Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 259. szám ÁRA: 1982. november 4., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tömegben — egyedül Nagyvárosok lakótelepei, községek, külvárosok, lakó­negyedek. Ma már szinte egyre megy. Az ember ha­zaér, megfordítja a zárban a kulcsot, felölti az otthoni ruhát. Aztán benyomja a televízió kapcsológombját, s eltelik az este is. Hogy így, hogy úgy. Van, amikor a műsorszerkesztőket dicsé­rik, s van amikor szidják őket. Hajdanán — így mesélte a nagyapám — tízen, tizen­öten mindig összejöttek a kisközségben. Így könnyeb­ben teltek a hosszúra nyúlt téli esték. Nem volt még akkor a faluban sem köz- művelődési előadó, s a mo­zi is egy héten egyszer ha vetített. Mégis találkoztak majdnem minden este. Ha jobb idő volt, akkor az eresz alatt húzódtak meg ki-ki a saját maga által ho­zott hokedlin ücsörögve, aztán, amikor az időjárás zordabbra fordult behúzód­tak a tűzhely melege mel­lé. Unatkoztak? Arról szó sem volt. Vagy pisszenni nem lehetett környékükön, mert kártyáztak, vagy pe­dig olyan hangos élmény- beszámolókat tartottak, hogy az asszonyok egy má­sik házhoz kényszerültek, ha egymás szavát is halla­ni akarták. Szidták és' di­csérték a földet, a felvá­sárlót. Megbeszélték a te­endőket, összefogtak, ha valamelyikük nagyobb munkára készült. Osztoztak egymás gondjain, örömein. Hangos volt a kocsma a születés- és névnapokon. Áldomásra koccintottak na­gyobb társaságban ha vet­tek, vagy eladtak. össze­vesztek, ha úgy adódott, s kibékültek, mert ugye ez az élet rendje. Kora ősztől ké­ső tavaszig tartott a disz­nótoros a faluban, mert szinte mindenki megvendé­gelte egymást. Nem beszél­gettek erről, de valójában erős közösségben éltek. Ma már sötétedés után kihalt az utca. A kis köz­ségben a nagyvárosok lakó­telepein, a külvárosokban és lakónegyedekben egy­aránt. Legfeljebb egy-egy vérszegény kezdeményezés kivétel csupán a közössé­gek hiányára. Arra, hogy nemcsak a televízió jelenti a kikapcsolódást. A szeren­csésebbek a városok lakói, akik könnyebben eljuthat­nak színházba, s egyéb kulturális rendezvényekre is — ha igényük van rá. A végeredmény azonban sokszor itt is ugyanaz: kat­tan a zár, majd nem sok­kal utána a televízió kap­csológombja. Nincs társa­ság. A liftben kényelmet­lenül feszeng az összeverő­dött néhány utas. Mérege­tik egymást, s csak a végén derül ki, hogy ajtószomszé­dok. Kevés a közös öröm, s a közös gond. Kihalóban a nagy baráti társaságok. Pedig még mindig igaz lehet: a közös öröm na­gyobb lesz, a gondunk pe­dig kisébb, ha megosztjuk másokkal. Kis Szabó Ervin Évek óta exportál a VILATI A szovjet-magyar gazdasági együttműködés lehetőségei Integrált áramkörök szerelése a VILATI egri gyárában Hazánk és a Szovjetunió gázdasági együttműködését kereken 40 kétoldalú megál­lapodás szabályozza, s en­nek a mai nehéz viszonyok között különösen nagy a je­lentősége. A közös progra­mok egész sor termék szá­mára évekre előre stabil be­szerzési forrást és piacot biztosítanak, a munkameg­osztás mindkét fél költségeit csökkenti, s jó feltételeket teremt a korszerű technika bevezetéséhez. A két ország idei áruforgalma már eléri a 8 milliárd rubelt, s ennek a nagy mennyiségű termék­nek egyharmada kooperáció­ban vagy gyártásszákosítási megállapodás alapján ké­szül. A nyugati embargópoliti­ka különösen sürgetővé tet­te az elektronikai együtt­működési folyamat felgyor­sítását és állandó bővítését. Ezek a kapcsolatok több te­rületen már évekkel ezelőtt kialakultak, s most újabb programokat dolgoznak ki. A legsikeresebbek közé tar­tozik az Egyesült Izzó és a moszkvai Melz egyesülés közvetlen gyártási és fej­lesztési együttműködése, amely hazánk számára is biztosít szovjet gyártmányú televízió-képcsöveket. Az Egyesült Izzó különféle be­rendezéseket, manipulátoro­kat fejlesztett ki és szállít a szovjet képcsőgyártáshoz, s az együttműködésbe a Hír­adástechnika Szövetkezet is bekapcsolódott ellenőrző és mérőműszerek szállításával. A kooperáció nyomán szá­míthatunk a korszerű, ener­giatakarékos szovjet gyárt­mányú színes képcsövekre, amelynek első mintasoroza­tát 1983-ban szállítják. Az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyára évek óta dina­mikusan növeli exportját a szovjet piacokon. Az emlí­tett termékek jó része éppen a gyöngyösi gyárból kerül ki; a különböző manipuláto­rok, a képcsőgyártásnál használt robotok, az Izzó gyárának termékei. Ugyancsak hosszú évek óta az egyik legfontosabb vásár­lója a VILATI termékeinek több szovjet vállalat. Az eg­ri gyár, amely egyebek mel­lett a kámai autógyár gyár­tósorainak vezérlését és több vegyipari üzem vezér­lőberendezéseit szállítja, mind nagyobb megrendelés­re számíthat a szovjet part­ner részéről. Elektronikai, híradástechnikai, számítás- technikai berendezésekre a Szovjetunió a jövőben is mind nagyobb lehetőségeket ígér. Egy magyar műszaki szak­értői csoport a közelmúlt­ban tanulmányozta a Szov­jetunió terméklistáját és 230 féle olyan integrált áramkört jegyzett fel, amelyet vásá­rolhatunk a Szovjetuniótól. Ugyancsak jó néhány ter­mék gyártása a Szovjetunió­ban jelent kínálatot a ma­gyar ipar számára, s helyet­tesítheti a tőkés importot. Répa, tüzelő, építőanyag, napi kétszáz vagonnal Őszi csúcs a hatvani állomáson A hatvani üzémfőnökség vonalain az őszi , hónapok mindig több és több munkát, fokozódó forgalmat hoznak. Kovács Kálmán üzemfőnök szerint az áruszállítás, a ki- és berakodás éppen a mos­tani napokban tetőzik. A hatvani, selypi cukorgyárak­ba például naponta 220—250 vagon répa érkezik a külön­böző gazdaságokból, és igen jelentős a melléktermékek — répaszelet, melasz — kiszál­lítása. ­Utóbb egyre több gondot okoz az energiahordozók — szén, fűtőolaj, benzin — szállítmányainak növekvése. Ugyanekkor problémaként jelentkezik, hogy a megnőtt munkához kevés a vasúti dolgozó. Legalább kétszáz ember hiányzik az üzemfő­nökség vonalain e pillanat­ban is. Akik pedig napról napra fölveszik a munkát, csak igen nagy erőfeszítéssel — rövid pihenők, huszonné-^ gyezések — tehetik zökkenő­mentessé az őszi csúcs lebo­nyolítását. Egyébként ezekből adódik, hogy a MÁV jelenleg csak bizonyos időeltolódással tud eleget tenni a szállítási fel­adatoknak. És kevéske az az öröm, amit némely helyi, vagy Hatvan környéki üzem, vállalat szerez a vasútnak, azáltal, hogy érkező szállít­mányait, árucikkeit hét ele­jén, illetve hét végén is kezeli. E' tekintetben a két cukorgyárat, a Hatvani Kon­zervgyárat, valamint a TÜ- ZÉP-et említette jó példa­ként Kovács Kálmán üzem­főnök. Hogy szűkítve a kört, mit produkál a hatvani állomás ezekben a napokban? Egyet­len jellemző, összehasonlító adat: a tavasa, nyári 35—40 vagonnal szemben naponta 200 vagonnyi árut ad le, amiből 140 répa, a többi pe­dig tüzelő, bútor és javarészt építőanyag. (m. gy.) Értékelemzés, gazdasági ellenőrzés Szerdán délután a Heves megyei Finommechanikai Vállalat egri központjában előadást rendezett a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete. A sok érdeklődőt vonzó ta­lálkozón dr. Nyikos László, a Pénzügyminisztérium el­lenőrzési főigazgatóságának főigazgató-helyettese tartott előadást „Az értékelemzés helyzete és a pénzügyi gaz­dasági ellenőrzés" címmel. A tájékoztatóban szó esett a vállalatok gazdálkodását meghatározó új szabályozók­ról és a műszaki megújulást segítő ösztönzőkről is. Tudományos ülésszak A 80 éves Illyés Gyula tiszteletére rendezett tudo­mányos ülésszak szerdán be­fejeződött az Eötvös Löránd Tudományegyetem bölcsé­szettudományi karának ta­nácstermében. A kétnapos eseményen Király István és Tolnai Gábor akadémikusok közreműködésével 16 neves kutató méltatta Illyés Gyula munkásságát. Losonczi Pál hazaérkezett Kuvaitból Szerda délután hazaérke­zett Budapestre Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki — Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejk, Kuvait állam emírje meghívására — hiva­talos, baráti látogatást tett Kuvaitban. Vele együtt visz- szaérkeztek kíséretének tag­jai: Hetényi István pénzügy- miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára és Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Losonczi Pál kuvaiti láto­gatásáról közös közleményt adtak ki. Grisa Filipov befejezte magyarországi látogatását Grisa Filipov, a bolgár Minisztertanács elnöke és kí­sérete magyarországi prog­ramjának utolsó napján lá­togatást tett a dunavarsányi Petőfi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben. A ven­dégeket elkísérte Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Roska István külügymi­niszter-helyettes és Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagy­követe. Grisa Filipov tájékoztatót hallgatott meg, majd kísére­tével együtt megtekintette a gazdaság létesítményeit. A vendégek a déli órákban visszautaztak a fővárosba, ahol látogatást tettek az Intranszmas magyar—bolgár vegyes vállalatnál. Zárómegbeszéléssel fejező­dött be szerdán a Parlament­ben a bolgár miniszterelnök magyarországi programja. A tárgyalásokról szóló jegyző­könyvet Lázár György és Grisa Filipov látta el kézje­gyével. Ugyancsak szerdán írta alá Veress Péter magyar és Hriszto Hrisztov bolgár kül­kereskedelmi miniszter a két ország 1983-ra szóló árucse­reforgalmát szabályozó jegy­zőkönyvet. Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve Grisa Filipov és kísérete elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a* Feri­hegyi repülőtéren megjelent Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Ve­ress Péter, Roska István, va­lamint Sebestyén Jenő, ha­zánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A látogatásról közleményt adtak ki. (MTI) Nagyobb mennyiség, kisebb cukorfok Szüreti gyorsmérleg termelőszövetkezeteinkből Néhány helyütt már befe­jezték, másutt viszont mind­össze másfél hét van hátra a szüretből. Munkatársunk szűkebb hazánk három sző­lőtermesztő gazdaságánál ér­deklődött arról, hogy mit mutat a gyorsmérleg, meg­valósultak-e az elképzelé­sek, a tervek. Csak exportra szállítanak A visontai Reménység Tsz-ből Szimicsek Tibor fő- agronómus adott tájékozta­tót. — Termelési értékünk mintegy 50 százalékát hozza a szőlőtermesztés. így aztán érthető, hogy a júliusi, augusztusi aszály után egy kissé elkeseredtünk, s attól tartottunk, hogy nagyobb baj lesz a minőséggel. Utólag ki­derült: a gondok nem olyan súlyosak, mint eleinte vél­tük, hiszen a később lesze­dett vörösbor fajták — pél­dául a kék frankos — már 18 fokos szintet produkál­tak. Ráadásul rekordtermést értünk el: nálunk még so­hasem volt 170 mázsás hek­táronkénti átlag. Ezért fo­galmazhatok úgy, hogy ami elveszett a réven, az megté­rült a vámon. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyez­zem meg, hogy kizárólag ex­portra szállítunk a HUNGA- ROVIN révén. Termékeink eljutnak a Szovjetunióba, s kedvelik őket a nyugat­európai országokban is. A nagy munka november 2-án zárult, méghozzá — s ez már hagyomány nálunk — ünne­pélyes keretek között. Meg­vendégeltük azokat a tago­kat, akik részt vettek a szü­reten. Borként értékesítenek Lényegében kedvező ada­lékokkal szolgál Németh András, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz elnöke is: — Nálunk még kinn a tő­kéken a termés 15-20 százalé­ka. Ettől függetlenül bízvást állíthatom, hogy nincs külö­nösebb okunk a panaszko­dásra, hiszen a mennyiségi mutatók igen jók, és a ké­sőbben érő fajtáknál a cu­korfok miatt sem elégedet­lenkedhetünk. Az aszály ne­gatív hatása csak a koráb­ban szedett mennyiségnél ér­ződik. Mi csak borként érté­kesítünk, mert ez az előnyö­sebb, a több hasznot hozó megoldás. A 46 ezer hekto­literből 26 az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nátnak jut, 10—12 az NSZK- ba kerül, a többit társgazda­ságainknak adjuk el. Ezen felül mintegy 6—8 ezer hek­tolitert árulunk majd öt fő­városi borkóstolónkban. A nagy munkában segítet­tek az általános iskolás diá­kok is. — Csak dicsérhetem a szűcsi, a patai, a tarjáni ta­nulók szorgalmát, épp ezért mindent megtettünk azért, hogy zökkenők nélkül dol­gozhassanak, és tisztességgel keressenek. Költséges betakarítás A markazi Mátravölgye Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben 200 hektáron foglalkoztak ezzel a gyü­mölccsel. Halasi János el­nök nemcsak az eredmé­nyekre utal, hanem jelzi a gondokat is. — Péntekre elnéptelenedik nálunk is a határ. Az ala­csony cukorfok miatt az aszályos időjárást kárhoztat­juk, a 130 mázsás hektáron­kénti hozam, viszont nálunk- is kiugró siker, azaz úgyis fogalmazhatnék, hogy a mennyiségi többlet némileg ellensúlyozza a minőségi hi­ányosságot. Ugyanakkor az is tény, hogy a betakarítási költségek gyarapodtak. Még­is kedvező az összegzés, hi­szen a tervezettnél jóval töb­bet értünk el. A termés mintegy 35 százalékát — a bikavér alapanyagát adó zweigeltet, illetve az illa­tos fajtákat — a borkombi­nát vette meg „nyers” for­mában. Ugyancsak ez a cég vásárolja meg a feldolgozott árut, a lédigbort. Nem 140, hanem 239 vagonnyit. Pécsi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom