Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 28., vasárnap •••utánanéztünk Az ügyeletes szerkesztőket kereste telefonon az egyik olvasónk, aki apósáék ügyé­ben szólott. Az érintettek az egri Petőfi u. 17. szám alatt laknak, Szepesi Györgyük­nek hívják őket. Szomszéd­juk a Technolux. A szövet­kezet építkezett, ennek so­rán lebontották Szepesiék melléképületét Ebből lett az ügy, amely a bíróságot is megjárta és megszületett a végzés: a le­bontott mellárépületet a Technoluxnak vissza kell ál­lítania. Szepesi György megmutat­ta a helyszínen, hogy a mun­kát ugyan elkezdték, de ab­ba is hagyták. Ok panaszol­ták a városi tanács műszaki osztályán, hogy a mostani építkezés nem felel meg a bírósági döntésnek. Itt a tél, tették hozzá, és szemük, a fűtőolajuk kint van a sza­bad ég alatt. A Technolux főkönyvelője, Sólymos Ferenc azt közölte érdeklődésünkre, hogy ők már nagyon szeretnének túl lenni az építkezésen, de ez nem rajtuk múlik. A bíró­sági végzés úgy szól, mond­ta, hogy a melléképületet azonos alapterületről azonos alapterületre kell visszaállí­tani. Szepesi Györgyök a végzést másként értelmezik, állította a szövetkezet fő­könyvelője: Majd hozzátette, úgy tudják, hogy a pana­szost utasította a városi ta­nács szakigazgatási szerve, kérjen építési engedélyt, mert anélkül a munkát nem lehet elvégezni. A városi tanács illetékes szervénél fekete Mihály csoportvezető azt a felvilá­gosítást adta megkeresésünk­re, hogy nem építési enge­délyre van szükség, hanem csupán be kell jelenteni a munkálatokat. Ez a bejelen­tés nem a panaszosnak a kötelessége, hanem a szövet­kezetnek. Idáig jutottunk el a beje­lentés nyomán. Reméljük, sikerül segítenünk az építé­si bonyodalmak mielőbbi megoldásában. ((pni) Küldöttgyűlés a füzesabonyi áfész-nél Szervezés telepatikus úton TISZTELT IRODALOMBARÁTOK! Négynapos kiküldetésből megérkezvén, vasárnap (no­vember 21-én) a késő dél­utáni órákban bementem a munkahelyemre, hogy tájé­kozódjam a távollétemben történt fontosabb esemé­nyekről. Íróasztalomon a sorrend be rakott levelek kö­zött találtam a Megyei Mű­velődési Központ, Heves megye Tanácsa V.B. Egri Já­rási Hivatalának művelődés­ügyi osztálya, a TIT Eg­ri Járási Szervezete és a Megyei Könyvtár közös rendezvényéről — Egri járá­si művészeti hét — a tájé­koztató műsorfüzetet. A (fel­adóbélyegzőből ítélve no­vember 17-én postázták!) Ebből értesültem, hogy a rendezvénysorozat mintegy nyitásaként, november 20-án, szombaton este Andomaktá- lyán a művelődési házban Arany János költészete cím­mel előadást tartottam! Ké­sőbb értesültem, hogy e lap hasábjain is hasonló infor­máció tájékoztatta Önöket. A történtekhez a következő­ket szeretném hozzáfűzni: 1. Vaióban van nagy köl­tőnk Írásaiból szerkesztett műsorom, amelynek címe: Írószobám. 2. Valóban fölkért a TIT Egri Járási Szervezete egy előadásra a művészeti hét keretén belül, csak nem An» domaktályán, hanem Nova­ion, nem Arany János mű­sorra, hanem „Görbe tükör­ben a magyar irodalom” cí­mű irodalmi stílusparódiák­ra is végül nem 20-án szombaton, - hanem 22-én hétfőn. Melyet egyébként meg is tartottam. A többi stimmel. 3. A szombaton este An» dornaktályán esetleg hiába várakozóktól szíves elnézést kérek a rendező szervek ne­vében is, akik az egyébként színvonalas, gazdag rendez­vénysorozat szervezésékor elfeledkeztek egy apróságról. Nevezetesen, hogy nem csak hallgató, előadó is kell egy rendezvényhez! 