Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Védeni a várost Nem maradt hatástalan a televízió városvédő sorozata, a Budapestről — és vidékről is — közreadott tapasztalatok fölrázták, megmozgatták a közvéleményt. Százezrek kíváncsiskodtak rá a képernyőre, s a legtöbben ott is maradtak előtte, folytatásról folytatásra érdeklődéssel kísérve az érdekes műsort. Sokan szűkebb pátriájuk értékeiről, veszendő vagy már éppenséggel elveszett kincseiről is csak a tv, a lelkes szerkesztő jóvoltából szereztek tudomást, s ismerték meg, hogy az ilyesféle gondok nem egyedüli- ek kies országunkban. A fővárosban és vidéken egyaránt eléggé megfeledkeztünk szép örökségeinkről, a mindennapi rohanásban észrevétlenül hagytuk herdálásainkat. Számos esetben talán már későn jutottunk a szomorú helyzet felismeréséhez, jó néhányan —. merjük remélni, hogy a többségükben — azonban időben, ha esetleg a 24. órában is. Hihető, hogy megőrizhetünk még jócskán hagyományainkból nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is. Ha lassan, sokára ébredtünk is, nincs minden veszve, megfékezhető, megállítható a tiszteletlen rombolás, a primitív vandalizmus, s közös örömünk telhet mindazokban, amelyek végső soron valamennyiünk gyönyörködtetésére, kedvére születtek annak idején. Kétségtelen öröm, hogy — minden bizonnyal az említett tv-sorozat következtében — alakulnak már hazánkban az első városvédő egyesületek is. Egyelőre ugyan még távol Heves megyétől, de a kezdeményezések így sem kevésbé biztatóak. Hiszen tény, hogy valami nemes mozgalom ismét elkezdődött, s bontakozóban van. Bizonyos, hogy a törekvések nem maradnak elszigetelten, kisugárzanak a szűkebb miliőkből, a jó példák átragadnak másokra is. Jó lenne hinni, hogy megyénk lakossága sem marad közömbös a városvédő egyesületek iránt. Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, sőt talán Hevesen is fokozottabb figyelemmel kísérik építészeti, ipar- és kultúrtörténeti értékeinek sorsát, az eddiginél sokkal inkább gazdáivá válnak ránk maradt kincseinknek. Legalább legnagyobb településeinken a korábbinál jobban iparkodnak megőrizni mindazt, ami szép, ami egy-egy helység sajátos hangulatát jelenti, ami Egert, Gyöngyöst, Hatvant vagy Hevest Egerré, Gyöngyössé, Hatvanná, Hevessé teszi. Nagy a lakosság ereje és áldozatkészsége, összefogása már nem egyszer szinte csodákra volt képes. Nincs szükség most sem többre, nagyobbra, jelenünk és az utókor csak annyit vár ez esetben is, mint máskor, amennyire telik akaratunkból és kitartásunkból. S mégis olyant tehetünk, amiről az utánunk következők is csak tisztelettel beszélhetnek. Gyóni Gyula Félmillióval több, mint tíz esztendeje A hazai lakáshelyzet a statisztika tükrében Jelentősen növekedett az otthonok komfortja A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év elején 3 millió 660 ezer lakás volt az országban, mintegy félmillióval több, mint tíz évvel ezelőtt. Jelentősen növekedett ez alatt az idő alatt az otthonok komfortja is: fürdőszoba és zuhanyozó majdnem 2,2 millió lakásban van már, több mint kétszer annyiban, mint tíz éve, a folyóvízzel ellátott lakások száma 1,1 millióról 2.4 millióra nőtt. gáz 10 éve 1.5 millió, ma 2,7 millió otthonban van. Az elmúlt évtizedben az egyszobás lakások száma 1,4 millióról 940 ezerre csökkent, a 2 szobásoké 1,3 millióról 1,8 millióra, a 3 szobásoké 334 ezerről 916 ezerre nőtt Kisebb lett — főként — a fővárosban — a lakások zsúfoltsága. Tíz éve száz budapesti lakásban 320-an, ma 274-en laknak, a vidéki városokban ez a szám 338ról 303-ra, a községekben 331-ről 292-ne csökkent. A Statisztikai Kiadó gondozásában most megjelent kiadvány részletes áttekintést nyújt a múlt évben épült lakások területi megoszlásáról, az építkezések időtartamáról, a lakások átlagos méretéről, komfortfokozatáról. Tavaly az országban 76 ezer 975 lakás épült, ebből a fővárosban 16 ezer 938. A megyék közt Pest megye vezet, ahol 6821 új otthont létesítettek, s ezt követi Borsod 5066 lakással. Bár Csongrád megyében az országos átlaghoz hasonlóan 3500 körül volt tavaly az újonnan elkészült lakások száma, ezer lakosra 11,3 új 'lakás jutott, ami az országos átlagnak csaknem kétszerese. A tavaly épült lakások köziül a vidékiek átlagos alapterülete jóval nagyobb, mint a fővárosiaké. Az országos' átlag ugyanis 70 négyzetméter, ezzel szemben a budapesti 57 négyzetméter. Átlagosan a legnagyobb — 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű — lakásokat Mohácson, Kaposvárott és Oroszlányban építették. A tavaly elkészült csaknem 80 ezer lakás az országban 33 270 új épületet jeleni A statisztika szerint ezek többsége földszintestől négy- emeletesig terjed, 313 öttízemeletes, s mindössze 57 tizenegy, illetve annál több emeletes. A legtöbb a földszintes családi ház, ezekből csaknem 30 ezer készült el, s mindössze 34 olyan ház épült fel tavaly, amelyben száznál több lakás van. Az új lakóépületek átlagosan 21 hónap alatt készültek el, de 2537 olyanról is tud a statisztika, amelynek kivitelezéséhez több mint 43 hónap kellett. A Dunától a Tiszáig Felkészülés a téli jeges árvízveszély elhárítására Átvágott hajtűkanyar — Kőszórásos partbiztosítás A vízügyi igazgatóságok befejezték az árvédelmi művek, töltések, zsilipek és egyéb felszerelések őszi szemléjét, amelyen a jeges árvízveszély elhárítása érdekében végzett munkálatok helyzetét, a téli előkészületeket vizsgálták, s ahol szükséges volt, azonnal intézkedtek az észlelt hiányosságok gyors megszüntetéséről. A vizsgálatok kiterjedtek azokra a nagy folyókanyarokra is, amelyekben már több éve végeznek folyamszabályozási munkákat. Egyöntetű vélemény ugyanis, hogy a jeges árvíz leghatékonyabb megelőzési módszere a folyamszabályozás, amely a szűk vagy zátonyos mederszakaszok átalakításával lényegesen csökkenti a jégtorlaszok, jégdugók kialakulásának lehetőségeit. Megállapították, hogy Baja közelében, a Sárosparttól Du- naszekcsőig terjedő 18 kilométer hosszú, erősen kanyargós szakaszon négy évvel ezelőtt megkezdett folyamszabályozási munkák hatására máris jelentősen javultak a mederviszonyok, bár a munkálatok csak négy-öt év múlva fejeződnek be. Kedvező változást tapasztaltak a Sió-torkolat térségében végzett dunai mederszabályozás hatásaként is. Különösen biztató, hogy a magyar—jugoszláv országhatártól délre, a közös érdekű jugoszláv Duna-szaka- szon az utóbbi években végzett nagyszabású szabályozási munkák lényegesen bővítették a folyó medrét. Korábban ugyanis mindig ezen a szakaszon állt meg először a jég, s megtorpanásra kényszerítették a zajlást a folyó magyar szakaszán is. Ennek veszélye tehát most már lényegesen csökkent. A Tiszán elsősorban a Borsod megyei szakaszon, a Taktabáj térségében átvágott hajtűkanyar új med. re javította a víz és a jég levonulásának lehetőségeit. A több mint 400 méter hosszú új mederben már hajók közlekednek, de a munkálatok még folytatódnak 1984-ig a kőszórásos partbiztosítás elvégzésével. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik mentén megszervezték a jégmegfigyelő szolgálatot: a zajlás megjelenésétől kezdve naponta mintegy 450 megfigyelő jelenti a folyók jégviszonyait. Előkészítik a légi megfigyelést ist A Vízügyi Szolgálat repülőgépeit elsősorban a Duna Budapest és a déli országhatár közötti szakasza fölött vetik be — szükség esetén — a zajló jég veszélyeinek felderítésére. Felülvizsgálták a jégtörő hajókat, s néhányon már kisebb felújítási munkákat végeznek el év végéig. összesen 33 jégtörő hajó áll a Vízügyi Szolgálat rendelkezésére, s ebből 19 dolgozik majd szükség esetén a Dunán és mellékfolyóin. A jugoszláv vízügyi partnerekkel kötött megállapodás alapján ha szükséges, ezen a télen is négy magyar jégtörő hajó segíti a közös érdekű jugoszláv szakaszon a zajlás levonulását, a part- közeiben megakadt jég eltávolítását. A jégrombolás másik fontos eszközével, a jégrobbantással dolgozó osztagok is befejezték az előkészületeket. Az Országos Vízügyi Hivatal a korszerű jégrombolás minden tudnivalóját összefoglaló irányelveivel, továbbá a tiszai jégveszély tanfolyammal is segítette a tervszerű felkészülést. A következő hetekben egyeztetik a felkészülési terveket az árvédekezésben közreműködő tárcák képviselőivel, s a kétoldalú megállapodások alapján a szomszédos államok vízügyi szervezeteivel. (MTI) KISZ-esek az úttörőstadionért Társadalmi műszak a Csepel Autógyárban A KISZ X. kongresszusának felhívására, amely az ifjúsági sportintézmények megsegítésére ösztönöz, szombaton a Csepel Autógyár 3. számú egri gyárában az üzemi KlSZ-bizott- ság társadalmi műszakot szervezett. Több mint háromszáz dolgozó, többségükben fiatalok jelentkezett az akcióra és jött be a gyárba szabad szombaton. A KISZ-esek a műszak bevételének egy részét a budapesti úttörőstadion felújítására ajánlják fel, a másik részt pedig ifjúságpolitikai célokra használják majd. Lázár György Törökországba látogat Lázár György, a Minisztertanács elnOke Bülend UIu- sunak, a Török Köztársaság miniszterelnökének meghívására november 22—24. között hivatalos látogatást tesz Törökországban. (MTI) Hagyományok, csokrok - Vezet a szegfű és a gerbera — Kedves szavakkal, házhoz — A világ bármely pontjára — Még mindig a szépet szeretik — Ikebana Virágot Kataliinak! Melyik a legszebb? (Fotó: Szántó György) Hazánk talán két legelterjedtebb női utónevének, az Erzsébetnek és a Katalinnak ünnepei idején járunk. Pénteken már fölköszönthet- ték az Erzsébeteket, Bözsi- ket, Zsókákat, Böbéket — mert ennek a névnek, az Erzsébetnek húsznál is több kedveskedő becézését találhatjuk meg szerte e hazában. Ezek a névnapok elképzelhetetlenek virágok nélkül. A lányok, s az asszonyok még mindig a szépet kedvelik, manapság is elérzékenyül- nek, ha néhány kedves szóval és az alkalomhoz illő virágokkal köszöntik őket. Egerben a piacon, vagy a Széchenyi utcai virágboltnál szinte sorok vártak arra, hogy kiválaszthassák a virágokat. Délután felé a városok utcáin sietős léptű férfiakkal volt tele, akik kezükben selyempapírba csomagolt „üdvözletét” szorongattak. A virágkertészeki, a szövetkeztetek, téeszek több millió forint értékű virággal készültek és készülnek ezekre a hagyományos névnapokra. Habár az a mondás járja, hogy „ha Erzsébet kopog, karácsony locsog”, s az utóbbi napok enyhébb időjárása fehér ünnepeket ígér. Ma még azonban a vázákba való, szemet gyönyörködtető virágokra gondolunk. Mint ahogy Erzsébetkor, úgy Katalinkor is kapható lesz virágzó ciklámen, fokföldi ibolya, bro- mélia, flamingó virág. Fikuszok és kúszónövények is vásárolhatók — van, aki ezt kedveli —, ám keresettebbek a vágott virágok. Az a tapasztalat, hogy vezet a szegfű, a gerbera, s népszerű a rózsa, vagy a krizantém is. Az árakról azonban ilyen nagy névnapokkor jobb nem is szót ejteni. A kereslet-kínálat örök törvénye szerint 50—100 százalékkal megdrágulnak a virágok. Az egri piacon volt olyan eset, hogy egy szál szegfűért 28 forintot is elkértek. A rózsa megközelítette a negyvenet. A dobozos orchidea 120 forintért kelt el. Ezek úgymond első osztályú árak. S ha „szerencsések vagyunk”, négy-öt Erzsi és Kati ismerőst is köszönthetünk. A novemberi prémiumnak így már megvan a helye. A szép virágok mellett egyéb szolgáltatással gondolnak a névnapokra. Lehet például telefonon is virágot rendelni, küldeni az ország bármely területére, s még külföldre is. Természetesen ezekben az esetekben jól előre kell gondolnunk ismerőseinkre, szeretteinkre. Az utóbbi időben hódít a virág- kötészet, japán néven az ike- bana. A megszokottól eltérő csokorba rendezett, díszített szálak különlegesen szép, érdekes hatást keltenek, készüljenek bár a legszerényebb virágokból. A jövő héten a Katalinokat ünnepeljük. Természetesen virággal... Diákok a békéért Befejeződött a nemzetközi tanácskozás Szegeden Szombaton Szegeden, plenáris üléssel befejeződött a József Attila Tudományegyetem KISZ-tagjainak kezdeményezésére egybehívott „Diákok a békéért, a biztonságért és a leszerelésért” elnevezésű négynapos, nemzetközi konferencia. Hét hazai egyetemünk fiataljait, valamint a dániai Koppenhága, a finnországi Turku, a lengyelországi Lodz, valamint az NDK-beli Greifswald egyetemeinek hallgatóit a szekcióülések vezetői tájékoztatták a csoportos viták tapasztalatairól. Jóváhagyták a nemzeti, valamint a nemzetközi ifjúsági és diákszervezetekhez szóló politikai állásfoglalás, illetve felhívás szövegét. Ebben kifejezik aggodalmukat a békét napjainkban veszélyeztető jelenségek miatt. Leszögezik, hogy támogatják a szocialista országok és minden más reális, józan erő békekezjdeményezésedt, amelyek a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre irányulnak. Felhívásukban a továbbiakban javasolták hogy az egyeteméken a nemzetközi diáknap alkalmából szervezzenek békedemonstrációkat. 1983-ban elsősorban az újabb rakétatelepítések ellen emeljék fel szavukat. Az ENSZ leszerelési hete alkalmából szervezzenek békeakciókat a felsőoktatási intézményekben. Javasolták, hogy a tudományos diákkörök keretében folytassanak békekutatásokat. Nemzetközi ösz- szefogással készítsenek olyan propagandaanyagokat, amelyeket az ifjúsági szervezetek a békére neveléshez használhatnák fel. Kezdeményezik a két és többoldalú diákcserék, nyári táborok szervezését, ahol a különböző nemzetiségű és világnézetű fiatalok kicserélhetik gondolataikat munkájukról'. (MTI)
