Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 233. szám ÁRA: 1982. október 5., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Névtelen milliók vetélkedője Ismét lesz „Ki mit tud”? A Magyar Televízió már bemutatta a régi győztese- . két megidéző műsorát, a napilapok is közölték: ...... a meghirdetett vetél­kedő a 14—26 év közötti fiataloknak kínál lehetősé­get arra, hogy képességük és érdeklődési körük sze­rint bemutassák művészi tehetségüket”. P róbáltam megérteni a régi Ki mit tud-osokat: miért vállalták e nyilvános szereplést? A fiatalok el­mondták : győzni akartak, de nemcsak a külföldi uta­zás, a sztereó 'magnetofon, vagy egy előnyös szerződés kedvéért. E vetélkedőn végre megmérhették tudá­sukat. Mert a művészeti élet elismert szakemberei figyelmeztették őket, mit csinálnak jól és mit rosz- szul. Az élet egy sokkal ko­molyabb területén a szo­cialista brigádok, a gyá­rak és a vállalatok, a nö­vénytermesztők és az ál­latgondozók, a tervezők és a kivitelezők vetélkednek mindennap. Küzdelmüket nem közvetíti a rádió, mozdulataikat nem rögzíti filmszalag. A nagyközön­ség mégis ismeri és szá­mon tartja a „hétköznapi ki mit tudókon” tovább­jutók és elbukók produk­cióit: a határidő efőtt el­készülő beruházást, a tár­sadalmi munkában létesí­tett parkot; akárcsak a rendszeresen félrekapcso­lódó telefonközpontot, a rosszul záródó ajtót, a beázó cipőt, a szétfeslő ka­bátot. Vetélkedő ez is, milliók előtt, a versenyzők meg­húzódnak a háttérben. Egy új létesítmény átadásakor az építőket úgy általában dicsérjük, és nem Németh Péter kábelszerelőt, vagy Kis Antal kőművest. De a postát, a sütő-, a cipő- és a konfekcióipart is úgy bí­ráljuk, mintha az ágazat valamennyi dolgozója fe­lelős volna egy-két szak­társ hanyagságáért. Mert e versenyben a legjobbak épp úgy háttérben marad­hatnak, mint a leggyen­gébbek. Való igaz, közülük sokan nem jutnak a tv-kamera elé, nem válnak ismert művésszé, feltalálóvá, nem beszél róluk az ország. Mégis szeretnék, ha leg­alább vállalaton belül tu­domásul vennék munkáju­kat, hogy valaki értékelje, amit csinálnak. A zsűri tagjai is tévedhetnek, de vitázni csak személyekkel, érvekkel lehet Lehet, hogy néha rosszul esik a kritika, legközelebb mégis a „szemtől-szembe” beszé­det követelik. A tv-s Ki mit tud? Csak jövőre kezdődik. Ám a tíz­millió versenyzőt, nézőt, zsűritagot megmozgató ve­télkedő javában tart. To­vábbra is lesznek aranyke­zű esztergályosaink, biztos kezű mozdonyvezetőink, szerelőink, műszerészeink. ök valóban több nyil­vános elismerést érdemel­nének, há nem is az egész ország előtt, de közvetlen környezetükben minden­képpen. H. K. Bemutatkozott a tiszavasvári alkaloida gyár Inport helyen—hazai szerekkel Szőlővédelmi bemutató Egerszalókon magyar gyártmányúnkkal A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Nö_ vényvédelmi és Agrokémiai Központjának megbízásából, csaknem egy évtizede már, hogy a Heves megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomáson behatóan foglal­koznak a szőlővédelemmel. Vizsgálják az újabb szere­ket, továbbá a szőlő talaj­erőutánpótlását és eredmé­nyeikről rendszeres tájékoz­tatást adnak az üzemi szak­embereknek. Ezt szolgálta az a bemutatóval egybekötött tanácskozás is, melyet hét­főn délelőtt rendeztek Eger­szalókon. , Kovács István, a növény­védő állomás igazgatója kö­szöntötte a Heves; Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megyékből érkezett szakembereket. Rámutatott, hogy a VI. ötéves tervidő­szakra a kormány kiemelt fejlesztési programot hagyott jóvá a hazai növényvédő szer gyártásra. Ezzel a drá­ga importszerek egy részét helyettesíthetik Ezután dr. Zsuppán Kál­mán, a Tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár fő­osztályvezetőhelyettese tar­tott előadást arról, hogy az üzem miként kapcsolódott be a mezőgazdaság kemizá- lási programjába. Bevezető­jében arról szólt, hogy a Kábái János neves gyógy­szerész-vegyész által 1927- ben alapított gyár, komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben. A ma 2200 munkást foglalkoztató üzem­ben a gyógyszergyártás mel­lett jelentős helyet foglal el a talajfertőtlenítő és a növényvédő szerek készítése is. Termékeik versenyképe­sek és exportra is adnak el belőlük. Kifejtette, hogy a gyár által kifejlesztett Gli- alka elnevezésű szerrel, meghódították a mezőgazda- sági nagyüzemeket, főleg a szőlős gazdaságokat. Ez a termékük 1981 tavaszán a budapesti AGROMASEX- PO-n aranyérmet nyert, az idén pedig a Moszkvában rendezett nemzetközi kémiai kiállításon oklevéllel tüntet­ték ki. Terveikről szólva aláhúzta, hogy a gyár al­kotó kollektívája a jövőben is azon fáradozik, hogy újabb, jól hasznosítható ta­lajfertőtlenítő és gyomirtó- szereket készítsen a hazai mezőgazdaság szolgálatára. A szakembereknek ezt kö­vetően az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet szőlőtábláim ismertették azt a technológiát, melyet a Heves megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás munkatársai dolgoztak ki. Dr. Kaptás Tibor, a biológiai laboratórium vezetője szá­molt be arról a hatékony, gazdaságos és környezetkí­mélő módszenrelő, melynek alkalmazásával kevesebb permetanyag felhasználásá­ra van szükség. Szólt a módszer előnyeiről, amely teljes egészében a kártevők előrejelzésén alapul, így kellő időiben hasznosíthat­ják. Szigili Gyula, az egersza­lóki Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet ágazatvezetője ismertette a közös gazdaság szőlőtermelését, valamint azokat a növényvédő szere­ket, melyeket eredményesen alkalmaznak. Dr. Németh Imre, a Heves megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakelőadója pedig a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, által készí­tett Gliálka nevű szer gyom­irtó hatásának tapasztalata­it összegezte. A tanácskozás végén bemutatták azt az osztrák gyártmányú traktor­ral húzható nagyteljesítmé­nyű gépet, mellyel egyszer­re négy hektár szőlőterület­re juttatják ki a penmetle- vet. Mentusz Károly Bemutatták azt a nagy teljesítményű osztrák permetezőgépet, mellyel egyszerre négy hektáron szórhatják ki a növény­védő szert (Fotó: Szántó Györgyi A fűtési szezon előtt Energiát — jobb hatásfokkal Alig két hét múlva, októ­ber közepén megkezdődik az 1982—83. évi fűtési idény, s ennek megfelelően már zöm­mel szeptember végéig or­szágszerte befejeződték a fű­tő- és hőszolgáltató berende­zések javítási és karbantar­tási munkái. Ezúttal sok he­lyen tettek a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket az ér­tékes fűtőenergia takaréko­sabb felhasználására, a hő­veszteségek csökkentésére is. Az energetikus szakembe­rek számításai szerint a rosz- szut záródó ajtók, ablakok miatt a fűtési energia 12— 17 százaléka szökik meg a lakásból, és az utcát fűti. Ezért a Fővárosi Távfűtő Művek az idén is csaknem 40 ezer lakásban végeztette el saját költségén az ajtó- és abiaknésék szigetélését, és így a budapesti távfűtéses lakásoknak több mint a fe­lében, 101 600 otthonban áll­ták útját ennek a hőveszte- ségrnék. Az óvodák, iskolák és egyéb kommunális épületek, valamint ipari üzemek ka­zánjainál az olaj- és gáz­égők karbantartásával és; be­szabályozásával 3—5 száza­lékos energiamegtakarítás érhető el. Ezért hasznos, hogy kedvező visszhangra talált a Prometheus Tüzelés- technikai Vállalat ajánlata az átalánydíjas szerződések­re, amely szerint ebben az évben a múlt évi 700 he­lyett 3730 ügyfélnek több mint 11 ezer kazánházi olaj- és gázégőjét gondozták és beállították a legkedvezőbb hatásfokú, tehát energiata­karékos, tüzelőanyag-fogyasz­tásira. A hőenergia 3—5 szá­zalékkal hatékonyabb hasz­nosítását segítették 380 nagy ipari kazán vegyszeres tisz­tításával, amellyel a hőát­adást akadályozó káros víz­kő és egyéb szulfátos lera­kódásokat távolították el. A korszerű vegyszer forgalma­zásával a családi házak és egyéb nagy lakások etázska- zánjainak házi tisztítására is lehetőséget nyújtottak. A fűtési szezonban etázskazá- nonként néhány száz forin­tért mintegy 500 liter, tehát 2 ezer forint értékű háztar­tási tüzelőolaj takarítható meg. Eredményesnek bizo­nyult az a központi intézke­dés is;, miszerint a kémény­seprő vállalatok megkezdték és kiszélesítették tüzelés­technikai szolgáltatásaikat. Az ország energiagazdál­kodási programja szerint a tervidőszak végéig a közü- leteikinék meg kell szüntetni­ük az egyedi oliaijkélyha- fűtést, s át kell térni a ta­karékosabb, elsősorban a ha­zai és szilárd tüzelőanyagok­kal működő berendezések használatára. Ennek érde­kében a belkereskedelem, a hazai termelés és az import- beszerzés növelésének ered­ményeként a múlt évi csak­nem 140 ezerről 220 ezerre bővítette kínálatát szilárd tüzelésű kályhákból. Szilárd tüzelésű etázskazánoknál 27 ezerről 32 ezerre, gázkon­vektorokból 70 ezerről 82 ezerre növelték az áruala­pot. A választékon azonban még javítani kell, hogy job­ban kielégíthessék a kétak- nás kályhák és kazánok, va­lamint az öntöttvas; etázska- zámofc iránti igényeket. Ha­zad gyártásból az év utolsó negyedében bővíthetik a vá­lasztékot a termek és mező­gazdasági fóliasátrak fűtésé­re is alkalmas, tehát a szo­kásosnál nagyobb teljesít­ményű és korszerű széntüze­lésű kályhákból. Az olaj kályháknál nemcsak gazdaságosabb, hanem ké­nyelmesebb, korszerűbb meg­oldás a gázfűtés. A gázszol­gáltató vállalatok időarányos tervüket túlteljesítve, eddig töibb mint 20 ezer háztartást ési közületi fogyasztót kap­csoltak a vezetékes gázellá­tásba. Ennek majdnem. a fe­le oldja meg egyúttal a kor­szerű fűtést, 15—18 százaléka pedig az ólajkályhák felvál­tását. Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Afgán párt- és állami küldöttség érkezett hazánkba Az afgán párt- és kormányküldöttség élén* hazánkba érke­zett Babrak Karmait a Ferihegyi repülőtéren Kádár János fogadta (Népújság telefotó — MTI fotó Marnék Attila felv. — KSj Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának, és Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kének meghívására hétfőn, hivatalos baráti látogatásra — párt- és állami küldött­ség élén — hazánkba érke­zett Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnöke. A delegáció fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságénak első titkára, és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Az első ízben hazánkba látogató magas rangú ven­dég különgépe délelőtt ér­kezett a légikikötőbe. Rövid, szívélyes1 üdvözlés után, Bab­rak Karmai és a küldöttség tagjai a magyar vezetők tár­saságában gépkocsiba száll­ták, s díszmotorosok kísére­tében az ünnepélyes fogad­tatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt, az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság nemzeti lo­bogóival díszített téren a vendégek tiszteletére felso­rakozott a Magyar Néphad­sereg díszzászlóalja, s buda­pesti dolgozók, fiatalok szá­zai gyűltek össze a küldött­ség üdvözlésére. A Kádár János és Loson­czi Pál társaságában érkező Babrak Karmait, s a dele­gáció tagjait Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB Külügyi Osztályának ve­zetője, Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke, Púja Frigyes külügyminiszter valamint a kormány több más tagja, s az állami, a társadalmi élet számos vezető képvise­lője fogadta;. Jelen volt Kiss Dezső, hazánk kabuli és Jeelani Bakhtari, Afganisz­tán budapesti nagykövete. Ott volt az ünnepélyes fo­gadtatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek több vezetője, il­letve tagja is. Amikor Babrak Karmai a térre érkezett, kürtszó har- sant, és a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Felcsendült az afgán és a magyar himnusz, majd Bab­rak Karmai, Kádár János­sal együtt ellépett a dísz­zászlóalj előtt. Piros nyakkendős úttörők léptek ezután az afgán párt- és állami küldöttség veze- tojéhea, s virágcsokorral kö­szöntötték, majd Babrak Karmai, Kádár János és Lo­sonczi Pál üdvözölte a téren összegyűlt budapestieket. Bab rak Karmai bemutatta vendéglátóinak a küldöttség tagjait, utána ő ismerkedett meg a jelenlevő magyar közéleti személyiségekkel, s a diplomáciai testület képviselőivel. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. A magas rangú vendégek programja délután tisztelet- adással folytatódott. Babrak Karmai a magyar, afgán és vörös zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. Ezt követően a Parlament delegáció® termében meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—afgán tárgyalások. Az eszmecserén részt vettek a két tárgyalócsoport szakértői isi. A szívélyes, baráti légkör­ben és az egyetértés szelle­mében folytatott tárgyaláson, Kádár János tájékoztatást adott szocialista építőmun­kánk helyzetéről és teendő­inkről. Szólt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tevé­kenységéről, a XII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáról. Babrak Karmai ismertette az afgán nép tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális felemelkedéséért, a bel­ső és a külső reakció táma­dásainak elhárításáért foly­tatott nehéz harcban elért eredményeket és a megol­dásra váró problémákat. Véleményt cseréltek a világ sorsát érintő nemzetközi kérdésekről, amelynek során hangsúlyozták az enyhülés megőrzésének fontosságát, a világbéke megszilárdításá­ban érdekelt valamennyi erő összefogásának szüksé­gességét. Áttekintették a két párt és ország bővülő kap­csolatait és az együttműkö­dés fejlesztésének lehetősé­geit. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn este, Babrak Karmai tiszteletére díszvacsorát adott, a Parlament Vadász termében. A díszvacsorán pohárköszöntőt mondott Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, és Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság elnöke. Nyikolaj Telizin Budapesten Hétfőn Budapestre érke­zett Nyikolaj Telizin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttműkö­dési Kormányközi Bizottság Szovjet Tagozatának elnöke. A bizottság XXIX. üléssza­kán »a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit, az együtt­működés fejlesztését és az áruforgalom bővítését célzó elképzeléseket vizsgálják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom