Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 18., szombat : V1TW1 If 13* Orvosi felfedezésekről, a kutatások néhány érdekességéről, újdonságáról olvashatnak mai összeállításunkban. A civilizáció fejlődésével — sok egyéb ártalom mellett — terjedni látszik egy különös betegség, az allergia. Ennek hazai kutatásairól, gyógyításának lehetőségeiről közlünk interjút. Összeállította: Hekeli Sándor A hipnózis titkai nyomában A tudományos világ régen szeretné megérteni a hipnózis lényegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ adni a jelenség mibenlétére. Sokáig úgy vélték, hogy a hipnotikus állapot az álom sajátos változata. A legújabb műszeres megfigyelésekkel azonban már sikerült több részletkérdésre fényt deríteni. Amikor lehetőség nyílt az agy bioáramainak kutatására, az álom és a hipnózis elektroenkefalográ- fiás (EEG) vizsgálatára, kiderült, hogy a két jelenség között lényeges különbségek vannak. Az egy bioáramainak frekvenciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csökken. Ha az ember ébren van, és valamivel foglalatoskodik (például ír vagy olvas), akkor ez a frekvencia másod- perecenként 15—30; azaz ún. béta-ritmus. Ha viszont nyu- gpdtan, csukott szemmel fekszik, akkor a másodpercenként 8—13 frekvenciájú rezgés, az alfa-ritmus kerül túlsúlyba. Elalvás után még lassúbbak a rezgések, kezdetben másodpercenként 4— 7 frekvenciájúak (théta-ritmus), később, amikor az alvás egyre mélyebbé válik, bpáll a 0,5—3 frekvenciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egészen mást mutat az EEG- kép. Amíg a hipnózis kezdeti szakaszában az alfa- és béta-hullámok amplitúdója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotában ezt a szakaszt nem lassú ritmusú rezgések váltják fel — mint az álom esetében, —, hanem gyorsak, azaz alfa- és bétahullámok, ilyenkor az ébrenléthez hasonló EEG-kép jön létre. A kívülálló számára úgy tűnik, mintha a hipnotizált személy aludna, hiszen a hipnotizőr utasításain kívül nem reagál a külső ingerekre, az EEG tanúsága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egyszerűen részleges álom, hanem az agynak egy másfajta állapota. Mindamellett felfedezhető némi hasonlóság a gyors álom és a hipnózis között. Képünkön egy EEG-s hipnózis-vizsgálatot láthatunk. A kísérleti személyt lefektetik egy díványra, a hipnotizőr felszólítja, hogy nézzen mereven egy pontra (hogy a szeme elfáradjon), majd azt sugallja neki, hogy rögtön el fog aludni. Testén lassú melegség árad végig, keze és lába elnehezül, semmire sem akar gondolni: hipnotikus állapotba kerül. Eközben — az elektródák közvetítésével — agyának minden rezdülését érzékeli és jelzi a kifejezetten kutatási célokra készült 8/10 csatornás, modern EEG-készülék. (KS) Ha szűk a csecsemőruha Egy angol ortopédorvoa szerint a nyolc-tfa éves gyerekek lábán tapasztalt, s nehezen1 megmagyarázható fejlődési rendellenességek arra vezethetők viasza, hogy csecsemőkorukban szűk volt a ruházatuk. Kísérletekkel megállapította, hogy a kisgyermekek lábujján már sokkal csekélyebb erók la alakváltozásra vezethetnek, mint amekkorák a csecsemórubázat anyagának tágításához szükségesek. Azt tanácsolja tehát, hogy a szülék olyan textíliákat vásároljanak, amelyekbe a gyermekek belenőhetnek, a nadrágok lábbujjhegyelt pedig bontsák fel, hogy a gyermekek kidughassák a lábujjaikat. Cipót a gyermekre csak akkor húzzanak, ha már járni kezd. Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy f. év december 20-án, 14 órakor Egerben (Felnémet), Egri út 2. szám alatt MEGNYITJUK A KORSZERŰEN BERENDEZETT ABC-ARUHAZUNKAT. Gyógyítható-e az allergia? Gyanúsított: a virágpor, a mosószer, az állati szór Mi az oka annak, hogy egy szép sárga virág, a vadkender — ha úgy tetszik gyom, ha úgy tetszik dísznövény — az egyik embernek gyönyörűséget, a másiknak alattomos betegséget okoz? Mi az oka annak, hogy azonos környezetben élő emberek közül az egyik a többiektől eltérően hevesen reagál bizonyos ingerekre, pedig ugyanazt a levegőt szívják, ételt eszik, egyazon anyaggal dolgoznak? A szakirodalom feljegyzi, hogy a lakosságnak tíz százaléka túlérzékeny valamiféle környezeti allergénre. Sokan nem gyermekkoruktól kezdve, hanem csak későbbi életkorukban. Az allergiás betegségek közül talán a legkeservesebb a tüdőasztma. Húszezerre tehető az ebben a betegségben szenvedő felnőttek száma Magyarországon, és egy reprezentatív vizsgálat során a gyermekek 5—10 százalékánál volt ez a diagnózis. Ismerjük-e keletkezésének okát, megelőzhető, gyó- gyitható-e? Kérdéseimmel dr. Böszörményi Nagy Györgyhöz, az Országos Korányi TBC és Pulmológiai Intézet főorvosához fordultam. — A tüdőasztma hátterében sokféllé okot feltételezünk- Lényegében, a légutak múló (reverzibilis) szűkületét, illetve elzáródásét jelenti, ami spontán, vagy gyógyszeres beavatkozásra megszűnik. Lehet szezonális vagy egész éven át tartó; beszélünk fiatal kori ési időskori asztmáról. Az előző a gyermekkorban kezdődik, a másik főleg középkorúaknál jelentkezik először. Hogy miért alakiul ki asz egyik embernél és a másiknál1 nem, az orvostudomány ért. ma még legfeljebb csak sejti, de bizonyosan nem tudja. Van akinél a tünetek a virágpor, az állati szőr. a penászgomba , a mosópor, vagy más kémiai anyagok belélegzésekor jelentkeznek. Leggyakrabban a szerves porok okozzák a légutak allergiás reakcióüt. Az asztmások nyolc százalékánál a szalicil vagy a szalicil+ar- talmú gyógyszerek váltják ki a típusos rohamot. — A lehetséges számos tényező közül miképpen választják ki az asztmát okozó allergént, hiszen enélkfil vajmi kevés sikerrel kecsegtethet a gyógykezelés? — A diagnózis, az összetett és nagyrészt ismeretlen kórok miatt elsősorban klinikai észlelésen, asz asztmára jellemző légúti működési zavar megfigyelésén alapszik. A betegség felderítéséhez, illetve jellegének megállapításához a figyelmesen felvett kórelőzmény, a beteg alapoo kikérdezése vezeti A beteg ugyanis hitelesen elmondja rosz- szuMétednek tormáját, mikor milyen körülmények, között mutatkozott nála a roham: amikor a tallpémáit felverte, a szőnyeget kürázta, egy bizonyos növény közelében, vagy a munkahelyén, amikor új anyagot vezettek be. Nem egyszer halljuk, hogy akkor, amikor tengeri malacot, aranyhörcsögöt, kutyát kezdett el tartani. Ha sikerűi kiszűrnünk a gyanúsítható adJergénit, akkor bőrprótoávai valószínűsíthetjük. Hátzipor- ból1. penészből, vagy különböző virágporból egy bizonyos mennyiséget a bőr alá fecskendezünk és megfigyeljük a hatásét. Ha esz eredmény pozitív — bőrpír illetve duzzanat keletkezik — megkíséreljük az immuterá- piát, a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a túlérzékenységet okozó allergen- hez. Kis adaggal kezdjük, majd növeljük a mennyiséget. Hla ez nem is szünteti meg, de számottevően csökkentheti a túlérzékenységi reakciót. Tanácsoljuk, hogy tartsa magát távol a rohamot kiváltó tényezőktől: toUpáima helyett gumápémát. dunyha pokróc helyett vaítapaplant használjon. Mondjon le a porfogó szőnyegről, szőnyeg- padlóról., váljon meg esetleg kedvenc háziállatáltól, síb. Súlyosabb esetekben csak gyógyszerrel lehet a tüneteket megszüntetni. Az egészségügyünk nagy anyagi áldozatok árán biztosítja, hogy az asztmások valamennyi szükséges gyógyszerhez hozzájussanak. Ez azonban arra kötelez, hogy a drága., gyakran külföldi gyógyszerek, valóban a rászorulókhoz és nem a feltételezett asztmásokhoz kerüljenek. — Nem minden asztma az, ami hozzá hasonló tünetekkel jár? — A tüdőasztma vezető tünete a nehézlégzéses roham, ezt pedig többféle tüdő és szívbetegség okozhatja. Ezért is fontos a precíz bajmeg- állapítás, — Örökölhető-e a túlérzékenység? — Tapasztalhatjuk, hogy gyakrabban betegszenek meg az asztmás szülők gyermekei Az allergiás reakcióra való hajiam ugyanis, örklődik, de a betegség kialakulásához a környezeti hatások vezetnek. — Van-e lehetőség a baj megelőzésére? — Kilátástalan dolog lentartani a tömegektől, de a ne az alergéneket távol gyerekkori asztma gondos kezelése igen fontos, ez ad némi lehetőséget arra, hogy elkerüljük a súlyos kórformák kialakulását a felnőttkorban. Vannak esélyeink a foglalkozási eredetű asztmák megelőzésében is. Gyors a fejlődés az egyes, asztmát okozó vegyszerek (gőzök és gázok) azonosításában. Az üzemegészségügyi szolgálat — különösen a textil- az élelmiszer- és a vegyiparban — segíthet abban, hogy felfedje a gyártási folyamatnak azt a szakaszát, ahol a dolgozók ismert ailergénekkel találkozhatnak, szorgalmazva kiküszöbölésüket. — A közelmúltban tartott nemzetközi allergológiai kongresszuson — egyebek mellett — arra utalnak, hogy az asztma elterjedése világjelenség. — Valóban; sok adat utal arra, hogy a tüdőasztma és általában az allergiás megbetegedések száma világszerte növekszik. A levegő és környezetszennyeződés; az iparban és a háztartásokban alkalmazott mind több új szintetikus anyag felelős érte elsődlegesen. Napjainkban ismerték fel a színezőanyagoknak például a tartazinnak és a táplálék adalékainak például a benzonátoknak az asztma kiváltásában illetve súlyosbodásában játszott szerepért. Ez a felismerés új távlatokat nyit a megelőzés és. a gyógyítás előirt. Böszörményi főorvos, befejezésként hangsúlyozta, hogy a krónikus, beteg — és. az asztmás, is ilyen. — gyakran szorong, elkeseredik. Ezért az asztmás betegek kulturált humánus ellátásához nemcsak gyógykezelésük, hanem lelki megerősítésük is hozzá- tartozik!. Székelyné Kertész Katalin ORVOSI FELFEDEZÉSEK A cukorbetei iséi 1 köri tanánál kt iszl lázasa A cukorbetegséget a XVI. századig a vesék működészavarának vélve, vízfogyasztási mániának vagy szomjú- ságkórnak nevezték, okát a túlzott alkoholfogyasztásban, vagy a szexuális kicsapongásban keresték, de többen idegi eredetű megbetegedésnek gondolták. Elsőnek a svájci Paracelsus (1493—1545) tekintett el a veseelmélettől, és a cukorbetegséget (a diabetest) az emberi szervezet nedveinek diszharmóniájára vezette vissza, majd Bourchardat (1806—1886) mutatott rá 1851-ben a cukorbaj és a hasnyálmirigy közötti összefüggésre. Ettől kezdve igazoltnak látszott, hogy a hasnyálmirigy az emberi élet nélkülözhetetlen szerve. Nyomdokain járva Virchow bebizonyította, hogy a hasnyálmirigy a máj részére bizonyos anyagokat választ ki, amelyek azután a vérbe kerülve fejtik ki hatásukat. Langerhans (1857— 1888) Virchow elképzelése alapján a hasnyálmirigy anatómiájával és szövettanával foglalkozva felfedezte a később róla elnevezett „szigeteket”, inzulákat, amelyek belső szekréciós működését még nem ismerte fel, de már akkor közölte, hogy az emésztésben nem lehet szerepük. A diabetes kezelésében és a cukorbetegek millióinak megmentésében azonban az inzulin felfedezése volt a döntő, amelynek alapját a litván Oskar Minkowski (1858—1931) munkássága adta meg. Minkowski Beringgel (1849—1908) együtt eredetileg a hasnyálmirigy zsir- emésztő működését kívánta tanulmányozni egy kísérleti állat hasnyálmirigyén de eltávolításával. A hasnyálmirigyétől megfosztott kutyán a cukorbetegség típusos tüneteit — étvágyfokozódást, csillapíthatatlan szomjúságot, súlyveszteséget — észlelték. Legnagyobb csodálkozásukra, a kísérleti állat megmaradt, sőt a műtétet igen jól Figyelem! €g|f^ Figyelem! vészelte át, annak ellenére, hogy a korabeli orvosi felfogás szerint az élettel ösz- szeegyeztethetetlennek tartották a hasnyálmirigy eltávolítását. Első benyomásairól Minkowski igy nyilatkozott: „Annyira nem gondoltunk cukorbetegségre, hogy az első napokban még a vizelet vércukorvizsgálatát sem végeztük el. Időközben az addig szobatisztaságra szoktatott kutya szabadon mozgott a laboratóriumban, és arra próbáltuk idomítani, hogy vizeletét és ürülékét az arra előkészített edénybe rítse. Istmételten előfordult, ogy a kutya a helyiségben szabadon vizelt, és emiatt szemrehányást tettem a szolgának. ö az állat viselkedését különösnek tartotta, mert alig ürítette ki a hólyagját, máris újból vizelnie kellett. Az egyik alkalommal vizeletét megvizsgáltam cukorra. Igen erős reakciót kaptam, és megállapítottam, hogy a vizelet több mint tíz százalék cukrot tartalmaz.” A gyógyítás következő állomása az volt, hogy az amerikai Zülzer (1870—1949) előállította az alkoholos hasnyálmirigy-kivonatot. Ez lett a diabetes gyógyításának első hatásos szere. Meg kell jegyeznünk azt, hogy számos mellékhatást eredményezett (ájulást, izzadást, lázat), igy további kísérletre és finomításra volt szükség. 1921- ben azonban Banting és Best olyan hatásos anyag nyomára bukkant, amelyet hosszú évtizedekig eredménnyel alkalmazott. Annak ellenére, hogy Minkowski csupán a hasnyálmirigy és a cukorbetegség közötti összefüggéseket tisztázta, mégis felfedezése nélkül az orvostdudomány nem jutott volna el odáig, hogy jelentős lépést tegyen e súlyos népbetegség gyógyításában, s a cukorbetegek életét évtizedekkel hosszabíthassa meg. Kapronczay Károly dr. Bö ÁRUVÁLASZTÉKKAL ÁLLUNK T. VÁSÁRLÓINK RENDELKEZÉSÉRE. NYITÁS NAPJÁN KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. ÁFÉSZ EGER
