Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 23., csütörtök SZOVJETUNIÓ Az Inguri Vízerőmű Grúzia nyugati részén épül az inguri Vízerőmű, Grúzia hatvanharmadik vízerőműve. Kapacitása 1,3 millió kilowatt. — Zemo-Avcsalában még csak 40 ezer kilowatt, az Inguri Vízerőmű esetében már 1,3 millió kilowatt: ilyen utat tett meg Grúzia energiatermelése egy fél évszázad alatt — mondja Mihail Ciszkarisvili, az Inguri Vízerőmű építésvezetője, a szocialista munka hőse. Az Inguri Vízerőmű már elérte előirányzott teljesítő- képességét. Az építkezés folytatódik. Az építők már közel járnak ahhoz, hogy befejezzék a 271,5 méter magas gátat, amely a maga nemében a legmagasabb ilyen jellegű építmény a világon. Gerinohossza 650 méter. Amikor a gátat üzembe helyezik, egy valóságos tenger jön létre: másfél milliárd köbméter víz árasztja el a völgyet. Ez a víztározó nem csupán az Inguri Vízerőművet fogja bőségesen ellátni vízzel, de a már épülő öntözőcsatornák segítségével több mint 30 ezer hektár földet is felüdít majd. Az Inguri Vízierőmű LENGYELORSZÁG A szélsőséges Jakutföld .. .Hol volt, hol nem volt, valahol az üveghegyen túl, vagy ha nem is ott, de az örök fagy birodalmában, van egy ország, amely északon ónból, nyugaton gyémántból, délen aranyból „készült”. No persze, van benne csillám és szén, földgáz és kőolaj is... Ez a mesés terüljasztal- kám-föld: Jakutia. Akit a legek izgatnak, annak ide kell látogatnia, hiszen Jakutia a Szovjetunió legészakibb autonóm köztársasága, s hárommillió négyzetkilométernyi területén Európa egyharmada férne el. JakutBULGÁRIA földön van az északi félgömb leghidegebb pontja. Ide különleges hőmérők kellenek, hisz néha mínusz hetven fok alá süllyed a higanyszál, „nyáron” pedig plusz 36 °C fölé emelkedhet A különbség több mint 100 °C, ilyen csak a Holdon — no meg Jakutiában van... Ma Jakutföldön mindenütt építkezés folyik, amelyeken a földkerekség legnagyobb gépei dolgoznak. Van itt dömper három és fél méter átmérőjű kerékkel, bulldózer hat méter széles lapáttal, s akkora kotrógép, aminek a „merítőkanálba” húszán is kényelmesen elférnének. Ezekkel a gépóriásokkal most a dél-jakut szénkombinátot építik Ezt az északi területet szeli át a Szovjetunió legnagyobb folyója, a Léna, amelyet ezer folyócska vize táp- láL Olyan széles, hogy szinte tengernek látszik. Jakutszkban, a 350 éves fővárosban ma tíz tudományos kutatóiintézet van, ahol 600 kandidátus dolgozik. Az örök fagyon át Jakutiába is eljutott a civilizáció, három színháza, egyeteme van és itt működik a tudományos akadémia szibériai tagozata. A „Csarodejka“ csodája Nehéz aratás volt az idén Bulgáriában is. Majd min- . dennap esett, sok helyen viharral és jégesővel. Ráz- grádi megyében a legjobb búzatermő vidéken a vetés egyharmada megsemmisült. Dobrudzsában, amelyet Bulgária magtárának mondanak, a földekre július végén alig egy fél óra alatt négyzetméterenként 80 liter víz zúdult. Országos becslés szerint a kedvezőtlen időjárás következtében a veszteség hektáronként közel ezer kiló. A természeti csapás ellenére, országos viszonylatban, hektáronként 45 mázsa feletti átlaghozamot értek el. Nincs megállás, nincs szünet A legjobb fajtákat a Generál Tosevo városban levő Búza és Napraforgó Intézet nemesítette ki. Az Állami Fajtaügyi Bizottság eddig az intézet 16 búzafajtáját hagyta jóvá. További 20 fajtajelölt kikísérletezés alatt van. Az ország búzaterületének 70 százalékát az intézet által kitermelt fajtákkal vetették be. Fajtanemesítő munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy túljutottak a hektáronkénti 40 mázsás átlaghozamon. Sőt, Északkelet-Bul- gária hat megyéjében és Dobrudzsában több mint 400 000 hektáron az átlagos terméshozam hektáronként az 50 mázsát is meghaladja. — A kutatásban természetesen nincs megállás — mondja Alexander Karaiva- nov, az intézet igazgatója. — A mezőgazdaság fejlesztésében szünet nincs. Egyes fajták kiöregednek, mások kiesnek, mert újabb, maga- sabbb minőségűek kiszorítják őket. És a fejlődésben a fajtanemesítésé a -döntő szó. Száz mázsán felül A korszerű gabonatermelés az alacsony szárú, nyomásálló, termelékeny és a betegségeknek tartósan ellenálló fajtákat kíván. Bulgáriában az első ilyen fajta 1966-ban a „Ruszalka” volt. Ez a fajta értékes biológiai és gazdasági tulajdonságaival nemcsak a búzatermelés új típusává, hanem a tovább- nemesítés genetikai alapjává vált. A „Ruszalká”-nak, mint donornak élettani jó tulajdonságait megőrizte a „Trákia”, amely azonban intenzívebb fajtának bizonyult. 1975 és 1981 között az intézetben ebből a fajtából hektáronként 81,4 mázsás hozamot értek el, ami 20 százalékkal meghaladja a „Be- zosztája” hozamát. A „Trá- kiát” a „Vracta”, az „Ogosz- ta”, a „Jubilej” és a „Vega” követte. Bevezetésükkel az utóbbi öt évben az országban egyharmadával emelkedett az átlagos búzahozam. Az intézet egyik rekordere a „Csarodejka” — „Varázslói nő” —, amely a bolgár intenzív fajták legjobb tulajdonságait foglalja magában. Nagy kalászai tulajdonképA „MURGAS 45” típusú traktor, amely 14 géppel és kisegítő eszközzel dolgozik (Fotó — Sofiapress — KSJ Egy év után Varsói jelentés Anatolij, jakut rénszarvastenyésztő Lengyelországban a szükségállapot bevezetésével 1981. december 13-án nem helyezték törvényen kívül sem az alkotmányt, sem a legfelsőbb törvényhozó testületet, a parlamentet. Sőt, ennek épp az' ellenkezője történt: a szejm- palota padsorai a most záruló esztendőben, vagyis a szükségállapot évében soha eddig nem tapasztalt gyakorisággal népesültek be képviselőkkel. A legutóbbi szejm-ülések nem csupán az évforduló formális egybeesése miatt kötődtek a szükségállapot ügyéhez, hanem elsősorban azért, mert épp e rendkívüli intézkedés további sorsa került napirendre. A lengyel parlament ezeken az üléseken fogadta el a szükségállapot felfüggesztéséről szóló törvényeket. Az egyikkel felhatalmazták a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsát, hogy 1982. december 31-ével felfüggessze a szükségállapotot. Az államtanács azóta ilyen szellemben döntött. A másikban a felfüggesztés időszakára érvényes jogi előírásokat rögzítették. Ha a mostani események közvetlen „előéletét” kutatjuk, a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepének előestéjén, a július 21-én elhangzott kormányfői parlamenti beszéd gondolatához kell visszatérnünk. Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok akkor a lengyel vezetésnek arról a szándékáról beszelt, hogy a korlátozások további enyhítése végül a szükségállapot mielőbbi megszüntetése a cél. Az ünnepi expozéban kifejezésre juttatott törekvésnek néhányszor meg ellentmondtak a lengyel utcákon újra meg újra lezajlott kisebb zavargások. Augusztus utolsó napján az országnak elég sok városában, körzetében fellobbant ellenzéki akciók voltak a legsúlyosabbak közülük, kétségkívül megrendíthették a vezetés bizakodását és újra kétségessé tették: képes-é egyetértésre jutni a lengyel társadalom? (Azért, hogy ez az egyetértés Lengyelország szocialista keretei között minél nehezebben, vagy egyáltalán ne jöhessen létre, az ellenforradalmi erők bevezették a hazai és a külföldi propaganda-fegyvertár teljes tartalékát.) A fordulópontot az események alakulásában kétségkívül november W-e hozta: a külső és a belső előkészítés, biztatás, szervezés ellenére nem lépett sztrájba az ország. A lengyel munkásosztály érettségről, megfontoltságról tett tanúbizonyságot. A lakosság többsége, megértette a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának törekvéseit, s mind cselekvőbben támogatta azokat az erőfeszítéseket, amelyek az ország helyzetének normalizálását a gazd^ági talpraállást szolgálták és szolgálják. A júliusi ünnepi beszédben megfogalmazott reménytkeltő gondolat mind határozottabb formát öltött. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa a szejm összehívását javasolta december 13-ra, a szükségállapot bevezetésének első évfordulójára. Hasonló javaslattal jelentkezett az új népfront — a Nemzeti Űjjá- szüietés .Hazafias Mozgalma. Elérkezettnek ítélték az időt, érettnek a társadalmi-politikai helyzetet ahhoz. hogy mérlegelni lehessen: fenn kel -e tartani továbbra is a szükségállapot dekrétumával tífriá! i^pteteÍt rendkívüli, korlátozó intézkedéseket? Az 1982. december 13-j parlamenti ülésen Henryk Jablonski, az államtanács elnöke ismertette testületé ja- vaslatíut a szükségállapot felfuggesztesére. A felfüg- gesztésről a teljes megszüntetésig terjedő átmeneti időszakra új, rendkívüli szabályozást indítványozott az ál- lamtanács. Ezek az állam és Z/-f Í??1?olgárok, a gazdaság működésének biztonságát szavatoló intézkedések lennének. Ugyanakkor megszű- nik peldáüi az internálás, a rogtomtélés, a postai és táv- kozlesi ellenőrzés, a belföldi közlekedési korlátozás. Helyreáll a felfüggesztett sztrájkjog, amelyet a szakszervezeti torvény szabályoz. Néhány példa ez a felfüggesztés időszakára javasolt szabályozásról. Hogy mi lesz ezután? Ezt ma bizonyára igen sokan kérdezik. Ha nem is jóslatként, de mindenképpen idekívánkozik egy mondat Wojciech Jaruzelski 1982 december 12-i beszédéből amelyet a szükségállapot évfordulójának előestéjén a rádióban és a televízióban mondott el: „Nem teszek igeretet, de arra az egyre megesküszöm, hogy az anarchia nem kap szabad utat Lengyelországban. Se az országban, se külföldön ne éltessen senkit olyan ábránd, hogy a mostani döntés utat nyithat egy újabb fordulónak." Szilágyi Szabolcs pen kis kalászok füzéréből állnak, minden egyes kis kalásziban négy-öt jól táplált mag ül; az egész kalászban a magok száma ötvenöt-ötvennyolc. 1977—1981-es kísérlet idején ez a fajta hektáronként átlagosan 90 mázsás hozamot adott, sőt tavaly, Razgrád megyében kétszáz hektáron 105 mázsával fizetett. Az idén egy sor agráripari komplexumban, ahol az előírt technológiát betartották, a „Csarodejka” hektáronként 70—80 mázsás átlaghozammal bizonyított. Parlag és elit vetőmag A Dobrudzsa átalakítását előirányzó, 1952-es kormány- program végrehajtásában nagy szerepet játszott a Generál Tosevo-i intézet. Akkoriban egy volt nagybirtokon kaptak egy épületet laboratóriumnak és lakásnak, néhány istállót és — teljesen elgazosodott parlagot. Megérkezett mindehhez néhány ifjú agronómus, diplomájukon éppen hogy megszáradt a tinta. Köztük volt a mai igazgató is. Ma már ez történelem. Ma az intézethez — a kiszolgáló épületeken kívül —, a lakóházak, az üzletek sora, étterem és szálloda, iskola és filmszínház, egy egész kis város tartozik. „Lakosságának” száma 1200 fő. Az intézetben 52 tudományos munkatársból álló csapat, 300 laboráns dolgozik. Van 5000 hektár termőföldjük, ahol a búza hibridkombiná- ciód elérik a nyolcezret. Magtermesztő gazdaságuk tele gépekkel. Hét korszerű laboratóriumban állapítják meg több száz fajta búza és napraforgó minőségét. Az utóbbi időben az intézet a bab és a lencse nemesítésével is foglalkozik. Eredményeiket később az ország különböző részeiben levő, mintegy hatvan helyen ellenőrzik. Sok vendégük van, évente több ezer. Több százan tanulják itt az új fajták technológiai utasításait. Az intézet raktáraiból minden évben háromezer tonna elit vetőmag kerül az agráripari komplexumok földjére. (-i-n) CSEHSZLOVÁKIA ...a titokzatos tektitek Csehszlovákia földje ősidők óta ismert drágakőlelőhelyeiről. A kitermelésnek és az ékszerfeldolgozásnak régi hagyományai vannak itt. Már a középkorban köszörültek a cseh királyoknak és családjaiknak az észak-cseh lelőhelyekről származó jáspist és más értékes köveket. A művészetkedvelő II. Rudolf császár korában, 1576 és 1611 között a gyönyörű olajzöld színű olivin volt talán a legnépszerűbb ékszerkő. Az olivint az észak-csehországi Kozá- kov-hegységben bányászták. Ez a vidék az egyetlen oli- vinlelőhely Európában, A múlt század közepéig az Eperjes környéki Dubnik község táján termelték ki az opált. A híres tűzpiros „cseh gránátot” — a piro- pot —, a XV. század óta bányásszák. Világszerte megbecsült, értékes drágakő mind a mai napig, s Csehországban történelmi nevezetességű ékszerek készültek belőle. A geológiai kutatásoknak köszönhetően manapság is sok értékes drágakő-lelőhelyet tárnak fel az országban. Ezek közé tartoznak az egyes vélemények szerint meteorit eredetű vlta- vinok, ismertebb nevükön: tektitek, amelyeket ma is sok titokzatosság övez. Az arany- és ezüstkeretbe foglalt sötét színű tektitek világszerte keresett remekei a csehszlovák ékszerészeknek. összeállította: Gyurkó Géza
