Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A népgazdaság 1983. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a vártnál rosszabb külgazdasági ■feltételek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi népgazdasági terv céljai megvalósulnak: a külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget te- • szünk; a lakosság életszínvonalát társadalmi méretekben meg lehetett őrizni, az életkörülmények javultak. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően nő. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás javul, a munka termelékenysége az iparban számottevően, a népgazdaság egészében kisebb mértékben emelkedik. A termelésben jelentősen nő az export részaránya, míg a felhasznált importtermékek mennyisége és aránya csökken. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzottnál jobban mérséklődik. Ezen belül a felhalmozás nagymértékben csökken, a fogyasztás kismértékben növekszik. Az áruk és a szolgáltatásak kivitelének és behozatalának egyenlege lényegesen javul. A behozatali többlet — a külkereskedelmi cserearányok romlása ellenére — megszűnik, összességében kismértékű, ezen belül a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban jelentős kiviteli többlet keletkezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A külgazdasági hatások és a belföldi gazdálkodási körülmények az egyes iparágakat és vállalatokat eltérően érintették, illetve ahhoz különböző módon alkalmazkodtak; a fejlődés üteme differenciálódott. A termelés a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a gépiparban és az élelmiszeriparban növekszik, az építőanyag-iparban, a vegyiparban, és a könnyűiparban a tavalyihoz hasonló, a kohászatban csökken. A termelés a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a kivitel elmaradásának a következménye. Az ipari termékek konvertibilis valutákban elszámolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltételek romlottak — nem emelkedik, a transzferábilis rubelben elszámolt exportjuk pedig a számítottnál lassabban nő. A számítottnál jobban mérséklődött a belföldi kereslet is. Nincs kellő haladás a korszerű, gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, az alacsony fajlagos anyag- és energiaigényű termékek, valamint a háttéripari termékek termelésének növekedésében. A vállalatok közötti együttműködés sem eléggé rugalmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökken. A beruházás-építés — terv törekvéseivel összhangban — tovább mérséklődött. Kedvező, hogy a fenntartási-felújítási tevékenység és a lakosság számára végzett építés fokozódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bővítik tevékenységüket. Ezek rugalmasságuk, vállalkozási készségük folytán jobban alkalmazkodnak a kisebb méretű, munkaigényes, szétszórtan jelentkező építési kereslethez, összességében azonban nem javul a kívánt mértékben az építmények minősége, a munkák szervezettsége, nem rövidül a létesítmények kivitelezésének ideje. A mezőgazdasági termékek termelése lényegében a tervezett ütemben emelkedik. A számítottnál gyorsabban bővül a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Az időjárás a növénytermesztésre általában kedvező volt. A búza termésátlaga valamelyest elmaradt a várttól, de a kukorica átlaghozama a tavalyi igen jó termést is számottevően felülmúlja. A teljes gabonatermés több a tervezettnél. A cukorrépa-termesztés jelentősen növekedett, a napraforgóé megközelíti a tavalyi magas színvonalat. A zöldségfélék meny- nyisége a tavalyival csaknem megegyezik. A gyümölcstermelés a múlt évinél valamivel nagyobb, szőlőből sokkal többet szüreteltek. Az év végi szarvasmarha-állomány várhatóan megegyezik a tavalyival. A vágómarhatermelés az előző évihez hasonló, a tejtermelés tovább emelkedik. A sertésállomány az egy évvel ezelőttinél nagyobb, a vágósertés- termelés nő. A vágóbaromfi-termelés nagymértékben bővül. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele mennyiségileg a tervezettnél nagyobb, behozatala kisebb. Az igények alakulásával összefüggésben az áruszállítás mérséklődik. Az átlagosnál jobban csökkennek a vasúti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tengeri és a folyami hajózás teljesítménye sem. A távolsági személyszállítás sem éri el a tavalyit. Az energiagazdálkodási program gyorsított megvalósítása jelentős energiamegtakarítást eredményez. Javult a vállalatok energiagazdálkodása, a szállításoknál csökkentek az üresjáratok, szigorodtak az üzemanyag fel- használásának normái. A mezőgazdasági üzemekben is fokozott gondot fordítanak az észszerű energiafelhasználásra. A munkaerőhelyzet összességében kiegyen- súlyozottabbf mint a korábbi években volt. Budapesten egyes fizikai munkakörökre továbbra sincs elegendő munkavállaló. Az új vállalkozási formák — elsősorban a vállalati keretekhez kapcsolódó szervezetek — mérsékelték a munkaerőmozgást. Az országban elhelyezkedési gondok nem tapasztalhatók, a pályakezdő fiatalok általában képzettségüknek megfelelő munkát találnak. A lakosság pénzbevételei, ezen belül az átlagkeresetek és a pénzbeli társadalmi juttatások a tervezettet meghaladóan növekednek. Ez utóbbihoz hozzájárultak az év során bevezetett szociálpolitikai intézkedések, többek között az alacsony nyugdíjak emelése. A fogyasztói árszínvonal — elsősorban az évközi, a nagyobb jövedelemnövekedéssel .összefüggésben elhatározott árintézkedések hatására — a tervezettet meghaladóan emelkedik. Az átlagosnál kisebb mértékben nő az alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A nagyobb nomináljövedelmek és a magasabb árszínvonal együttes eredményeként az élet- színvonal alakulását jellemző, alapvető mutatók a tervezettnek megfelelően alakultak: az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezik az- előző éjivel, az egy keresőre jutó reálbér az 1980. évivel, a lakosság fogyasztása pedig kismértékben emelkedik. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János találkozója az OKP küldöttségével Helyzetünk, jövünk Ha téli ülésszak, akkor — költségvetés. Ha költségvetés, akkor a téma — helyzetünk, jövőnk He_ tényi István pénzügyminiszter országgyűlési expozéjában ezzel kapcsolatban hangzott el: „...Sikerült fenntartani az ország fizetőképességét, miközben biztosítottuk a belső kereslet és kínálat összhangját, a kielégítő áruellátást. Mindez azt mutatja, hogy az életszínvonal védelmének az idén is nagy figyelmet szenteltünk”. Nem túlzás állítani, a parlamenti vita egy napja is igazolja, hogy nemcsak a kormány, hanem az ország lakossága is az érdeklődés középpontjában tartotta boldogulásunk alappillérét: a nép- gazdasági helyzetet. Erről tanúskodik a parlamenti tudósító rögtönzött statisztikája is, miszerint az ország pénztárcájának leltárakor, s a következő esztendő pénzügyi tervezésekor a miniszteri beszámolót követően szót kért a törvényjavaslat bizottsági előadója, Szurdi István, majd Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, továbbá egy államtitkár és tizenöt képviselő. És nem a pesszimizmus hangján elemezték a mai helyzetünket, s 1983 várható fejleményeit, hanem reális szemmel. A jövő évi költségvetés bevételi és kiadási rovatainak ismertetése helyett hadd idézzek ismét az Országházban elhangzottakból: „Az 1983. évi terv igényes feladatokat tükröz: megköveteli, de meg is engedi minden embernek, minden kollektívának, termelőközösségnek, hogy osztozzon saját korának cselekvéseiből.” Nem kell a sorok között olvasnunk — egyébként sincsenek ma már titkaink egymás előtt —, hogy megértsük: egy emberként kell szigorúbbnak lennünk önmagunkhoz és a közösséghez egyaránt a munkában, a teherviselésben, a jobb nemzeti boldogulás érdekében. Mert jó volt hallani, hogy emelik a családi pótlékot, hogy elkészül az ötéves terv végéig 370—390 ezer lakás, hogy jövőre a kórházi ágyak száma eléri a százezret. Csakhogy ennél sokkal többet szeretnénk, s ez a többre, magasabb nívójú életszínvonal elérésére, gondtalanabb életre való törekvés csendül ki mind az ország vezetőinek, mind pedig a több mint tízmilliós magyarság képviselőinek hangjából, tenniaka- rásából. Ahhoz viszont, hogy többet és jobbat, gazdaságosabbat és értékes íthetőbbet tegyünk le a közös asztalra, hogy a mainál vastagabbá tegyük e kis ország pénztárcáját, két dologra van égetően szükség. Egyfelől arra, hogy mi, több mint tízmillióan együtt gondolkodjunk a hétköznapokon is, s a közös és egyéni boldogulásunk érdekében nap mint nap együtt is — cselekedjünk. Mert: megéri ! Szilvás István Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Paolo Bufalini, a vezetőség tagja vezetésével tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetköri politikai élet, valamint a két párt együttműködésének fontosabb kérdéseiről,. A találkozón részt vett Rodolfo Mechini, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a kb külügyi osztályának helyettes vezetője és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Napirenden: a törvényesség, a hatósági munka — Mit és mire költünk jövőre? — Oktató-nevelő munka középfokú tanintézeteinkben — Eredményhirdetés a településszépítési versenyben Ü lést tartott a megyei tanács Markovlcs Ferenc tanácselnök megnyitója Dr. Pápay Gyula vb-titkár szóbeli kiegészítését mondja Heves megye Tanácsa pénteken délelőtt ülést tartott Egerben, Markovics Ferenc elnök vezetésével. A résztvevők mindenek előtt a vb- nek a legutóbbi tanácsülés óta végzett tevékenységéről kaptak jelentést. Ezt követően pedig dr. Pápay Gyula, a Végrehajtó bizottság titkára beszámolt a tanácsi szervek működésének törvényességéről, illetve hatósági munkájáról. A vb-titkár hangsúlyozta: a tapasztalatok összességükben pozitívak, tanácsainkra a fejlődés jellemző. Ám — ahogyan szóbeli kiegészítésében is kitért erre — még akadnak jócskán hiányosságok is, maradtak tennivalók. A tanácsi rendelkezéseknek az eddiginél is jobban kellene igazodniuk a változó körülményekhez s meghatározóbban alakítaniuk a településpolitikát. Nem elég jogszabályokat teremteni, azok végrehajtásának előfeltételeiről is szükséges gondoskodni, s elengedhetetlen az ellenőrzés. Minden esetben fontos a széles körű érdekegyeztetés. Dr. Pápay Gyula a lakosság érdekében emlékeztetett az új vállalkozási formáknak szabályozott keretek közötti tartása fontosságára is, s felhívta a tanácsok figyelmét az ellenőrzés eddigitől különböző irányaira. Végül elmondotta, hogy a szocialista törvényesség fejlesztésében igen fontos az állampolgárok jogtudatának, törvénytiszteletének növelése is, noha a lakosság döntő többségével ezen a téren nincs különösebb baj. Sokat segített mind a központi, mind pedig a helyi szervek részéről az embereket leginkább érdeklő kérdések, jogszabályok kiterjedtebb, szélesebb körű közlése, magyarázata, de további hasonló igyekezetre, a Hazafias Népfront és a szakszervezetek támogató munkájára van szükség a nagyobb eredményekért. Ha a hatósági döntések soha nem is lesznek éppenséggel irodalmi olvasmányok, minden, képpen mindig közérthetőek, világosak legyenek, s ne nélkülözzék a humánumot. A humanizmust, mint nevelő eszközt, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ám látni kell azt is, hogy úgy nem lehetnek humánusak, ha az ellenérdekű feleknek kárt okoznak, de úgy sem, ha mindenkinek igaza lesz. Az előterjesztést követő vitában felszólalt Albert Tibor, dr. Fonyó Gyula, a 'Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, dr. Novák Pálné országgyűlési képviselőnk, Virág Károly, dr. Zentai Gyula, az Elnöki Tanács Titkárságának vezetője. A továbbiakban Kántor Imre osztályvezető megyénk tanácsainak jövő évi költségvetési és fejlesztési- alapjára tett javaslatot Az előbbi 2,4 milliárd, az utóbbi 649 millió forint. Jelentős összegeket fordíthatnak így ismét oktatási, kulturális célokra, s az egészségügyi ellátás javítására csaknem kétszer annyit, mint gazdasági, kommunális feladatok megoldására. A fejlesztések során a megye összes új lakásainak száma várhatóan meghaladja a kétezret, de az állami építkezések valamelyest mérséklődnek. A téma tárgyalásakor Mázán Sándor, dr. Varga József és dr. Szalmás Lajos kért szót, majd Búzás Lajos, a megyei tanács osztályvezetője terjesztett beszámolót a résztvevők elé középfokú tanintézeteink oktató-nevelő munkájáról. Ez utóbbival kapcsolatban Tóth Mihály és Szendrei József, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője is felszólalt. Ezután dr. Pápay Gyula javaslatára a megyei tanács A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Szabó Sándor) 1983-as munkaterve került a résztvevők elé. Végül indítványokra, előterjesztésekre került sor. Markovics Ferenc bejelentette, hogy a helyi tanácsoknál megüresedett választókerületekben időközi választások lesznek 1983. január 29-én, s Kovács István megyei tanácstag felmentését kérte tisztségéből, miután megyénkből más munkahelyre kerül. Ismertette továbbá az idei lakóhelyszépítési verseny végeredményét, ami szerint a városok közül Eger az első, 200 ezer forintos jutalommal, míg a községeknél Nagyréde és Nagykökényes „győzött”, 150, illetve 125 ezer forintos díjjal, az oklevél mellett. A tanácselnök egyidejűleg korábbi interpellációkra is válaszolt. Gyóni Gyula
