Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 23., csütörtök 1. A családi élet tanítása Amióta életbe lépett az annyit várt, mégis annyiszor kifogásolt ötnapos munka- és tanítási hét, kezdünk rájönni, hogy a család szerepe és feladatköre nemcsak a történelem századai, de még egy emberöltő alatt is változott, alakult. A tapasztalat és a pszichológia bebizonyította, hogy a gyermek számára mennyire fontos a meleg, bensőséges családi kör; a gazdasági élet fejlődése pedig lehetővé tette — előbb a gyessel, most pedig a heti két szabadnappal —, hogy a családi nevelés jobban érvényesüljön. Vessünk azonban egy pillantást a múltra! Ezúttal ne a család történetének gazdasági, csoportdinamikai szempontjai szerint, hanem felnőttek és gyermekek viszonyát tekintve. A történelem századaiban, kiváltképp a paraszti társadalmakban, de még a kisváros közösségeiben, a céhes ipar műhelyeiben sem határolódtak el egymástól gyermekek és felnőttek csoportjai — legfeljebb az iskolázás idejére —, munkában, pihenésben hétköznap, ünnepen a nemzedékek együtt voltak. Ékesen tanúskodnak erről Breughel festményei, s általában a németalföldi mesterek zsánerképei: aratás, szüret, disznóölés, lakodalom, vásár nem eshetett meg gyermekek nélkül. Az apróságok a felnőttek között sündörögtek, a nagyobbak vizet, fát hordtak, segítettek, : amiben tudtak, és főként les- ; ték a felnőttek szavait, moz- j dulatait. A munkába úgy nőttek bele, hogy szinte magukba szívták, magukba építették mindazt, amit a felnőttektől láttak. A nemzedékek szétválasztását a kapitalizmus hozta magával, amikor a nagyüzemi termelés kiemelte a munkaképes embereket a családból, s a gyermekeket gazdátlanul magukra hagyta. A kezdeti szocializmus ezt a gazdátlanságot igyekezett mielőbb megszüntetni a gyermekintézményekkel, elméletileg pedig átvette az utópisták, főként Fourier nézeteit a nemzedékek külön csoportokba szervezésé- j ről; a szükségből erényt ko- ; vácsolva — tényként fogad- ' ta el azt a feltevést, miszerint abból lesz jó közösségi ember, aki első lélegzetvételétől kezdve kortársi közösségbe tartozik. Aztán jöttek a vészjósló tünetek: a gyermekek megfogyatkozása (az asszonyok kevés utódot hoztak a világ- , ra, gondolván, hogy minek a gyerek, ha vele lenni, örülni neki úgy sincs idő); a serdülőkkel kapcsolatos gondok (aki kicsikorában nem nő szorosan a szülőjé- ' hez, kamaszodva csak hibát lát benne); a válások sokasodása (ahol nem alakul ki nagy kohéziós erejű családi kör, ott az első lobogás elmúltával könnyen szétszalad a házaspár); és a magányos, elhagyatott öregek siralmas végnapjai. Az élet gyakorlata jával, olyan időbeosztással, hogy a családnak is meglegyen a lehetősége szerepének betöltésére. Ez az idő most már növekszik, de sajnos akadnak, s nem is kevesen, akik szívesen leráznák magukról csemetéiket, áthárítva saját feladatukat a pedagógusokra. Mert közben felnőtt egy kevés szülői törődést kapott nemzedék (mely nem a felnőttek hibájából, hanem a körülmények kényszere folytán kapott kevés törődést), s az egyszer megszakított láncot már nehezebb összekötni, hiszen mindenki az otthon kapott mintát adja tovább. A láncot azonban össze kell forrasztani. Nincs más mód, mert a család nélkül élő ember könnyen felmorzsolódik az élet küzdelmeiben. (A halálozási statisztikák is mutatják ezt: minden felnőtt korosztályban kétszer annyi magányos hal meg, mint családos.) A család, a felnőtt közelsége megmutatkozik a gyermek szellemi fejlődésében is. Már az óvodásokon is meglátszik: kit szoktak uzsonna után rögtön haza- vini, és ki marad rendszeresen utolsónak... A nevelés szempontjából elsősorban nem a szülő műveltsége, iskolázottsága a fontos, hanem érzelmi gazdagsága. Oly könnyű bírálni a fiatalokat! Hogy sok köztük a dekoncentrált, hogy lyukas a fejük, mindent elfelejtenek, hogy fásultak, közömbösek, kényelmesek, hogy bőgetik a rádiót, verik a taktust, s egy gondolat sem fut át a fejükön, még annyi sem, hogy beszélgetni tudnának azzal, akivel a mozgólépcsőn csókolóznak. Kétségtelen: vannak ilyenek. De azokkal kicsi korukban nem beszélgetett senki. Ha volt családjuk, keveset törődött velük. S ha lesz, azt ők sem tudják majd összefogni. A bírálat itt nem segít, csupán a családi élet tanítása; s a családok meggyőzése arról, hogy szükség van rájuk, nem véletlen képződmények. Félelmes lavina a családok szétesése, meg kell állítani! Emberi létünk, egész további fejlődése nemünknek azon is múlik, meg tudjuk-e őrizni ezt az alapközösséget, és fel tudjuk-e használni a lassanként növekvő szabad időt gyermekeink nevelésére! Ünnepek előtt talán köny- nyebb a mákos patkót készen venni, vagy éjjel sütni, mikor mindenki alszik. De mennyire más ízű, bebizonyította, hogy a nemzedékek összetartoznak, mint fán a hajtások. Minden emberi kapcsolat ősképe, mintája a szülő-gyermek viszony ; a jó közösségi ember a meleg családokban alakul ki, s az onnan hozott energiákkal válik ■ képessé a tá- gabb kollektívákba való beilleszkedésre. Kellenek persze a kortársi közösségek is, de módha gyermekeinkkel együtt készítjük! Az ünnepeken talán jólesne nagyot aludni, esetleg felnőtt-társaságba menni. De létezik-e derűsebb pihenés, kellemesebb társaság, mint gyermekeink között lenni ? (B É.) Nincs magyar alumínium-dömping A Közös Piac Bizottsága 1982. december 1-i hatállyal 82/808. sz. határozatával negszüntette a magyar alu- níniumfólia szállításával Kapcsolatban indított döm- ping-vizsgálatot. Az eddigi vizsgálat során nem merült fel olyan bizonyíték, hogy az exportárak alacsonyak lennének és nyomást gyakoroltak volna a Közös Piac belső áraira. Ugyanakkor a magyar exportmennyiség piaci részesedése nem olyan mennyiségű, amely a közös piaci termelőknek kárt okozna. AHOGY A NAGYKONYVBEN... Elosztás helyett: gazdálkodás Az elmúlt hetekben lapunkban rendszeresen foglalkoztunk az új lakásrendelettel kapcsolatos tanácsi intézkedésekről. Egy valamiről kevés szó esett: arról, hogy milyen célt tűzött ki a lakásgazdálkodás elé a kormányzati, a lakossági igéhy? Minderre legjobb egy már megvalósult, konkrét példa bemutatása kínálkozik: a Gagarin Hőerőmű Vállalaté. — Az erőmű már eleve lakásokkal együtt épült. Milyen körülmények változása tette szükségessé azt, hogy a vállalat lakásgazdálkodói szerepre vállalkozzék? — Valóban, a toronyházban, és a Rákóczi úton 200 vállalati bérlakást kaptunk az erőmű átadásakor — idézi a múltat Görbicz László, szociálpolitikai és üzemgazdasági főosztályvezető. — De az élet nem áll meg; az idekerült első fiatal házasok azóta már felnevelték gyerekeiket is, a középkorúak pedig lassan a nyugdíj felé ballagnak. Ezzel együtt változtak a lakással szemben támasztott igényeik is. De á térség munkaerő ellátottsága is olyan, hogy ma már igen nagy a szociális juttatások szerepe a munkahely kiválasztásában; elsősorban persze a lakásé. — A megváltozott körülményekhez sorolható, hogy a Gagarin Hőerőmű Vállalathoz csatolták azóta a Mát- ravidéki Hőerőművet és a Salgótarjáni Fűtőerőművet is, lakásaikkal együtt — így most 650 vállalati bérlakás fölött rendelkezünk. A tanácsi együttműködés keretében az elmúlt öt évben 100 lakás bérlőkijelölési jogát kaptuk meg, hozzávetőleg 10 millió forintos társadalmi munkát végzett ezért az egész kollektíva : gyermekintézményekben, tereprendezésben segítettünk. Az erőműveket összefogó Magyar Villamos Művek Tröszt is jelentős összegeket adott lakásgazdálkodási feladataink megoldására. És végül a legfontosabb: a két és fél éves új lakáskódex hatására megindultak az emberek a saját lakás irányába. — Kik mennek? — Elsősorban a vállalati bérlakásokban élők. — Kilépnek egy kész, egy „működő” lakásból egy bizonytalanba? — Ha megéri nekik! Vegyünk egy konkrét esetet; kilép másfél szobás vállalati bérlakásból egy fizikai munkás a nálunk dolgozó ezerből. Ha mondjuk belép egy két és félszobás, 650 ezer forintos OTP-lakás építkezésébe, kap 90 ezer forint kedvezményt, mert munkás; 60 ezer forintot kaphat két gyermekére; 100 ezer forintos kamatmentes vállalati kölcsönt 25 évre (ezt adja rajtunk keresztül az MVMT); és kap 330 ezer OTP-köl- csönt. Ezek után marad 80 ezer forint, amit be kell fizetnie — tőlünk viszont a lakáshasználatbavételi díj háromszorosát, 140 ezer forintot kapja, amiért otthagyja nekünk az üres vállalati bérlakást. — Ilyen egyszerű? — Ennek az egy embernek — igen! Nekünk viszont a lavina ezzel csak megindult. Mondom tovább ugyanennek a konkrét példának a folytatását. Az üresen maradt másfél szobás lakásba ugyanis egy idős házaspár került: a gyerekek már kirepültek, nagy volt nekik a háromszobás lakás, és csábító a 130 ezer forint, amit ezért a költözködésért kaptak. Az ő háromszobás lakásukba egy másfél szobásból került át egy fiatal pár, akiknél viszont már megszületett a három kicsi. És ebbe a másfél szobás, felújított lakásba került egy újdonsült fiatal pár. Még gyermektelepek, de boldogan készülnek arra, hogy nagycsaládosok legyenek. — És egy helyett négy család lett boldog! — És megindult egy ciklikusság! Mert sok ilyen egyedi példa vezetett oda, hogy a 650 lakásban az elmúlt két és fél évben 182 család mozdult! ötven fiatal házaspár kapott legfeljebb kétszobás vállalati bérlakást. Húsz nagycsalád került kettőtől — három és fél szobás nagylakásba. Húsz idősebb házaspár húzódott vissza kisebb lakásba, valódi és anyagi igényeiknek megfelelően. OTP-lakásépí- tésbe 20, szövetkezetibe 12, magánépítkezésbe 60 család kezdett — ez összesen 182. — És ezzel a nagy költözködéssel mindig marad felújítható, üres lakás! — Amit ki is használunk! Eddig, az idén 13 millió forintot használtunk fel erre a célra; nagyon sok pénz. Ebből teljesen megújul a harmincas években létesült lakótelep Lőrinciben. És ha már felújítunk, azt tegyük a mai kor színvonalán: csempéből, padlószőnyegből háromféle közül választhat a beköltözni készülő lakó ... — Megéri ez a „zsonglőrmutatvány” a lakásokkal? — Kétszeresen is. Egyrészt a vállalati gazdasági célok megkövetelik, hogy inkább szellemi munkát fejtsünk ki a lakáskérdésekben, mint új lakásokat építsünk. Másrészt nekem magánemberként is siker, hogy idejön egy ember a lakásproblémájával, látom rajta, hogy bízik bennünk, hisz benne, hogy segíteni akarunk; és vissza is jön, hogy köszöni... ★ Ezek a tények a legtöbb tanácsi lakásosztály számára legfeljebb távlati célként, vágyálomként jelentkeznek. Nemcsak azért, mert a Gagarin a saját ház, az OTP, a szövetkezeti, tanácsi és vállalati bérlakás összes kombinációját alkalmazhatja. De azok az elvek is meghökken- tőek egy kicsit, amelyek a vállalati lakásgazdálkodást szabályozzák a hőerőműben. A kérdőíves felmérés, a szociális főosztály környezet- tanulmánya, a társadalmi aktívákból álló vállalati szociális és lakásügyi bizottság ellenőrzése és döntéselőkészi- tése után a lakáskérelmek a „vállalati négyszög” hattagú testületé elé kerülnek. A döntést hozók egyike — aki a lakáselosztási elvek kidolgozásában is részt vett annak idején — Füri László műszaki vezérigazgató-helyettes : — A vállalati lakásgazdálkodás célja nem oc szociális gondoskodás. Csak eszköz ez a vállalat gazdasági feladatainak megoldására! Ez azt jelenti, hogy ha a vállalatnak égető szüksége van egy szakemberre, akkor a lakást ő egy háromgyermekes előtt is megkapja. A másik döntő alapelv a ciklikusság, o lakások mozgatása az igényeknek megfelelően, — amiről már szó volt. A harmadik összetevő a pénzügyi feltételek biztosítása, az, hogy fillérre pontosan el tudunk számolni a kommunista szombatok bevételeivel. A negyedik összetevő a lehető legteljesebb demokrácia a lakásgazdálkodásban. Csak hárorrt ember „hivatalnok” a döntéselőkészítésben — a többi mind külső ember. Azok is, akik a bizottságban dolgoznak, azok is, akik munkahelyi vezetőként véleményezik a kérdéseket. Vétójoggal; akármekkora a családja, ha munkahelyi vezetője nem érzi kielégítőnek munkafegyelmét, hozzáállását, nem kap lakást az igénylő. Ridegen hangzik; a lakással megmérjük az embert — de ő ezt tudja, és azt is, hogy azonos mércével mérjük őt is, a többit is. Kőhidi Imre HASZNOS TÉLI ELFOGLALTSÁG Szakmai ismeretterjesztés a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól): Téli álmát alussza a határ; szünetelnek a mezőgazdasági munkák a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben. A közös gazdaságok dolgozói mégsem vesztegetik tétlenül az időt, és a téli hónapokat többek között a tanulásra, továbbképzésre, szakmai ismereteik kiegészítésére, fel- frissítésére is hasznosítják. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Füzesabonyi Járási Szervezete évek óta szerződéses viszonyban áll a járás közös gazdaságaival és a szakemberek bevonásával kerül sor ismeretterjesztő előadások és sorozatok tartására. A mezőtárkányi Aranykalász Tsz tagjai többek között a gépesítéssel az új mezőgazdasági géptípusokkal ismerkednek. Tanulmányozzák az iparszerű növénytermelési rendszereket, ezenkívül a korszerű növény- védelmi eljárások és az állategészségügyi feladatok megismerése is feladatukként szerepel. A kál-kápolnai Károlyi Mihály Tsz tagjai tíz előadást hallgatnak meg saját szakvezetőiktől. Szó esik közgazdasági, termelésszervezési, vezetési kérdésekről, de az előadások zöme a gabona, az abraktakarmány- termelés, és a takarmányfelhasználás kérdéseit érinti. A feldebröi Rákóczi Termelőszövetkezet szakemberei több előadásban ismertetik a gépkocsik és más járműveik energiatakarékos üzemeltetésének lehetőségeit. Előadásokat tartanak a növényvédő szerek használatáról a munkavédelemről, az állattenyésztésben szükséges technológiai fegyelem betartásáról, és azokról az eredménynövelő tényezőkről, amelyeket a szövetkezetben sikerrel alkalmazhatnak. Aldeb- rőn a háztáji zöldségtermelés és állattenyésztés legfontosabb teendőiről hangzanak el előadások. A kápolnai és a füzesabonyi áfészek szakemberei a körzetükhöz tartozó szak- nsoportoknak, a háztáji kistermelőknek tartanak szakmai előadásokat. A közelgő 26. mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a Füzesabonyi Állami Gazdaságban az állattartási rendszerekről, Besenyőtelken a háztáji kisállattenyésztésről, Kálban pedig zöldségtermelésről lesznek szakíró-olvasó találkozók. Császár István Próba: beépítés előtt Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára Igen szigorú minőségi követelmények szerint dolgozik. A robotokba kerülő alkatrészeket ezért még beépítés előtt szigorú ellenőrzésnek veti alá a próbapadon Szabó László (Fotó: Kőhidi Imre)
