Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 259. szám ÁRA: 1982. november 4., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tömegben — egyedül Nagyvárosok lakótelepei, községek, külvárosok, lakónegyedek. Ma már szinte egyre megy. Az ember hazaér, megfordítja a zárban a kulcsot, felölti az otthoni ruhát. Aztán benyomja a televízió kapcsológombját, s eltelik az este is. Hogy így, hogy úgy. Van, amikor a műsorszerkesztőket dicsérik, s van amikor szidják őket. Hajdanán — így mesélte a nagyapám — tízen, tizenöten mindig összejöttek a kisközségben. Így könnyebben teltek a hosszúra nyúlt téli esték. Nem volt még akkor a faluban sem köz- művelődési előadó, s a mozi is egy héten egyszer ha vetített. Mégis találkoztak majdnem minden este. Ha jobb idő volt, akkor az eresz alatt húzódtak meg ki-ki a saját maga által hozott hokedlin ücsörögve, aztán, amikor az időjárás zordabbra fordult behúzódtak a tűzhely melege mellé. Unatkoztak? Arról szó sem volt. Vagy pisszenni nem lehetett környékükön, mert kártyáztak, vagy pedig olyan hangos élmény- beszámolókat tartottak, hogy az asszonyok egy másik házhoz kényszerültek, ha egymás szavát is hallani akarták. Szidták és' dicsérték a földet, a felvásárlót. Megbeszélték a teendőket, összefogtak, ha valamelyikük nagyobb munkára készült. Osztoztak egymás gondjain, örömein. Hangos volt a kocsma a születés- és névnapokon. Áldomásra koccintottak nagyobb társaságban ha vettek, vagy eladtak. összevesztek, ha úgy adódott, s kibékültek, mert ugye ez az élet rendje. Kora ősztől késő tavaszig tartott a disznótoros a faluban, mert szinte mindenki megvendégelte egymást. Nem beszélgettek erről, de valójában erős közösségben éltek. Ma már sötétedés után kihalt az utca. A kis községben a nagyvárosok lakótelepein, a külvárosokban és lakónegyedekben egyaránt. Legfeljebb egy-egy vérszegény kezdeményezés kivétel csupán a közösségek hiányára. Arra, hogy nemcsak a televízió jelenti a kikapcsolódást. A szerencsésebbek a városok lakói, akik könnyebben eljuthatnak színházba, s egyéb kulturális rendezvényekre is — ha igényük van rá. A végeredmény azonban sokszor itt is ugyanaz: kattan a zár, majd nem sokkal utána a televízió kapcsológombja. Nincs társaság. A liftben kényelmetlenül feszeng az összeverődött néhány utas. Méregetik egymást, s csak a végén derül ki, hogy ajtószomszédok. Kevés a közös öröm, s a közös gond. Kihalóban a nagy baráti társaságok. Pedig még mindig igaz lehet: a közös öröm nagyobb lesz, a gondunk pedig kisébb, ha megosztjuk másokkal. Kis Szabó Ervin Évek óta exportál a VILATI A szovjet-magyar gazdasági együttműködés lehetőségei Integrált áramkörök szerelése a VILATI egri gyárában Hazánk és a Szovjetunió gázdasági együttműködését kereken 40 kétoldalú megállapodás szabályozza, s ennek a mai nehéz viszonyok között különösen nagy a jelentősége. A közös programok egész sor termék számára évekre előre stabil beszerzési forrást és piacot biztosítanak, a munkamegosztás mindkét fél költségeit csökkenti, s jó feltételeket teremt a korszerű technika bevezetéséhez. A két ország idei áruforgalma már eléri a 8 milliárd rubelt, s ennek a nagy mennyiségű terméknek egyharmada kooperációban vagy gyártásszákosítási megállapodás alapján készül. A nyugati embargópolitika különösen sürgetővé tette az elektronikai együttműködési folyamat felgyorsítását és állandó bővítését. Ezek a kapcsolatok több területen már évekkel ezelőtt kialakultak, s most újabb programokat dolgoznak ki. A legsikeresebbek közé tartozik az Egyesült Izzó és a moszkvai Melz egyesülés közvetlen gyártási és fejlesztési együttműködése, amely hazánk számára is biztosít szovjet gyártmányú televízió-képcsöveket. Az Egyesült Izzó különféle berendezéseket, manipulátorokat fejlesztett ki és szállít a szovjet képcsőgyártáshoz, s az együttműködésbe a Híradástechnika Szövetkezet is bekapcsolódott ellenőrző és mérőműszerek szállításával. A kooperáció nyomán számíthatunk a korszerű, energiatakarékos szovjet gyártmányú színes képcsövekre, amelynek első mintasorozatát 1983-ban szállítják. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára évek óta dinamikusan növeli exportját a szovjet piacokon. Az említett termékek jó része éppen a gyöngyösi gyárból kerül ki; a különböző manipulátorok, a képcsőgyártásnál használt robotok, az Izzó gyárának termékei. Ugyancsak hosszú évek óta az egyik legfontosabb vásárlója a VILATI termékeinek több szovjet vállalat. Az egri gyár, amely egyebek mellett a kámai autógyár gyártósorainak vezérlését és több vegyipari üzem vezérlőberendezéseit szállítja, mind nagyobb megrendelésre számíthat a szovjet partner részéről. Elektronikai, híradástechnikai, számítás- technikai berendezésekre a Szovjetunió a jövőben is mind nagyobb lehetőségeket ígér. Egy magyar műszaki szakértői csoport a közelmúltban tanulmányozta a Szovjetunió terméklistáját és 230 féle olyan integrált áramkört jegyzett fel, amelyet vásárolhatunk a Szovjetuniótól. Ugyancsak jó néhány termék gyártása a Szovjetunióban jelent kínálatot a magyar ipar számára, s helyettesítheti a tőkés importot. Répa, tüzelő, építőanyag, napi kétszáz vagonnal Őszi csúcs a hatvani állomáson A hatvani üzémfőnökség vonalain az őszi , hónapok mindig több és több munkát, fokozódó forgalmat hoznak. Kovács Kálmán üzemfőnök szerint az áruszállítás, a ki- és berakodás éppen a mostani napokban tetőzik. A hatvani, selypi cukorgyárakba például naponta 220—250 vagon répa érkezik a különböző gazdaságokból, és igen jelentős a melléktermékek — répaszelet, melasz — kiszállítása. Utóbb egyre több gondot okoz az energiahordozók — szén, fűtőolaj, benzin — szállítmányainak növekvése. Ugyanekkor problémaként jelentkezik, hogy a megnőtt munkához kevés a vasúti dolgozó. Legalább kétszáz ember hiányzik az üzemfőnökség vonalain e pillanatban is. Akik pedig napról napra fölveszik a munkát, csak igen nagy erőfeszítéssel — rövid pihenők, huszonné-^ gyezések — tehetik zökkenőmentessé az őszi csúcs lebonyolítását. Egyébként ezekből adódik, hogy a MÁV jelenleg csak bizonyos időeltolódással tud eleget tenni a szállítási feladatoknak. És kevéske az az öröm, amit némely helyi, vagy Hatvan környéki üzem, vállalat szerez a vasútnak, azáltal, hogy érkező szállítmányait, árucikkeit hét elején, illetve hét végén is kezeli. E' tekintetben a két cukorgyárat, a Hatvani Konzervgyárat, valamint a TÜ- ZÉP-et említette jó példaként Kovács Kálmán üzemfőnök. Hogy szűkítve a kört, mit produkál a hatvani állomás ezekben a napokban? Egyetlen jellemző, összehasonlító adat: a tavasa, nyári 35—40 vagonnal szemben naponta 200 vagonnyi árut ad le, amiből 140 répa, a többi pedig tüzelő, bútor és javarészt építőanyag. (m. gy.) Értékelemzés, gazdasági ellenőrzés Szerdán délután a Heves megyei Finommechanikai Vállalat egri központjában előadást rendezett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete. A sok érdeklődőt vonzó találkozón dr. Nyikos László, a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának főigazgató-helyettese tartott előadást „Az értékelemzés helyzete és a pénzügyi gazdasági ellenőrzés" címmel. A tájékoztatóban szó esett a vállalatok gazdálkodását meghatározó új szabályozókról és a műszaki megújulást segítő ösztönzőkről is. Tudományos ülésszak A 80 éves Illyés Gyula tiszteletére rendezett tudományos ülésszak szerdán befejeződött az Eötvös Löránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának tanácstermében. A kétnapos eseményen Király István és Tolnai Gábor akadémikusok közreműködésével 16 neves kutató méltatta Illyés Gyula munkásságát. Losonczi Pál hazaérkezett Kuvaitból Szerda délután hazaérkezett Budapestre Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki — Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejk, Kuvait állam emírje meghívására — hivatalos, baráti látogatást tett Kuvaitban. Vele együtt visz- szaérkeztek kíséretének tagjai: Hetényi István pénzügy- miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Púja Frigyes külügyminiszter. Losonczi Pál kuvaiti látogatásáról közös közleményt adtak ki. Grisa Filipov befejezte magyarországi látogatását Grisa Filipov, a bolgár Minisztertanács elnöke és kísérete magyarországi programjának utolsó napján látogatást tett a dunavarsányi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A vendégeket elkísérte Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. Grisa Filipov tájékoztatót hallgatott meg, majd kíséretével együtt megtekintette a gazdaság létesítményeit. A vendégek a déli órákban visszautaztak a fővárosba, ahol látogatást tettek az Intranszmas magyar—bolgár vegyes vállalatnál. Zárómegbeszéléssel fejeződött be szerdán a Parlamentben a bolgár miniszterelnök magyarországi programja. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet Lázár György és Grisa Filipov látta el kézjegyével. Ugyancsak szerdán írta alá Veress Péter magyar és Hriszto Hrisztov bolgár külkereskedelmi miniszter a két ország 1983-ra szóló árucsereforgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. Hivatalos, baráti látogatását befejezve Grisa Filipov és kísérete elutazott hazánkból. Búcsúztatására a* Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter, Roska István, valamint Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A látogatásról közleményt adtak ki. (MTI) Nagyobb mennyiség, kisebb cukorfok Szüreti gyorsmérleg termelőszövetkezeteinkből Néhány helyütt már befejezték, másutt viszont mindössze másfél hét van hátra a szüretből. Munkatársunk szűkebb hazánk három szőlőtermesztő gazdaságánál érdeklődött arról, hogy mit mutat a gyorsmérleg, megvalósultak-e az elképzelések, a tervek. Csak exportra szállítanak A visontai Reménység Tsz-ből Szimicsek Tibor fő- agronómus adott tájékoztatót. — Termelési értékünk mintegy 50 százalékát hozza a szőlőtermesztés. így aztán érthető, hogy a júliusi, augusztusi aszály után egy kissé elkeseredtünk, s attól tartottunk, hogy nagyobb baj lesz a minőséggel. Utólag kiderült: a gondok nem olyan súlyosak, mint eleinte véltük, hiszen a később leszedett vörösbor fajták — például a kék frankos — már 18 fokos szintet produkáltak. Ráadásul rekordtermést értünk el: nálunk még sohasem volt 170 mázsás hektáronkénti átlag. Ezért fogalmazhatok úgy, hogy ami elveszett a réven, az megtérült a vámon. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy kizárólag exportra szállítunk a HUNGA- ROVIN révén. Termékeink eljutnak a Szovjetunióba, s kedvelik őket a nyugateurópai országokban is. A nagy munka november 2-án zárult, méghozzá — s ez már hagyomány nálunk — ünnepélyes keretek között. Megvendégeltük azokat a tagokat, akik részt vettek a szüreten. Borként értékesítenek Lényegében kedvező adalékokkal szolgál Németh András, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz elnöke is: — Nálunk még kinn a tőkéken a termés 15-20 százaléka. Ettől függetlenül bízvást állíthatom, hogy nincs különösebb okunk a panaszkodásra, hiszen a mennyiségi mutatók igen jók, és a későbben érő fajtáknál a cukorfok miatt sem elégedetlenkedhetünk. Az aszály negatív hatása csak a korábban szedett mennyiségnél érződik. Mi csak borként értékesítünk, mert ez az előnyösebb, a több hasznot hozó megoldás. A 46 ezer hektoliterből 26 az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnak jut, 10—12 az NSZK- ba kerül, a többit társgazdaságainknak adjuk el. Ezen felül mintegy 6—8 ezer hektolitert árulunk majd öt fővárosi borkóstolónkban. A nagy munkában segítettek az általános iskolás diákok is. — Csak dicsérhetem a szűcsi, a patai, a tarjáni tanulók szorgalmát, épp ezért mindent megtettünk azért, hogy zökkenők nélkül dolgozhassanak, és tisztességgel keressenek. Költséges betakarítás A markazi Mátravölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 200 hektáron foglalkoztak ezzel a gyümölccsel. Halasi János elnök nemcsak az eredményekre utal, hanem jelzi a gondokat is. — Péntekre elnéptelenedik nálunk is a határ. Az alacsony cukorfok miatt az aszályos időjárást kárhoztatjuk, a 130 mázsás hektáronkénti hozam, viszont nálunk- is kiugró siker, azaz úgyis fogalmazhatnék, hogy a mennyiségi többlet némileg ellensúlyozza a minőségi hiányosságot. Ugyanakkor az is tény, hogy a betakarítási költségek gyarapodtak. Mégis kedvező az összegzés, hiszen a tervezettnél jóval többet értünk el. A termés mintegy 35 százalékát — a bikavér alapanyagát adó zweigeltet, illetve az illatos fajtákat — a borkombinát vette meg „nyers” formában. Ugyancsak ez a cég vásárolja meg a feldolgozott árut, a lédigbort. Nem 140, hanem 239 vagonnyit. Pécsi István