4. Örömmel állók rendel­kezésükre a továbbiakban, csak azt kérem, maradjunk a régi jól bevált, ám bü­rokratikusnak tűnő mód­szernél: engem is értesítse­nek időben. Telepatikus úton még nem megy! A Népújság és az Önök figyelmét köszönve. Jónás Zoltán előadóművész és bogaras népművelő A szövetkezeti törvény és az ágazati jogszabályok elő­írásainak megfelelően az áfészek az őszi tanácskozá­sokon értékelik az elmúlt időszak, munkáját, az elért eredményeket, a kisüzemi termelés és a kisegítő tevé­kenység helyzetét és a to­vábbi fejlesztés irányát. Fü­zesabonyban Simon Aladár igazgatósági elnök majd két­száz küldött előtt értékelte az idei eredményeket és a kisüzemi termelés segítését. A jelenlevők megtudták, bogy kilenc hónap alatt a szövetkezet 491 millió- forint árbevételt ért el. Ez 10,2 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban volt, s meghaladja a tervezett 6,2 százalékos nö­vekedést A bolti kiskeres­kedelmi üzemág 10,7 száza­lékkal, vendéglátóipari gának jelenleg mintegy egy­negyede nő. Döntő többsé­gük saját maga is ipargya­korló, míg mások segítő csa­ládtagként vesznek részt a kisipari termelésben, szol­gáltatásban. A KIOSZ Heves megyei vezetősége mellett működő nőbizottság feladata, hogy az itt foglalkoztatott nőket — lányokat, asszonyokat — szervezze a közéleti tevé­kenységre, bevonja a szerve­zeti munkába. Fontos felada­tának tekinti, hogy rendsze­resen tájékoztatókat adjanak a legfontosabb kül- és belpo­litikai dolgokról, a szervezet nőpolitikái célkitűzéseiről. A napokban Gyöngyösön tar­tották meg a kisiparos nők fórumát. forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos idő­szakában. Szövetkezetünk felvásárlási tevékenységében jelentős a szakcsoportok szerepte, mivel a felvásárlás zömét a szakcsoportok ter­meléséből származó termé­kek felvásárlása teszi ki. A felvásárolt sertés, nyúl, méz teljes egészében szakcsoport­tagaktól származik. A me­zőgazdasági szakcsoportok munkájának segítésére év elején módosítottuk műkö­dési szabályzatunkat és első­sorban a működési háttér megteremtésével igyekez­tünk munkájukat segíteni. Növekedett a termelékeny­ség és jelentős energiameg­takarítást értünk eL Emel­kedett a dolgozók jövedelme is, jóllehet a kereskedelem­ben még mindig alacsony az alkalmazottak bére. Jakab Lajos. Füzesabony A mintegy száz résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta meg dr. Pivamyik Jánosáé­nak, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa elnökségi tagjá­nak előadását az időszerű kül- és belpolitikai helyzet­ről, a III. országos nőkonfe­rencián elhangzottakról. A KIOSZ-nőbizottság feladatai­ról Villányi Ida, az országos nőbizottság elnöke tájékoz­tatta a résztvevőket. A kisiparos nők eddig is nagyon sokat tettek a KIOSZ szervezeti célkitűzéseinek ér­dekéből. A jövőben is vál­tozatlan lelkes munkára van szükség a feadatok megva­lósításában. Varga Gyula Eger Elbírálás helyben, a megyei igazgatóságnál A Népújság november 18-i számában „Akinek eddig nem járt..." cím aáatt az MTI közlése alapján arról jelent meg tájékoztatás, hogy a gyermekgondozási segélyre méltányos- sági alapon irányuló kérelmeket a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság főigazgatójához budapesti címén kell benyújtani. A Főigazgatóság vezetője ezt a hatáskörét — a kérelmek gyorsabb elbírálása érdekében — még 1981 de­cemberölen a társadalombiztosítási megyei igazgatóságok vezetőire ruházta át. Heves megyéből tehát az említett ügyben a kérelmeket a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójához kell kül­deni. (Eger, Lenin tér 1. 3301 Pf.: 28.) üzemág 9,2 százalékkal több Kisiparos nők fóruma Heves megye kisiparossá­CIKKÜNK NYOMÁN Nem is kel! „Debrecenbe menni 99 A Népújság 1982. novem­ber 19-i számának „Tegnap­ról mára” rovatában megje­lent „Debrecenbe kéne men­ni” című cikk nyilvánosan meghirdetett minőségi rek­lamáció termékünkről. Vállalatunknál a készít­ménygyártást csakúgy, mint az egész termelési folyama­tot, rendszeresen ellenőriz­zük. Naponta vizsgáljuk a minőséget gyártásközi és la­boratóriumi módszerekkel. A Csemege debreceni mi­nőségi mutatóit az érintett időszakra visszakerestük, és megállapítottuk, hogy an­nak élvezeti és tápértéke egyenletes, jó minőségű. A Miskolci Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet rendszeresen minősí­ti termékeinket Kifogásolni­valót, a vonatkozó előírások megszegését ezen intézmény lem talált a szóban forgó termékünknél. Ez évben e készítményünk­re vállalatunkhoz minőségi kifogás nem érkezett ettől függetlenül vállalatunk meó- szervezete, mint minden más minőségi reklamációt ezt is helyszíneléssel vizsgálta ki. és a következőket állapítot­ta meg. A Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 3201: sz. Tejivója rendsze­resen foglalkozik egyes hús­készítmények konyhakész állapotú eladásával. A kony­hakész állapot ez esetben kizárólag a fogyasztási hő­mérsékletre való felmelegí­tést jelenti. Ennek rendje a forgalomba hozó egységnél, a fogyasztás előtti közvetlen felmelegítés lenne, tekintet­tel arra, hogy a tartós for­róvizes áztatást egyik tennék sem viseli el minőségcsökke­nés nélkül, mivel így az íz- és aromakomponensek kiáz­nak, a termék élvezeti és tápértéke romlik. A Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat központjától megtudtuk,- hogy a konyhakész állapot­ban forgalomba hozott hús­készítmények elkészítéséhez egységes technológiai elő­írás nincs kiadva, így a forgalmazó egységek úgy ké­szítik el ezen termékeket, ahogy épp>en tudják, akarják. Ellenőrzési tapasztala­tunk alapján a 3201. sz. hat­vani tejivóban mi is fellel­tük a helytelenül kezelt termékeinket és az ebből eredő jogos felismerést, amelyért véleményünk sze­rint, nem vállalatunk okol­ható. Kádár Róbert Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat meó- vezetője ■t LEVELEINK KOZOTT TALLÓZVA Csupán egy délután át?! Hagyomány immár, és na­gyon szép hagyomány, hogy a késő őszi napokban — iga­zán stílszerűen — az öregre gondolnak mindenütt. Egy délutánra virág kerül az ebédlők, a kultúrtermek, vagy klubszobák asztalaira, a nőbizottság tagjai szend­vicseket készítenek, vagy főznek, terítenek, s az igaz­gatóság, a vezetőség tagjai ünneplőbe öltözve várják a vállalat, — szövetkezet, vagy intézmény régi dolgo­zóit, akik ma már nyugdíja­sok. Kedves köszöntések, né­hány mondat az üzem vagy szövetkezet életéről, meddig jutottak, merre tartanak, az­tán ebéd, vacsora, egy kis zene, egy kis nótázás, emlé­kezés a múltra. Elköszönés- képpen egy-két szál virág, némi ajándék. így a nyugdí­jastalálkozók. Ezekben a na­pokban levelek tízei jönnek meghatott öregektől, — mint például Fejes Ernőnétól Egerből, Veres Józseftől Füzesabonyból, Ferenc Jó­zseftől Novajról, hogy csak a legutóbbiakat említsem, s meghatottan mondanak kö­szönetét, mert emlékeztek rájuk. Meghatott ünnepségek, emlékezés a régi társakra. Az ember önkéntelenül is a toll után nyúl, hogy a leve­lek nyomán néhány szóban segítsen köszönetét monda­ni a régiek nevében. Am a kedves és köszönő levelek mellett másféle is érkezik. M. István nyugdíjas másról is írt. Kéri, ne említsük ne­vét, közelebbi címét, mert nem akar kellemetlenséget, meg amiről ír, úgy érzi, nem csak az ő sérelme. „Nem ezt ígérték, amikor elbúcsúztat­tak két esztendővel ezelőtt — írta többek között. S e so­rok után a tényleges panasz: amikor bemegyek, alig érnek rá a'régi munkatársaim. Jó! tudom, hogy teljesítmény­ben dolgoznak. Nem is szó­lok érte. De megyek az iro­dába valami ügyes-bajos dolgom intézni, azt mondják,' várjak csak, mert én úgyis ráérek. Csak nyugdíjas va­gyok. Várat a gépíró, az osztályvezető. Nem kívánom én, hogy mindig velem tö­rődjenek, de annál, hogy évente egyszer összehívnak bennünket, megveregetik a vállamat, hogy mi újság, Pis­ta bácsi, azért többet vár­nék. Ilyenképpen fogalma­zott az öreg. Ahogyan írt, az ennél kissé döcögősebb volt, de a tény az tény, és nagyon elgondolkoztató. Mert való­ban van abban némi kis igazság, hogy azon a bizo­nyos egy napon túl nem sokszor gondolunk a nyugdí­jasokra. Pedig mennyi min­dent várhatnánk még tőlük. A nyugdíjba menő 55—60 éves ember nem tehetetlen még. Évtizedek alatt felgyü­lemlett élet- és munkata­pasztalata kincs. Kár lenne ha teljesen kihasználatlanul hagynánk. De ha nem is vá­runk már a nyugdíjastól na­gyobb teljesítményeket, any- nyit valóban megérdemel­nek. hogy ne íródjapak az említetthez hasonló pana­szos levelek. Három-négy évtizeddel ezelőtt ezek az emberek összébb húzva a nadrágszíjat, szó nélkül dol­goztak. Ne feledkezzünk. meg arról, érdemeik is vannak! — deák — Munka közben — lógnak (Fotó: Kőhidi Imrej Nyugdíjasok klubja Csaknem fél éve működik Párádon a nyugdíjasok klub­ja. A megalakuláskor na­gyon kevesen voltak, akik ilyen élénk klubéletre szá­mítottak. Jelenleg 86 állandó tagja van a klubnak, egy- egy foglalkozáson 40—45-en jelennek meg. Nagyon nép­szerűek a népnapi összejö­vetelek. A klub legidősebb tagja a 81 éves Farkas György né. Egészséges, még tavaly is dolgozott. Arra a kérdésemre, hogy mi a kü­lönbség a régi fonó és a mostani nyugdíjasösszejöve­telek között, azt mondta, hogy Itt jobban érzi magát — akkor meg fiatal volt. Kiráhdulásokat is szervez­nek, Molnár Pálné és. Ösz- tafin Mihályné a hetvene­dik év közelében vannak, s az idén voltak először távol a falujuktól. A Parádi Üveg­gyár jóvoltából ötször voltak / kirándulni. Az Országház­ban is jártak. A klubban na­gyon jól érzik magukat, fel­oldódik a magányuk. Patro­nálja őket a parádfürdői kór­ház II. bel- és nőgyógyászati osztálya is. Még a kirándu­lásokra is nővérekkel utaz­nak a nyugdíjasok. A remek kezdeményezést siker koronázta. Gembiczki Béla Parádsasvár Szeretnék köszönetét mon­dani a Volán 4-es számú Vállalat kezdeményezéséért, hogy 1982. december 1-től bekapcsolja az egri helyijá­ratba a Ráchegyen, a gyer­mekváros mellett létreho­zott új oktatási egészségügyi intézményt. Tagja vagyok a Heves megyei érdekvédelmi szekciónak és a nemrég le­zajlott ülésen volt szó arról, hogy az intézményben elhe­lyezett gyermekek és szüle­ik odautazása nehézkes, nem beszélve az odajáró ta­nárok, műszaki dolgozók helyzetéről, mert az épület messze esik a buszjáratok megállóitól. Most, hogy a Népújságban olvastam a jó hírt, megkönnyebbülten vet­tem tudomást e gyermekek sorsáról való emberséges gondoskodásról. A három- száztíz szülő nevében is szó­lok, akiknek segített a he­lyijárat beindítása. Milán András Verpelét EGRI Centrum Aruház HOLNAP, CENTRUM HÉTFŐN férfi», női, bakfis-, lányka- és bébikabátok (bőr, szőrme kivételével); bőrkesztyűk; női köröm- és félcipők; felnőtt tréningöltönyök; NDK tapéta 20% ENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom