Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
10* Népújság, 1982. október 30., szombat A műszaki megújulás, az igényekhez igazodó jobb gazdálkodás létkérdés a vállalatok, üzemek mai helyzetében. Összeállításunkhoz egy ágazatot, az építőipart választottuk példának, és igyekszünk bemutatni a szellemi alkotások gyakorlati hasznát. Az eredmények elterjesztésében fontos szerepe van az Építésügyi Tájékoztatási Központnak, amely már egy nemzetközi tájékoztatási hálózathoz is csatlakozott. összeállította: HEKELI SÁNDOR Jobb hőszigetelés — energiamegtakarítás Az energiaárak emelkedése következtében, az energiafogyasztás csökkentése érde_ kében, világszerte törekednek az épületek hőszigetelésének javítására. A szakszerűen megépített cserép- és palatető véd ugyan az esőtől, de résein áthatol a porhó, a szél és a hideg. E kellemetlenség ellen védelmet nyújtó különleges fóliát kísérleteztek ki nyugatnémet szakemberek, amely egyúttal az épület, a tetőtér hőveszteségét is csökkenti. A fólia nem ereszti át a hideget és a vizet, mégis légzőképes. Ez a tulajdonsága különösen a nagy légnedvességű helyiségek, így fürdőszobák és konyhák feletti alkalmazása esetén előnyös. A fólia a padlástérben, a cserepek, palák megbontása nélkül, mint képünkön látható, kényelmesen utólag a tetőgerendázatiia szerelhető. Egy belga vállalat ablaküvegre ragasztható újfajta fóliája visszasugározza az infravörös sugarakat a helyiségbe és ezzel 30—iO szá. zalékkal csökkenti az épületek hőleadását. Egyébként ugyanis a helyiségek melegének jelentős része hosszú- hullámú sugárzás formájában átjut az ablaküvegen és elvész. A fólia egy öntapadó poliészterhártya, amelyet vá. kuumlban leheletvékony fémréteggel vonnak be. A látható fényt csaknem akadálytalanul átengedni, az infravörös sugárzás jelentős részét azonban visszaveri. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyetlen üvegtábla ilyen fóliával bevonva tulajdonképpen kettős üvegezésnek felel meg. Kívülről nappal olyan a fólia, mint a tükör, belülről viszont teljesen átlátszó. A vele elérhető energiamegtakarítás 20 százaléknál is több lehet. „B”-kategóriás mezőgazdasági termelőszövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői, főagronómusi, valamint állattenyésztői, ágazatvezetői munkakör betöltésére. A fizetés a 4/1981. MÉM-MüM. számú rendeletben foglaltak alapján. A pályázatot írásban a „Hórvölgye” Mgtsz, Bogács címére kell benyújtani. Az alkotó ember és a műszaki megújulás A műszaki-közgazdasági hetek idei rendezvénysorozatának fontos eseménye volt dr. Juhász Ádámnak, az Ipari Minisztérium államtitkárának előadása. Sok bennünket, vállalati szakembereket érdeklő kérdésre kaphattunk választ, s vitathattunk meg az előadóval. Széchenyi István gondolata, amely szerint a hiányok és homályok eltakarása csak azt jelenti, hogy nincs erőnk az akadályok leküzdésére, a mai helyzetben fokozott jelentőségű. A pesszimisták pedig gondoljanak Edisonra, aki szerint a lángésznek is csupán egy százaléka ihlet, kilencvenkilenc százaléka veríték. Az innováció nem elhatározás vagy akarat kérdése, hanem gazdasági kényszer — hangsúlyozta az államtitkár. Ez a kényszer a népgazdaságban elemi erővel, közvetlenül jelenik meg a vállalatok számára már áttételesen. És minthogy a pozitív ösztönzés napjainkban leszűkült, a negatív ösztönzést pedig a gyakorlatban alig alkalmazzuk, az egyén számára ez a kényszer alig érzékelhető. Pedig az alkotó ember szerepe az innovációs láncolat valamennyi elemében számottevő. Alapvető igazság, hogy minél több szellemi munkát testesít meg egy termék, annál nagyobb árat lehet kérni az értékesítéskor. Versenyképességünk kulcskérdése ez. Sajnos az adatok azt bizonyítják, hogy a gépipari késztermékek cserearányromlása nagyobb mértékű, mint az anyagoké, tehát nem háríthatjuk át hibáinkat a nyersanyag és energia árrobbanására, ahogy ezt gyakran megtesz- szük. Az emberi tényezők között első helyen említette az előadó az igényességet. A külföldön dolgozó magyar mérnök példája igazolja, hogy nem vagyunk rosszabbak másoknál! Az itthon befektetett munka mennyisége azonban sokszor nem mutatkozik eredményeinkben. Ennek oka, hogy fejlesztési célA faházak • •• //# jovoje A franciaországi fagazdasági műszaki központ kedvezően ítéli meg a fának, mint családi házak szerkezeti anyagának a jövőjét. Ennek egyik oka, az energiaválság. A fa feldolgozásához három, szór kevesebb energiára van szükség, mint a téglaégetéshez, hatszor kevesebbre, mint a beton, huszonnégyszer kevesebbre, mint az acél és huszonhatszor kevesebbre, mint az alumínium készítéséhez. Továbbá: a fa jó hőszigetelő, hétszer jobb, mint a tégla, ötször, mint a beton, 350-szer, mint az acél. Ehhez járul még számos egyéb előnye: jól bírja a terhelést, emeléséhez nincs szükség nagy berendezésekre, ráadásul, gyengébb alapozásra és kis teherbíró képességű talajra is ráépíthető. A belőle készült épületek széles határok között tetszés szerint tervezhetők, bővíthetők, ipari és kisipari módszerekkel egyaránt gazdasé. gosan építhetők. Franciaországban az 1967- ben épült családi házaknak 1976-ban már 13,5 százaléka volt faház. kitűzéseinknél gyakran szem elől tévesztjük a piac igényeit. Példák sora bizonyítja, hogy nem minden esetben a műszakilag legfejlettebb terméket igényli a piac, tudomásul kell vennünk, hogy a korszerűség nem abszolút és nem kizárólag műszaki kategória. Sokszor elfeledkezünk arról az elengedhetetlen szabályról is, hogy minden fejlesztésnek meg kell térülnie. A másik kérdés, hogyan fejlesszünk. Statisztikai adatok mutatják, hogy a fejlesztésre és kutatásra fordított nemzeti jövedelem-hányad tekintetében Magyarország megelőzi az USA-t, Svédországot, Svájcot, Belgiumot. Hogy eredményeink tekintetében ugyanakkor nem vagyunk az élvonalban, abban nem kis mértékben ludasak az „emberi tényezők” is. Ma országunkban a mérnökök többsége még extenzív módon gondolkodik. Csakis új terméket akarunk fejleszteni, miközben nem törődünk a meglévők minőségének javításával, folyamatos „hozzáigazításukkal” a piaci igényekhez, elhanyagoljuk a munkaszervezést. Káros az a szemlélet is, amely szerint mindent magunknak kell kitalálnunk, pedig amit lehet venni és érdemes, ott erre kell költeni. Jellegzetesen szemléleti hiba az értékesítés munkájának lebecsülésé is. Példák, Világszerte egyre fontosabb feladat a települések és településcsoportok tervszerű fejlesztése. E téren fontos feladat hárul az 1967- ben Vancouverben (Kanada) megtartott konferencia óta az államotkra és a települések lakóira egyaránt. A konferencia megállapította, hogy az emberi települések problémái egyetemesek és a világ közvéleményének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania e kérdések megoldására. Világméretekben, de különösen a fejlődő országokban eltérő jelenségek figyelhetők meg így: a túlzsúfoltság, a szennyezés, az energiapazarlás, a falvak elnéptelenedése, a nagyvárosok robbanásszerű növekedése, munkanélküliség és a tömegméretű vándorlás kikezdte a nagy hagyományokon alapuló kultúrákat is. Az ilyen és hasonló irányzatok rendkívüli veszélyeket rejtenek magukban. Amennyiben a népesség és az urbanizáció jelenlegi irányzatai folytatódnak, a következő 30 évben a világ népessége megkétszereződik és eléri a 6,5 milliárd főt. Várható, hogy kétezerre több ember él a városokban, mint a falvakban. Az elkövetkezendő harminc évben tények bizonyítják, hogy az eladás az innovációs lánc legalább olyan fontosságú eleme, mint a fejlesztés, vagy termelés. A termék- szerkezetváltást sokszor vevőkör-váltásnak kell kísérnie. Ez utóbbi gyakran fáradságosabb, mint az előző, de szorosan összetartozik. A felsorolt szemléleti hibák megszüntetésében felbecsülhetetlen szerepe van a környezetnek, az alkotó légkörnek. Ennek meghatározója a vezetés minősége. Sok esetben tapasztaljuk, hogy az eredményesen gazdálkodó és a veszteséges vállalatok között az alapvető • feltételek azonosak, a különbségek okozója elsősorban a vezetők személyisége. A jó vezető munkájának egyik eszköze a megfelelő alkotó légkör kialakítása vállalatánál. Szellemi munkánál gyakori a kétszeres, háromszoros teljesítménykülönbség, meg kell tanulnunk elviselni az ennek megfelelő jövedelemkülönbségeket is. A képzettség nemcsak, sőt nem elsősorban az iskola, sokkal inkább az egyén dolga és felelőssége. Elszomorító példa, hogy mérnökeink mindössze 3 százaléka beszél elfogadhatóan valamilyen idegen nyelvet. Ne felejtsük el, hogy a képzettség csupán az alkalmasság előfeltétele. Az alkalmasság ennél sokkal többet jelent! Jelenti többek között az olyan vezető műszaki tudományok alapvető ismeretét, mint az elektroni-* ka, és jelenti a naprakész tájékozottságot: tudni, mi van a világban. Az alkotó munka szerepe minden társadalomban alapvető, de építőmunkánk jelenlegi szakaszában, népgazdaságunk jelenlegi helyzetében az alkotó ember szerepe az eddigieknél is nagyobb. Dr. Mátrai Géza több épületre lesz szükség a világ népeinek, mint az emberiség eddigi történelme folyamán. Az urbanizáció mértékének ilyen növekedése fokozott feladatokat ró az építőiparra és jelentőségét egyre növeli. Számos országban újabb irányzatokat dolgoznak ki az építőipar fejlesztése érdekében. A fejlődő országokban e gondokat növeli, hogy a folyamat rövidebb idő alatt játszódik le. 1975-ben a fejlődő országok 90 városában a lakosok száma meghaladta az egymilliót. Kétezerben csaknem háromszáz ilyen város lesz. A vancouveri értekezleten és az azóta eltelt időben az országok számtalan javaslatot dolgoztak ki és juttatták el ajánlásaikat hasznosításra. Filmek és más tájékoztató anyagok, rendszeres kiadványok segítik ezt a munkát a tervszerűbb jövő, a, szebb, jobb, korszerűbb emberi környezet kialakítása érdekében. Ezeket a javaslatokat, tájékoztató anyagokat az úgynevezett ENSZ Habitat bizottság gondozza és továbbítja. A tájékoztatási központ magába foglalja a ke- let-európai országok együttesét is. Számítógép ad információt az építőknek A napjainkban világszerte észlelhető gazdasági regresz- szió különösen felhívta a figyelmet a műszaki fejlesztés jelentőségére. A gazdasági pangás időszakában fel kell készülni az összetettebb gondokat jelentő és a gyors intézkedéseket igénylő fellendülés időszakára. Az építésügyi tájékoztatás területén is szükségessé vált az áttérés a hagyományosabb formákról a gépesített, a szelektív, ugyanakkor érthetően költségesebb információ's szolgáltatásokra. A fokozott biztonság és megalapozottság, az eredmények gyors átvétele, a korszerű követelmények érvényesítése hozta létre ezeket az új szolgáltatásokat. A KGST építésügyi információs rendszere évi 25—30 ezer, az IRB (Informationsverbundzentrum RAUM und BAU Stuttgart) évi mintegy 20 ezer egységgel bővíti a már meglévő 70 ezer egységből álló adatbázist. Az elmúlt időszakban az Építésügyi Tájékoztatási Központ szervezeti keretei között létrejöttek azok a tárgyi és személyi feltételek, amelyek más hazai meglévő szervezetekkel fokozott kooperációban ma már képesek az építésügy (városfejlesztés, építőipar, építőanyaggyártás, településgazdaság, építésigazgatás, magánépítés) egész területén információkat szolgáltatni. Készíthető e rendszer segítségével ajánló bibliográfia, piackutatás, szabályozástechnika előmozdítása, technológiai és munkamódszer átvétel. A felsoroltak mellett más ágazatokban és tudományokban is egyre több mágnesszalagos adattárolás alakult ki, és egészíti ki elsősorban a határterületeken az építésügyi információkat. Az ETK e szolgáltatása 1981 óta működik. Szükség esetén és a megrendelők kérésére a szolgáltatás keretében az alapdokumentumokat is beszerzi és mikrofilm lapon a felhasználók részére — még a leolvasó berendezést is biztosítva — komplex szolgáltatást képes nyújtani. A rendszer sikeres működtetése és fejlesztése érdekében a felhasználókkal szoros munkakapcsolat épült ki, ennek további bővítése és az igények maradéktalan kielégítése e szervezetben működők egyik alapvető feladata. Ennek érdekében a közvetlen kapcsolattartásra, az információt adók és befogadók párbeszédére, véleménycserékre egyre nagyobb szükség van. Az érdeklődők igényeit, az építőipar, az építőanyagipar, sőt az építőipar adottságai követve az ipari háttér építésügyi kérdéseit is figyelemmel kísérve fogalmazhatók meg e követelmények. A meglévő és már működő építésügyi információs rendszer szükségessé teszi, hogy mind az információt nyújtó ÉTK, mind a felhasználó és érdeklődő vállalatok, intézeti szakemberek, termelésirányítók, kutatók, tervezők, szervezők átértékeljék a hagyományos információs rendszert. Aki nem közvetlen munkatársként vesz részt e fontos folyamatban, magát rekeszti ki egy fejlődő és bővülő lehetőségtől és szükségképpen lemarad. E lehetőséget mielőbb igénybe venni könnyebb, mint később bekapcsolódni. Dr. Horváth Béla Mi az „ENSZ Habitat” A PÁVA RUHAGYÁR felvesz VARRÓNŐKET — betanulási idő 6 hónap — bérezés: teljesítménybér — szakmunkások részére + 5% szakmunkáspótlékot fizetünk — minden héten szabad szombat — az utazási költségek 80%-át üzemünk téríti. Címünk: Páva Ruhagyár 2. ü. Homokterenye-Jánosakna.
