Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 16., csütörtök S. CSEHSZLOVÁKIA A fehér sziklák titkai A Dyje alsó folyásának sík vidékét Dőlni Vestonice és Mikulov között messziről is jól látható Pavlovské hegyek különös alakú fehér sziklái övezik. Ezen a vidéken — amelynek termékeny a földje, kellemes az éghajlata, gazdag a múltja — a történelmi idők kezdetén is éltek emberek. Jelentős kereskedelmi útvonalak — a Borostyán-út és a dunai kereskedelmi útvonal — találkoztak a térségben. Számos archeológiái lélet beszél a múltról. A legjelentősebb feltárás a késő kőkorszaki (kb. i. e. 27—22 ezer év előtti) mammutvadász-telep, melyet Dőlni Vesitonice mellett találtak. A feltárásokat századunk első éveiben kezdték meg, de elmélyült munka csak 1924-től dr. Karel Ab- solan, brnói zoológus, és paleontológus irányításával folyt. Egy éven belül rábukkantak egy égetett agyagszobrocskára. Ezt a ránk maradt legrégibb kerámiai alkotást a köztudat ma Ves- tonicei Vénusz néven ismeri. Az archeológusok figyelmét 1936-ban újabb lelet fordította a Pavlovské hegyek felé. Faragott női fejet találtak. A hegy és a folyó között talált leletek utalnak a mam- mutvadászok életére. A nagy mennyiségű mammutcsontból (az egyik helyen száznál is több mammut csontmarad - ványai voltak) arra következtethetünk, hogy a vadászat eredményes volt. A vadászok favázas ovális vagy kör alakú „házaikat” állatbőrökkel fedték be. Eddig hat ilyen „lakóházat” találtak. A mammutvadászok után halászok, majd földművelők települtek a Pavlovské hegyek lábához. A bronzkor embere építette ezen a vidéken az első várat, s időszámításunk táján értek ide a rómaiak. VIETNAM Új kókuszültetvények A Mekong-delta bőven termő vidékén, Ben Tre tartományban szívesen foglalkoznak kókuszdió-termesztéssel. Az Itt gazdálkodók ez évben újabb 2000 hektárral növelték a kókuszültetvényeket, Így a kókuszdió termőterülete már 40 000 hektár a tartományban. Ez a Vietnami Szocialista Köztársaság legnagyobb kókuszdióligete. Nemcsak a termőterületet növelik, hanem új kókuszhibridekkel is kísérleteznek. A földeken dolgozók szakképzettségének növelésére Is gondolnak: ez évben újabb száz szakembert képeztek ki. JUGOSZLÁVIA Energia a Napból A világszerte egyre nagyobb méretekeit öltő, energiaválság Jugoszláviáit sem kerülte el Éppen ezért érdemel megkülönböztetett figyelmeit minden olyan törekvés. amely a klasszikus energiahordozók napenergiával történő helyettesítésére irányult A vajdasági napenergia-kutatók az elsők között kezditek kísérletezni Jugoszláviában a napenergia hasznosításával. A kísérletekről Zlvojin Culum professzor, az újvidéki műszaki egyebem tanára nyilatkozik: — A napenergia felhasználására irányuló kísérleteink országszerte ismertek és elismertek. Sikerünk titka, hogy az egyetem a népgazdaság igényednek megfelelően folytatja a kutatásokat. Megalakítottuk az újvidéki napenergia-kutatók egyesületét és vajdasági szövetségét. A Vajdasági kutatók vészit vesznek minden jelentősebb tanácskozáson éjs, aktívan kapcsolódnak a munkába. Kutatásaik eredményeként a zrenjaini Sdnvoziban már megkezdődött; a napkollektorok és más szükséges berendezések sorozatgyártása az eddigiek során több kísérlett kollektort állítottak M a Vajdaságban, például Veltemiken és Újvidéken. Ezekkel elsősorban családi házak fűtését és melegvízszükségletét biztosítják, de helyenkénit napenergiával szárítják a kukoricáit is. A napenergia felhasználásának kutatása, szervezetten és szigorú terv szerint folyik. A műszaki egyetemen több hallgató az energiátakainé'- kosségra és a napenergia hasznosítására szakosodik és aiz erről a témáiról készült tanulmányaival szerzi meg oklevelét. A napenergia hasznosításának előnyeit a lakosság körében is népszerűsítjük. ■— A napienergia a jövő energiája. Kimeríthetetlen, olcsó és nem szennyezi a környezetet. Az emberiség közös tulajdona — a béke energiája1. NDK Roland-szobrok A Roland-szobrok eredete és elnevezése bizonytalan. Egyes művészettörténészek szerint valószínűleg a Roland-ének főhősére vezethető vissza, aki Nagy Károly unokaöccse, a törhetetlen akaratú, rettenthetetlen lovag volt. A XIV—XV. században a kereskedővárosok piacterein és tanácsházai előtt Európa- szerte Roland-szobrokait emeltek. A szabadkereskedelmet és a város jogot jelképező lovagszobrok közül azonban mindössze 19 maradt meg, a többi a századok folyamán háborúk, tűzvészek természeti katasztrófák áldozata lett. A megmaradt szobrok, amelyek többnyire lovagi vértezetben és felemelt karddal örökítik meg Rolandot, ma féltett és nagyra értékelt műkincsek. A Német Demokratikus Köztársaságban 15 Roland- szobor található. A legrégebbiek több mint 500 évesek. A hallei Roland-szobor valóságos ritkaság, mivel a szobrász nem lovagi öltözetben, hanem egyszerű, leom- ló köpenyben véste kőbe a figurát. Egy 1426-ból fennmaradt írásos emlékből megtudhatjuk: a szobrot a mag- deburgi várgróf készíttette. A XV. századból származó quediinburgi Roland — 2 méter 75 centiméteres magasságával — a legkisebb ma is látható lovagszobor. Ama is. megtekinthető legnagyobb alkotás viszont Stendalban található. Ezt a Rolandot 1525-ben mintázták, s magassága — felemelt kardjának hosszával együtt — csaknem nyolc méter. A hal- denslebeni Roland 1528-ból származik. Ez az egyetlen szobor, amely lovon ülve ábrázolja a lovagot. SZOVJETUNIÓ Halak, hőforrások, gejzírek, autók Exportútra készen a KAMAZ tehergépkocsik A forradalom előtti Oroszországban Kamcsatka az isten háta mögötti hely fogalmával volt azonos. Azóta minden gyökeresen megváltozott. Az elmúlt évtizedben például ugyanannyi lakást építettek, mint 1965-ig összesen. Az idősebb emberek még emlékeznek a kicsiny elhagyott, szürke városkára, Petropavlovszkra, ahol mindössze négy téglaház volt. A lakosság többségét idénymunkások alkották. Ezeket tavasszal hozták és ősszel elvitték. Csupán a halfeldolgozó, a fakitermelő és aranyásó-ipar megteremtése után települtek le itt az emberek. Ezért nincs miért csodálkozni azon, hogy Kamcsatka lakossága 1926-hoz viszonyítva csaknem hússzorosára növekedett. Fél évszázaddal ezelőtt Kamcsatka félszigetéről — melyet két tenger és a Csendes-óceán ölel körül — úgy beszélnek, mint meghódítandó „halbirodalomról”. Ma Kamcsatkát a Szovjetunió leggazdagabb hallelőhelyének tekintik. A halászflottához több mint 400 hajó tartozik, közöttük tucatnyi nagy hűtőhajó is. A kamcsatkai területen az ipar további fejlődése, a természeti tartalékok feldolgozásától függ. Kamcsatka földjén gazdag, magas hőértékű széntartalékokat fedeztek fel. Ezenkívül réz, higany, molibdén, arany, titán, wolfram, nikkel, kobalt, króm és mangánérc is fellelhető, ami lehetővé teszi, hogy Kamcsatkán ércdúsító és ércfeldolgozó ipart teremtsenek. A gazdasági fejlődés mozgatórugója, a vízi energia, másik távlatát a föld alatti vizek hasznosításában látják. Kamcsatkán 200 hőforrás van, amelyeket a tervek szerint elektromos erőművek építésével hasznosítanak. Az ország első geotermikus elektromos erőműve már üzemel Pauzsevszkajaban. Ez látja el energiával az ozernovszki halfeldolgozó kombinátot, valamint azokat a környékbeli üvegházi kertészeteket, amelyek egész éven át biztosítják a város friss zöldségellátását. A zöldség emberemlékezet óta igen drága e tájon. Az itteni terület 80 százalékát ugyanis erdők, bokros területek, tundra és mocsár borítja. Mégis bebizonyították, hogy a félszigeten paradicsomot lehet termeszteni és jó burgonyatermesztésre is számíthatnak. Az elmúlt évtized talajjavító programja lehetővé tette, hogy a kamcsatkai szovhozok és kolhozok 30 ezer hektár új termőföldhöz jussanak. A 40-es évek elején Kelet- Kamcsatkán szovjet tudósok először fedeztek fel egy kanyonszerű szakadékban gejzíreket. Ez a föld alatti forró források ritka formáiban bővelkedő terület mekkaként vonzza a turistákat. A csodálatos szépségű fennsíkon, ahol 20 szökőkútszerű gejzír, 10 jelentős vízhozamú pulzá- ló forrás és 300 kisebb forrás található, üdülőket és szállodákat építenek. Kamcsatka legalább annyira híres mint a kaukázusi gyógyforrások. A paratuni ásványvizek és hőforrások Petropavlovszk közelében fekszenek. E helyen orvosi rendelők, fürdők, szanatóriumok épültek. A tervek szerint a közeljövőben a kamcsatkai hőforrások körül gyógyító intézmények egész hálózatát építik. Szlava Tajnsz KAMAZ: új autócsalád Tavaly helyezték üzembe a nehézteherautókat gyártó kámai egyesülés — a KAMAZ — második ütemét. A termelés teljes felfutása után a káfnai komplexum évente 150 ezer teherautót és 250 ezer Diesel-motort gyárt. Az első ütem üzembehelyezésének pillanatától a tehergépkocsik hétféle változatát állítják elő. A KAMAZ márkájú teherautókat mindenütt korszerűnek és gazdaságosnak tartják — mondta Vlagyimir Barun, a KAMAZ főkunstruk- tőre. — A termés betakarításában, ipari és építőipari rakományok szállításában pótolhatatlanokká váltak. Az új modell, a KAMAZ 4310, főleg nehezen járható terepekre, Szibéria és a Távol- Kelet szélsőséges viszonyaira készült. A tatár autonóm szocialista szovjet köztársaságbeli Kámában készülő teherautók elsősorban a Szovjetunió útjain közlekednek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyár nem exportál. A szerelőszalagról már lekerült típusok közül minden tizedik a KGST-tagországok, a fejlődő országok valamint Anglia, Finnország, Francia- ország útjain fut. Az egyesülésben nemrég megkezdték a második generációhoz tartozó nagy teherhordó-képességű autók gyártását. Dolgoznak a harmadik generációhoz tartozó 12—14 tonnás KAMAZ kocsik fejlesztésén és a 30 tonnás teherautó-vonatok típustervein is. MONGÓLIA Több bőrkabát a szalagon ügyes kezek varrják a szép bőrkabátokat a darhani kombinátban A magyar vásárlók is jól ismerik a mongol bőrruházati cikkeket, a mongol export világszerte keresett termékeit. Mongólia második legnagyobb városa, Darhan bőrruházati kombinátja ifjú munkásainak az idei évben takarékossággal 73-ról 76 százalékra sikerült növelniük a feldolgozott anyagok hatásfokát. Más szavakkal azt jelenti ez, hogy ugyanolyan mennyiségű nyersanyagból több kiváló minőségű női, férfi és gyermek bőrkabát hagyta el a szalagot. Az előzmény: a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága határozatot hozott az anyagtakarékosságról. Az üzem kommunistái, majd az egész kollektíva megvitatta a határozatot, javaslatok születtek amelyeknek megváló; sulása tette lehetővé az elért eredményt. A kombinát eddigi „szűk keresztmetszete” volt a cserzőüzem, amelyet jelenleg bolgár szakemberek bevonásával felújítanak, korszerűsítenek. A rekonstrukció befejezése után, 1984-ben megduplázódik a termelés, mindenekelőtt a berendezések jobb kihasználása, újabb műszakok szervezése révén. A minőség megóvása felett a szakszervezet és az ifjúsági szövetség vállalt védnökséget. A „nyersanyag-szállító” mezőgazdaság is komoly erőfeszítéseket tett az idén a lehetőségek jobb kihasználására, a növendékállatok veszteségmentes felnevelésére, a gabona- és takarmánynövények hektáronkénti hozamának növelésére. Az állattenyésztők mintegy 9,5 millió növendékállat felnevelésével túlteljesítették a párt XVIII. kongresszusa által meghatározott célt is. A nehéz viszonyok ellenére ugyancsak kiválóak voltak a terméshozamok. Az eredményeket pedig elsősorban nem a művelési terület növelésével, hanem a talaj alapos megmunkálásával és trágyázásával érték el. A munkaversenyben különösen kitűnt ezen a téren az Ulan- Batortól nyugatra fekvő Bajancogt állami gazdaság, A mongol Népi Forradalmi Párt útmutatása alapján az egész népgazdaságban, a fém- és fafeldolgozásban és más iparágakban is fokozott erőfeszítéseket tesznek a hatékonyság növelésére. Az anyagtartalékok felhasználása révén jelenleg évi 50 milliót ugrik (körülbelül 160 millió forint) többletnyereséget tűztek ki célul. Ezt az ötéves terv végére, 1985-re meg akarják duplázni. (a- i.) BULGARIA Múzeumi kincsek Bulgária bővelkedik az ősi kultúra emlékeiben. Az országban 200 állami múzeum és 450 gyűjtemény őrzi a múlit emlékeit. Az állata évente 16 millió levát fordít a műemlékek, a muzeális értékek védelmére, őrzésére. Egész Városok városrészek, állnak műemlékvédelem aiLatt, így többek között, a plovdivi óvárps, Koprivsttca, Veliiko Timpvo, Neszebár, Melnik és Lovecs. A legújabban létesített múzeumok közé tartozik a „Rilszki Ma- naszttn” nemzett múzeumi, a Gábrovo melletti „Etára” szabadtéri múzeum, a vidini megyei történeti múzeum és a trojáni kézműipart múzeumi' Jelenleg a bolgár múzeumokban több mint hónom millió kiállítási tárgyait, dokumentumot őriznek és tesznek a nagyközönség számára hozzáférhetővé. A Forradalmi Mozgalom Nemzett Múzeuma több minit 44 000. a Hadtörténeti Múzeum pedig 100 000 kiállítási tárggyal fogadja az érdeklődőket. A Régészeti Múzeum ai világ egyik legnagyobb éremgyűjteményét mondhatja magáénak. A kiállításokat az utóbbi években több mint 125 millióan látták. Ezzel az eredménnyel Bulgária a szocialista országok között — Szovjetunió után — a második, a világ országai közül pedig aiz ötödik helyen1 áll. összeállította: Gyurkó Géza
