Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIII. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1982. október 24., vasárnap 1,40 FORINT Hogy vagy ? Ez a nem éppen újkeletű, s közhellyé vált kérdés, hi­szen ezért is vált közhellyé, oly régi tán, mint az em­beri közösség. S a ráadott válaszok sem miások — gondolhatnánk — mint nem kevésbé közhelyek. Kösz. Megvagyok. Jól va- _ gyök. Mondjuk, mondtuk, nem is törődve tulajdon­képpen azzal, miszerint a hogy létük után érdeklődő egyáltalán odaíigyel-e: ho­gyan is vagyunk? De miért is figyelne, figyelt volna, ő sem gondolta komolyan a szokásos kérdést: vala- . miféle amerofil szokássá vált ez a hagyományozás. Pedig: „Hogy vagy?” .Vagyok! Lelkemdézett fel a második világháború ost­romát túlélt pesti ember és tényleg boldog volt, hogy: van. Mindegy hogyan, éhe­sen, rongyosan, tetvesen-e rontok között, a pusztító háború után, de élt. Aztán volt olyan időszak, amikor e kérdésre nem is kevesen így is válaszolhat­tak volna: még itthon vagyok. Még megvagyok. Nem jól, nem rosszul, de a kérdés nem is erre irá­nyult, hanem, arra: hogy vagy meg? Pontosabban, hogy megvagy-e még? Aztán újabb korszak kö­vetkezett, amikor a „Hogy vagy?”-ra a felderülő arc volt a válasz és mellé a már lényegtelennek tűnő megjegyzés is: „Köszönöm öregem, egyre jobban.. Teltek az évek, s ha a kér­désre az arc már nem is ragyogott fel, de a válasz mit sem változott. Olyany- nyira nem, hogy lassan a már fent idézett közhellyé laposodott a kérdés, amit illett ugyan feltenni, de nem volt feltétlenül fontos meghallgatni rá a választ, s amire kellett is válaszol­ni, gépiesen, a megszokott- ságbóf fakadóan, ám amelyre senki sem várt megértő vagy sajnálkozó viszontválaszt. Napjainkban azonban is­mét egyfajta reneszánsza van a kérdésnek: „Hogy vagy?” Teljesen újfajta, korunkat tükröző, a kérde­Í ző által is komolyan gon­dolt és a válaszadó által is megfontoltan megfogalma­zott súlya lett a feleletnek. Elmúltak a „hebehurgya” időki, keményen kell dol­gozni, a ház körül és az ország körül is egyaránt alaposan mérlegelve a mai és holnapi tetteinket, szem­benézve a gondjainkkal, örülve a kis előrelépésnek is, felkészülten elviselni a megtorpanásokat. Sőt: a helyenkénti visszalépéseket is. I Hogy vagy? (Köszönöm kérdésedet, a körlüményekhez képest jól, a> körülményektől eltekint­ve lehetnék bizony jobban is. De majd holnap. Vagy holnapután? A közhely im újból em­beri magasságra emelke­dett, a közhelynek értelme lett, sőt érzelme is. Hogy ez napjaink vívmánya? — ki tagadná, őrizzük is meg ezt a vívmányt, persze a javuló életkörülmények kö­zepette. Hátha sikerül. Már mint a megőrzés. Mert az élet javulásában egyetlen pillanatig sem kételkedem. Gyurkó Géza Heves megye hírnevét szolgálják Új üzletek az őszi BNV után... Alig egy hónapja, hogy be­fejeződött az idei őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, de azóta az elmúlt hetekben, napokban újabb hazai és külföldi érdeklődők keres­ték meg a kiállítókat. Az idei fogyasztási cikkek vá­sárán eredményesen szerep­lő Heves megyei üzemek, vállalatok termékei közül is jó néhány elnyerte a keres­kedők, az üzletkötők érdek­lődését, melyek újább piaci tárgyalásokat és a vásárlások lehetőségét nyitotta meg előttük. A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyárában Bar- ta Sándor főmérnöktől arról értesültünk, hogy bővülő kül­földi üzletekre vannak kilá­tásaik : Arab exportra szállítják az Egri Ruhaipari Szövetkezetben készített férfiöltönyöket. A „gőzbaba” mellett Lakatos Osz- kárné (Fotó: Szabó Sándor; — Norvég, svéd és ame­rikai cégek jelentkeztek ná­lunk a BNV után — mond­ta. — A skandinávok példá­ul a fenyőből készített ét­kezőgarnitúráink és székeink iránt érdeklődtek. Az ame­rikaiaknak viszont a tölgy­ből és a pácolt fából gyár­tott garnitúráink tetszettek meg. Tárgyalásokat folyta­tunk franciákkal is, akiket a bükkből készült székeink érdekelnek. Bízunk benne, hogy meg is egyezünk velük. Az őszi BNV-n sikeres szakmai napot tartott az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát is, amely­nek nem maradt el a hatá­sa sem. Tótfi Gyula, keres­kedelmi főosztályvezető ezt idézi fel: — Termékbemutatónknak jó visszhangja volt, olyan nagy ' belföldi megrendelő­ink, mint a Csemege Keres­kedelmi Vállalat, a Pannó­nia Szállodaipari Vállalat, a Danubius Gyógyüdülő Vál­lalat, a budapesti KÖZÉRT- ek, a budapesti vendéglátó­ipari vállalatok, vagy az Utasellátó Vállalat Országos Központja körében. Az ott megjelenteket tájékoztattuk arról, hogy a kombinátunk által meghirdetett bikavér- program eredményesen meg­valósul. Az idei kedvezőbb szüreti eredmények jó fel­tételeket biztosítanak ah­hoz, hogy jövőre az emlí­tett vállalatok megrendelé­sére 20 százalékkal több jó minőségű palackozott egri vörösbort szállíthassunk. BNV-díjat kapott szep­temberben a Heves megyei Ruházatipari Vállalat úgy­nevezett női utazó kollek­ciója: a szoknyából, mellény­ből és pelerinből álló együt­tes. Ennek szállítására máris megbízást kaptak a Német Demokratikus Köztársaság­ból. — A Textilkommerz-cég tett ajánlatot erre — mond­ja Boros László igazgatóhe­lyettes, — amely kedvező kilátást jelent árbevételünk növelésére. Érdeklődött ná­lunk a hazai RUTEX Válla­lat is, melynek az általunk készített női miniszoknyák tetszettek meg és várhatóan 50—100 ezret vesz tőlünk. Az új divatcikk így hamaro­san a hazai üzletekbe is kerül. Az őszi BNV-t köve­tően megállapodásokat kö­töttünk termékeink jó minő­ségű alapanyagainak szállí­tására is. Ennek megfelelő­en a Magyar Gyapjúfonóval, a Magyar Posztógyárral, az Újpesti Gyapjúszövőgyárral, a Hazai Fésűsfonóval, továb­bá a győri Graboplasttal szerződtünk. Az Agria Bútorgyár ter­mékei ezen az őszön is sok 'szakembert vonzottak a kiál­lításra. A hazai vállalatok közül a Domus Áruházak, a Bútorkereskedelmi Vállalat, az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok, valamint a fo­gyasztási szövetkezetek ér­deklődtek azóta a gyárban. Máté Ernő igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az export és a hazai üzletek ellátása mellett egy másféle, de még­is jelentős megrendelésre is szerződést kötöttek. A ha­zai szállodafejlesztési prog­ramhoz kapcsolódva decem­ber 20-ig elkészítik a fel­újított és bővített soproni Lővér Szálló berendezéseit. A 203 ágyas épület szobáiba stílszerű, speciális bútorokat gyártanak, melynek egyes mintadarabjait a gyár Kis- tályai úti központjá­ban épített bemutatóterem­ben is kiállítottak. Az ag- riások bíznak a folytatás­ban, hiszen már tárgyaláso­kat kezdtek hasonló munká­ra Budapesten is. Jelentős sikerrel állította ki férfiöltönyeit a vásáron az Egri Ruhaipari Szövetkezet. Csatlós Kovács Mihály el­nök ennek eredményességét méltatja. — Az arab országok kö­zül eddig Kuvaitba szállí­tottunk háromrészes öltönyt: zakót, mellénnyel és nad­rággal. Most egyiptomiakkal folytatunk tárgyalásokat két­részes nyári öltönyök szál­lítására, amely új piacot je­lent. November végén uta­zunk Kuvaitba, Szaúd-Ará- biába és Irakba, ahol a jövő évi megrendelésekre kötünk üzleteket, reméljük ered­ménnyel ... Mentusz Károly Ilyen berendezés kerül a felújított soproni Lővér Szálló szO' báiba, az Agria Bútorgyárból Jól vizsgázott az új nagyrédeí hűtőház Zöldborsó, málna, broccoli angol, svéd piacra — Jövőre már 4500 tonna árut készítenek — Hat év alatt megtérül a beruházás Negyedik hónapja szolgál­ja a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet gazdasá­gos munkálkodását a 68 mil­lió forintos költségkerettel megépített korszerű hűtőház, amelynek beruházási forrása exportnövelő hitel volt. Tel­jesítményének jellemzői kö­zül érdemes kiemelni: na­ponta nyolcvan tonna zöld­borsót, vagy ötven-hatvan tonna málnát képes fogyasz­tani, hogy az így nyert árut aztán osztályozzák, csoma­golják, és kiszállítsák a ke­reskedőimnek. Érdemes arról is szólnunk, hogy összesen 234 embernek nyújt megél­hetést ez a létesítmény, és olyan szociális megfontolá­sok jutnak érvényre mun­kájában, mint például a kis­mamaműszak, vagy az igen jó órabér, amely a jobb szakmunkások esetében és az esztendő végi részesedés­sel együtt, eléri a 30 forin­tot. A tél közeledtével lassan elfogy a hűtőházi nyers­anyag, így összegezhető már, hogy a jelentős nagyságren­dű beruházás miként vál­totta be a hozzá fűzött re­ményeket. Kivés János, a hűtőház vezetője, elégedett. De az esztendő végéig vár­hatóan 3500 tonnára emel­kedő mélyhűtött, piacra szánt termékkel elégedett lehet a „Szőlőskert” egész tagsága. Mennyiségi tervének ked­vező alakulása mellett nagy jelentőségű, hogy a hűtőház 75 millió forint értékű tő­kés export terméket állít elő. És csak átmeneti jellegűnek ígérkezik a fuvareszközök hiányából adódó kiszállítási nehézség. Időközben kiala­kult egyébként a hőtőház tőkés üzletköre is. Nagyobb tételben a svéd „Foodim- pex” cég vásárol nagyrédei mélyhűtött zöldséget, gyü­mölcsöt. Jó vevők az ango­lok. És természetesen a kül­földi piac kiemelkedő szállí­tói közé tartozik a Hungaro- fruct, illetve a ténylegesen szállítást eszközölő Hungaro- kaimon. Beszélgetésünk során el­mondotta Kivés János azt is, hogy az 1983-as esztendőben megközelítően 4500 tonna mélyhűtött árut kívánnak ki­szállítani a hűtőházból. Ez is zömmel zöldborsó, málna A kismamaműszakban Kom- játhi Ferencné és asszony­társai a zöldborsót tasakol- ják lesz, de fokozatosan kedvelt- té válik a megrendelők kö­rében a karfiolra hasonlító broccoli, amelynek a rózsá­ja a fehérrel szemben zöld színű. Hogy honnan terem­tik be ezt a hatalmas nyers­anyagmennyiséget? A terme­lőszövetkezet tizennégy má­sik közös gazdasággal, két állami gazdasággal, hat fo­gyasztási szövetkezettel kö­tött áruszállítási szerződést, kétszáz kisárutermelővel is üzleti kapcsolatban van, és természetesen erősen tá­maszkodik a saját termel- vényeire. Megtudtuk későbbiek so­rán, hogy az új hűtőház be­üzemelésével párhuzamosan arra is gondolt a Szőlőskert Termelőszövetkezet vezetősé­ge, hogy az 1982. április 12- én leégett korábbi, másik hűtőház tárolóit mielőbb helyreállítsák, ezzel is fo­kozva kapacitásukat. Ami pedig az egész vállalkozás jövedelmezőségét illeti, Ki­vés János határozottan meg­fogalmazta kérdésünkre, hogy számításuk szerint öt­hat éven belül megtérül a 68 millió forintos beruházás, illetve a fölvett hitelt ez­alatt visszajuttatják az ál­lamnak. Moldvay Győző Műszakváltás a nemrég átadott új hűtőházban Nyilatkozat az ENSZ napja alkalmából Az ENSZ napja és a le­szerelési hét alkalmából a Magyar ENSZ Társaság In­téző Bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben többek között rámutat, hogy az em­bereknek — éljenek a világ bármely országában, legyen bármilyen bőrszínük, nyel­vük, társadalmi helyzetük — számos azonos érdekük van. Egészségesen, jó körülmé­nyek között, megélhetési gon­doktól mentesen szeretné­nek élni. Az alapvető em­beri jogoknak a gyakorlásá­ra azonban még csak a föld lakosságának kisebbik része kapott módot. Ha nem pusz­tított volna ebben az évszá­zadban két világháború, s ha nem emésztene fel azóta is hatalmas összegeket a fegy­verkezés, akkor a világ né­pességének nagy hányada már emberhez méltó életet élhetne. A kormányok egy részét felelőtlen politikai kö­rök, másrészt a fokozódó fe­nyegetettség elleni védeke­zés a hadikiadások növelé­sére kényszeríti. A nyilatkozat felhívja a figyelmet, hogy a leszerelési hét jó alkalom arra, hogy a magyar társadalom külön­böző rétegei tanulmányozzák a nukleáris katasztrófa elke­rülését és a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló szovjet javaslatokat a Varsói Szerződés külügyminiszte­ri bizottságának napokban elfogadott dokumentumát és a szocialista diplomácia más kezdeményezéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom