Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXm. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1982. december 28., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egyszerű Már megmosolyogniva- lóan egyszerű és nagyszerű ötlet. Erre szokták monda­ni: magától értetődő. Sem­mi bűvészkedés, semmi túlbonyolítás és mégis egy csapásra megold olyan sú­lyos gondot, amit-évek óta, sőt: évtizedek óta cipelünk magunkkal — reménytele­nül. Részdolgokban sike­rül valamit felmutatnunk, de a kérdést, ahogy szok­ták mondani, lezárni még­sem tudjuk. Miről is van szó? A környezetvédelemről. Arról a veszedelemről, amely holnapjaink bizton­ságát fenyegeti. Mert mondjuk, tudjuk is, hogy igaz, mégis ... írott malaszt marad, hogy óvni kell élő vizeink tisztaságát. Azt a hatalmas mennyiségű ké­miai anyagot, amit jól- rosszul közömbösítve bele­engedünk ezekbe a vizek­be, úgy is tekinthetjük, mint lassan ölő mérget. Csak idő kérdése, mikorra pusztítja el a vizek élő vi­lágát, és mikorra okoz ak­kora megterhelést az embe­ri szervezetnek is, amit már nem lehet katasztrófa nél­kül elviselni. Kétoldalú és többoldalú egyezményeket írunk alá, együttműködési készségün­ket fejezzük ki, vállalataink egy részét súlyos milliókkal büntetjük, de... marad szinte minden a régiben. A lényeg mit sem változik. A városi szennyvíztelepek képtelenek a feladatukat ellátni és megbünteti őket az a tanács, amely ezt a tisztító üzemet olyanra építtette, amilyen. Furcsa, groteszk fintora ez a mai valóságunknak. ... és akkor meghallom, hogy odaát, a másik konti­nensen összesen néhány soros az a törvény, amely az élő vizek védelmét biz­tosítja — kifogástalanul. Milyen csodaszerrel? így: a folyókból, pata­kokból bármilyen célra vi­zet kiemelni csak úgy le­het, hogy a szívó berende­zés az érdekelt telep alatt hörpölje ki a vizet, A már használt folyadékot pedig csak az üzem fölött szabad visszaengedni a folyóba. A világ legegyszerűbb megoldása. Nem kell hatóságilag el­lenőrizni semmit, nem kell mintát venni, elemezni, egész apparátust fenntarta­ni a környezetvédelemnek erre a területére. Mert aki „fent” beleengedi a rosszul tisztított vizet a folyóba, azt kapja vissza „lentebb”. Márpedig melyik üzem akar derítetlen, koszos vi­zet beszivattyúzni? Te­hát... ? Belátom, nem tökéletes ez a megoldás sem. Aligha hasznos módszer az állóvi­zek esetére. Igaz, de arra gondoltam, mennyivel több az olyan üzem, amely pa­tak, vagy folyó partjára te­lepült nálunk? Szóval: mégiscsak sokat lendítene rajtunk ennek az „odaáti” újításnak az átvé­tele. Tanulni soha sem szé­gyen — senkitől. G. Molnár Ferenc t 1922-1982 „A népek életében történelmi dátum..." Ünnepi nagygyűlés Egerben A Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából december 27-én, este jubileumi díszünnepségre került sor Egerben, a Ke­mény Ferenc Sportcsarnok­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei, valamint Eger városi Bizott­sága rendezésében megtartott ünnepi megemlékezés á ma­gyar és a szovjet Himnusz hangjaival kezdődött, majd Schmidt Rezső, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­ra üdvözölte a megjelente­ket A megyei párt- és álla­mi vezetők, az üzemi kollek­A mai napon azokra a régmúlt, 1922. évi, decembe­ri napokra emlékezünk, ami­kor az össz-szövetségi szov­jet kongresszus elfogadta a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének megala­kulásáról szóló nyilatkoza­tot és szerződést. Azóta 60 év telt el, s minél tovább mérlegeljük a történelmi té­nyeket, annál világosabbá válik előttünk a lenini párt bölcsessége, amely az októ­beri forradalom sikerét és az utána megvalósított gyö­keres társadalmi' átalakulást megerősítette — kezdte ün­nepi beszédét Vaskó Mihály. — A fiatal Szovjet-Orosz- országra rátörtek a belső el­tívák, élenjáró szocialista brigádok képviselői, a város dolgozói, tanulói, a munkás- mozgalom veteránjai mellett külön is köszöntötte Vaszilij Alekszandrovics Alekszejev vezérőrnagyot, a hazánkban ideiglenesen állomásozó Déli Hadseregcsoport egyik pa­rancsnokát, valamint Marko- vics Ferencet, a megyei ta­nács elnökét. A megyei díszünnepség szónoka Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra volt. lenforradalom és a világ­imperializmus erői. Az egye­sült ellenforradalommal szemben — az ország köz­ponti körzeteinek, Ukrajna és a Volga-vidék sztyeppéi­nek, a Don és a Kubány- vidék, a kaukázusi hegyek népeinek fiai — egész hadak harcoltak a Vörös Hadsereg vörös zászlói alatt. A forra­dalom ellenségeinek szétzú­zásával a polgárháború befe­jezésével megkezdődhetett a békés építő munka időszaka. Természetes, hogy minden szovjet köztársaságban felve­tődött a kérdés: hogyan tovább, az államiság milyen formáját válasszák, miként alakítsák kölcsönös kapcso­Vaskó Mihály megemlékezé­sét tartja tataikat a testvén köztársa­ságokkal. Minden szovjet nép alapvető érdeke volt a soknemzetiségű szocialista állam . létrehozása. Ehhez a kommunisták pártjának megvolt az elméleti alapja. Lenin szilárd meggyőződése szerint, a szövetség megte­remtése az összes résztvevők teljes egyenjogúsága és a kölcsönös tisztelet alapján valósulhat meg. Ez másrészt azt is jelenti, hogy a for­radalom győzelmének az egyik alapvető feltétele az összes nemzet dolgozóinak (Folytatás a 3. oldalon) Vaskó Mihály beszéde A SZOVJETUNIÓ JUBILEUMÁN Koszorúzási ünnepség a Lenín-szobornál Az Ifjú Gárdisták fáklyás sorfala előtt Vas kó Mihály helyezte a Lenin-szobor talap­zatára a megyei pártszervek koszorúját (Fotó: Kőhidi Imrei A világ első szocialista ál­lama megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek hétfőn délután a megye- székhelyen, a Lenin-szobor- nál. A pártszervek képviseleté­ben Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság és Habéra László, az egri já­rási pártbizottság első titká­ra koszorúzott. A tanácsi szervektől Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának, dr. Varjú Vilmos, Eger vá­ros Tanácsának és dr. Varga János, az egri járási hivatal elnöke helyezte el a kegye­let virágait. A tömegszerve­zetek nevében Mészáros Al­bert, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára, Dorkó József, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára és Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, a fegyveres testületek kép­viseletében pedig Csivincsik János rendőr alezredes, a Heves megyei Rendőr-főka­pitányság helyettes vezetője, Farkas Sándor, a munkásőr­ség megyei parancsnoka és Pólyák György alezredes, a helyőrség parancsnoka koszo- rúzott. MEDICOR: Nigéria, Kína, NSZK, Franciaország, FINOMSZERELVÉNYGYÁR, EGER: Svédország, NSZK, Olaszország, TATABÁNYA: Haldex üzem az USA-ban Vállalati tervprognózisok 1983-ra Az 1983. évi népgazdasági terv legfőb feladataként a külső egyensúlyi helyzet ja­vítását írja elő — mintegy hét százalékkal kell növel­ni. Ugyanakkor fontos cél á kiegyensúlyozott hazai ellá­tás megőrzése. Az MTI mun­katársai néhány vállalatnál érdeklődtek, hogyan érvé­nyesítik ezeket a követelmé­nyeket a jövő évi tervprog- nózisaikban. Kitűnt: jobban támaszkodnak az intenzí­vebbé vált, eredményesebb piackutatásokra. Gyártmány- választékúikat igyekeznek a vevők igényeihez igazítani! Ahol szükséges, további or­szágokban építik ki piaci há­lózatukat is, korszerűsítik a csomagolástechnikát, gyorsít­ják a kisebb energiafogyasz­tású, keresett készülékek sorozatgyártását. A könnyű­ipari gyárak az értékesebb kisszériás kollekciókat kínál­ják a korábbi „tömegáruk” helyett. A Medicor Művek 1982-ben megtartotta állandó piacait; Nigériát, Kínát, az NS’ZK-t és Franciaországot. Algériá­ban — az .áruszállításon túl — kórház tervezésével szellemi exportot is megvalósítottak. Nigériában vérellátó hálózatot építenek ki. Üj piacaik: Argentína és Jordánia. Líbiába 1983-ban érkeznek meg az első Medi­cor-szállítmányok. Ugyancsak jövőre nagyobb exportmeg­rendeléseknek tesznek eleget Brazíliáiban is, s ezzel Déi- Ameiika a korábbi évek gyenge forgalma után a következő szállításoknál is­mét előtérbe kerül. A Me­dicor piaci hálózatát bővít­ve önálló és vegyes vállala­tokat noz létre, illetve kép­viseletet nyit Venezuelában, Kínában és Egyiptomban. A gyár exportválasztékát új fejlesztésekkel bővíti; több mikroprocesszoros berende­zést, moduláris orvosi készü­léket ajánlanak. Ilyen új berendezéseket egyébként a magyar egészségügynek is szállítanak. A Budapesti Konzervgyár, amely a konzervipari hús­készítmények csaknem felét adja, teljesítette idei tervét, ütemesen szállított a belföldi és külföldi megrendelőknek. A piac megtartására a gyár előirányozta a szállítási gyorsaság fokozását. Célul tűzték ki — s erre a világ­piaci verseny is 'kényszeríti a vállalatot —, hogy még jobb szervezéssel a rendelé­sek felvétele után egy hó­napon bedül szállítanak. 1982-ben sikerült javítani készítményeik minőségét. Az üzemekben messzemenően betartották a technológiai fegyelmét, erősítették a bel­ső ellenőrzést, s így az év során egyetlen reklamációjuk sem akadt. 1983-ban nem bővül lényegesen választé­kuk, versenyképességüket a csomagolás korszerűsítésével javítják; az elavult csomago­lási sorokat új gépekkel váltják fel. A tatabányai szénbányá­szok az év végéig behozták a mintegy 100 ezer tonnás évközi termelési lemaradá­sukat, így tervteljesítéssel zárják az évet. A közvetlen lakossági ellátásra alkalmas minőségi szénből a tervezett­nél még 15 ezer tonnával többet szállítottak, és növel­ték a brikett előállítását is. 1983-ban a kimerülőben levő bányákból kevesebb szenet küldhetnek a felszínre, ezért az új nagyegyházi aknában 50 százalékkal növelik majd a termelést. A vállalat ösz- szes termelésének egyharma- dát már onnan várják. Gyorsítják a mányi új akna építését, folytatják a nagy­egyházi bővítését. Fokozzák a brikiefttgyártást és ezen belül növelik az elsőosztályú, magasabb fűtőértékű termé­kek arányát. A szénterme­lés mellett a vállalat növeli exportját. Január végén üzembe helyezik az első Haldex üzemet az Egyesült Államokban, amelyet ameri­kai céggel közös tőkebefek­tetéssel létesítettek, és ahol a tatabányaiak technológiájá­val választják ki a bányameddőkből a szenet. Az év második felében Ausztriában is elkészül egy ilyen üzem. Űjabb Haldex gyárak telepítéséről is tár­gyalnak. Az egri Finomszerelvény- gyár 1,2 milliárd forint ér­tékű termelésének egyhar- madát az idén külföldre szál­lították. Több pneumatika- elemet, háztartási hűtő- kompresszort és olajkályha- szabályozó berendezést gyár­tottak, s e többlet csaknem teljes egészében exportra került. A cikkek iránt nagy a kereslet külföldön, a tő­kés exportot 30 százalékkal 'kívánják bővíteni. Gyártmá­nyaik 70 százalékára konk­rét szerződést vagy keret- megállapodást kötöttek. A gyár piacai bővülnek, pél­dául az NDK-ba is szállíta­nak és előrehaladott tárgya­lásokat folytatnak Algériával. Jelentősen fokozzák kivite­lüket Olaszországba^ Svéd­országba és az NSZK-ba. Jövőre néhány termékük gyártását korszerűsítik és megkezdik az olyan háztar­tási kompresszorok előállítá­sát, amelyek 10 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak. Ezekre itthon is nagy az igény, a gyár szakemberei kiszámították, hogy az új kompresszorok alkalmazásával évente 14 millió forint értékű villa­mosenergiát lehet megtaka­rítani. A Debreceni Ruhagyárban az ideihez hasonló, 300 mil­lió forint értékű termelést terveznek a jövőre. A bel­kereskedelemmel már meg­kötötték az első hat hónap szállítási szerződéseit. Az év utolsó heteiben már több bemutatót rendeztek külföldi partnereiknek is. A külföldi kereskedelmi tágyalások biz­tató eredményekkel kecseg­tetnek ; s összességében az idei négymillió dolláros ki­vitellel szemben jövőre vár­hatóan ötmillió dollár értékű exportra nyílik lehetőségük. Jelenleg 15 külföldi divatáru- kereskedő árulja a gyár ter­mékeit. Az eladói kört to­vább bővítik, egyebek között egy kanadai cégnek 20 ezer kosztümöt. Japánba pedig bőrruházata cikkeket szállí­tanak. Osztrák cégekkel is szerződtek, a korábbi nagy szériáikkal szemben néhány száz darabból álló kisebb kollekciókat exportálnak di­vatholmikból. Az Alföldi Cipőgyár kecs­keméti és kiskunfélegyházi üzemében már a jövő évi tavaszi-nyári lábbelik készül­nek. A tervezők és a gyár­tók az utóbbi időben rugal­masabban követek a divatot. Immár külföldön is kereset­tek a természetes anyagból készülő tartós alföldi cipők. A vásárlók reklamációja is minimálisra csökkent. Iga­zodva a megnövekedett sza­bad időhöz, a könnyű, spor­tos cipők gyártására tértek át, s a hétköznapi cipőkkel együtt, mintegy 100 fazont ajánlanak 1983-ra, felnőtt éá gyermek lábbelikből. Jövőre máris sok megrendelésük van a Szovjetunióból, Dá­niából és az NSZK-ból. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom