Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot Kádár János* az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB szék- házában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Középpontban: az ember Igen hasznos és jó gyakorlatnak bizonyult a párt- munkábam, hogy az éves beszámoló taggyűléseket megelőzik a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések. A nyűt és őszinte eszmecserék alkalmával minden kommunistának lehetősége nyílik arra, hogy elmondja véleményét a pártcsoportok tevékenységéről, az alapszervezet, valamint a pártvezetŐ6ég munkájáról. Természetesen szóba kerülnek ilyenkor a munkahelyi eredmények és gondok is, sőt a párttagok véleményt nyilvánítanak pártunk politikájának egészéről és az ország helyzetéről is. Megyénk pártalapszervezeteiben több mint húszezer kommunista élt ezzel a lehetőséggel, s mint a lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatai is igazolják — őszinte, felelősségteljes megnyilvánulásokra került sor mindenütt. S ami talán egy kissé eltérő a korábbi évek gyakorlatától: ezúttal több szó esett a kommunisták egyéni boldogulásáról, esetleg a család gondjairól, bajairól is. Nagyon helyesen. Mert ugyanis a nagy közösségről való vélemény- formálás mellett senki számára sem lehet közömbös az egyén, az ember sem, hiszen pártunk politikája alapvetően az emberek, a kommunisták boldogulását szolgálja. Korábban volt valami olyasfajta szemlélet egynéhány alapszervezet- ben, hogy a pártmunkában csakis és kizárólag a közösség munkájáról és a közérdekű kérdésekről lehet szólni, — az egyénekkel való foglalkozás szak- szervezeti feladat. Csakhogy a kommunista is szubjektum, ő is fizetésből él, ő is dolgozik és üdül, tehát számára sem mindegy, hogy kap-e fizetés- emelést, elmehet-e a családdal pihenni, s neki ser/i mindegy, hogy milyenek a munkahelyi körülményei. Szándékosan említettük e tényezőket, mert a fizetés- emelés, az üdülés és a munkahelyi körülmények javítása elsősorban valóban szakszervezeti téma, csakhogy ezek a dolgok a párt- alapszervezet, a pártvezetőség számára sem lehetnek közömbösek. S nem arról van szó természeteI sen, hogy a pártalapszer- vezetnek, a vezetőségnek magára kell vállalnia a szakszervezet munkáját, hiszen erre sem energiája nem lenne, másrészt pedig az értelmes munka- megosztás a mozgalmi munka egyik fő jellemzője. Csupán arról, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol ez még nem jellemző, el kell mélyíteni az emberekkel való foglalkozás szinte napi gyakorlatát, másrészt pedig nem kell attól tartani, hogy az ilyen gyakorlat miatt elsikkad a nagy, átfogó témákkal való foglalkozás. A pártmunka összes többi területével jól megfér aZ egyénnel való törődés. Hiszen a párttagok igénylik is ezt, s tegyük hozzá: joggal. Kaposi Levente Január elsejétől új bér- és keresetszabályozás Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere, Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, az eltérő gazdálkodást sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983. január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bér- szabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is érvényesíthető, a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségé^ tői függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellentétes a népgazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint az ÁBMH elnök- helyettese hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonalnövelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonalnövekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bér- fejlesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mutatói függ: a jövedelmezőség színvonalának minden egyes százaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonalemelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonalemelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő évben nem használhatják fel. Központi előírás az adómentesség mértékére A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az adómentesség mértékét. Háromféle változatot alkalmaznak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mértékű bérszínvonalemelés — 2,7 százalék — részesül adókedvezményben, a másik változat szerint a központilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bér- fejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a harmadik formát, vagyis a központi bérszabályozás szigorított feltételrendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1,2 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyújt módot, a szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. A bevezetendő bér- és keresetszabályozás — hangsúlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsítését jelenti, megfelelő biztonsággal képes szabályozni a bérkiáramlást. Következetesebbé teszi az ösztönzést is, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához, és nem annak növekményéhez kapcsolja. Azonos érdekeltségű alapot teremt az árrendszerrel és a vállalati jövedelemszabályozással, ezáltal megszűnnek az ösztönzés korábbi torzulásai, a teljesítmény-visszatartásban való érdekeltség. A vezetők érdekeltségi rendszere Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere is. A módosítás célja a Vezetők anyagi ösztönzésének fokozása, valamint a vállalat jövedelmezősége szerepének növelése a vezetők ösztönzésében. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati jövedelmezőségi mutató képezi a jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyenletesebbé tétele érdekében, a jövőben a prémiumok alapjaként az adott év és az azt megelőző két év jövedelmezőségi mutatójának átlagát kell figyelembe venni. Változás az is, hogy a tevékenység átfogó értékelésén alapuló jutalom valamennyi központilag előírt szempontja és a jutalmazás személyi felső határa megszűnik. A jutalmak keretösszegével a felügyeleti szerv gazdálkodik a jövőben. Az intézkedés lehetővé teszi a vállalati sajátságoknak, a vállalatok előtt álló távlati feladatok teljesítésének az eddigieknél jobb figyelembevételét, valamint lényegesen differenciáltabb anyagi elismerést biztosít a korábbiaknál. (MTI) HAJRA A POLIMERBEN Exportál a kisüzem Demcslk Józsefné és munkatársai csomagolják a hasal boltokba kerülő színes szalagokat A Polimer Műanyagfeldolgozó Szövetkezet egercsehi telepén az átmeneti anyaghiány után ismét folyik a Saba kooperáció, a színes műanyag szigetelőszalagok gyártása. A dolgozók most a szabad szombatokon, vasárnapokon is a lemaradást pótolják — a vezetés pedig a betanított munkásoknál 28, a szakmunkásoknál 44 forintos rendkívüli órabérekkel honorálja az igyekezetét... Ez Is csomagolás, csak — exportra. A zsugorfóliázott műanyag láda azonnal a bolti polcra tehető, és — szép Is. Az egercsehi üzem a 16 milliós exporttervet már teljesítette; most a túlteljesítés a feladat (Fotó: Kőhidi Imre) A sajtó munkásait köszöntötték Ünnepség a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán — Legyen ez az ünnep alkalom arra, hogy megemlékezzünk a 64 év előtti decemberről, a Vörös Űjság megjelenéséről, azokról a forradalmi elődökről, akik akkor a kommunista sajtó létrehozásán munkálkodtak. Amikor köszöntjük a ma újságíróit és a sajtó előállításában, terjesztésében velük együtt dolgozókat, tudjuk, hogy pártunk politikájának végrehajtásához nélkülözhetetlen az 6 mozgósító szerepük. E szavakkal kezdte üdvözlő beszédét Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, a magyar sajtó napja alkalmából kedden, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezett ünnepségen. A sajtónapi fogadáson ott voltak a megyei lapkiadó vállalat, a Népújság szerkesztősége munkatársai, a Magyar Távirati Iroda, a miskolci körzeti rádió, a posta, a nyomda képviselői is. A megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után Gyurkó Géza, a Népújság főszerkesztője ismertette megyei napilapunk nívódíj-pályázatának eredményét. A Kolacskovszky Lajos-nivódíj első fokozatát G. Molnár Ferenc, a Népújság főmunkatársa, második fokozatát Gábor László, a kulturális rovat munkatársa nyerte el. Ezt követően a társadalmi szervezetek Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára üdvözlő beszédét tartja (Fotó: Szántó Byörgy) képviselői kértek szót, méltatták a sajtó munkásainak tevékenységét és adták át a testületek díjait. Lévai Ferenc, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára, a megyei szakszervezetek díját Koós Józsefnek, a Népújság gazdaságpolitikai rovatvezetőjének adta át. Á sajtó az ifjúságért díjat dr. Szalay Zoltán, a Népújság belpolitikai rovatának munkatársa vette át Mlinkó Lászlótól, a megyei KISZ- bizottság első titkárától. A Hazafias Népfront megyei bizottságának díját Zakar János, a miskolci rádió egri stúdiójának vezetője nyerte el, s vehette át Mészáros Alberttól, a népfront megyebizottságának titkárától. Jónás Zoltán, az egri Műsorrendező Iroda vezetője az Agria Játékszín produkcióit segítő kritikai tevékenységet méltatva adta át Király Róbert szobrászművész Agria- plakettjét Gábor Lászlónak, lapunk munkatársának. Ezt követően dr. Noszti- czius Ferenc, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte a vállalat törzs- gárdistáit, a kiváló dolgozó címmel kitüntetetteket, s adta át jutalmaikat.
