Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 7., csütörtök S Megyénkbe látogatott Babrak Karmai A PARLAMENTBEN RÓLUNK IS SZÓ LESZ A rend önkéntes őrei A legjobbak között a tiszanánaiak — Betörőt fogtak Kömlőn — 37 ezer óra szolgálatban Ízlik a Magyar—Bolgár Barátság Tsz szőlője a vendégeknek A rendőrök kék karszala­gos segítői gyakorta feltűn­nek a hevesi járás útjain, a községek rendezvényein; s a különböző ellenőrző akciókban — hozzátartozói ők a megye déli részén fek- | vő járás mindennapi életé­nek. Olyannyira, hogy ma már jogi és igazságügyi „ta­nácsadóként” is megállítják őket az utcán a helybeliek, akik ha bajba kerülnek, bi­zony rájuk zörgetik éjjel az ablakot, hogy segítsenek fenntartani a rendet... ... És ők mennek, felál­dozva a szabad idejüket, amelyből mindenkinek több van, csak az övékét kurtít­ja meg a rendszeres szol­gálat. önként vállalták ezt a munkát — mondhatni: második hivatásukként —, amelyet nem lehet csupán a rideg statisztika számaival érzékeltetni. A számok ugyan önmagukért beszél­nek, ebben az esetben vi­szont nem az a lényeges, hogy a hevesi járásban mű­ködő 22 önkéntes rendőri­segítői csoport csaknem két­százhetven tagja az elmúlt évben — s az idén sem lesz kevesebb —, 37 ezer órát töltött szolgálatban: havi 150 órát jelent ez fejenként... ! A tízezer lakosra jutó bűncselekmények száma az országban 120, a megyében 69,9, a hevesi járásban mindössze ötven. Ez azt tük­rözi, hogy szűkebb hazánk déli részén jó, szilárd a köz­rend, a közbiztonság. De nem jelenti azt, hogy nem akad dolguk a rendőri szer­veknek, s az őket segítő önkénteseknek’. Sajnos — mint azt Bohák Pál száza­dos, a járási kapitányság vezetője elmondta —, az or­szágosan és a megyében domináló bűncselekmények itt is jellemzőek. Az orszá­gos átlag alatt van ugyan, de meghatározó a vagyon el­leni bűncselekmények ará­nya: az ismertté vált elkö­vetések fele ebből tevődik ki. Kisebb arányú — ötven százalék alatt van — a tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűncselekmények száma, ebben főként az ját­szik szerepet, hogy o meg­előző, ellenőrző munkában oroszlánrészt vállalnak a helyi üzemekben, szövetke­zetekben, s az élet különbö­ző területein dolgozó önkén­tes rendőrök. A közös gaz­daságokban kialakult példá­ul a mezőőri hálózat, amely­nek a munkáját rendszeres ellenőrzésekkel támogatják a kék karszalagosok. Jellem­ző, hogy az utóbbi években mindössze egy — a 210 ezer forintos tanácsi sikkasztás­ról van szó — nagyobb bűn- cselekményt követtek el a társadalmi tulajdon ellen a járásban. Rendszeresen részt vesz­nek az önkéntes rendőrök a közlekedési ellenőrzések­ben: a durva szabálysérté­seket elkövető, az agresszív vezetői magatartást tanúsító, illetve az ittasan közlekedő járművezetők kiszűrésében. Sajnos, ezen a területen is jellemző az ittas vezetés, a közlekedési bűncselekményt elkövetők 60 százalékánál kimutatható volt az alkohol hatása. A járásban egyre szigorúbban kezelik a köz­lekedési bűncselekményeket, ennek következtében mind gyakrabban került és kerül sor a vezetői engedélyek bevonására. Az ittasság egyébként más bűncselek­mények elkövetésénél is sze­repet játszik: a garázdaság­nál, az erőszakos cselekmé­nyeknél, a testi sértéseknél. Ilyen esetekben is számta­lanszor kell intézkedniük a rendőrök munkáját segítő önkénteseknek, akik a szol­gálati tapasztalataik alap­ján egyre többször oldják meg feladataikat önállóan, a helyzet pontos felmérése és a törvényesség alapján. Ez váltotta ki egyebek kö­zött a járás lakosságából azt a tiszteletet, amely napja­inkban övezi az önkéntes rendőröket Hevesen, illetve a járás községeiben. A járásban — amint ar­ról a kapitányság vezetője említést tett az önkéntes segítők munkája kapcsán — speciális helyzet alakult ki a cigánylakosság helyze­tét illetően. Az arányuk az összlakosságot tekintve 10— 12 százalék, van olyan te­lepülés, ahol ez a mutató eléri a 24 százalékot, de a középarány 10 százalék kö­rül mozog. Ebből fakad, hogy jelentős a cigányok részvétele a bűnözésben. A megelőzést, a nevelő mun­kát öt községben cigány ön­kéntes rendőrök is segítik: tevékenységük rendkívül jó, többnyire eredményes fel- világosító munkát végeznek, hallgatnak rájuk a kolóniák lakói. A járás önkéntesei főként a közlekedési, a közbizton­sági valamint az ifjúság- védelmi területen tevékeny­kednek. A csoportok össze­tétele heterogén: értelmisé­gitől kezdve a segédmunká­sig mindenféle foglalkozású, korú ember végzi bennük a munkáját. Napjainkban jel­lemző a csoportok „fiatalo- dása”, egyre többen kap­csolódnak be a harmincon aluliak korosztályából az önkéntes segítők tevékeny­ségébe. Ez a feladatkör rendkívül szerteágazó, a legfontosabbnak a nevelést, a bűncselekmények megelő­zését tartják az önállóan, illetve a körzeti megbízot­takkal együtt dolgozó cso­portok tagjai. A tervszerűen szolgálatot teljesítő önkénte­sek részt vesznek például a mezőgazdasági területek, il­letve a népgazdasági érté­kek,- objektumok ellenőrzé­sében, biztosítják a szórako­zóhelyeken, az ünnepi ren­dezvényeken, a hétvégeken és a fizetésnapokon a ren­det és a fegyelmet. Felbe­csülhetetlen az a segítség — hangsúlyozta a járás rendőr- kapitánya —, amelyet a sza­bad idejük feláldozásával nyújtanak nap mint nap. Bármikor mozgósíthatók, mindig kéznél vannak, ha szükség van rájuk: Tisza- nánán például egy rablás és súlyos testi sértés elkö­vetőit segítettek elfogni, Kömlőn egy betöréses lopás ismeretlen tetteseit nyomoz­ták ki a helyi önkéntes rendőri csoport tagjai, akik­nek minden szinten elisme­rik a munkájukat. Az elmúlt esztendőben 35 önkéntes kapott kitüntetést, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta meg a he­vesi Bencsik József, a szin­tén Hevesen szolgálatot tel­jesítő Kukoly Miklós, illet­ve a tarnazsadányi Szaba­dos József. Évente 4—5 ön­kéntest tüntetnek ki Kiváló társadalmi munkáért jel­vénnyel: legutóbb a hevesi Szekeres Miklós, a boconádi Simon Béla és a hevesveze- kényi Tóth József vehette át e kitüntetést helytállá­sáért, kiemelkedő munkájáért. A csoportok között versen­gés folyik az évenkénti ér­tékelésen odaítélhető ván­dorserlegért, amelyet a já­rási hivatal alapított. Az elmúlt évi munkájukért ezt a serleget és a vele járó 3500 forintos jutalmat a tiszanánaiak nyerték el, mögöttük végeztek a pélyi- ek, valamint a tarnaörsiek. Egy-egy ilyen esemény rö­vid ünnepsége után folyta­tódik a szolgálat: a kék karszalagosok 37 ezer órás önkéntes, társadalmi mun­kája. Nyugalmunkért, biz­tonságunkért, valamennyi­ünkért ... Szilvás István (Folytatás az 1. oldalról) Babrak Karmai elismerő szavakat írt a „Búzavirág Szocialista Brigád” naplójá­ba. Innen a delegáció útja az egri várba vezetett, ahol dr. Csiffáry Gergely, a múzeum igazgató-helyettese mutatta be a vár állandó kiállításait. Ezt követően dr. Varjú Vilmosnak, az egri városi tanács elnökének kalauzolá­sával a történelmi neveze­tességű belvárosban tettek gyalogsétát afgán vendé­geink.. A délelőtti program a Székesegyház megtekinté­sével fejeződött be, ahol dr. Mészáros Lajos helynök üd­vözölte a vendégeket. Délután Vaskó Mihály és Maróti Sándor kíséretében a detki Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet éle­tével ismerkedtek meg afgán barátaink. Elsőként Szabó Imre, a termelőszövetkezet elnöke szólt részletesen a szövetkezet munkájáról, majd az ünneplőbe öltözött faluban Nagy Vilmos szövet­kezeti tag hívta be és vendé­gelje meg lakásában Babrak Karmait és kíséretét, vala­A napokban jelent meg a Statisztikai Kiadó összegző évkönyve, amely a számok tükrében mutatja be teljes részletességgel megyénk éle­tét, gazdaságának, társadal­mának fejlődését, népessége számának, az ittlakók élet­módjának alakulását. Az év­könyv hű képet ad sorsunk változásairól, s nem is kell különösebb szakértelem, hogy tennivalóinkra követ­keztethessünk a tények lát­szólag száraz felsorolásából. A kiadvány adatai 1981. de­cember 31-i állapotot rögzí­tenek. Számos összehasonlító táblázatot is közöl, amely­ből fejlődésünk üteme, irá­nya kiolvasható. Az elmúlt tíz év alatt megyénk népessége 342 ezer­ről 349 ezerre gyarapodott. Mérsékelt ez a növekedés, a természetes szaporodás mel­lett gazdaságunk helyzetére is utal. Érdekesség csupán, de azért figyelemre méltó: az elmúlt évtizedben nőtt a válások száma, arányait te­kintve kevesebb viszont a házasságkötés. Amíg a het­venes évek közepén ezer la­kosra kilencnél is több há- zasségkötés jutott, tavaly ez a szám 6,6 volt. Nézzük a beruházások, a termelés adatait. Folyóáron számítva 1971-ben 5,3 mil­liárd forint volt a beruhá­zások összértéke a megyé­ben, tavaly már csak 3,9 milliárd. Minden iparágban csökkent a felhalmozás mér­téke, kivéve a mezőgazdasá­got és az erdőgazdálkodást, igaz, ott is csak a megelőző évhez képest mutatnak fel­lendülést a tavalyi számok, egyébként érvényesül a csök­kenő tendencia. A termelés tavalyi növe­kedése igazolja, hogy a gaz­daság szerkezetváltozása már eredményeket hozott. A korábbi évek 2—4 százalékos mint Losonczi Pált. A csalá­di vendéglátáson a legtöbb szó, a háztáji termelésről, valamint arról a segítségről esett, ahogyan a jónevű szö­vetkezet segíti és támogatja a kistermelőket, a háztáji gazdálkodókat. Nagy Vilmos­nak bőven volt mit elmon­dania, hiszen évente a szö­mövekedése mellett tavaly 7,7 százalék többletet mutatnak a számok. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelésnöveke­dés az utóbbi esztendők át­lagát tekintve 1981-ben vélt a legnagyobb ütemű. Szin­tén csak érdekességként mindezek mellett: míg 1971- ben 270 ezer MW-óra villa­mosenergiát fogyasztottunk, az elmúlt évben már 477 ezerre rúgott a fogyasztá­sunk. Az építőiparban az elmúlt három esztendő­ben fokozatosan és megle­hetősen gyors ütemben csök­kent a termelés értéke. An­nak ellenére, hogy az el­múlt évtizedben csaknem ezerrel gyarapodott ebben az iparágban a foglalkozta­tottak száma. A beruházások visszafogottsága nyilvánva­lóan némi magyarázattal szolgál, de kiolvasható a szá­mokból sok egyéb tennivaló is... Ami pedig az átlagkerese­teket illeti, az (átlagbérnél nagyobb számok ezek): az iparban 1975 óta háromezer Így fogadták a detkiek az afgán testvérpárt főtitká­rát. .. vetkezet segítségével nem ke­vesebb, mint száz hízottser­tést ad le a vállalatoknak. Innen a szövetkezet egyik szőlőtáblájára vezetett a de­legáció útja, ahol bepillan­tást nyertek a szüretről, va­lamint a szőlő feldolgozásá­ról. A szőlősorok között ér­dekes párbeszédre került sor t! Az orvosi ellátás színvonalá­nak növekedését számok is bizonyítják forintról 4500 forintra nőt­tek a keresetek, az építő­iparban pedig 3180-ról 4400­ra. Csökkent a termő- terület is megyénkben, még pedig tíz esztendő alatt csaknem Babrak Karmai és Pece Jó- zsefné között. A pirospety- tyes fejkendős asszony egye­bek között a következőt kér­dezte meg Babrak Karmai­tól: — Önöknél a nők, vagy a férfiak dolgoznak-e többet? A vendégek hirtelen moso­lya nem sokáig tartott, mert az afgin delegáció vezetője azonnal válaszolt: — Időnként még — mon­dotta — nálunk is a nőkre esik a nagyobb teher. Majd hoz­zátette: mi nemrég építjük az új társadalmi rendszerün­ket, amelyben ahogyan Önöknél is van, egyenlő jo­gaik vannak, illetve lesznek az afgán nőknek is. A búcsú perceire a határ­járást követően került sor. Babrak Karmai szívből gra­tulált a detki szövetkezet tagjainak, illetve Heves me­gye lakosságának kiemeke- dő munkasikereihez, majd megható szavakkal köszönte meg a szívélyes vendéglá­tást. Vendégeinknek Vaskó Mihály kívánt szerencsés utat, és sok sikert ahhoz a munkához, amellyel új tár­sadalmi rendszerét építi az afgán nép. Az afgán párt- és állami küldöttség a kora esti órák­ban visszautazott Budapest­re. Babrak Karmai este fo­gadta a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség több ve­zetőjét. Az afgán párt- és ál­lami küldöttség vezetője ké­sőbb találkozott a hazánkban tanuló afgán diákok egy cso­portjával. A tudósítást készítette: KOÓSJÓZSEF Fotó: KOHIDI IMRE tízezer hektárral! Ennek egy része ugyan mindenképpen az iparosítás számlájára ír­ható, de a túlzottan nagy­vonalú gazdálkodás is sok termőföldet hagyott veszen­dőbe menni. Az állatállo­mányból 58 ezer helyett, ma már csak 51 ezer szarvas­marhát számlálhattak össze a közös gazdaságokban és a háztájiban. Ezt ellensúlyozza viszont a sertéstenyésztés fellendülése: csaknem húsz­ezerrel gyarapodott a serté­sek száma. Ami a vásárlókedvünket bizonyítja: míg tíz évvel ez­előtt 4 milliárd forintot köl­töttünk el az üzletekben, ta­valy már 11,5 milliárd fo­rintot. Az anyagi lehetőségek mellett természetesen árak változásaira is utalnak ezek a számok. Mindenesetre nemcsak mi költöttünk, ha­nem az idelátogató turisták is; 140 ezerről, tavaly 267 ezerre nőtt a szállodákban és egyéb szálláshelyeken megszállt vendégek száma. Gyarapodtunk lakásban is, 107 ezerről 121 ezerre. Az orvosi ellátás színvonalának javulását szintén igazolják a számok: megyénkben 10 ezer lakosra 17 orvos jutott egy évtizede, a tavalyi év végén 22. A körzeti orvosok száma 131-ről 163-ra nőtt. Személygépkocsit tavaly 2763-at vettek megyénk la­kói ; kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. Ami viszont növekedett, igaz, nem nagy örömünkre: ittas járművezetésért 1981-ben 275 állampolgárunk részesült méltó büntetésben ... Hekeli Sándor Ismerkedés a háztáji gazdálkodás gondjaival, eredményeivel Nagy Vilmos detki otthonában így élünk, így dolgozunk Heves megye a számok tükrében NOvényvédelml laboratórium a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom