Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1982, december 12., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK A beszédművelő Kodály Zoltán Kodály születésének 100. évfordulója alkalmából em­lékezünk a nagy zeneszerző és zenetudós beszédművelő tevékenységéről. Valóban ő volt a legkövetkezetesebb hirdetője annak a gondolat­nak, hogy az élőszó, a be­széd védelme, ápolása és művelése is nyelvművelés. Nem véletlen tehát az az intelme, hogy írásművelt­ségünknek párosulnia kell korszerű beszédműveltséggel is. Kodály nemcsak „az éneklő Magyarország minde­nese” volt, hanem anyanyel­vűnk tiszta hangzásáért küz­dő szaktudós is. Szaktudásá­nak megfelelően elsősorban a beszéd zenei oldalának vizsgálatát és ápolását he­lyezte előtérbe. Meg is okol­ta, miért. Azért, mert a be­széd, a hangzó nyelv, az élőszó nyelvünk egyik leg­jellegzetesebb sajátosságáról bizonykodik. A hangzásbeli igénytelenség az egyre rit- mustalanabbá váló beszéd­mód azokat is riogatja, akik nem hivatásos beszédműve­lők. A méltán jelentős egri ki­ejtési konferencián sem vé­letlenül jelent meg Kodály. Ezt az alkalmat is felhasz­nálta arra, hogy tudatosít­sa: „Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet messziről, mikor a szót még nem is értjük. Minden nyelvnek megvan a maga hangszíne, tempója, ritmusa, dallama, egyszóval zenéje. A magyarét egyre többen fújják hamisan”. Kodály kritikai megjegy­zései nyomán erősödik a be­szédművelő buzgalom és te­vékenység napjainkban. Egyre inkább tudatosodik ma már az a kodályi gondo­lat és kérés, hogy a szép és ízléssel hangzó éneklés elő­feltétele a tiszta hagzás mellett az érthető, pontos szövegejtés. is. Az éneklés­ben beszédfegyelemre is ne­velődünk. A magyar nyelv természetéből folyó dal és szöveg egységében nem szo­kik rá fülünk „a magyar szó természete elleni dekla- mációkra, hangzásokra”. Ép­pen napjainkban válik idő­szerűvé ez a kodályi inte­lem. Akkor, amikor nagyon változatos hibás hangzásbeli hatásoknak van kitéve nyelvérzékütnk, illetőleg fü­lünk, nagyobb szükségünk van a beszédművelés gya­korlatára. Annál is inkább, mert egyre szaporodnak a fülsértő hangzásbeli jelensé­gek: a céltalan hangoskodás és harsányság, s egyre ke- vesbednek a meghitt beszél­getés alkalmai. Kodály arra is rámutatott: törődnünk kell azzal, hogy az ifjúság körében növekedjék a hal­kabbra fogott beszéd, a fel­nőttek között pedig a be­szédfegyelem. A nyelvmű­velő Kodály Zoltánnak kö­szönhetjük azt is, hogy tu­datosult bennünk a beszéd védelmének, ápolásának tár­sadalmi jelentősége is. Dr. Bakos József Bálim András előadóestje December 13-án, hétfőn este hét órakor Egerben, a Dobos cukrászda irodalmi presszójában Bálint András előadóestjére kerül sor. Bol­dog szomorú dal címmel Kosztolányi Dezső műveiből összeállított műsorral lép az egri közönség elé az előadó. SZELLEMI ÜRESJÁRAT, TÖBB TÉTELBEN Guernica Színes magyar film A közhelyek leginkább akkor kísértenek, ha való­ságérzetünk meglehetősen vérszegény és sovány. A hasonló helyzetben levő Kósa Ferenc, a Gurenica című magyar film forgató­könyvírója és rendezője sza­badulni akart tőlük, épp ezért vállalta a kettős sze­repkört, bízva abban, hogy íróasztal melletti „küzdelme” sikerrel jár. A kettős teher azonban csak gondjait sú­lyosbította, ám ő konokul hitt abban, hogy úrrá lesz az aggasztó nehézségeken." Sajnos nem ez történt, mert tiszteletre méltó pró­bálkozása közönybe, sőt ku­darcba fulladt. A mindany- nyiunkban szunnyadó béke­vágyat akarta felkorbácsolni, a jámbor óhajt cselekvő erő­vé szerette volna edzeni. A nemes cél érdekében felvo­nultatott minden eszközt, hadba vetette azokat a for­mai kellékeket, amelyek — legalábbis szerinte — hatnak a nézőtáborra. A sablonok ellen viaskodott, s nem vette észre, hogy hevenyészetten toborzott „serege” is effajta „katonákból” verbuválódott. Kiagyalt sztorijának nem sok köze van az élethez, tör­ténete ugyanis megmosolyog- tatóan naiv. Főhőse, Bihari Margit téglagyári munkás, Picasso híres festményét, a Guernicát akarja megnézni, mert ettől reméli a tisztán­látást, sorsának jobbá, értel­mesebbé formálódását. Ma­ga az alapötlet abszurd, s erre az alkotók is rájönnek, igaz, csak a mű végére. El­mélyültebb töprengéssel ha­marabb is rádöbbenhettek volna tévedésükre. Igen ám, de az önvizsgálat nehéz stú­dium, s ők e téren jóformán semmilyen jártasságot nem szereztek. A hiányosságokat ugyan érezték, épp ezért — mintegy kárpótlásul — va­lamiféle „vegyes tállal” óhaj­tottak kárpótolni bennünket. Ez is egy megoldás, per­sze csak akkor, ha maga­biztosan igazodnak el a ru­tin birodalmában. Erre vi­szont nem voltak képesek. Igaz, megkísérelték a vésze­sen terjengő unalom elűzé­sét. Medicinaként kínálták a szexet, méghozzá frank­furti, azaz nyugatnémet cso­magoldásban, ötletes opera­tőri megközelítéssel. Mi ta­gadás: felfigyeltünk, de rög­vest csalódtunk, mert a kis dózisban adagolt frissítő- injekciót” ismét dagályos semmitmondás követi. Órán­kat figyeltük — volt rá időnk bőven a vontatott, a csiga- lassúsággal vánszorgó cse­lekményvezetés miatt —, s bosszankodtunk, méghozzá joggal, mert a jellemábrá­zolás eltorzult, s mindössze Margit barátjában fedeztünk fel hús-vér ízeket. A többiek indokolatlanul tébláboltak a filmvásznon, így aztán hiába kutattuk esetleges tetteik magyarázatát. A „nagy” találkozás után a munkásnő is lemond aggá­lyairól, már mit sem törődik a világ sorsával, a veszé­lyeztetett békével. Ehelyett férjhez megy módos partne­réhez, s rögvest feledi ál­problémáit. Már az sem za­varja — micsoda erőszakolt fordulat—, högy újdonsült párja megölte vetélytársát, a Guernicával példálódzó szobrászt. Javallatunk — a stáb szá­mára —, tessék szedni való­ságpirulákat. Hétköznapjaink kínálják ezt a rendkívül ha­tásos gyógyszert. Ehhez per­sze el kell szakadni az író­asztaltól, méghozzá nem né­hány órára, napra vagy hét­re, yhanem véglegesen. Pécsi István Jubileumi megemlékezések A megye több általános iskolájában tartanak ezek­ben a napokban műsoros megemlékezéseket a Szovjet­unió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Az Egri Gyermekvárosban az intézet növendékei az úttö­rők, kisdobosok gyűjtést vé­geztek: dokumentumokat ku­tattak fel a szovjet köztársa­ságok életéről, gazdaságáról, kultúrájáról, művészetéről. Ebből a gyűjteményből nyílt kiállítás a napokban, és ünnepi csapatgyűlést is rendeztek ebből az alkalom­ból. A gyermekváros vendé­gei voltak a 147-es számú Általános Iskola szovjet paj­tásai és nevelői Kruszanova Galina Vasziljevna vezetésé­vel. Ünnepi gyűlést tartottak a Szovjetunió jubileuma al­kalmából a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Kom- polti Intézetének dolgozói. Az ünnepség vendége volt a budapesti szovjet nagykö­vetség több képviselője Izoszláv Genrikovics Bal- jaszinszkij követségi taná­csos vezetésével. A szovjet vendégek baráti beszélgetésen találkoztak az intézet dolgozóival és tájé­koztatták őket a szovjet mezőgazdaság helyzetéről, soron következő feladatairól is. VI/6. Dó 0438; HL 886; JIK 213; EKB 124; SRP 471; Mól 398; DSN 935. Az idős pap nem nagy örömmel vette kézbe a pa­pírt. Kunz és Hincl látták, hogy gyorsan átfutja, komo­ran félreteszi a papírt, az­tán gyorsan felkapja ismét. Sápadtan és csodálkozva nézett a papírra. — Ez,... ez a rendszám! — kiáltott fel az öreg pap. — A negyedik! Teljesen tisztán emlékszem, mintha most is látnám ... ! De Hincl és Kunz már ki is kapták a kezéből a papírt, és kiszaladtak a szobából. Három perc múlva, miután áttelefonáltak a gépkocsi- nyilvántartóba, visszajöttek. Mindkettőn látszott, hogy feívillanyozódtak. — A kék kocsi 1952-es ki­adású, és Filetti gazdájának a nővéréé — mondta Kunz. — Ez bizonyíték arra, hogy Filetti bűnrészes és garan­tálom, hogy a másik kettő­re is rábizonyítjuk. Hincl majdhogynem féle­lemmel nézett Corlainra. — Csak nem jön elő újra az egyenleteivel? — morog­ta. — Belebolondulok, ha ma éjjel még egyszer előke­rül a matematikai logika. — Uram, ez nem mate­matikai logika — javította ki Darwin/ — Cinstri ma két­szer is idézett a szentírás­ból. A pilátusi idézet na­gyon ide vágott, beleillett a vitánkba. Biztosan megbo­csát, tiszteletes úr, de a má­sodik idézet már nem na­gyon illik ide. ön ugyanis azt mondta, hogy üvöltő oroszlánok jutottak eszébe a gépkocsizúgásról. Elnézést, de szabatosan kell kifejez­nem magam. A motorzúgás nem hasonlít az orszlán üvöltéséhez. Ezt a két han­got egyáltalán nem lehet összehasonlítani, nincs sem­mi közös bennük. De miért hasonlította össze mégis? Lehet, hogy éppen az orosz­lánokról szóló bibliai idéze­tet akarta felidézni magá­ban? Ha igen, akkor miért azt? A legtöbb ember, ha valamit meg akar jegyezni, akkor valami ismert dolog­gal próbálja asszociálni. Én például a Sellyvel való meg­ismerkedés után az ezüstöt 20 ezer szavas szójegyzék — megjelenik egy év múlva Módosítják a magyar helyesírási szabályzatot Mindössze egy kisalakú, 32 oldalas könyvecske volt az első magyar helyesírási szabályzat: 1832-ben nyom­tatták, 150 évvel ezelőtt. A napokban megjelent hason­más kiadása. A kiadást a Magyar Tudományos Akadé­mia helyesírási bizottsága kezdeményezte, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Nyomdaipari Egyesülés segí­tette, jogos anyagi hasznáról lemondva a Kossuth Nyom­da vállalta, és a Helikon Ki­adó a könyvkiadási tervébe soron kívül felvette. Az első helyesírási sza­bályzatot eddig tízszer mó­dosították, legutoljára 1954- ben. Most elérkezett az idő, hogy újra csiszolják, átren­dezzék, jelentős változtatá­sokat azonban nem tervez­nek. A magyar helyesírási szabályzat 11. módosításának tervezetét a Magyar Tudo­mányos Akadémia helyes­írási bizottsága széles körben terjesztette: nemcsak a szak­értő tudósok kapták meg, hanem iskolák, kiadók, nyomdák még a szomszédos országok egyetemeinek ma­gyar tanszékei is. A módosítások az életet követik. Az 1954-es szabály­zat szerint a közért, a röl- tex típusú szavakat végig nagybetűkkel kell írni. Ma csak a kezdőbetűjét írjuk naggyal, ezt szentesíti majd az új szabályzat. De ellen­példa is van. Elharapódzott az elnökség, a vállalat, a gondnokság, a bizottság és az egyéb hasonló jelentésű szavak írása nagy kezdőbe­tűvel. Ez önmagasztaló, haj­bókoló — ezért zavaró és rossz szokás. A korábbi sza­bályzat nem ajánlotta, hogy nagy kezdőbetűvel írják az intézmények elnevezéseit, az új szabályzat kifejezetten til­tani fogja. A jövőben tehát a minisztériumokat, tanácsi főosztályokat, csoportokat, osztályokat nem illeti majd meg a nagy kezdőbetű. A várhatólag egy év múl­va megjelenő új helyesírási szabályzatnak 20 ezer szavas szójegyzéke is lesz, hiszen a legutóbbi készítésekor még sok minden ismeretlen volt, például a televízió, a számí­tógép, az űrhajózás. (MTI) A TERMELŐSZÖVETKEZETEK KULTURÁLIS ÉLETÉÉRT Közművelődési tábor Noszvajon Az elmúlt héten a Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége és a MEDOSZ a közös gazdaságok közmű­velődési bizottságainak ve­zetői és munkatársai számá­ra közművelődési tábort rendezett Noszvajon. Az ösz- szejövetel modern módsze­reket, a legújabb eredmé­nyeket mutatta be azok szá­mára, akik a falvakban so­kat tesznek a közösségi élet fórumainak megteremtésé­ért. Hétfőn Szekeres István őr­nagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfőnök­ségének munkatársa beszélt számukra a hazafiság és a hazaszeretet kérdéseiről. Másnap a szakszervezeti és a Megyei Könyvtárban mód­szertani ismereteket kaptak a résztvevők. Ezután Mol­dova György íróval találkoz­hattak. Szerdán képet alkot­hattak arról, hogyan kell vezetni klubfoglalkozást, iro­dalmi vetélkedőn vettek részt. Ezen a napon mutat­kozott be előttük az egri Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola színjátszó csoportja Karinthyáda című műsorá­val. Csütörtökön a külön­böző családi és társadalmi ünnepségek megrendezésé­vel kapcsolatos tudnivalókat adtak át nekik. Délután Fó­rum volt: megyénk kultu­rális életének hátterébe nyerhettek bepillantást. Vi- rágh Tibor előadóművész műsorát tekinthették meg ezután. Képzőművészeti ér­dekességet jelentett az ex libris-készítés titkainak meg­ismerése. Végül pénteken a TIT és a községek kapcsola­táról hallhattak. és az ittériumot ismételget­tem magamban. Az ezüst a negvenhetedik, az ittérium pedig a hetvenedik elem a periodikus rendszerben. Csak így sikerült megjegyeznem a lakáscímét: Frentchic Street 4770. Érthető, amit mondok? — Hogyne, természetesen — mondta nagyot nyelve Hincl. — Azt mondja, az ezüstre gondolt? Mindenki­nek ez jut az eszébe a 47-es számról? — Valószínűnek tartom, hogy Cintsri tiszteletes is valami ismert dologgal pró­bálta összekapcsolni a gép­kocsi rendszámát. Mégpedig Ezékiel könyve első fejeze­tének 24. versével. Az em­beri agy csodálatosan bo­nyolult szerkezet, és így Cintsri utólag a vers lénye­gét jegyezte meg emlékeze­tében. Az idézetet, ha leír­juk, így fest: EKB 124. Ezékiel könyve a Bibliában. 1. fejezet, 24. vers. — Honnan ismeri maga ilyen jól a Bibliát? — kér­dezte a tisztelendő. — Mikor tizenhat éves voltam, a nagyapám, aki filozófiát adott elő a Ho- wardi Egyetemen, száz dol­lárt ígért, ha megtanulom kívülről Ezékiel könyvét — Mehetnek haza! — sza­kította félbe Kunz. — Mind­nyájan hazamehetnek! Kunz, Darwin Corlain magyarázata közben rájött, hogy miért rázza a hideg, ha papot lát. Gyermekkorá­ban fényképezőgépet kapott ajándékba, mert idézeteket tanult meg a Bibliából, dé puskázott, amikor kikérdez­ték. Élete végéig csalónak fogja magát érezni ezért. Bizonyos fokú megbéké­lésre mindenkinek szüksége van. Lehet, hogy éppen ez az érzés volt segítségére a két nyomozónak, mikor Red Pirsont faggatták. V Amikor Red tudomására hozták, hogy nem őt gyanú­sítják a gyilkossággal, lel­kesedéssel árulta el a ha­verjait. Ezután pedig nem került sokba megtörni a gyáva Manlo hallgatását. Hajnali fél négykor Kunz és Hincl befejezte a nyo­mozást, és elindultak haza­felé. Az eső elállt, előbújtak a csillagok. Megjelent a fo­gyóban levő hold is. Hincl- nek a hold sajnálatraméltó- nak, ügyetlennek tűnt. Néz­te, nézte, majd így sóhaj­tott: — Jobb lenne, ha ezek a fiatal lángelmék békében hagynák! (Vége) (Gémes Lajos fordítása)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom