Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. december 15., szerda Mérlegen a női kézilabdázók csúcstalálkozója Az ezüstérmes magyar együttes az utolsó találkozót követő öröm pillanataiban (Fotó: Szántó György) BIRKÓZÁS Az FTC nyerte a serdülő kötöttfogású CSB-t, az Eger SE ötödik Vasárnap este a VIII. női kézilabda-világbajnokság 42. mérkőzésével, a Magyaror­szág—Szovjetunió összecsa­pással befejeződött a sport­ág négyévenkénti csúcstalál­kozója. Az eredmények is­meretében is megérdemelnek néhány soros értékelést, il­letve méltatást a részt vevő együttesek, mindenekelőtt az első hat helyért szerepelt válogatottak. A sor élére egyértelműen a Szovjetunió csapata kíván­kozik, amely vitán felül a legjobb, legkiegyensúlyozot­tabb gárdája volt a mezőny­nek, és először lett világbaj­nok. Pedig többször is vesztő­pozícióba került Turcsin mester gárdája (az NDK el­len négygólos hátrányból fordították meg az ered­ményt; a jugoszlávok 15—20- ról zárkóztak fel; s hasonló volt a helyzet a csehszlová­kok elleni összecsapáson is), végül azonban mindhárom- szor győztesként hagyhatták el a pályát. A jugoszlávok és a csehszlovákok ellen az utolsó percben lőtt góllal biztosították be kétgólos nye­résüket, s az NDK-val szem­ben vívott második 30 perc­ben sem volt vitás a szovjet játékosok fölénye ellenfe­lükkel szemben. A szovjet együttes sikeré­nek értékét növeli, hogy erő­sen megfiatalított gárdával vették fel a harcot a VB-n, amelyben a kapus Salimova, valamint a mezőnyjátékos Bazsanova, Szafina, Ciganko- va egyaránt máris nemzet­közi klasszis erényeket csil­logtatott. Nem felelőtlen jós­lás a szovjet együttest a Los Angeles-i olimpia első szá­mú esélyeseként emlegetni. Az ezüstérem a magyar csapatnak jutott — s ezzel egy hellyel előbbre lépett a legutóbbi VB óta —, amely szerényebb játékosállomá­nyával nagyon jól gazdálko­dott, lelkesedéssel tudta át­vészelni a gyakran jelentkező hullámvölgyeket. Gödömé mutatta a legjobb egyéni teljesítményt, mellette An­gyal nyújtotta a legtöbbet, Sterbinszky nagy tapasztala­tát jó hatásfokkal kamatoz­tatta. A torna egyes idősza­kaiban Krémemé és Vadász­ná is nagyszerű dolgokat produkált. A következő idő­szak új, döntően a fiatalokra épülő gárdájában szóba jö­hető játékosok közül első­sorban Barna Ildikó, a Vasas balkezes reménysége igazolta tehetségét. A kapusok hul­lámzó formában védtek, a szovjetekkel szembeni telje­sítménye révén öriné felé billen a mérleg nyelve Rácz ellenében. A csoportmérkő­zéseken szerepelt Bonyhádi nem okozott csalódást, Csík- né megfelelt, bár védekezés­ben sokat szabálytalanko­dott, Gombaitól és György­től többet vártak, Nyári Zs., Csajbókné, Balogné és Jakab keveset volt a pályán. A bronzérmes jugoszlávok meglepően jól játszottak, ők álltak legközelebb a még nagyobb meglepetés elérésé­hez. Magas csapatukban több nagy lövő is szerepelt, akik közül valaki mindig kifogott egy-egy jó napot. Az egymás után kétszer VB-győztes NDK legjobbjai ezúttal sze­rény, bronzérmes remények­kel érkeztek, s hogy végül még ennyire sem telt ere­jükből, annak kizárólag ők az okai. Nagyon céltudatos első félidőket követően rendre „összecsuklottak”, ami elsősorban idegi elfáradás következménye lehetett. Ötö­dikként a csehszlovákok vé­geztek, ez számukra minden­képpen jó eredmény, a 6. Dél-Korea új színt hozott, Ázsia képviseletében egy egé­szen más játékfelfogást vitt sikerre a hatos döntőbe ju­tásával. Az eseményt követően napvilágot látott nyilatkoza­tokból egyértelmű elismerés csendül ki a világbajnokság kitűnő rendezéséért, s azért a ritka és aligha megismé­telhető hangulatért, amellyel a közönség a magyar csapat mellé állt. Többek között Paul Högberg, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) svéd elnöke jelentette ki: a magyarok egy arany- és egy ezüstérmet nyertek, az elob­bit a rendezéssel, az utóbbit játékukkal érdemelték ki. A magyar birkózósportban valamennyi korosztály ver­senyzői évente csak egyetlen alkalommal mérkőznek a csapatbajnoki címért, pedig sok szempontból indokolt lenne a csapatok gyakoribb szerepeltetése. Jó példa volt ennek igazolására a serdülő kötöttfogású birkózók idei CSB-je, amit az elmúlt hét végén rendeztek hagyomá­nyos módon az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban. A kétnapos verseny befejezése­ként a fővárosi zöld-fehérek ünnepelhették bajnokcsapa­tukat a látottak alapján tel­jesen megérdemelten. A csa­pategység a kiegyensúlyo­zottság, az egymásért való győzni akarás jutalmaként. Addig azonban történt egy s más, amíg a fradisták dia­dalittasan magasba emelhet­ték kezeiket. A kezdésnél adódott némi bizonytalanság a szegediek késése miatt, akik előbb te­lefonon jelentkeztek, így megvárakoztatták a pontosan érkező 11 egyesület csapatát. A sorsolást is meg kellett változtatni, ezt azonban az egriek nem bánták, hiszen így gyengébbnek vélt ágra kerültek. Az ESE fiataljainak először a debreceniek adták fel a leckét, a vártnál nehe­zebben született meg a ha­zaiak 6—4-es győzelme. Jól pörgött a verseny, két forduló végeztével még nyolc csapat bizakodhatott reményei valóra váltásában. Köztük voltak az egriek is, akik a második körben Jász­berény ellen győztek ugyan­csak 6—4-re. A továbbiak­ban azonban már kevés volt a házigazdák 3—4 nyerő em­bere, hogy sikerre vigye a Bp. Spartacus és a Bp. Hon­véd elleni találkozót. Mind­két mérkőzésen 7—3-ra ka­pott ki az ESE, valójában azonban ettől szorosabb volt az összecsapás. A két vere­ség kiesést jelentett, de nem­csak az egrieknek. Nagy szá­molgatás, a győztes-vesztes mérkőzések aránya úgy hoz­ta, hogy minimális különbr séggel, azonos pontszámmal negyedik a Bp. Vasas, ötödik az Eger, hatodik pedig az Ű. Dózsa. A három legjobb csapat közül az FTC lett az első, mögötte végzett az Egert verő Honvéd és Spar­tacus. A fővárosiak közé mindössze egy vidéki, az Eger SE tudott beékelődni a reálisnak mondható ötödik helyen. A csapatban Kere­kes, Faragó, Gyöngy, Szuro- mi, Molnár A., Molnár Gy., Vass, Heltovics, Túri, Kovács, Harmath, Hornyák, Kárpáti kapott bizonyítási lehetősé­get, ezúttal Molnár Gyula nyújtott kiemelkedőt, vala­mennyi mérkőzését megnyer­te. Az egri csapatot Kun Ist­ván és Kun József készítette fel a versenyre, melynek summáját az egykori olim­piai bajnok Hódos Imre, most mint versenybíró, vonta meg: „Gördülékeny, zökke­nőmentes bajnokság volt, valós eredményekkel”. Mint Egerben gyakorta, tehetnénk hozzá nem titkolt büszkeség­gel. (fesztbaum) A kétnapos verseny legizgalmasabb találkozóját Mészáros (FTC)—Dorkó (Bp. Spartacus) páros vívta A számok tükrében a megyei labdarúgó-bajnokság ASZTALITENISZ Szabó József és Ács Erzsébet a megye Tízek bajnokai (Befejező rész) Az őszi idény 120 mérkő­zésén „papíron” 326 gól szü­letett. A második forduló­ban elmaradt Tárnáméra— Poroszló két pontját — a fe­gyelmi bizottság döntése ér­telmében — a vétlen mérai gárda kapta, 3—0-ás gólkü­lönbséggel. Az átlagszámí­tásoknál a 119 mérkőzésen esett 323 gólt vettük figye­lembe, ez fordulónként 21,53- as, mérkőzésenként pedig 2,71-es gólátlagot jelent. A legtöbb gólt (32) a bajnoki nyitányon, a legkevesebbet (15) pedig a kilencedik for­dulóban könyvelhettük el. Az őszi első Petőfibánya volt a legeredményesebb 40 találattal. Az utolsó előtti­nek lecsúszott Pétervására lőtte a legkevesebb (8), a játékosállományában jelentő­sen meggyengült Tárnáméra kapta a legtöbb (36) gólt. A füzesabonyi védelem bizo­nyult a legjobbnak 10 ka­pott góllal. A 323 gólon 132 labdarúgó osztozott. Közöttük Görbe személyében olyan játékos is található, aki két csapat (Poroszló és H. Gáspár SE) színeiben is eredményes volt. Az öngólt vétők közül ketten saját csapatuk javára is lőttek gólt. A góllövő lista őszi vég­eredménye. 16 gólos: Fodor II. (Apc). 11 gólos: Balázs (Heves), Dely (Petőfibánya), 9 gólos: Csizmarik (Sírok). 8 gólos: Huszár Gy. (Petőfi­bánya), Rajnai J. (Kompolt), Szabó (Domoszló). 7 gólos: Kovács B. (H. Gáspár SE), Mártha (Füzesabony). 6 gó­los: László (H. Gáspár SE), Szabad (Selyp). 5 gólos: Bar- tha (Sírok), Bencsik (He­ves), Osztafi (Petőfibánya). 4 gólos: Angyal (Kompolt), Balogh Gy. (Petőfibánya), Galgóczi dr. (Domoszló), Sike (Mátraderecske), Sza­bó A. (Füzesabony), Szabó L. (Gyöngyöshalász), Tóth I. (Heves), Tóth J. (H. Gáspár SE), Tóth (Heréd). 3 gólos: Bari (Füzesabony), Boldi­zsár (Egercsehi), Bordás (Do­moszló), Bozsik A. (Füzes­abony), Csáki (Domoszló), Dománszki (Egercsehi), Gál (Kompolt), Gonda (H. Gás­pár SE), Görbe (Poroszló, H. Gáspár SE), Hulman (Gyöngyöshalász), Kifusz (Pétervására), Kovács (Apc), Kovács (Tárnáméra), Patai (Heréd), Reményi (Pétervá­sára), Szabó (Heves), Zrup- kó (Sírok), Veres (Selyp). Két gólt 29-en, egy találatot pedig 61-en értek el. Hár­man vétettek öngólt. Egyéni teljesítmények — az „A” és „B" csapat A 15 forduló során a mát- raderecskei színekben játszó Lakatos József neve 11 al­kalommal szerepelt a jók között, s egyszer a mezőny legjobbja elismerést is kiér­demelte. Ezért számításunk szerint 11,5 pontot kapott. Lakatos ezzel a teljesít­ménnyel érdemelte ki az „őszi idény legjobb labda­rúgója” címet. Osztályozókönyvünk alap­ján a következők bizonyul­tak csapatuk legjobbjának. Apc: Duzs 7. Domoszló: Kiss 9. Egercsehi: Dorkó I. 8. Füzesabony: Bari 8,5. Gyöngyöshalász: Hulman 9. Heréd: Szekeres 8. Heves: Nász 9,5. H. Gáspár SE: Má­té 10. Kompolt: Angyal 7,5. Mátraderecske: Lakatos 11,5. Petőfibánya: Turcsányi 10,5. Pétervására: Fehér 6. Po­roszló: Lakatos 6. Selyp: Szabad és Tóth 8—8. Sírok: Erdélyi B. 8. Tárnáméra: _ Farkasinszki 7 ponttal. Az őszi idény válogatott­jainak összeállításakor a gyűjtött pontok mellett fi­gyelembe vettük több szak­ember — edzők, ellenőrök — véleményét is. Mivel csak eszmei csapatokról van szó, ezért néhány labdarúgót a magas pontszám miatt — a csapatrészekhez ragaszkodva — más posztra válogattunk be. Az őszi idény „A”-csa- pata a következőképpen ala­kult: Kiss (Füzesabony) — Lehotai (Petőfibánya), Kiss (Domoszló), Erdélyi B. (Sí­rok), Nász (Heves), — Laka­tos (Mátraderecske), Ecker (H. Gáspár SE), Urbán (Si- rok) — Bari (Füzesabony), Fodor II. (Apc), Turcsányi (Petőfibánya). A „B”-csapat: Schrüffel (Domoszló) — Ko­lozsvári (Heves), Adonyi (Pe­tőfibánya), Máté (H. Gás­pár SE), Lipták (Sírok) — Takács (Füzesabony), Zrup- kó (Sírok), Tóth (Selyp) — Angyal (Kompolt), Balázs (Heves), Szabad (Selyp). Huszonegy kiállítás A játékvezetők húsz eset­ben mutattak fel piros lapot különböző sportszerűtlensé­gek miatt. Egy esetben pe­dig a fegyelmi bizottság nyilvánított kiállítottnak egy labdarúgót. Az éppen dicső­séget nem jelentő kiállítási lista élén a sereghajtó Eger­csehi és a listavezető Pető­fibánya áll. Tizenegy egye­sület labdarúgói a következő arányban osztoznak a piros lapokon: Egercsehi és Pető­fibánya 4—4, Kompolt 3, He­réd és Poroszló 2—2, Do­moszló, Heves, Mátraderecs­ke, Pétervására, Selyp és Sírok 1—1 kiállítás. Csökkent a nézőszám Az őszi idényben leját­szott mérkőzésekre össze­sen 30 200 néző volt kíván­csi, ez fordulónként 2013,33- as, mérkőzésenként pedig 251,66-os átlagot jelent. A múlt esztendő hasonló idő­szakában 1500-zal több nézőt könyvelhettünk el. A legtöb­ben (2550) a hatodik, a leg­kevesebben (1600) pedig a harmadik forduló mérkőzé­sein voltak. Szigetváry József Hatvanban a városi sport- csarnokban rendezte meg a Heves megyei Asztalitenisz Szövetség az 1982. évi felnőtt Tízek bajnokságát. A fér­fiaknál az élmezőny leg­jobbjai vettek részt, a nők­nél egészségügyi és egyéb okok miatt többen hiányoz­tak az NB I-es egriek kö­zül (dr. Sashalminé, Angyal- né, dr. Kiss Zsuzsa, Mészá­ros Ági, Ádám Anita). Kü­lön ki kell emelni a már veteránnak számító Szabó József teljesítményét. Erős mezőnyben több, már me­gyei bajnokságot nyert, jó nevű versenyző előtt nyerte meg a Tízeket, bravúros tel­jesítménnyel. A női mezőny­ben az utánpótlás újonc korcsoportú tagjai is szóhoz jutottak és jó benyomást keltettek. Férfiak: 1. Szabó József (Hatvani KVSC), 2. Paláncz Péter (Sirok), 3. Román Pé­ter (E. Kolacskovszky), 4. Dr. Estefán Géza (E. Kolacs­kovszky), 5. Tordai János (Hatvan), 6. Tóbik József (Sirok), 7. Kovács László (Petőfibánya), 8. Herle Ist­ván (Petőfibánya), 9. Máté Tibor (Hatvan), 10. Dr. Son- kády János (E. Kolacs­kovszky). Nők: 1. Ács Erzsébet (Hat­vani KVSC), 2. Gáthy Éva (HKVSC), 3. Szabó Judit (HKVSC) 4. Dr. Ruttkay Vilmosné (Áfész Vörös Me­teor), 5. Beniczky Magdolna (Áfész Vörös Meteor), 6. Nagy Éva (HKVSC), 7. Mol­nár Ági (Áfész Vörös Me­teor), 8. Kqvesdi Andrea (HKVSC), 9. Horváth Csilla (Áfész Vörös Meteor), 10. Komlós Enikő (Áfész Vörös Meteor). Acs megérdemel­ten nyert a Dunai Kőolajból átigazolt, a korábbi években az FTC-ben játszott Gáthy Éva előtt. A mezőny többi tagja is színvonalas játékot nyújtott. Megnyugtató az utánpótlás fejlődése. Egerben a Rózsa Károly utcai edzőteremben a serdü­lők részére rendezték meg a Tízek bajnokságát. Hat egyesület fiataljai jó színvo­nalú küzdelmekben dön­tötték el a helyezések sor­sát. Serdülő lányok: 1. Mol­nár Ágnes (Áfész VM), 2. Kövesdi Andrea (Hatvani KVSC), 3. Horváth Csilla (Áfész VM), 4. Misinszky (HKVSC), 5. Varbói (HKVSC), 6. Komlós, 7. Czettner, 8. Fehérvári 9. Tóth J., 10. Fekete K. (mind Áfész VM Eger). Ser­dülő fiúk: 1. Lehnert Zol­tán (Recsk), 2. Kovács György (Egri Kolacskovszky), 3. Tóth Tamás (Egri Kolacs­kovszky), 4. Bőgős (Istenme­zeje), 5. Füleki (HKVSC), 6. Bölkény (Eger), 7. Kocsis (Recsk), 8. Hidvégi (Füzes­abony), 9. Maczkó (HKVSC), 10. Bessenyei (Eger). Molnár Gyula, az Eger SE birkózója

Next

/
Oldalképek
Tartalom