Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 13., szombat 3* Közlemény az MSZMP KB november 11-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság az ülés megkezdése előtt meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának az üzenetét Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytáról. A Központi Bizottság mély megrendüléssel fogadta a hírt, néma felállással adózott az elhunyt emlékének. Kádár János elvtárs felszólalásában méltatta Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, népünk őszinte barátjának nagy érdemeit a békéért, a szocializmusért, a kommunizmusért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról Dobozy Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Politikai Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársinak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jelentést A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét O Központi Bizottság megállapította: a világhelyzetet továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják az imperializmus szélsőséges köreinek törekvései. A fegyverkezési verseny fokozásával katonai erőfölény megszerzésére törnek, a békés egymás mellett élés elveit megsértve megkísérlik a beavatkozást más országok és népek belügyeibe. A világ békéjét és biztonságát veszélyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A világgazdaság tartóssá vált problémái nehezítik minden nép életét. A nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatokat tovább rombolják, bénítják egyes vezető tőkés országok diszkriminatív intézkedései. Ugyanakkor a nemzetközi életben változatlanul jelen van és hat a világháború elkerülésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködésben meglevő kölcsönös érdekeltség. Az enyhülés eredményeinek megőrzése, a békés egymás mellett élés politikájának folytatása az egész emberiség közös érdeke. Világszerte fokozzák aktivitásukat a béke erői, széles tömegek lépnek fel a fegyverkezési hajsza, a békét fenyegető veszélyek ellen. A tőkés országokban is egyre erőteljesebben hallatják hangjukat azok a felelős politikai, közéleti személyiségek, akik a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, tárgyalások útján kívánják rendezni. A világháborús veszély leküzdéséhez, a feszültséggócok felszámoláséhoz, a kiegyensúlyozott nemzetközi viszonyok megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a világ sorsáért felelősséget érző valamennyi békeszerető erő összefogása és még határozottabb fellépése. O Hazánk a szocialista országokkal együtt, változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Ez a szándék, következetes törekvés jutott kifejezésre a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1982 októberében, Moszkvában tartott ülésén. A fegyverkezési verseny megfékezését szolgáló lehetőségek feltárása, a feszültség enyhítése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében készek vagyunk együttműködni minden állammal. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sokirányú konkrét javaslatait, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának kezdeményezései azt a célt szolgálják, hogy kedvezően befolyásolják a világhelyzet alakulását, erősítsék a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös bizalmat. Ezek közül kiemelkedő fontosságú az ENSZ közgyűlésén hivatalosan is bejelentett döntés, hogy a Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. A nemzetközi helyzet javítását szolgálná a madridi találkozó eredményes befejezése, a megállapodás az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia megrendezéséről. O Pártunk és kormányunk az adott nemzetközi helyzetben különösen nagy fontosságot tulajdonít a szocialista országok két- és több odalú együttműködésének, kapcsolataik további erősítésének. Ezen belül a Magyar Népköztársaság nagy figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésére a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében, a szocialista gazdasági integráció, folyamatának továbbvitelére. Ez előmozdítja a Magyar Népköztársaság, valamennyi tagország gazdasági feladatainak eredményesebb megoldását, segíti az egyenjogú és kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok fejlesztését más országokkal is. • Hazánk és a szocialista országok kétoldalú együtt működését szolgálták azok a kölcsönös látogatások és megbeszélések, amelyek országaink párt- és állami vezetői között sorra kerültek. Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének hazánkban tett látogatása erősítette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti barátságot, elősegítette pártjaink sokrétű kapcsolatainak fejlesztését és a közös célokért történő együttes fellépésünket Tó zár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének hivatalos látogatása a szomszédos Komán Szocialista Köztársaságban hozzájárult a két ország együttműködésének feljesztéséhez. A magyar—bolgár kapcsolatok további erősítését, az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználását mozdította elő Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének látogatása hazánkban. A magyar—jugoszláv kapcsolatokat tovább mélyítette pártunk küldöttségének' részvétele a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XII. kongresszusán. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a német demokratikus köztársaságbeli, a román, a szovjet és a vietnami testvérpártok képviselőivel létrejött találkozók eredményesen szolgálták internacionalista kapcsolataink, egyre sokoldalúbbá váló együttműködésünk erősödését. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy jelentőséget tulajdonít a kapcsolatok sokoldalú és dinamikus fejlesztésének a szocialista fejlődés útját választó baráti országokkal ésvazok vezető pártjaival. Ez jutott kifejezésre a Kaysone Phomvi- hane elvtársnak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatása során. Párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban Babrak Karmai elvtárs, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. A találkozón ismételten kifejezésre jutott a magyar dolgozók szolidaritása a forradalom vívmányainak megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért küzdő afgán néppel. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása újabb lehetőségeket nyújt együttműködésünk magasabb szintre emeléséhez. V A Magyar Népköztársaság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján építse a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokat a tőkés országokkal. Hazánk ennek érdekében az elmúlt időszakban is széles körű és aktív tevékenységet fejtett ki. A magyar—francia államközi kapcsolatok alakulásában kiemelkedő jelentőségű esemény volt, hogy Francois Mitterrand személyében első ízben tett hazánkban hivatalos látogatást a Francia Köztársaság elnöké A megbeszélések igazolták, hogy adottak a lehetőségek és kölcsönös a készség az országaink közötti kapcsolatok jelentős fejlesztésére, ami egyaránt szolgálja népeink javát és a nemzetközi enyhülés ügyét. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett látogatása során ismételten kifejezésre jutott a két ország és a két nép közötti hagyományos barátság, a gyümölcsöző együttműködés további fejlesztését szolgáló kölcsönös szándék és következetes törekvés. A magyar—portugál kapcsolatok fejlődését elősegítették Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Ramalho Eanes köztársasági elnökkel és más vezetőkkel folytatott tárgyalásai. Országaink politikai rendszerének és szövetségesi elkötelezettségének különbözősége ellenére is megvan a törekvés együttműködésünk fejlesztésére. Az immár hagyományos és eredményesen fejlődő, a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködését jól példázó magyar—osztrák kapcsolatokat erősítette tovább miniszterelnökünknek Ausztriában tett látogatása, Bruno Kreisky osztrák kancellárral folytatott tárgyalása. A magyar—kuvaiti kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járó bővülését szolgálta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Kuvait államban és tárgyalásai Kuvait uralkodójával. Kapcsolataink fejlesztésében új lehetőséget nyitott Dam Mintofnak, a Máltai Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatásai O A Központi Bizottság népünkkel együtt elítéli a Libanon ellen elkövetett izraeli agressziót. Mély megdöbbenéssel fogadta a bejrúti menekülttáborokban élő palesztin polgári lakosság tömeges lemészárlását. A közel-keleti tragikus események meggyőző erővel bizonyítják, hogy mindinkább elodázhatatlanná vált a térség problémáinak igazságos és átfogó rendezése, amelyhez elengedhetetlen az ENSZ határozatainak maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság ezzel összhangban szükségesnek tartja az izraeli hadsereg kivonulását valamennyi megszállt arab területről, a palesztin nép önálló államalapítási jogának tiszteletben tartását és a térség minden országa biztonságos és független létének garantálását. A Központi Bizottság megerősítette a magyar kommunisták, szocializmust építő népünk szolidaritását a törvényes nemzeti jogainak érvényesítéséért küzdő palesztinai arab néppel, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezettel. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyekre az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok képviselőivel került sor. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait szolgálták megbeszéléseink Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt, valamint az Ausztrál Szocialista Párt elnökével, a Perui Kommunista Párt főtitkárával, továbbá a francia, a holland, az indiai, a dél-jemeni, a kolumbiai, a kongói, a libanoni, a norvég, az olasz, a palesztin, a spanyol és a venezuelai testvérpárt képviselőivel. Pártunk képviselőinek megbeszélései a Máltai Munkáspárt, a Német Szociáldemokrata Párt, a Norvég Munkáspárt, az Olasz Szocialista Párt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a Portugál Szocialista Párt,, a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Függetlenségi Párt vezető képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. A Központi Bizottság áttekintette választási rendszerünk működésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a társadalmunkban végbement fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfejlesztését. A bevált alapelveket megtartva tovább kell erősíteni választási rendszerünk demokratikus vonásait, növelni kell a választópolgárok és a Hazafias Népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások előkészítésének és lebonyolításának szervezeti és eljárási rendjét.. A Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgondolások véleményezésére és javaslatainak megtételére. Ezt követően ismét napirendre tűzi a kérdés megtárgyalását. (MTI) A kommunisták alkotó tanácskozásai ái éves beszámoló taggyűléseket az idén is — az fthtnt*** Intézmények és a színházak kivételével — november lS-e éa december 15-e között tartják párt- alapszervezeteánk. A taggyűlések napirendjén szerepel a pártalapszervezetek vezetőségeinek beszámolója az éves mankóról, az elmúlt évi beszámoló taggyűléseken kijelölt politikai feladatok teljesítéséről. Ezen kívül döntenek a taggyűléseken a soros tagfelvételi és fegyelmi ügyekben. A XII. kongresszus óta harmadízfoen kerül sor éves beszámoló taggyűlések megtartására. Ezek tartalmi munkájában minden évben volt valamilyen, az , előző évekhez képest eltérő sajátosság. Ebben az évben azt várjuk a beszámoló taggyűlésektől, hogy mintegy félidős értékelésként választ adnak arra, hogy hol tartanak alapszervezeteink a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásában, megvalósításában. Ez a nem könnyű feladat igen alaipos, konkrét elemző munkát igényel a pártszervezetektől és aktivitást, politikai felelősséget a taggyűléseken részt vevő párttagoktól. Ügy ítéljük meg; hogy a sikeres taggyűlések érdekében a felkészülés minden szinten gondosan megtörtént, és az alkotó vitához, a demokratikus légkörben kialakítható közös döntésekhez a politikai feltételek az elmúlt évek során kialakultak. A beszámoló taggyűléseket megelőzően az irányító pártszervek személyes beszélgetéseket folytattak — és folytatnak még jelenleg is — az egyes párttagokkal. Ezeken az elbeszélgetéseken véleményt mondanak a párttagok saját és párt- cso portjuk, pártalapszervezetfik tevékenységéről, ezzel segítve a reális helyzetkép kialakítását, a kritikus és önkritikus beszámolók készítését és a feladatok helyes me^ia tározását. Ugyanakkor minden párttagnak módja van elmondani gondjait, egyéni problémáit, megjegyzéseit a politika legkülönbözőbb kérdéseiről, tapasztalatait arról, hogy környezetében, munkahelyén, milyen véleménnyel vannak a pártról, politikánkról. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a vezetőségi tagok, pártcsoportbizalmiak gondosan készüljenek fel a beszélgetésekre, mondjanak ők is véleményt, értékeljenek, ismerj öt el a politikai munka sikereit, eredményeit, ösztönözzék azokat, akik valamilyen okokból húzódoznak a munkától, a vitáktól. Néhány nappal ezelőtt a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága napirendjén szerepelt a XII. kongresz- szusi határozatok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól készült jelentés, amelyet a megyei pártbizottság is megtárgyal. A testület állás- foglalása és ajánlásai a jövő legfőbb tennivalóira időben is, tartalmi vonatkozásban is jól illeszthetők a beszámoló taggyűlések munkájához. Szükséges, hogy néhány területen a jelenlegi körülményekhez, a XII. kongresszus óta is már tovább fejlődött politikai igényekhez igazítsuk munkánkat, módszereinket. A párt egységének erősödését a pártdemokrácia szélesedésével együtt értelmezhetjük csak helyesen. Abban a tényben, hogy a párttagok bizalommal vannak a párt iránt, szóvá teszik párt- fórumokon, taggyűléseken, a gondokat, a hiányosságokat, elmondják véleményüket, vagy megfogalmazzák kételyeiket is, a párt politikájának alakításában való részvétel igénye, a segítő szándék, az egészséges türelmetlenség, a párt politikájának féltése tükröződik. Gazdaságpolitikai céljaink, feladataink megvalósításában a jelenlegi körülmények között egyre nagyobb jelentősége van a társadalmi, emberi tényezőknek, a kezdeményező magatartásnak, az alkotó cselekvésnek, a felelősségvállalásnak és a fegyelemnek. Ez szükségessé teszi, hogy a párt gazdaságpolitikai tevékenysége is megújuljon, a követelményekhez Igazodjék. A pártszerveknek és alapszervezetek nek olyan politikai légkört kell teremteniük, amelyben a jó kezdeményezés, az eredményes munka kap megbecsülést, biztatást, a rutinszerűség, a pazarlás, a fegyelmezetlenség pedig elítélendő legyen a a környezet számára. Ezzel összefüggésben is feladatunk a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztése a vezetőkiválasztásban, a személyi felelősség és a kollektív munka összehangolásában, annak együttes érvényesülésében. A pártszervezetek és a pártszervek minden szintjén fontos politikai feladat, hogy társadalmunk, helyzetünk, gondjaink és eredményeink helyes megítélését, értését erősítsük. Fokozzuk a tudatosan, felelősséggel vállalt együttes cselekvést, a jelenlegi kedvezőtlen külgazdaság és nemzetközi helyzet, a többi társadalmi réteget, csoportot kedvezőtlenül érintő árintézkedések mellett i% A beszámoló taggyűléseknek— a beszámolóknak és a vitáknak — hangsúlyozottan foglalkozniuk kell a párton belüli nevelőmunka, a párttagokkal való egyéni foglalkozás további javításának lehetőségeivel. Párttagjaink a párt politikájának célkitűzéseit, határozatait ismerik, elfogadják és eredményesen tevékenykednek megvalósításukért. A párttagság túlnyomó többsége megyénkben is becsületesen, szorgalmasan dolgozik, részt vesz a közéletben, eleget tesz vállalt pártmegbízatásainak. Ugyanakkor kritikusan el kell mondani, hogy a párttagság egy kisebb része passzív, nem kapcsolódik be saját alapszervezete, pártcsoportja tevékenységébe sem, nem rendelkezik sem állandó, sem időleges pártmegbízatással. Ez a jelenség gyengítő hatását _ érezteti a szervezeti élet aktivitásában, a környezet politikai befolyásolásában, a nevelő, mozgósító munka eredményességében. Fontos feladat a párttagok szélesebb körű aktivizálása érdekében, hogy pártszerveink, pártszervezeteink mindennapi tevékenységében még nagyobb hangsúlyt kapjon a párttagokkal való egyéni foglalkozás, törődés, továbbá a párttaggá nevelő tevékenység. Még nagyobb összhangot és harmonikus együttműködést kell teremteni az irányító pártszervek és pártalapszervezetek, a községi, körzeti és munkahelyi pártalapszervezetek között. Mindezeknek a feladatoknak a megoldását kell, hogy szolgálják a beszámoló taggyűlések, amelyek — meggyőződésem — ez évben is az alkotó munka, a kollektív elhatározások felelősség- teljes fórumai lesznek. Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője
