Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 280. szám ARA: 1982. november 28., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fórumok és érzelmek Ott ült a fórumokon. Mindig van véleménye. És de sokszor elképzelte már, hogy amikor szót kér, ké­pes úrrá lenni azon a bel­ső remegésen, ami mon­dandóját rendszerint szét­tördeli. Tudja, hogy fontos, amit mondaná akar. Azt is gya­nítja, hogy véleményével nem maradna egyedül. Csakhogy hiába csoporto­sítja magában a barátok­kal, munkatársakkal sok­szor megvitatott gondola­tokat, hiába rendszerezi a saját tapasztalataival is alátámasztó érveket: ha felszólal, remeg a lába, ke­vés a hangja, megbicsak­lik a nyelve, s már a má­sodik döcögő mondat után elfelejti, amit előre meg­fogalmazott Birkózik a szavakkal, mégis sietősebb- re fogja, • szeretné befejez­ni, szeretne túl lenni az egészen mielőbb. Mert más dolog ám a munkatársak­kal, baráti beszélgetésen megvitatni, s megint más nyilvános fórumon kifej­teni a véleményét Hiába tudja maga mel­lett ugyanazokat a társa­kat, akikkel korábban ba­rátként vitatkozott, hiába érlelték éppen ezek a be­szélgetések a meggyőződé­sévé, hogy sokuk érdekében kell felszólalnia ... Amikor feláll, hirtelen mintha egyedül érezné magát a véleményével és a szem- benülők biztató mosolyát látva maradék biztonság- érzetét is elveszti. Harag­szik erre a biztató mo­solyra, csaknem annyira, amennyire a simanyelvű- ekre is ... Azokra, akik a kétszer kettő négyet is ké­pesek hosszan bizonyítani. Akik, bármi is legyen a téma, érzelmi fűtöttség nélkül beszélnek, mint a rossz színészek, akiknek soha sincs lámpalázuk, mert sokszor kipróbált szöveget mondanak, őket nem biztatják sem mosoly- lyal, sem másképp a szem- benülők. A hozzászólást felépíte­ni ... Nem, ebben neki nincs gyakorlata. Nem he­lyesli, ami nyilvánvalóan helyes, nem dicséri, ami nyilvánvalóan dicséretes, ő azonnal a közepébe vág, kimondja;, ami bántja, amivel nem képes és nem is akar egyetérteni... De mire a véleményét alátá­masztó érveket is elmon­daná, látnia kell, ahogy a biztató mosoly az arcokról lefagy, s hogy a szemben- ülők egymással összesúg­nak. Ilyenkor a jó előre átgondolt mondatokat, sza­vakat szinte összegyűri az indulat, ott van a torká­ban mind. S nem tud megszabadulni tőlük. Kap­kod, majd zavartan leül... Ott ül a fórumokon, min­dig van véleménye, s' többnyire fontos is, emit mondani akar. Ritkán kér szót, ám ha a szavai csend­be hullanak, a harckész­sége szenved nehezen gyó­gyuló sebeket, s heve lany­hul. Márpedig az ő véle­ménye nélkül sem közös harc, sem közös böl nem létezik, nem neki, ha­nem valamennyiünknek fontos, hogy érzelmei kiol­tatlanul, majd kiolthatatla- nul hevítsék fórumainkat. (A. G.) VENDÉGEK A HATVANI GALÉRIÁBAN Megnyílt az V. országos tájfestészeti biennálé Részlet az ötödik országos tájfestészeti Wenn ál érői (Fotó: Szabó Sándor) Szombton délelőtt Hatvan­ban, a városi tanács nagy­termében Szokodi Ferenc, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkára üdvözöl­te azokat a művészvendége-' két, akik az ötödik orszá­gos tájfestészeti biennálé- ra érkeztek a Zagyva-parti városba. A kétévenként is­métlődő országos találkozó­ra az idén hatvanhárom fes­tő és grafikus küldte el egy. egy alkotását. Az ország különböző tájairól, művész­telepeiről érkezett pályázati művek a különböző felfogá­sokat, kifejezésbeli törekvé­seket is reprezentálva tükrö­zik hazai vidékeink szépsé­gét A Hatvani Galériában Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a kiállítást. Visszatekintve a Hatvani Galéria egy évtizedes mun­kásságára, megállapította, hogy a fórum jelentős orszá­gos szellemi műhellyé emel­kedett, s nagy szerepe volt és van abban, hogy a társ­művészetekkel együtt szer­vezőjévé és központjává vált a környék kulturális éle­tének^ Ezután Angeli József, a városi tanács elnöke adta át a díjakat, illetve kitün­tető diplomákat a legjobb- • nak ítélt művek alkotóinak. Az első díjat Patay László festőművész kapta. Ezüst­diplomában részesült Kiss Zoltán László és Lóránt János, öt művészt jutalma­zott a zsűri harmadik díj­jal: Fazekas Magda, Ircsik József, Koszta Rozália, Maghy Zoltán és Topor And­rás személyében. A Hatvani Galéria kitüntető érmét Kurucz D. István és Hepp Edit festőművészek kapták. Plakettét nyújtottak át a ■miskolci televízió stábjának is, amely tíz esztendőn ke­resztül rendszeresen tudósí­tott, beszámolt. a Hatvani Galériában folyó műhely­munkáról, s ezzel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Zagyva-parti város törekvé­sei országosan is ismertté váljanak. Külön emlékeztek meg azokról a vállalatokról, in­tézményekről, amelyek nél­külözhetetlen támogatást nyújtottak és nyújtanak Hatvan legjelentősebb kul­turális fórumának létreho­zásához és működtetésé­hez. így a Hatvani Galéria emlékplakettjével ajándé­kozták meg Gyóri Imrét, az Országos Közművelődési Ta­nács elnökét, Lévai Feren­cet, a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsának tit­kárát, Vágó Józsefet, a hat­vani Lenin Termelőszövet­kezet pártvezetőségi tag­ját, Vrabecz Mátyást, a Mátra vidéki Cukorgyárak igazgatóját, valamint két kritikust, Székelyhidy Ágostont és Fecske Csabát, akik rendszeresen figyelem­mel kísérték a galéria kiál­lításait Elutazott Hans-Dietrich Genscher Hivatalos látogatását befejezve szombaton elutazott Buda­pestről Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tartózkodott Magyarországon. A vendéget és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK- bell és Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagykö­vete. Autójavítás az ipari szövetkezetekben Jó példa: Gyöngyös A hazai szolgáltatás egyik neuralgikus pontja az autó­javítás. A sok, de a tulaj­donosoknak mégis kevésnek tűnő javítási lehetőség kö­zül az ipari szövetkezetek az immár 1,1 milliót kitevő sze­mélygépkocsi-állomány fa­vitásának egyharmadát vég­zik. Nyolcvanhat szövetke­zetnél foglalkoznak autója­vítással, de mindössze hat olyan akad, amelynek ez a kizárólagos tevékenysége. Túlnyomó részük a megye- székhelyen, nagyvárosokban van — ők autótípusonként szakosodva dolgoznak —, a fennmaradó rész kisebb te­lepüléseken minden kocsi­márkával foglalkozik. Né­melyik szövetkezetnél autó­kat is értékesítenek, s itt nagy előny, hogy a vásárlás helyszínén a vevő elvégez­tetheti a javítást. Az ipari szövetkezeteknél is a legnagyobb gond az al­katrészekkel van. Vizsgála­tok szerint a számlák vég­összegében több mint ötven százalék az anyagköltség, ami azt jelzi, hogy ezeí a téren nagy pazarlás folyik, és javítás helyett inkább szerelést végeznek a műhe­lyekben. A . szövetkezetek arra törekednek, hogy mind több importból beszerzett alkatrészt pótoljanak saját készítésűvel, illetve felújított darabokkal. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezeti javítókban a második, a délutáni műszak­ban és szombatokon sokszor kihasználatlanul állnak a drága berendezések és még az üzemeléshez szükséges költségek sem térülnek meg. Ennek kiküszöbölését az új kisvállalkozási formákkal is segíteni kívánják. Gyöngyösön a Motor- és Autójavító Szövetkezet évek óta kínál a Vörös Hadsereg úti telepén használt alkatré­szeket. Ezeket a még be­építhető egységeket bontott autók és motorok adják. Az üzletben önkiszolgáló rend­szerrel keresgélhet és válo­gathat a vevő. Általában azonban a használt alkatré­szeket csak azok vásárolják meg, akik maguk szerelik be azokat a saját jármű­vükbe. Kevesebb sót, több salakot használnak fel, mint tavaly v Felkészültek a télre a KPM-nél (Tudósítónktól); Télen az utak állapota — nem túlzás azt állítani — közérzetünk egyik meghatá­rozója. Ha csúsznak, ve­szélybe kerül a járműveze­tő és a megnövekedett fék­távolság miatt a gyalogosok egészsége is. Az egyetlen or­vosság a megfelelően kar­bantartott és takarított út­test. — Szabó Lajos, a KPM Heves megyei Igazgatóságá­nak osztályvezetője biztosí­tottnak látja-e a balesetmen­tes• közlekedés feltételeit? — Főúthálózatunk jó álla­potban van, de a mellék­utak miatt sem kell szégyen­keznünk. A napokban tartott minisztériumi gépszemlén elismeréssel szóltak hevesi, gyöngyösi és egri üzemmér­nökségeink hóeltakarító és szórógépeink állapotáról is. — Az eddigiekhez hason­lóan az idén is sózzák az uta­kat. Pedig a gépkocsivezetők nagy része nem örül ennek a karosszéria korróziója mi- ott. Miért nem használnak salakot e célra? — Csaknem ötezer tonna só és hatezer tonna salak felhasználását tervezzük. Sózni elsősorban a fő- és a forgalmasabb utakat fogjuk. Salakot csak a veszélyesebb helyekre, tehát a vasúti át­járókra és a meredekébb kanyarokra szórunk. Irány­elv, hogy a sózott utak hosszát minden évben 10 százalékkal csökkenteni kell. így lesz ez az idén is. Elképzelhető, hogy néhány év múlva megszűnik ez a nem is olcsó módszer, ahogy például Bécsben is. Furcsa ellentmondás, hogy a Szov­jetunióból importáljuk a sót, holott ők is salakkal kezelik a havas utat. — Bizonyára a járműveze­tőkön és a gyalogosokon is múlik, hogy zavartalan le­gyen a leghidegebb évszak­ban is a közlekedés. — A gépkocsivezetők vi­gyenek magukkal lapátot, mi pedig a kritikus helyeken biztosítjuk az , önmentésre alkalmas salakot. Megnö­vekszik a féktávolság, a gya­logosok körültekintve lépje­nek a gyalogátkelőhelyekre. Mivel egy-egy kiadós hava­záskor a forgalmasabb vo­nalakra koncentrálunk, a termelőszövetkezetek se­gítségére is számítunk, mert ők jóval hamarább szabad­dá tehetik gépeikkel az utat. — Persze: egy átlagos tél­nél aligha lesz ilyen gon­dunk. De nagy hó esetén senki se várja ölbe tett kéz­zel csak a közúti igazga­tóságot. Homa János Mór ünnepi a hangulat Játék—játék —játék Már nincs- tíz nap Miku­lásig karácsonyig nincs már egy hónap, de a boltok já­tékospultjainál már ünnepi a forgalom s a hangulat. A megyeszékhelyen a legkoráb­ban a centrumosok kezdtek, már november 11-én meg­nyitották a tetőteraszon já­tékvásárukat, ahol is mint­egy kétmillió forint értékű áruval kínálják az érdeklő­dőket. Méghozzá — kis mikulási meglepetésként — húszfajta cikket olcsóbban is. A si­kerrel eddig elégedettek le­hetnek, hisz naponta 25—30 ezer forint értékű ajándék is vevőre talál. Viszik a bol­gár dömpereket, keresik az (Fotó: Szántó György) elemes mozdonyt, varrógé­pet, autópályát, faépítőt, gyermekjárműveket. Sajnos, ez utóbbiakat bi­zony hiába. Általános hiány­cikkek. Csak a kezüket tár­hatják szét a játékbolt dol­gozói is, akik pedig épp teg­nap nyitották meg hagyomá­nyos, gazdag választékú vá­sárukat a volt érseki udvar­ban. A két üzletben 13 és fél millió forint értékben nyolc­százféle cikk közt válogat­hatnak a szülők és rokonok, csemetéik számára. Valami­vel többől, mint tavaly ilyenkor. Már ami a hazai és a szo­cialista árukat illeti... A sláger Legóra és Hatch boxra sajnos csak keveser számíthatnak, hisz e terüle­ten is csökkenteni kellett i nyugati importot. Van viszont néhány újdon­ság, elsősorban társasjáték A Krónika a történelmei kedvelőknek, az Utazás c Balaton körül pedig a föld­rajz rajongóinak szolgá meglepetéssel. Az egri Sportboltban ii megkezdődött már a kará­csonyi vásárlási láz. Viszi! a sítalpakat, a korcsolyákat a szánkókat, a hokifelszere­léseket. Az itteni újdonság a: Elton gitárszintetizátor, első sorban a tiniket érdekelhe­ti. Akárcsak az Ezermester boltban kínált Rodolfó, illet ve a különböző összerakó! logikai és építő játékok. , Ide azonban még ezután jön a nagyobb áruszállít­mány. A hajrá — mini másutt is — december ele­jére várható majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom