Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. december 23., csütörtök SZOVJETUNIÓ Az Inguri Vízerőmű Grúzia nyugati részén épül az inguri Vízerőmű, Grúzia hatvanharmadik víz­erőműve. Kapacitása 1,3 mil­lió kilowatt. — Zemo-Avcsalában még csak 40 ezer kilowatt, az Inguri Vízerőmű esetében már 1,3 millió kilowatt: ilyen utat tett meg Grúzia energiatermelése egy fél év­század alatt — mondja Mi­hail Ciszkarisvili, az Inguri Vízerőmű építésvezetője, a szocialista munka hőse. Az Inguri Vízerőmű már elérte előirányzott teljesítő- képességét. Az építkezés folytatódik. Az építők már közel járnak ahhoz, hogy befejezzék a 271,5 méter ma­gas gátat, amely a maga ne­mében a legmagasabb ilyen jellegű építmény a világon. Gerinohossza 650 méter. Amikor a gátat üzembe he­lyezik, egy valóságos tenger jön létre: másfél milliárd köbméter víz árasztja el a völgyet. Ez a víztározó nem csupán az Inguri Vízerőmű­vet fogja bőségesen ellátni vízzel, de a már épülő ön­tözőcsatornák segítségével több mint 30 ezer hektár földet is felüdít majd. Az Inguri Vízierőmű LENGYELORSZÁG A szélsőséges Jakutföld .. .Hol volt, hol nem volt, valahol az üveghegyen túl, vagy ha nem is ott, de az örök fagy birodalmában, van egy ország, amely északon ónból, nyugaton gyémántból, délen aranyból „készült”. No persze, van benne csil­lám és szén, földgáz és kő­olaj is... Ez a mesés terüljasztal- kám-föld: Jakutia. Akit a legek izgatnak, annak ide kell látogatnia, hiszen Jaku­tia a Szovjetunió legésza­kibb autonóm köztársasága, s hárommillió négyzetkilo­méternyi területén Európa egyharmada férne el. Jakut­BULGÁRIA földön van az északi fél­gömb leghidegebb pontja. Ide különleges hőmérők kel­lenek, hisz néha mínusz hetven fok alá süllyed a higanyszál, „nyáron” pedig plusz 36 °C fölé emelkedhet A különbség több mint 100 °C, ilyen csak a Holdon — no meg Jakutiában van... Ma Jakutföldön mindenütt építkezés folyik, amelyeken a földkerekség legnagyobb gépei dolgoznak. Van itt dömper három és fél méter átmérőjű kerékkel, bulldózer hat méter széles lapáttal, s akkora kotrógép, aminek a „merítőkanálba” húszán is kényelmesen elférnének. Ezekkel a gépóriásokkal most a dél-jakut szénkombi­nátot építik Ezt az északi területet sze­li át a Szovjetunió legna­gyobb folyója, a Léna, ame­lyet ezer folyócska vize táp- láL Olyan széles, hogy szin­te tengernek látszik. Jakutszkban, a 350 éves fővárosban ma tíz tudomá­nyos kutatóiintézet van, ahol 600 kandidátus dolgozik. Az örök fagyon át Jakutiába is eljutott a civilizáció, három színháza, egyeteme van és itt működik a tudományos akadémia szibériai tagozata. A „Csarodejka“ csodája Nehéz aratás volt az idén Bulgáriában is. Majd min- . dennap esett, sok helyen viharral és jégesővel. Ráz- grádi megyében a legjobb búzatermő vidéken a vetés egyharmada megsemmisült. Dobrudzsában, amelyet Bul­gária magtárának monda­nak, a földekre július végén alig egy fél óra alatt négy­zetméterenként 80 liter víz zúdult. Országos becslés sze­rint a kedvezőtlen időjárás következtében a veszteség hektáronként közel ezer kiló. A természeti csapás ellenére, országos viszonylatban, hek­táronként 45 mázsa feletti átlaghozamot értek el. Nincs megállás, nincs szünet A legjobb fajtákat a Ge­nerál Tosevo városban levő Búza és Napraforgó Intézet nemesítette ki. Az Állami Fajtaügyi Bizottság eddig az intézet 16 búzafajtáját hagy­ta jóvá. További 20 fajtaje­lölt kikísérletezés alatt van. Az ország búzaterületének 70 százalékát az intézet által kitermelt fajtákkal vetették be. Fajtanemesítő munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy túljutottak a hektáron­kénti 40 mázsás átlaghoza­mon. Sőt, Északkelet-Bul- gária hat megyéjében és Dobrudzsában több mint 400 000 hektáron az átlagos terméshozam hektáronként az 50 mázsát is meghaladja. — A kutatásban természe­tesen nincs megállás — mondja Alexander Karaiva- nov, az intézet igazgatója. — A mezőgazdaság fejlesz­tésében szünet nincs. Egyes fajták kiöregednek, mások kiesnek, mert újabb, maga- sabbb minőségűek kiszorít­ják őket. És a fejlődésben a fajtanemesítésé a -döntő szó. Száz mázsán felül A korszerű gabonaterme­lés az alacsony szárú, nyo­másálló, termelékeny és a betegségeknek tartósan ellen­álló fajtákat kíván. Bulgá­riában az első ilyen fajta 1966-ban a „Ruszalka” volt. Ez a fajta értékes biológiai és gazdasági tulajdonságai­val nemcsak a búzatermelés új típusává, hanem a tovább- nemesítés genetikai alapjává vált. A „Ruszalká”-nak, mint donornak élettani jó tulajdonságait megőrizte a „Trákia”, amely azonban in­tenzívebb fajtának bizonyult. 1975 és 1981 között az inté­zetben ebből a fajtából hek­táronként 81,4 mázsás hoza­mot értek el, ami 20 száza­lékkal meghaladja a „Be- zosztája” hozamát. A „Trá- kiát” a „Vracta”, az „Ogosz- ta”, a „Jubilej” és a „Vega” követte. Bevezetésükkel az utóbbi öt évben az ország­ban egyharmadával emelke­dett az átlagos búzahozam. Az intézet egyik rekordere a „Csarodejka” — „Varázslói nő” —, amely a bolgár in­tenzív fajták legjobb tulaj­donságait foglalja magában. Nagy kalászai tulajdonkép­A „MURGAS 45” típusú traktor, amely 14 géppel és kisegítő eszközzel dolgozik (Fotó — Sofiapress — KSJ Egy év után Varsói jelentés Anatolij, jakut rénszarvaste­nyésztő Lengyelországban a szük­ségállapot bevezetésével 1981. december 13-án nem helyez­ték törvényen kívül sem az alkotmányt, sem a legfelsőbb törvényhozó testületet, a par­lamentet. Sőt, ennek épp az' ellenkezője történt: a szejm- palota padsorai a most záruló esztendőben, vagyis a szük­ségállapot évében soha ed­dig nem tapasztalt gyakori­sággal népesültek be képvi­selőkkel. A legutóbbi szejm-ülések nem csupán az évforduló for­mális egybeesése miatt kö­tődtek a szükségállapot ügyé­hez, hanem elsősorban azért, mert épp e rendkívüli intéz­kedés további sorsa került napirendre. A lengyel parla­ment ezeken az üléseken fo­gadta el a szükségállapot felfüggesztéséről szóló tör­vényeket. Az egyikkel felha­talmazták a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsát, hogy 1982. december 31-ével fel­függessze a szükségállapotot. Az államtanács azóta ilyen szellemben döntött. A másik­ban a felfüggesztés időszaká­ra érvényes jogi előírásokat rögzítették. Ha a mostani események közvetlen „előéletét” kutat­juk, a Lengyel Népköztársa­ság nemzeti ünnepének elő­estéjén, a július 21-én el­hangzott kormányfői parla­menti beszéd gondolatához kell visszatérnünk. Wojciech Jaruzelski hadseregtábor­nok akkor a lengyel vezetés­nek arról a szándékáról be­szelt, hogy a korlátozások további enyhítése végül a szükségállapot mielőbbi meg­szüntetése a cél. Az ünnepi expozéban kifejezésre jutta­tott törekvésnek néhányszor meg ellentmondtak a len­gyel utcákon újra meg újra lezajlott kisebb zavargások. Augusztus utolsó napján az országnak elég sok városá­ban, körzetében fellobbant ellenzéki akciók voltak a legsúlyosabbak közülük, két­ségkívül megrendíthették a vezetés bizakodását és újra kétségessé tették: képes-é egyetértésre jutni a lengyel társadalom? (Azért, hogy ez az egyetértés Lengyelország szocialista keretei között mi­nél nehezebben, vagy egyál­talán ne jöhessen létre, az ellenforradalmi erők bevezet­ték a hazai és a külföldi propaganda-fegyvertár teljes tartalékát.) A fordulópontot az esemé­nyek alakulásában kétségkí­vül november W-e hozta: a külső és a belső előkészítés, biztatás, szervezés ellenére nem lépett sztrájba az or­szág. A lengyel munkásosz­tály érettségről, megfontolt­ságról tett tanúbizonyságot. A lakosság többsége, megér­tette a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának törekvé­seit, s mind cselekvőbben támogatta azokat az erőfe­szítéseket, amelyek az ország helyzetének normalizálását a gazd^ági talpraállást szol­gálták és szolgálják. A jú­liusi ünnepi beszédben meg­fogalmazott reménytkeltő gondolat mind határozottabb formát öltött. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa a szejm összehívását javasol­ta december 13-ra, a szük­ségállapot bevezetésének első évfordulójára. Hasonló ja­vaslattal jelentkezett az új népfront — a Nemzeti Űjjá- szüietés .Hazafias Mozgalma. Elérkezettnek ítélték az időt, érettnek a társadalmi-politi­kai helyzetet ahhoz. hogy mérlegelni lehessen: fenn kel -e tartani továbbra is a szükségállapot dekrétumával tífriá! i^pteteÍt rendkívüli, korlátozó intézkedéseket? Az 1982. december 13-j parlamenti ülésen Henryk Jablonski, az államtanács el­nöke ismertette testületé ja- vaslatíut a szükségállapot felfuggesztesére. A felfüg- gesztésről a teljes megszün­tetésig terjedő átmeneti idő­szakra új, rendkívüli szabá­lyozást indítványozott az ál- lamtanács. Ezek az állam és Z/-f Í??1?olgárok, a gazdaság működésének biztonságát szavatoló intézkedések len­nének. Ugyanakkor megszű- nik peldáüi az internálás, a rogtomtélés, a postai és táv- kozlesi ellenőrzés, a belföldi közlekedési korlátozás. Hely­reáll a felfüggesztett sztrájk­jog, amelyet a szakszervezeti torvény szabályoz. Néhány példa ez a felfüggesztés idő­szakára javasolt szabályozás­ról. Hogy mi lesz ezután? Ezt ma bizonyára igen sokan kérdezik. Ha nem is jóslat­ként, de mindenképpen ide­kívánkozik egy mondat Wojciech Jaruzelski 1982 december 12-i beszédéből amelyet a szükségállapot évfordulójának előestéjén a rádióban és a televízióban mondott el: „Nem teszek igeretet, de arra az egyre megesküszöm, hogy az anarchia nem kap szabad utat Lengyelországban. Se az országban, se külföldön ne éltessen senkit olyan ábránd, hogy a mostani döntés utat nyithat egy újabb forduló­nak." Szilágyi Szabolcs pen kis kalászok füzéréből állnak, minden egyes kis ka­lásziban négy-öt jól táplált mag ül; az egész kalászban a magok száma ötvenöt-öt­vennyolc. 1977—1981-es kí­sérlet idején ez a fajta hek­táronként átlagosan 90 má­zsás hozamot adott, sőt ta­valy, Razgrád megyében kétszáz hektáron 105 mázsá­val fizetett. Az idén egy sor agráripari komplexumban, ahol az előírt technológiát betartották, a „Csarodejka” hektáronként 70—80 mázsás átlaghozammal bizonyított. Parlag és elit vetőmag A Dobrudzsa átalakítását előirányzó, 1952-es kormány- program végrehajtásában nagy szerepet játszott a Ge­nerál Tosevo-i intézet. Akko­riban egy volt nagybirtokon kaptak egy épületet labora­tóriumnak és lakásnak, né­hány istállót és — teljesen elgazosodott parlagot. Meg­érkezett mindehhez néhány ifjú agronómus, diplomáju­kon éppen hogy megszáradt a tinta. Köztük volt a mai igazgató is. Ma már ez történelem. Ma az intézethez — a ki­szolgáló épületeken kívül —, a lakóházak, az üzletek so­ra, étterem és szálloda, isko­la és filmszínház, egy egész kis város tartozik. „Lakossá­gának” száma 1200 fő. Az intézetben 52 tudományos munkatársból álló csapat, 300 laboráns dolgozik. Van 5000 hektár termőföldjük, ahol a búza hibridkombiná- ciód elérik a nyolcezret. Magtermesztő gazdaságuk tele gépekkel. Hét korszerű laboratóriumban állapítják meg több száz fajta búza és napraforgó minőségét. Az utóbbi időben az intézet a bab és a lencse nemesítésé­vel is foglalkozik. Eredmé­nyeiket később az ország különböző részeiben levő, mintegy hatvan helyen el­lenőrzik. Sok vendégük van, évente több ezer. Több százan ta­nulják itt az új fajták tech­nológiai utasításait. Az in­tézet raktáraiból minden évben háromezer tonna elit vetőmag kerül az agráripari komplexumok földjére. (-i-n) CSEHSZLOVÁKIA ...a titokzatos tektitek Csehszlovákia földje ős­idők óta ismert drágakő­lelőhelyeiről. A kitermelés­nek és az ékszerfeldolgozás­nak régi hagyományai van­nak itt. Már a középkorban köszörültek a cseh királyok­nak és családjaiknak az észak-cseh lelőhelyekről származó jáspist és más ér­tékes köveket. A művészet­kedvelő II. Rudolf császár korában, 1576 és 1611 között a gyönyörű olajzöld színű olivin volt talán a legnép­szerűbb ékszerkő. Az olivint az észak-csehországi Kozá- kov-hegységben bányászták. Ez a vidék az egyetlen oli- vinlelőhely Európában, A múlt század közepéig az Eperjes környéki Dubnik község táján termelték ki az opált. A híres tűzpiros „cseh gránátot” — a piro- pot —, a XV. század óta bá­nyásszák. Világszerte meg­becsült, értékes drágakő mind a mai napig, s Cseh­országban történelmi neve­zetességű ékszerek készültek belőle. A geológiai kutatá­soknak köszönhetően ma­napság is sok értékes drága­kő-lelőhelyet tárnak fel az országban. Ezek közé tartoz­nak az egyes vélemények szerint meteorit eredetű vlta- vinok, ismertebb nevükön: tektitek, amelyeket ma is sok titokzatosság övez. Az arany- és ezüstkeretbe fog­lalt sötét színű tektitek vi­lágszerte keresett remekei a csehszlovák ékszerészek­nek. összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom