Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 12., vasárnap S. Már kora gyermekkortól „Mert a nép dala életet hirdet, el nem múló életet” — hagyta ránk üzenetül e mondatot Kodály Zoltán. S ha művelését, ápolását már kisgyermek korban kezdjük, biztos hogy a „tiszta forrást” szerető nemzedéket neveljük. Második alkalommal csodálták gyermekeink Fajcsák Attilának, a népművészet ifjú mesterének érdekes, régi hangszereit. (Megfordult már a város több óvodájában is műsorával). Szeretik a gyerekek Attila bácsi játékos kedvét, s azt, hogy valami újabb dologgal ismerteti meg őket. Mert ugye, nem mindegy, hogy toboz, vagy koboz. Immáron tizedik éve, hogy az óvoda-múzeum kapcsolat élő intézményünkben. Kezdetben a riéphagyomány átmentése más területen kezdődött — tárgyak, szokások, mesék — mert a betonfalak között is gyökeret kell ereszteni. Majd a város nevezetességeinek megismerése a szülőkkel közösen, szabad időben történt. Napjainkban a zenei nevelés területén csiszolódik és erősödik kapcsolatunk ebben a munkában. A palóc mesék mellé játékok, mondókák, dalok sorakoznak tematikusán beépítve az évi tanmenetbe. Mindezt következetesen csak a lelkes múzeum- pedagógusok munkájának segítségével érhettük el. Ebben a tanévben lesz még egy közös műsorunk. „Énekeljünk együtt”, szülők- gyerekek-nevelők. Bízunk abban, hogy sok rejtett dal, mondóka kerül felszínre, amit még a nagyszülőktől hallottunk. Szabó Jánosné Eger Vallon úti ovoda Elsők a járásban... A Kápolnai Általános Iskolában a nevelőtestület szorgalmas és jó munkája nyomán értékes eredmények születtek az egészséges életmódra való nevelésben. A tanulók megfelelő egészség- ügyi ismeretekkel rendelkeznek, helyes higiéniai, táplálkozási, testnevelési szokások vannak kialakulóban. Igen jó az iskolában a testnevelési és tömegsport-tevékenység. Ezért kiemelkedő eredmények születhettek a versenysportban. Járási első helyezést értek el a lányok az úttörő-olimpián. Az iskola csapata megnyerte az összetett honvédelmi versenyt és a nemzetközi iskolai kerékpáros kupa járási versenyét. A babérokat soksorozza az úttörőgárda- szemlén megnyert aranyérem is. Az egészséges életmódra való nevelésben a nevelőtestület sok segítséget kapott a szülőktől és az egészségügyi dolgozóktól. Farkas Csaba Tófalu Megmentik Gárdonyi fáit is Az életveszélyessé vált Gárdonyi Géza Múzeum helyreállításával párhuzamosan Heves megye Tanácsa V. B. mezőgazdasági osztálya — mint természetvédelmi hatóság —, figyelemmel kíséri a műemléki terület értékes, védelem alá helyezett fáinak további sorsát. így a száz éven felüli tamariska száraz ágait levágatta és szakszerűen becementezteti a repedezett törzset. A hosszan elfekvő fatörzs alá oszlopot építtet, hogy a szél ne döntse ki a famatuzsálemet, így megmentik a fát az utókor számára. Felügyelnek arra is, hogy a többi védett fa is biztonságban legyen, ne sérüljön meg az építkezések alkalmával. A mindannyiunk által ismert, neves Gárdonyikutatótól, dr. Korompai Jánostól nyert értesülés szerint az író nagyon kedvelte az egzotikus eredetű fákat. Telkére saját kezűleg ültetett keleti tamariskát (Ta- marix tetrandra), kanadai vasfát (Gynocladus canadensis) stb. Külországbeli utazásai alkalmával Gárdonyi szigorúan meghagyta, hogy dédelgetett fáit családjának tagjai, távolléte alkalmával gondozzák, öntözzék. Hortobágyi Ernő mezőgazdasági mérnök-tanár Eger így jobb A besenyőtelki autósok klubestje 1982. december 3-án tartotta idei utolsó klubösszejövetelét a Magyar Autóklub besenyőtelki csoportja. A klubestre a klubtagokon kívül valamennyi, járművezetői jogosítvánnyal rendelkezőt várták, ugyanis a KRESZ-beli ismeretek felújítására, illetve gyakorlására, a Füzesabonyi Járási Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen, elméleti KRESZ-vetélkedőt tartottak. A vetélkedő két kategóriában kerül lebonyolításra, mégpedig külön a hivatásos, és külön az úrvezetők részére. A legjobb eredményt elérőket mindkét csoportban jutalmazták. A klubest keretében Madaras Sándor, a megyei szervezet titkára tartott tájékoztatót: az egri műszaki bázis működéséről, az igény- bevétel lehetőségéről, a balesetmentes közlekedésért járó plakettek adományozási lehetőségéről, a klub törzs- gárdatagságáról, valamint a klubtagokat és járművezetőket érdeklő más kérdésekről. Pólyák Pál Besenyőtelek „Segítség, felszállnék” — írtam panaszkodva annak idején, hogy az egri állomáson milyen nehéz és körülményes a beszállás a magas lépcsők miatt. Kellemes meglepetés volt számomra, és azt hiszem, még nagyon sok ember számára, hogy a voiiatközti járdákat megemelték, és így kényelmessé tették a le- és felszállást. Azt hiszem, ha azt nézzük, hogy mennyi fájós lábú idős ember, mennyi terhes nő és kisgyermekkel, vagy éppenséggel sok csomaggal utazó örül ennek a megoldásnak, nem volt hiábavaló munka, hogy az utazók érdekében megcsinálták. Köszönjük. Beke Jánosné Eger Irodából cukrászüzem Hat évvel ezelőtt egyesült a szihalmi áfész a Füzesabony és Vidéke Körzeti Áfész-szel. Az egyesülést követően üresen, illetve félig kihasználatlan maradt Szihalmon az áfész irodaháza. Az idén született a döntés, hogy a kihasználatlan irodaházból cukrászüzemet létesítenek. Az elképzelés valóra vált, s a napokban megkezdte termelését a Füzesabonyból Szihalomra kiköltöztetett részleg. Az új üzem a régihez képest csaknem száz négyzet- méterrel bővült, hűtőkapacitása háromszorosára nőtt. Az elektromos sütőkemencéket gázkemencék váltották fel. Űj szállítójárművel is gazdagodtak, így folyamatos lett az áruk kiszállítása. Tizen dolgoznak itt, hét község kiskereskedelmi és vendéglátóipart egységeinek igényeit elégítik ki. Jelenleg több mint ötvenféle terméket gyártanak két műszakban, havi termelési értékük mintegy 350 ezer forint. Az átalakítás, beruházás költsége megközelíti az egymilliókétszázezer forintot. Az üzem maximális kihasználását figyelembe véve tervezzük, hogy a szomszédos áfészeknek is szállítunk cukrásztermékeket. A régi füzesabonyi cukrászüzemben a dekorációs részleget, valamint' a tmk egy részét helyezzük el. Jakab Lajos Füzesabony Apróbb-nagyobb bosszúságok Mikor lesz fehér? Korábban olvastam a Népújságban, hogy „Értekezett a környezetvédelmi bizottság”. Üjból és újból — tudom jogosan —, értekeznek, határozatokat is hoznak, de sajnos, ezektől a mi környezetünk máig sem változott. A nyarat ugyan még kibírtuk. ... Igaz, sokat mostuk, takarítottuk a kormot nyáron is. Ajtóról, falról, ablakról, erkélyről, s sokszor a hatalmas darabokban szállingózó pernyéket a hajunkról, s szemünkből. Eljött az ősz. Ajtók, aß- lakok csukódtak be. Ám a korom így is beférkőzik otthonunkba. Mielőtt kilépnénk az erkélyre, seperjük a vastagon lehullott kormot, vagy felmossuk, hogy ne hozzuk be a cipőnk talpával a lakásba. A kocsitulajdonosoknak, mielőtt beülnének a kocsijukba, először le kell mosniuk a szélvédőről a hivat- lan-kellemetlen feketeséget. Gyermeket, pici babát az erkélyre kitenni nem szabad. Aztán nemsokára leesik megint a „fekete hó”. Mert mire leesik, az is fekete. Ezt már tapasztaltuk. Szeretném megkérdezni, — sok ezer emberrel együtt, mikor lesz városunk és levegője, környéke újra egészségesebb ? Erdősné — Gáli Gizella Gyöngyös Seb az erdőn Az ország tetején, a Kékesen épült adó körül seb éktelenkedik: az építkezés maradéka üt sebet az erdőn. Az építőknek nem hiányoznak a félig, vagy félig sem elbontott felvonulási épületek anyagai, a kábeldobok; de mi tagadás ezek a Kékesnek sem hiányoznak... (Fotó: Kőhidi Imre) VISSZHANG Közbiztonság és vendéglátás Érdekes olvasmány volt a Népújság 1982. november 21. számának „Gyönyösön csendes volt az éjszaka" című írása. A cikk lényegében egy többrétű általános ellenőrzés lefolyását ismertette, amelyet egy „rendőrök, tanácsi vezetők, KÖJÁL-dolgozók, kereskedelmi felügyelők és katonai rendészek”-ből álló együttes végzett. A több ágra kiterjedő ellenőrzés egyik elsődleges célja volt; a „közbiztonsági akció a város nyugalmáért”. Ennek során a rendőrség egyes közforgalmú helyiségekben általános igazoltatást végzett. És hogy ez mennyire szükséges, s egyáltalán nem fölösleges zaklatás, bizonyítja az, hogy „Az iga- zoltatottak több mint hatvan százaléka semmiféle irattal nem rendelkezett: főként nem személyi igazolvánnyal”. Ez az eredmény bizony, enyhén szólva: döbbenetes. Minek lehet ezt nevezni; hanyagságnak, nemtörődömségnek, vagy fegyelmezetlenségnek? Hiszen mindenkinek tudnia kell, hogy ..........az állampolgárokn ak kötelező lenne maguknál hordaniuk, tartaniuk a kis könyvecskét...”. A szóban forgó ellenőrzés egy másik nyomós pontja a vendéglátóipart egységek vizsgálata volt. E téren — mint a cikkből olvashattuk —, „rendbontást, garázdaságot, bűncselekményt nem észleltek”. Majd: „Annál több dolguk akadt viszont a KÖJÁL és a kereskedelmi felügyelőség munkatársainak, dolgozóinak. Mondjuk ki kereken, — a város vendéglátó egységei nem vizsgáztak jelesre. Igaz, akadt az ellenőrzés során egy dicséretre méltó üzlet is; a mátrafüredi Be- nevár Étterem, amelynél szó szerint ezt írta az újság: „...minden olyan tiszta volt, mint a patikában. .. !” Tehát ilyen is van nálunk, de miért nem lehet minden „vendégfogadó” ilyen? A vendég kedvéért! Dávid József Gyöngyös II héja nem sólyom A Népújság 1982. december 2-i számában az 5. oldalon megjelent: „Nem csupán sport” című íráshoz szeretnék hozzászólni. A közölt kép aláírása helytelen, ugyanis a képen egy idősebb galambász héja (Accipiter gentilis) látható, tehát nem ölyv és nem sólyom, mint ahogy a cikkből kitűnik. Semelyik ölyv test- felépítése, testaránya és zsák- mányolási szokása nem teszi lehetővé a jól repülő varjak, csókák és galambok elejtését. Éppen ezért a fentebb említett fajok nem félnek az ölyv- től, annál inkább rettegnek a héjától és a nálunk már igen ritka és szigorúan védett sólymoktól. A sólymászat ősi foglalkozás és külön emberek — a sólymá- szok — foglalkoztak a befogott madarak tanításával, vadásztatásával. Ezért tartom helytelennek a „solymárok” kifejezést, ami a cikkben többször is előfordul. Vadászati kultúránk, hagyományaink őrzése, átadása a fiatalabb nemzedék számára, ez egyik feladata a ma vadászának és ebbe a vadásznyelv is beletartozik. Miért kell tehát idegen kifejezésssel jelölni azt a tevékenységet, amire megvan a megfelelő, ősi, szép magyar szó? Matyikó Tibor erdész Szentdomonkos A LAKISZ-on nem múlott Lapunk november 18-i számában foglalkoztunk a hatvani Park Szálló felújításának késedelmével. A cikk befejező részében félreérthető fogalmazásban a Lakásszerelő és Szakipari Kisszövetkezetet is felelőssé tette a cikk írója. A LAKISZ a rendelkezésére álló szerződésekkel bizonyította, a késedelemért nem vétkes, ami rájuk tartozott, időben és megfelelően elvégezték. EGRI Centrum Áruház j Holnap, CENTRUM-hétfőn férfi, női és gyermekcsizmák; bőrkesztyűk; női flanelt Hálóing, ágykabát, pizsama; férfi, női és gyermek télikabátokat (bőr és szőrme kivételével) 20% ENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNKI
