bizonyos hosszú út még nem ért véget: Az egyre javuló gazdasági eredmények következtében ugyan átsorolták a gyöngyösoroszi tsz-t, de ettől még nem változik meg minden. Varázspálca, varázsige ... ? — Rajtunk múlik — állapítja meg a tsz elnöke. — Szükség van a vezetési színvonalban mutatkozó hiányosságok felszámolására, a belső szabályozórendszerben az érdekeltségi viszonyok javítására. A gazdálkodási eredményeinket nemcsak meg kell tartanunk a tavalyi szinthez képest, hanem növelnünk is kell. Mindenekelőtt az alaptevékenységünket kell javítanunk, de az ipari üzemek teljesítményét is növelnünk kell. Sokszor elhangzott a szó: kell. Vagyis látják a megoldás útját. Ez is fontos. Ha csinálják is, ha a hosszú úton határozottan továbbmennek, a tavalyi eredmények csak így válhatnak biztonságos alappá. Mert azzá kell válnunk. Eddig sem panaszkodhattak, ezután sem kell panaszkodniuk amiatt, hogy lesz-e elég munkájuk. Az út messzire vezet. G. Molnár Ferenc ÚTON-ÚTFÉLEN... Feldebrő: idegenforgalmi település Huszonöt esztendei szolgálat után nyugdíjba készül Nagy Istvánná, a feldebrői tanács szakigazgatási szervének helyettes vezetője. Mikor legutóbb községükben jártunk, ő mondotta, hogy e negyedszázad folyamán milyen sokat fejlődött, gazdagodott a település. A tanácsháza szomszédságában öregek napközije létesült, napközi otthonos óvodát teremtettek, beindult az iskolai napközi, a Rákóczi Termelőszövetkezet új központot alakított ki a régi Károlyi-kúria felújítása révén, a MOKÉP támogatása mozihoz, egyben művelődési otthonhoz segítette Feldebrőt, és- ne feledkezzünk meg a klubkönyvtárról, amelyet házilagos kivitelezésben valósítottak meg. ★ Most, hogy ismét Feldeb- rőre látogattunk, a község arculatának további változási lehetőségeiről kaptunk értékes információkat. Eszerint 1982-ben a Rákóczi Termelőszövetkezet megkezdte hétszáz adagos üzemi konyhájának a kivitelezését. Ehhez idővel étterem is csatlakozik, és a munkálatokat a közös gazdaság építőrészlege végzi. Ha ezt a konyhát átadják rendeltetésének, Bőhm Béla vb-titkár szerint felülvizsgálják a sok szempontból együvé tartozó, egymással szomszédos Feldebrő, Aldebrő és Tófalu intézményi konyhai ellátását, hogy azt — melegítő konyhák, kiszolgálók közbeiktatásával — innen, a tsz üzemi konyhájáról oldják meg. Ez olcsóbb, gazdaságosabb, ilyenformán megéri a belefektetett négymillió forintot. ★ Ugyancsak a három községet összefogó termelőszövetkezet VI. ötéves tervi beruházásai között szerepel — 1983-as ütemezéssel — a régi tsz-irodaépület alatti pincehelyiség borozóvá alakítása. Mi teszi ezt szükségessé? Vagy kérdezhetjük úgy: célszerűvé? A községben egy negyedosztályú bisztrón kívül nincs más vendéglátó üzem, aminek a hiánya különösképpen az idegenforgalmi főszezonban érződik. És mivel az említett épület, illetve pince éppen a műemléki templom közelében található, itt látszott leginkább célszerűnek egy új vendéglátóegység megteremtése. ★ Ami távlatilag szintén a helyi idegenforgalommal, a vendéglátás kulturáltságával függ össze: a műemléki környezetben feltétlenül indokolt egy vizesblokk megépítése. Ahogy a vb-titkár elmondotta, ennek a kiviteli tervét és költségvetését az Országos Műemléki Felügyelőség tervezési osztályának szakemberei társadalmi munkában vállalták, 1983. március 31-i határidővel. A költségvetés szerinti, körülbelül félmillió forintot pedig a Mátra—bükki Intéző Bizottsághoz benyújtott pályázattal kívánják előteremteni a feldebrőiek. ★ Amit lejegyeztünk, egyébként beleillik azokba a feltételekbe, amelyeket Fel- debrőn meg kell teremteni. Éspedig azért, mert Heves megye Tanácsa korszerűsített településhálózat-fejlesztési tervében a község már idegenforgalmi településként szerepel. (moldvay)
