Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok Téma: a kereskedelem és a szolgáltatás szervezése Országos szakmai-tudományos konferencia Egerben Apróság? A nyugati üzlet m^hiú­sult. A megrendelő nem vette át a berendezést, mert a próbaidő alatt az egyik alkatrész eleromlott. Tulajdonképpen egé­szen kis apróság okozta a hibát, mondta a gyár igaz­gatója utóbb. Nem történt más, mint az, hogy a sze­relés során az egyik csa­vart nem húzták meg elég­gé. Ha úgy tetszik, valóban csupán egy kis apróság váltotta ki a megrendelő visszalépését. Mi pedig nem kaptunk kézhez né­hány ezer dollárt, ami ugyancsak nem nagy ősz- szeg. Az elmaradása nem rengette meg alapjaiban sem külgazdálkodásunk mérlegét, sem az érintett gyár végső elszámolását. A kútba esett üzlet miatt nem lett kevesebb a fizeté­se sem a gyár igazgatójá­nak, sem a műhely dolgo­zóinak!, ahogy a féléves prémiumot is megkapta mindenki a gyárban, az, is, azok is, akik ezt a bi­zonyos gépet lelkiismeret­lenül szerelték össze. Tulajdonképpen az élet furcsa grimasza nálunk, hogy a hanyag munkáért olykor még jutalmat is le­het kapni. Mondjuk: pré­miumot. Senki nem kereste, ku­tatta a gyárban, ki volt az, aki azt a bizonyos csa­vart nem húzta meg ren- ; desen. Ha valakinek még eszébe jutott volna talán, hogy felkutassa a hibát vétőt, lehet, hogy ki is ne­vették volna. Nemcsak azért, mer.t képtelenségnek vélték volna, hogy eljuthat a „tettesig”, hanem azért, szerintem: főként azért, mert lehetetlen fráternak tartották volna, aki egy ilyen apróságból ügyet akar csinálni. Látszólag valóban- ap­róság, ha egy csavart va­laki nem húz meg kellően. Mi az a gép egészéhez ké­pesít? Hányszor halljuk a meg­jegyzést egyéb ügyben is: nem kell felakadni apró­ságokon, mert azt kell lát­ni, hogy a feladatot tu­lajdoniképpen rendesen elvégezték. Itt mindenki behelyettesíthet konkrét tényeket: épületnél, vetés­nél, ügyintézésnél, terve­zésnél, mázolásnál, tv-javí- tásnál, kiszolgálásnál, bár­minél. Az apróság — nem számít. Tetszetős megálla­pítás, de a rákfenéje sen­kinek nem tűnik fel. Tör­Már hagyomány, hogy a .KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére a bűnül­dözés és az igazságszolgál­tatás szervei minden év őszén megszervezik külön­féle témákban az államigaz­gatási és igazságügyi ifjú­sági napok eseménysoroza­tát. Az idén a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala és a Közalkalmazottak Szakszer­vezete is társult a rendező szervekhez. Ezen előkészítő munka eredményeképpen tartanak e hét végén Eger­ben országos szakmai-tudo­mányos konferenciát A ke­reskedelmi és szolgáltatói ellátás szervezésének taná­csi feladatai címmel. A kétnapos tanácskozás pénteken délelőtt kezdődött a Heves megyei Tanács ta­nácstermében. A jelenlevő­ket — az elnökségben he­lyet foglaló dr. Molnár Gyu­lát,,« az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának osztály- vezetőjét, Bukta Tibort, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyebizottságának titkárát, dr. Hajdú Attilát, a KISZ KB munkatársát, Szántó Mártont, a KISZ He­ves megyei Bizottságának titkárát, valamint az ország minden tájáról ide érkezett ifjú államigazgatási és ke­reskedelmi szakembereket — dr. Estefán Géza, a konfe­rencia titkára köszöntötte. Ezután Bágyi Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Az ünnepélyes aktust kö­vetően a fent említett téma­körben dr. Dobos Gábor, a Belkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője tar­totta meg bevezető előadá­sát, amelyben országos át­tekintést adott a hallgató­ságnak. A konferencia részt­vevői — Miskolczi Lászlónak, a megyei tanács kereskedel­mi osztálya vezetőjének el­nöklése mellett — a referátu­mok meghallgatásával foly­tatták az első nap délután­ján munkájukat. A kiselő­adások között olyan fontos témakörök szerepeltek, mint hogy melyek a bevezetett új vállalkozási formák első ta­pasztalatai, megfelelnek-e az elvárásoknak a szerződéses üzemeltetési megoldások. Szó volt továbbá arról is, ho­gyan mentek végbe, milyen eredményeket hoztak a ver­senytárgyalások Borsod me­gyében. Több előadó érintet­te a kistelepülések kereske­delmi és szolgáltatási ellátá­sának témakörét, továbbá azt, hogy milyen szerepet játszik a kereskedelem a fal­vak népességmegtartó-ké­pességének erősítésében. A szervezeti rendszer átalakí­tásával, á szervezési felada­tok minél sikeresebb meg­oldásával kapcsolatban is számos hasznos javaslatot tartalmazó referátum hang­zott el. A tegnapi beszámolót kö­vetően késő délután a hozzá­szólásokra került sor, majd a megyei tanács pinceklub­jában megrendezett ismer­kedési esten folytathatták az ifjú szakemberek baráti be­szélgetések keretében tapasz­talatcseréjüket. Ma reggel újra csak kis­előadásokkal folytatódik a tanácskozás, ezek sorában érdekes beszámolót hallgat­hatnak meg a résztvevők a tanácsok szerepéről a lakó­telepi szolgáltatások biztosí­tásában, továbbá a kiskeres­kedelemben bevezetett új üzemeltetési formák Heves megyei tapasztalatairól. Szó lesz az egyik referátumban a gyermek- és diákétkeztetési feladatok szervezésének ed­digi végrehajtásáról is. Az újabb vitát követően ma ko­ra délután Bágyi Imre ér­tékeli a konferencia munká­ját és mond zárszót. A tanácskozás titkárától azt is megtudtuk, hogy az eseményen elhangzott észre­vételeket, ötleteket, javasla­tokat további hasznosítás érdekében ajánlások formá­jában megküldik az illeté­kes országos szerveknek, fő­hatóságoknak. A legszínvo­nalasabb kiselőadások anya­gát pedig szaklapok is köz­ük, például az Állam és Igazgatás című folyóirat. Berze Nagy János­avattak Besenyőtelken ténetesen, hogy minden hi­báért eleve felmentést adunk az elkövetőnek. Mindenütt: hivatalban, ■gyárban, intézményiben, gazdaságban, ahol az ügye­iket általában jól elvégzik, csak éppen ... Magyarán: a pontosság, a precizitás nem alapköve­telmény. Hiszen a lónak is négy lába van, hiszen hi­bát csak az nem követ el, aki ... hiszen mindnyájan emberek vagyunk ...! Folytassam ? Még az ideo­lógiát is meggyártjuk tre- háinyságaink szalonké­pessé tételére. Tessék vé­giggondolni, hová vezethet, hová vezet ez el? Riasztó távlatokba. Nincs megoldás? De van. Meg kell tanulnunk köve­telni, másoktól is, de min­denekelőtt — önmagunk­Pénteken délelőtt — a TIT Heves megyei Szervezete és a Heves megyei Múzeumok Igazgatóságának szervezésé­ben — felavatták Besenyő- ' telken Berze Nagy János emléktábláját. Ezt annak a háznak a falán helyezték el, amelynek helyén állt egy­kor neves néprajztudós ott­hona. A meghitt hangulatú ün­nepségen tisztelők serege vett részt, ott voltak a helyi lakosság képviselői, az idő­sebbek és a diákok is. Avatóbeszédet dr. Üjváry Zoltán, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ta­nára mondott, — többek kö­zött — hangsúlyozta, hogy ez a rendkívüli tehetségű alko­tó munkásságával nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett. Szólt az eredményekben gazdag pályájának főbb for­dulóiról, szülőfaluja iránt ér­zett szeretetéről, gyöngyösi kapcsolatairól, már diákko- / rában végzett értékes gyűjtő­tevékenységéről. » Kiemelte, hogy Magyar népmesetípu­sok című műve világviszony­latban is figyelemreméltóan rendszerezte az anyagot, is­kolapéldáját nyújtva a tudo­mányos búvárkodásnak. Ezt követően Jónás Zoltán előadóművész mondta el a szerző 1903-ban, a községben feljegyzett meséjét A hamis Jankót, hangulatilag kiegé­szítve ezzel a besenyőtelki népdalkor műsorát. Dr. Bodó Sándor megyei múzeumigazgató értékelté a Berze Nagy János nevét vi­selő megyei néprajzi, nyelv­járási és történeti gyűjtőpá­lyázatra beérkezett tanulmá­nyokat. Jelezte: érdeklődés­ben nem volt hiány, hiszen a zsűri 32 dolgozat erénye­it mérlegelhette. A díja­kat ifjú dr. Berze Nagy Já­nos adta át. A néprajzi és nyelvjárási kategória felnőtt tagozatában első helyezett Kürti Béla (Takácsdinasztiák Hatvanban), ifjúságiban Fe­jes Katalin (Népi táplálkozás Bodonyban). A históriai jel­legű írásokkal jelentkezők közül Sánta László (Hatvan bombázása) és Mentusz Ká­roly, lapunk munkatársa (Heves megye élelmiszergaz­dálkodása az 1970-es évek­ben) érdemelte ki a legjob­baknak járó elismerést. Ezenkívül többen részesül­tek második, illetve harma­dik díjban, munkajutalom­ban, valamint oklevélben. Délután tudományos ta­nácskozást tartottak a helyi komplex közművelődési in­tézményben. Dr. Fülöp La­jos egyetemi adjunktus a folklórkutató és szűkebb ha­zája kapcsolatát taglalta, dr. Bánó István nyugalmazott főiskolai tanár besenyőtelki gyűjtéseinek tapasztalatait öszegezte. Béres Endre tanár arról tájékoztatta a haliga­Elutazott hazánkból a lengyel szejm küldöttsége Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a len­gyel parlamenti delegációt, amely Stanislaw Gucwának, a szejm elnökének vezetésé­vel az országgyűlés vendége­ként tartózkodott hazánkban. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak a Parlamentben fogadta a len­gyel törvényhozó testület képviselőit. A szívélyes légkörű talál­kozókon részt vett Cserven- ka Ferencné, az országgyű­lés alelnöke; ott volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi nagy­követe. A szejm küldöttsége hiva­talos programját befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke búcsúztatta; megjelent Tadeusz Pietrzak. A lengyel parlamenti kül­döttség itt-tartózkodása so­rán látogatást tett Budapest főváros tanácsánál, valamint a Belkereskedelmi Miniszté­riumban. A képviselők a dunavarsányi Petőfi Terme­lőszövetkezetben a magyar mezőgazdaság eredményei­vel, a termelés műszaki - technikai feltételeivel ismer­kedtek, majd megtekintették a Duna-kanyar látványossá­gait, Szentendre nevezetessé­geit. A küldöttség tiszteletére Apró Antal, valamint Cser- venka Ferencné ebédet adott. A szejm küldöttsége pénte­ken elutazott hazánkból. A SZOT ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A szakszervezeti agitáció és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tar­tott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, ámi- kor az életszínvonal alaku­lása, oly nagymértékben függ a hatékony, fegyelmezett munkától, különösen nagy a jelentősége a szakszervezetek felvilágosító tevékenységének. Az érdekeltség, az ösztönzés nagy jelentőségét hangsú­lyozta. Kitért arra is, hogy a mostanában alakult gaz­dasági munkaközösségekben dolgozók szorgalma, fegyel­me, a munkaidő kihasználá­sa az érdekeltség ösztönző hatását igazolja. A vitában Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára is felszólalt. — A mai bonyolult és ne­héz helyzetben ^különösen fontos a szocialista eszmék és a szocialista gyakorlat iránti bizalom erősítése — mondotta. — Ez megköveteli, hogy a napi gondok köze­pette is állandóan tájékoz­tassuk a dolgozókat a világ­ban, az országban végbeme­nő folyamatokról, adjunk választ az őket érdeklő kér­őiekre. További na­pirendi pontként a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta a tanácsülést Timmer József, a SZOT titkára. Ezután Jakab Sándor elő­terjesztése alapján személyi kérdésekben döntött a ta­nácsülés. Gedeon Pált, a Népszava főszerkesztőjét — érdemeinek elismerésével, SZOT-tagsáéának érintetle­nül hagyásával — SZOT tit­kársági tagságából és főszer­kesztői beosztásából felmen­tette, mivel nyugállományba vonul. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának volt helyettes vezetőjét kooptálta a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagjának, majd meg- * választotta a titkárság tag­jává és kinevezte a Népsza­va főszerkesztőjévé. A SZOT végül Zsurzs Évát, a Művé­szeti Szakszervezetek Szövet­sége Központi Vezetőségének és Elnökségének tagját, a Magyar Televízió osztályve­zetőjét a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjai sorába kooptálta. (MTI) Méhes Lajos látogatása a Belügyminisztériumban Méhesi Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, ipari miniszter pénteken látogatást tett a Belügymi­nisztériumban. A vendéget Horváth István belügymi­niszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának első titkára fogadta. Méhes Lajos talál­kozott a minisztérium veze­tőivel, meghallgatta Horváth István tájékoztatóját a Bel­ügyminisztériumban folyó munkáról. Ezután felkereste a forradalmi rendőri ezredet, ahol tájékoztatták az ezred szervezetéről, rendőri és spe­ciális feladatairól, harcké­szültségéről. Bemutatták az alakulatnál rendszeresített fegyverzetet és híradói szál­lítóeszközöket. Méhes Lajos látogatása befejeztével érté­kelte a látottakat, egyben el­ismerését fejezte ki a szemé­lyi állománynak magas szín­vonalú munkájáért. Az emléktábla-avatás (Fotó: Szántó György) tóságot, hogy irányításával milyen honismereti munka folyik a faluban. Emellett szólt arról is, hogy az itt élők miként őrzik a tudós emlé­két. Az ünnepség után így fo­galmazott ifjú Berze Nagy János: — Örömmel jöttem ide, arra a helyre, amelyet min­dig szívesen idézett apám. Annál is inkább, mert nem­csak tisztelik, megbecsülik, hanem tovább is fejlesztik szellemi örökségét, féltő gonddal mentve át a felnö­vekvő nemzedékek tudatába. Pécsi István *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom