Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 11., csütörtök 5. Rockwell Kent, a híres amerikai festő Kijevben járva csodálattal jelentette ki: „Sokszor láttam már parkokat a városokban, de most látok először várost egy parkban” —. Ukrajna fővárosának szépségét, gaz­dagságát az is ismeri, aki még soha nem járt ott, az 1500 éves Kijev zöldellő vi­rágos utcáinak, csodás mű­emlékeinek híre eljutott a világ minden tájára. Írók, költők, művészek, filmren­dezők alkotásai, művei örö­kítették meg a Dnyeper- parti ősi város múltját, jele­nét. •Az iskolákban tanítják: Kijev másfélszer akkora, mint Budapest — Moszkva és Leningrad után a legné­pesebb városa a Szovjet­uniónak, 2,2 millió lakosú. A magyar túristák fényképe­ken, diafilmeken mutatják meg itthon a gyönyörű vá­rost: a freskóiról, mozaik- képeiről híres Szófia Székes- egyházat, a XI—XII. századi Arany-kaput, a Barlang-ko­lostort, az ékszerkupolás András-templomot és sok más történelmi értékű mú­zeumot. Kijevben minden utca, minden tér a történelem dicső vagy tragikus emlékét őrzi. „Ebben a házban írta halhatatlan műveit Tarasz Sevcsenko... Ezen a járdán kopogtak Alexandr Puskin léptei... Itt, az Uljanov ut­ca 12-es számú házában la­kott két évig Lenin édes­anyja, 'Marija Alexandrovna és nővérei, Anna Iljinicsna, Marija Iljinicsna. A Puskin utca 32-ben pedig Lenin bátyja, Dimitrij Iljics élt fe­leségével. Vlagyimir Iljics családja segítségével tartotta a kapcsolatot az oroszországi és a kijevi szociáldemokrata szervezetekkel...” — magya­rázzák az idegenvezetők a várossétákon a csoportok­nak. pár perc alatt évtize­deket lépve a történelemben. Maradjunk le a gyorsan tovahaladó turistáktól, s őszi sétánkon időzzünk még a századforduló városában, amikor Kijev az ország for­radalmi-demokrata mozgal­mának egyik középpontja. 1897-ben alakult meg a munkásosztály felszabadítá­sára a „Harci szövetség”, illegális orgánuma, a Mun­kásújság, amely a lenini esz­mék megvalósítását hirdette, a forradalmi marxista párt létrehozására mozgósított. A helyi pártszervezetek össze­fogásában, a marxista iroda­lom terjesztésében nagy je­lentősége volt annak, hogy 1903-ban Kijevben tartózko­dott az Uljanov család, s állandó öszeköttetést tartott Leninnel. 1905—1907.: Az el­ső orosz forradalom napjai­ban Kijev utcáin is bolse­vikok vezették a felfegyver­zett munkásokat és katoná­kat, harcolva a cári önkény- uralom megdöntéséért. Ha felkeressük a város Pe- cserszkij kerületét, itt talál­juk az Arzenál-gyárat, Kijev forradalmi központját. 1917— 18-ban a gyár munkásai al­kották a proletariátus élcsa­patát. A gyár falain ma is látni a golyók és repeszek ütötte sérüléseket. Egy ma­gas kőalapzaton emlékezte­tőként áll a korabeli ágyú. A Központi Lenin Múzeum kijevi részlegében számos dokumentumból ismerhetjük meg az ukrajnai forradalmi mozgalmat. Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fő­városa lett 1922-ben, s ha­marosan ipari központtá fej­lődött. Az emlékezés útja az Ok­tóberi Forradalom terétől az Örök Dicsőség Parkjába visz. 1941—45: A kijeviek nem felejtenek. A sebek be­gyógyulnak, de helyük örök­ké megmarad. Naponta tíz­ezrek keresik fel a Dnyeper magas partján az Ismeretlen Katona sírját, mely fölött felkiáltójelként nyúlik a2 égbe a karcsú obeliszk. öröktűz, friss koszorúk... Az innen elvezető hosszú széles fasor két oldalán hő­si halált halt harcosok sír­jai. Rajtuk mindig van vi­rág Lépjünk be a Nagy Hon­védő Háború történetének Ukrán Állami Múzeumába: 18 teremben nyolcezer tárgy — ritka dokumentumok, ka­tonák személyes tárgyai, csaták ereklyéi, csapatzász­lók, fegyverek, fényképek — a hősi tetteket idézik. A há­romszintű épületet végigjár­va szinte átéljük Kijev csak­nem háromhónapos kemény harcát. A hitlerista seregek 779 napig tartották meg­szállva a várost, 200 ezer békés lakost űztek a halál­ba és több mint százezret hurcoltak el németországi kényszermunkára. A kijeviek mégsem törtek meg. Megszervezték az ille­gális és partizánmozgalmat, s kapcsolatba léptek az I. Ukrán Fronttal. Segítségük­kel 1943. november 6-án N. F. Vatutyin hadseregtá­bornak egységei győzelmet arattak. Kijev felszabadult! Aki ma a város köz­pontjában, a Krescsatikon végigsétál, nehezen tudja el­képzelni, hogy itt 1943-ban minden romokban hevert. Itt van a város főtere, gyö­nyörű világos épületek, kü­lönleges fájü, virágú parkok díszítik. Két évvel ezelőtt itt fogadták a Görögországból hozott olimpiai lángot, s vit­ték tovább Moszkvába. Kijev az építészet, a tudo­mány, a kultúra városa, -nem lehet betelni vele, min­den évszakban más arcát mutatja, ősi és mégis örök­ké fiatal, lakóinak köszön­heti halhatatlanságát... Ma Kijev szebb, mint va­laha ! Horváth Anita, Kádár Márta LENGYELORSZÁG Új felsőoktatási törvény 'Október első napjaiban Lengyelországban is meg­kezdődött az 1982/83-as egyetemi tanév. A különbö­ző tárcákhoz tartozó 89 fel­sőoktatási intézményében a szeptemberi pótfelvételeket követően 400 ezer egyetemi és főiskolai diák, köztük 59 ezer „gólya” kezdte meg ta­nulmányait. A nappali ta­gozaton 281 ezer, a továbbra is népszerű esti és levelező tagozatokon 120 ezer diák folytatja tanulmányait. Kü­lönösen sok a pedagógiai pá­lyára készülő hallgató. Bár a gazdasági nehézsé­gek következtében nem si­került mindegyik új felső- oktatási létesítményt határ­időre átadni rendeltetésének, mégis 21 új egyetemi okta­tóközponttal és 4 korszerű diákszállóval gazdagodott az egyetemi, főiskolai hálózat. A nappali tagozaton tanuló hallgatóknak csaknem a fele kaphatott diákotthoni elhe­lyezést, s valamennyi diák étkeztetését megoldották. Ma a lengyel egyetemek és főiskolák a szeptember el­sejével életbe lépett új fel­sőoktatási törvény szerint működnek. A törvény meg­határozza a felsőoktatási in­tézmények önkormányzatá­nak új kereteit és jellegét, s a működtetésükhöz szüksé­ges számos fontos kérdésben ad útmutatást. A rendelke­zések egy része már megje­lent, a többi kidolgozás alatt áll. November elsejétől lépett érvénybe az új ösztöndíj- rendszer. Ennek értelmében a nehéz anyagi körülmények között élő diákok támoga­tást kapnak a megélhetési költségek fedezésére és a tanszerek, tudományos se­gédeszközök beszerzésére. A rászoruló hallgatók a fen­ti célokra visszatérítési kö­telezettség nélkül kapják az ösztöndíjat abban az eset­ben, ha jeles vagy jó tanul­mányi eredményt érnek el. Megállapítanak természete­sen olyan ösztöndíjakat is, amelyeket a tanulmányok befejezése után a hallgatók kötelesek részben vagy tel­jesen visszatéríteni. A tanu­lásban kiemelkedő hallgatók tudományos ösztöndíjakat is kaphatnak. Ezenkívül, mint korábban, üzemi ösz­töndíjakat is megpályázhat­nak- a főiskolai diákok. Az új egyetemi tanévben bizonyos tantervi változtatá­sokat is végrehajtanak. A társadalompolitikai tantár­gyakat és az idegen nyelve­ket egységes tanterv alapján oktatják. Jelentős újításnak számít, hogy megszüntetik a tanári és az úgynevezett nem tanári szakokat a különböző egyetemeken. Az idei évtől kezdődően az általános és középiskolai tantárgyaknak megfelelő szakokon tanuló végzős hallgatók a diploma mellett a pedagógiai munká­ra feljogosító képesítést is kapnak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók nevelésébe az új tanévben bekapcsolódnak a különböző ifjúsági szerveze­tek is: így a Lengyel Szo­cialista Diákszövetség, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Falusi Fiatalok Szövetsége és Harcerszövet- ség, amely több réteget egye­sít soraiban. Az ifjúsági szö­vetségek egyik legfontosabb feladata a diákság és az egész lengyel ifjúság integ­rálása. ROMANIA Harcban az aszály ellen.. Moldvában, a Prut folyó völgyében robog az autónk. Iasi megye székhelyétől alig több mint húsz kilométerre északra vagyunk. Az út mentén szántók, távolabb legelők nyújtóznak. Apró községeken haladunk keresz­tül. Ilyenkor dologidőben, az őszi munkacsúcsban kevés embert látni erre napköz­ben. Valamennyien kinn vannak a földeken. Tiganail faluban állunk meg, a főút mentén, a ter­melőszövetkezet központjá­ban. Petru Dascal elnök jön elénk, aki széles mozdula­tokkal invitál irodájába. A központ hasonlít a magyar szövetkezetek irodaházáihoz. Az elnök tizenöt éve irá­nyítja a gazdaságot, Iasiban végzett az egyetemen. Rög­tön onnan került ebbe a nagyüzembe, ezelőtt huszon­két esztendeje. — öt község határát 4800 hektáron öleli át szövetke­zetünk, amely 696 ember­nek ad munkalehetőséget — mondja Petru Dascal, mi­közben leülünk beszélgetni. — Fő tevékenységünk az ál­lattenyésztés, háromezer szarvasmarhánk van. A szántókon a vetési szerkeze­tet úgy alakítottuk ki, hogy a növénytermelés a nagy­számú állatállományt szol­gálja. Így búzát, kukoricát termelünk és van ezer hek­tár legelőnk is. Persze adott­ságainkat kihasználva fog­lalkozunk zöldség-, főleg paprika-, paradicsom-, bor­só-, bab-, valamint burgo­nyatermeléssel is. Van ke­vés szőlőnk, csemege- és bor­szőlőfajtánk egyaránt. Gazda­ságunk Romániában a na­gyobbak közé tartozik, az éves árbevételünk 40 millió lej, nyereségünk pedig ta­valy ötmillió lej volt. A falon térkép, amely a szövetkezet határát táblán­ként mutatja. Különböző színekkel jelölték a téglalap és a kocka alakú földdara­bokat, amelyek a Prut fo­lyó völgyében helyezkednek el. Petru Dascal a térkép­hez megy és arról magya­ráz: — Termékeny földek van­nak erre — hangoztatja. — Petru Dascal elnök: — Az idén jól fizetett a kukoricánk... Az itteni tájon az idén is elég nagy volt a szárazság, a búza mégis 4.1, a kukori­ca pedig megközelítőleg öt tonnát adott hektáronként. Ez jelentősen növelte árbe­vételüket. A búza- és a ku­koricamagvak nyolcvan százalékát, amelyeket a román és német faj­tákból nyertünk, expor­táljuk. Az idén például hét­száz tonna kukorica-vető­magot szállítottunk a Német Szövetségi Köztársaságba. A szántóföldön ebben az évben növeltük a műtrágyafelhasz­nálást, tökéletesítettük a ter­melési technológiát, különö­sen a kukorica vegyszeres gyomirtását. Ezt repülőgép­pel végezzük, amely ugyan nem olcsó, hiszen félmillió lejbe kerül, de a nagyobb terméshozamban jelentkezik kedvező eredménye. Az utóbbi években új szakem­berek is jöttek gazdaságunk­ba. Ma kilenc mérnök irá­nyítja a termelést. Rajtuk kívül technikusok is van­nak. A termelésben 40 szak­munkás és 60 traktoros te­vékenykedik. A térképen kilenc külön­böző helyet mutat az elnök. Ott vannak a szarvasmarha- telepek, amelyekben három­ezer állatot helyeztek el. Ezer tejhasznosítású Hol­steint és további kétezer húshasznosításút. A szarvas­marhákat Svájcból vásárol­ták. — Az ezer hektár legelőt jól hasznosítjuk — magya­rázza tovább. — Telepeink korszerűek, a legújabbat például szeptemberben népe­sítettük be állatokkal, ön- etetős és -itatós rendszerrel. Erre a fejlesztésre 15 millió lejt költöttünk saját erőből, így év végére a tejtermelés­ben már jelentősen előrelé­pünk, mert elérjük a tehe- nenkénti négyezer litert. A tejet Iasi megye ellátására szállítjuk nap mint nap. Petru Dascal határszemlét javasol. Elindulunk a Prut völgyébe és megelevenednek előttünk azok a táblák, amelyeket a térképen lát­tunk. A nagy folyóhoz kö­zel, ameddig csak a szem ellát, csatornákat építenek. Megállunk és az élnök is­mét magyaráz: — Ez a mi vidékünk, gyakran aszály sújtotta te­rület, miután az éves csapa­dék nem haladja meg a 400 —500 millimétert Sajnos, az utóbbi években a szárazság kedvezőtlen hatásait gyakran tapasztaltuk, amely a gyen­gébb terméseredményekben jelentkezett. Ezért elhatá­roztuk, hogy változtatunk ezen és minden anyagi for­rásunkat az öntözésre össz­pontosítjuk. Mi erőt, fárad­ságot nem ismerve átalakít­juk ezt a tájat és a Prut vi­zét hasznosítjuk. Államunk ehhez jelentős, az egyes léte­sítményekhez 30—100 száza­lékig terjedő pénzügyi tá­mogatást nyújt, de szövetke­zetünk tagsága munkával is besegít. A beruházást már az előttünk lévő legelőkön meg is kezdtük, és 1983-ban 800 hektáron, 1984-ben 1600, 1985-ben a hetedik ötéves tervünk végére újabb 1700 hektár területen valósítjuk meg az öntözést. Természe­tesen nemcsak a legelőkön, hanem a szántókon is. A 200 millió lejre tervezett be­ruházással a jelenleg évi 40 milliós árbevételünket szá­mításaink szerint megdup­lázhatjuk majd. Mindenkép­pen ez a jövő útja itt és csak így vehetjük fel a küzdelmet eredményesen a gyakori aszály ellen. Holstein-szarvasmarhák a szövetkezet egyik állattartó tele­pén (A szerző felvételei) Mentusz Károly BULGARIA A jövő mérnökei Az ifjúság világszerte mind jobban érdeklődik a * tudomány és a technika legújabb vívmányai iránt. Így van ez Bulgáriában is, ahol a gyermekek már álta­lános iskolás korukban meg­ismerkedhetnek a legújabb tudományos eredményekkel. Jelenleg az országban 2100 általános iskolai tudo­mányos diákkjub működik. A klubok ifjú' tagjai a „Tu­dományos-technikai alkotás” elnevezésű mozgalom rész­vevői. Ebben a sok iskolást érdeklő mozgalomban fél­millió úttörő vesz részt. Ez azt jelenti, hogy ma minden második 7—14 éves gyer­mek tudományos ismerete­ket szerez és gyarapítja tu­dását. Nem szűnik meg a tudo­mányos érdeklődés a későb­biekben sem. A középisko­lákban több mint 9 ezer mű­szaki diákkör és mintegy 4 ezer matematikai, biológiai, kémiai és fizikai szakkör működik. E körök tagjainak száma jelenleg már több mint 220 ezer. Csupán ta­valy 400 műszaki diákkör alakult az ország különböző középiskoláiban. A szakkörökben, műszaki diákkörökben és általános iskolai klubokban tevékeny­kedő fiatalok közül sokan jelentős eredményeket érnek el. A legutóbbi amerikai matematikai olimpiára pél­dául nyolc bolgár diák uta­zott ki, s hét díjjal tért ha­za. A burgaszi kémiai olim­pián is a bolgár fiúk és lá­nyok bizonyultak a legjobb­nak. összeállította: Gyurkó Géza Kijevi városkép — Bogdan Htnelnyicklj államférfi szobra

Next

/
Oldalképek
Tartalom