Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 11., csütörtök 5. Rockwell Kent, a híres amerikai festő Kijevben járva csodálattal jelentette ki: „Sokszor láttam már parkokat a városokban, de most látok először várost egy parkban” —. Ukrajna fővárosának szépségét, gazdagságát az is ismeri, aki még soha nem járt ott, az 1500 éves Kijev zöldellő virágos utcáinak, csodás műemlékeinek híre eljutott a világ minden tájára. Írók, költők, művészek, filmrendezők alkotásai, művei örökítették meg a Dnyeper- parti ősi város múltját, jelenét. •Az iskolákban tanítják: Kijev másfélszer akkora, mint Budapest — Moszkva és Leningrad után a legnépesebb városa a Szovjetuniónak, 2,2 millió lakosú. A magyar túristák fényképeken, diafilmeken mutatják meg itthon a gyönyörű várost: a freskóiról, mozaik- képeiről híres Szófia Székes- egyházat, a XI—XII. századi Arany-kaput, a Barlang-kolostort, az ékszerkupolás András-templomot és sok más történelmi értékű múzeumot. Kijevben minden utca, minden tér a történelem dicső vagy tragikus emlékét őrzi. „Ebben a házban írta halhatatlan műveit Tarasz Sevcsenko... Ezen a járdán kopogtak Alexandr Puskin léptei... Itt, az Uljanov utca 12-es számú házában lakott két évig Lenin édesanyja, 'Marija Alexandrovna és nővérei, Anna Iljinicsna, Marija Iljinicsna. A Puskin utca 32-ben pedig Lenin bátyja, Dimitrij Iljics élt feleségével. Vlagyimir Iljics családja segítségével tartotta a kapcsolatot az oroszországi és a kijevi szociáldemokrata szervezetekkel...” — magyarázzák az idegenvezetők a várossétákon a csoportoknak. pár perc alatt évtizedeket lépve a történelemben. Maradjunk le a gyorsan tovahaladó turistáktól, s őszi sétánkon időzzünk még a századforduló városában, amikor Kijev az ország forradalmi-demokrata mozgalmának egyik középpontja. 1897-ben alakult meg a munkásosztály felszabadítására a „Harci szövetség”, illegális orgánuma, a Munkásújság, amely a lenini eszmék megvalósítását hirdette, a forradalmi marxista párt létrehozására mozgósított. A helyi pártszervezetek összefogásában, a marxista irodalom terjesztésében nagy jelentősége volt annak, hogy 1903-ban Kijevben tartózkodott az Uljanov család, s állandó öszeköttetést tartott Leninnel. 1905—1907.: Az első orosz forradalom napjaiban Kijev utcáin is bolsevikok vezették a felfegyverzett munkásokat és katonákat, harcolva a cári önkény- uralom megdöntéséért. Ha felkeressük a város Pe- cserszkij kerületét, itt találjuk az Arzenál-gyárat, Kijev forradalmi központját. 1917— 18-ban a gyár munkásai alkották a proletariátus élcsapatát. A gyár falain ma is látni a golyók és repeszek ütötte sérüléseket. Egy magas kőalapzaton emlékeztetőként áll a korabeli ágyú. A Központi Lenin Múzeum kijevi részlegében számos dokumentumból ismerhetjük meg az ukrajnai forradalmi mozgalmat. Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett 1922-ben, s hamarosan ipari központtá fejlődött. Az emlékezés útja az Októberi Forradalom terétől az Örök Dicsőség Parkjába visz. 1941—45: A kijeviek nem felejtenek. A sebek begyógyulnak, de helyük örökké megmarad. Naponta tízezrek keresik fel a Dnyeper magas partján az Ismeretlen Katona sírját, mely fölött felkiáltójelként nyúlik a2 égbe a karcsú obeliszk. öröktűz, friss koszorúk... Az innen elvezető hosszú széles fasor két oldalán hősi halált halt harcosok sírjai. Rajtuk mindig van virág Lépjünk be a Nagy Honvédő Háború történetének Ukrán Állami Múzeumába: 18 teremben nyolcezer tárgy — ritka dokumentumok, katonák személyes tárgyai, csaták ereklyéi, csapatzászlók, fegyverek, fényképek — a hősi tetteket idézik. A háromszintű épületet végigjárva szinte átéljük Kijev csaknem háromhónapos kemény harcát. A hitlerista seregek 779 napig tartották megszállva a várost, 200 ezer békés lakost űztek a halálba és több mint százezret hurcoltak el németországi kényszermunkára. A kijeviek mégsem törtek meg. Megszervezték az illegális és partizánmozgalmat, s kapcsolatba léptek az I. Ukrán Fronttal. Segítségükkel 1943. november 6-án N. F. Vatutyin hadseregtábornak egységei győzelmet arattak. Kijev felszabadult! Aki ma a város központjában, a Krescsatikon végigsétál, nehezen tudja elképzelni, hogy itt 1943-ban minden romokban hevert. Itt van a város főtere, gyönyörű világos épületek, különleges fájü, virágú parkok díszítik. Két évvel ezelőtt itt fogadták a Görögországból hozott olimpiai lángot, s vitték tovább Moszkvába. Kijev az építészet, a tudomány, a kultúra városa, -nem lehet betelni vele, minden évszakban más arcát mutatja, ősi és mégis örökké fiatal, lakóinak köszönheti halhatatlanságát... Ma Kijev szebb, mint valaha ! Horváth Anita, Kádár Márta LENGYELORSZÁG Új felsőoktatási törvény 'Október első napjaiban Lengyelországban is megkezdődött az 1982/83-as egyetemi tanév. A különböző tárcákhoz tartozó 89 felsőoktatási intézményében a szeptemberi pótfelvételeket követően 400 ezer egyetemi és főiskolai diák, köztük 59 ezer „gólya” kezdte meg tanulmányait. A nappali tagozaton 281 ezer, a továbbra is népszerű esti és levelező tagozatokon 120 ezer diák folytatja tanulmányait. Különösen sok a pedagógiai pályára készülő hallgató. Bár a gazdasági nehézségek következtében nem sikerült mindegyik új felső- oktatási létesítményt határidőre átadni rendeltetésének, mégis 21 új egyetemi oktatóközponttal és 4 korszerű diákszállóval gazdagodott az egyetemi, főiskolai hálózat. A nappali tagozaton tanuló hallgatóknak csaknem a fele kaphatott diákotthoni elhelyezést, s valamennyi diák étkeztetését megoldották. Ma a lengyel egyetemek és főiskolák a szeptember elsejével életbe lépett új felsőoktatási törvény szerint működnek. A törvény meghatározza a felsőoktatási intézmények önkormányzatának új kereteit és jellegét, s a működtetésükhöz szükséges számos fontos kérdésben ad útmutatást. A rendelkezések egy része már megjelent, a többi kidolgozás alatt áll. November elsejétől lépett érvénybe az új ösztöndíj- rendszer. Ennek értelmében a nehéz anyagi körülmények között élő diákok támogatást kapnak a megélhetési költségek fedezésére és a tanszerek, tudományos segédeszközök beszerzésére. A rászoruló hallgatók a fenti célokra visszatérítési kötelezettség nélkül kapják az ösztöndíjat abban az esetben, ha jeles vagy jó tanulmányi eredményt érnek el. Megállapítanak természetesen olyan ösztöndíjakat is, amelyeket a tanulmányok befejezése után a hallgatók kötelesek részben vagy teljesen visszatéríteni. A tanulásban kiemelkedő hallgatók tudományos ösztöndíjakat is kaphatnak. Ezenkívül, mint korábban, üzemi ösztöndíjakat is megpályázhatnak- a főiskolai diákok. Az új egyetemi tanévben bizonyos tantervi változtatásokat is végrehajtanak. A társadalompolitikai tantárgyakat és az idegen nyelveket egységes tanterv alapján oktatják. Jelentős újításnak számít, hogy megszüntetik a tanári és az úgynevezett nem tanári szakokat a különböző egyetemeken. Az idei évtől kezdődően az általános és középiskolai tantárgyaknak megfelelő szakokon tanuló végzős hallgatók a diploma mellett a pedagógiai munkára feljogosító képesítést is kapnak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók nevelésébe az új tanévben bekapcsolódnak a különböző ifjúsági szervezetek is: így a Lengyel Szocialista Diákszövetség, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Falusi Fiatalok Szövetsége és Harcerszövet- ség, amely több réteget egyesít soraiban. Az ifjúsági szövetségek egyik legfontosabb feladata a diákság és az egész lengyel ifjúság integrálása. ROMANIA Harcban az aszály ellen.. Moldvában, a Prut folyó völgyében robog az autónk. Iasi megye székhelyétől alig több mint húsz kilométerre északra vagyunk. Az út mentén szántók, távolabb legelők nyújtóznak. Apró községeken haladunk keresztül. Ilyenkor dologidőben, az őszi munkacsúcsban kevés embert látni erre napközben. Valamennyien kinn vannak a földeken. Tiganail faluban állunk meg, a főút mentén, a termelőszövetkezet központjában. Petru Dascal elnök jön elénk, aki széles mozdulatokkal invitál irodájába. A központ hasonlít a magyar szövetkezetek irodaházáihoz. Az elnök tizenöt éve irányítja a gazdaságot, Iasiban végzett az egyetemen. Rögtön onnan került ebbe a nagyüzembe, ezelőtt huszonkét esztendeje. — öt község határát 4800 hektáron öleli át szövetkezetünk, amely 696 embernek ad munkalehetőséget — mondja Petru Dascal, miközben leülünk beszélgetni. — Fő tevékenységünk az állattenyésztés, háromezer szarvasmarhánk van. A szántókon a vetési szerkezetet úgy alakítottuk ki, hogy a növénytermelés a nagyszámú állatállományt szolgálja. Így búzát, kukoricát termelünk és van ezer hektár legelőnk is. Persze adottságainkat kihasználva foglalkozunk zöldség-, főleg paprika-, paradicsom-, borsó-, bab-, valamint burgonyatermeléssel is. Van kevés szőlőnk, csemege- és borszőlőfajtánk egyaránt. Gazdaságunk Romániában a nagyobbak közé tartozik, az éves árbevételünk 40 millió lej, nyereségünk pedig tavaly ötmillió lej volt. A falon térkép, amely a szövetkezet határát táblánként mutatja. Különböző színekkel jelölték a téglalap és a kocka alakú földdarabokat, amelyek a Prut folyó völgyében helyezkednek el. Petru Dascal a térképhez megy és arról magyaráz: — Termékeny földek vannak erre — hangoztatja. — Petru Dascal elnök: — Az idén jól fizetett a kukoricánk... Az itteni tájon az idén is elég nagy volt a szárazság, a búza mégis 4.1, a kukorica pedig megközelítőleg öt tonnát adott hektáronként. Ez jelentősen növelte árbevételüket. A búza- és a kukoricamagvak nyolcvan százalékát, amelyeket a román és német fajtákból nyertünk, exportáljuk. Az idén például hétszáz tonna kukorica-vetőmagot szállítottunk a Német Szövetségi Köztársaságba. A szántóföldön ebben az évben növeltük a műtrágyafelhasználást, tökéletesítettük a termelési technológiát, különösen a kukorica vegyszeres gyomirtását. Ezt repülőgéppel végezzük, amely ugyan nem olcsó, hiszen félmillió lejbe kerül, de a nagyobb terméshozamban jelentkezik kedvező eredménye. Az utóbbi években új szakemberek is jöttek gazdaságunkba. Ma kilenc mérnök irányítja a termelést. Rajtuk kívül technikusok is vannak. A termelésben 40 szakmunkás és 60 traktoros tevékenykedik. A térképen kilenc különböző helyet mutat az elnök. Ott vannak a szarvasmarha- telepek, amelyekben háromezer állatot helyeztek el. Ezer tejhasznosítású Holsteint és további kétezer húshasznosításút. A szarvasmarhákat Svájcból vásárolták. — Az ezer hektár legelőt jól hasznosítjuk — magyarázza tovább. — Telepeink korszerűek, a legújabbat például szeptemberben népesítettük be állatokkal, ön- etetős és -itatós rendszerrel. Erre a fejlesztésre 15 millió lejt költöttünk saját erőből, így év végére a tejtermelésben már jelentősen előrelépünk, mert elérjük a tehe- nenkénti négyezer litert. A tejet Iasi megye ellátására szállítjuk nap mint nap. Petru Dascal határszemlét javasol. Elindulunk a Prut völgyébe és megelevenednek előttünk azok a táblák, amelyeket a térképen láttunk. A nagy folyóhoz közel, ameddig csak a szem ellát, csatornákat építenek. Megállunk és az élnök ismét magyaráz: — Ez a mi vidékünk, gyakran aszály sújtotta terület, miután az éves csapadék nem haladja meg a 400 —500 millimétert Sajnos, az utóbbi években a szárazság kedvezőtlen hatásait gyakran tapasztaltuk, amely a gyengébb terméseredményekben jelentkezett. Ezért elhatároztuk, hogy változtatunk ezen és minden anyagi forrásunkat az öntözésre összpontosítjuk. Mi erőt, fáradságot nem ismerve átalakítjuk ezt a tájat és a Prut vizét hasznosítjuk. Államunk ehhez jelentős, az egyes létesítményekhez 30—100 százalékig terjedő pénzügyi támogatást nyújt, de szövetkezetünk tagsága munkával is besegít. A beruházást már az előttünk lévő legelőkön meg is kezdtük, és 1983-ban 800 hektáron, 1984-ben 1600, 1985-ben a hetedik ötéves tervünk végére újabb 1700 hektár területen valósítjuk meg az öntözést. Természetesen nemcsak a legelőkön, hanem a szántókon is. A 200 millió lejre tervezett beruházással a jelenleg évi 40 milliós árbevételünket számításaink szerint megduplázhatjuk majd. Mindenképpen ez a jövő útja itt és csak így vehetjük fel a küzdelmet eredményesen a gyakori aszály ellen. Holstein-szarvasmarhák a szövetkezet egyik állattartó telepén (A szerző felvételei) Mentusz Károly BULGARIA A jövő mérnökei Az ifjúság világszerte mind jobban érdeklődik a * tudomány és a technika legújabb vívmányai iránt. Így van ez Bulgáriában is, ahol a gyermekek már általános iskolás korukban megismerkedhetnek a legújabb tudományos eredményekkel. Jelenleg az országban 2100 általános iskolai tudományos diákkjub működik. A klubok ifjú' tagjai a „Tudományos-technikai alkotás” elnevezésű mozgalom részvevői. Ebben a sok iskolást érdeklő mozgalomban félmillió úttörő vesz részt. Ez azt jelenti, hogy ma minden második 7—14 éves gyermek tudományos ismereteket szerez és gyarapítja tudását. Nem szűnik meg a tudományos érdeklődés a későbbiekben sem. A középiskolákban több mint 9 ezer műszaki diákkör és mintegy 4 ezer matematikai, biológiai, kémiai és fizikai szakkör működik. E körök tagjainak száma jelenleg már több mint 220 ezer. Csupán tavaly 400 műszaki diákkör alakult az ország különböző középiskoláiban. A szakkörökben, műszaki diákkörökben és általános iskolai klubokban tevékenykedő fiatalok közül sokan jelentős eredményeket érnek el. A legutóbbi amerikai matematikai olimpiára például nyolc bolgár diák utazott ki, s hét díjjal tért haza. A burgaszi kémiai olimpián is a bolgár fiúk és lányok bizonyultak a legjobbnak. összeállította: Gyurkó Géza Kijevi városkép — Bogdan Htnelnyicklj államférfi szobra
