Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 211. szám ÁRA: 1982. szeptember 9.,'csütörtök 1,40 FORINT Nagy ütemű fejlődés megyénkben - Korszerű boltok - Űj szemlélet — Minőségi változás — Országos tapasztalatok Versenyben a fogyasztókéit Az adatok arról tanúskodnak, hogy megyénkben az elmúlt ötéves tervidőszak alatt jelentős fejlődésen ment át a kereskedelem. Több bolt, üzlet létesült, mint más tájakon, összesen 31 ezer négyzetméter alapterülettel nőtt meg a kiskereskedelmi hálózat. Korszerűbbek és jobb vásárlási feltételeket is biztosítanak az új egységek, mint a régiek. A színvonal a felmérések alapján meghaladja az országos szintet. Ezt az egy lakosra jutó forgalom és üzlettér alapján számították ki. Hogy mennyire fontos ez, azt az bizonyítja, hogy megnőtt az érdeklődés a sok szépséget és történelmi értéket rejtő Heves megye iránt. Nemcsak azokért érezhetünk hát felelősséget, akik itt élnek, de ránk irányul az ország, sőt a külföld figyelme is. A vendégforgalom is az országos átlagot jelentősen meghaladó módon nőtt. Ez az elmúlt években elérte a 14 százalékos gyarapodási ütemet. Ha csak ezeket az adatokat vizsgáljuk meg, s számolunk a gazdaságunk előtt álló nehéz feladatokkal, az életszínvonal mérsékelt emelkedésével, már fölmerülhet az az igény, hogy a következő esztendőkben elsősorban a minőségi fejlődés lehetőségei, re irányítsuk figyelmünket. Annál is inkább, mert az előző évekéhez hasonló mennyiségi változásokra nem számíthatunk: ebben az ötéves tervben csupán 17 —18 ezer négyzetméterrel lesz több az üzlethálózat. Anyagunkban ötletekről, elképzelésekről írunk, amelyek hazánk különböző részében alakultak ki. Reméljük, hasznosíthatóak lesznek megyénk kereskedelmében is. Ejtőernyősök Valójában ki az ejtőernyős ? Többféleként értelmezhető. Lehet pilóta, aki sérült gépéből menekül e légi alkalmatossággal. Lehet bátor sportoló, hatalmas vászongombával, amint szinte százszázalékos pontosságai ereszkedik a kijelölt célpontra Lehet harci feladatot teljesítő katona, az ellenség arcvonalaá mögött hasznosítva tűzere- jét És lehet ejtőernyős — sokfelé nevezik így! — a kisebb-nagyobb funkciót vállaló szakember, pártmunkás, közigazgatási dolgozó, akit ez a megbízatás elmozdít szokott környezetéből, szűkebb hazájából hogy más tájon, más poszton szolgálja a társadalmat. Persze, általában nem kitüntetés, ha valakit tisztsége nyomán így minősítenek. Az ejtőemyősségben megbélyegzés, kitagadás rejtőzik olykor, vagy talán bő adag sértődöttség. Hogy íme: ennyik vagyunk Hatvanban, Horton, Domosz- lón! Tőlünk nem telik ki egy iskolaigazgató, egy belevaló tsz-elnök, a tanácsia- i kát már ne is említsem, és ha a községi pártszervezet élére kívántatik titkár, akkor azt természetesen a szomszéd megyéből kell oda állítani.Különösen akkor csap aztán magasra a lokálpatriotizmus tüze, ha nem megy minden a közóhaj szerint Például a közös gazdaság új vezetője egyik évről a másikra képtelen " húszmillió forint nyereséget kicsiholni a szanált szövetkézéiből. A pártbdzottsági titkár a legkeményebb küzdelem árán sem képes visszaszorítani az itt-ott megmutatkozó közéleti fonákságokat. A gyári főmérnök legjobb elgondolásai is megfeneklenek az alacsony műszaki feltételek zátonyán. És kiteheti a lelkét az ejtőernyősként lapoty- ; tyantott tanácselnök, mert nem épülhet falun, városon iskola, művelődési ház, ha a beruházásnak nincsenek meg a reális gazdasági feltételei. Nos, ilyenkor felerősödik a kórus. A befogadóké. A tősgyökeres hatvaniaké, hortiaké, domoszlóiaké, akik a gondok és az ejtőernyősök közé kirakják az egyenlőségjelet, feledvén minden addig, közösen kivívott eredményt, engedvén az olcsó demagógiának. És ami mögött — ha megpiszkáljuk! — igencsak feltűnnek egyéni érdekek, maguknak hivatalt vindi- káiók titkolt reményei, a politikai szemhályogat nem is említve Pedig, hogy valójában mennyit ér az ejtőernyősöktől megvont lokálpatro- tizmus? Határa igencsak ott van, amíg hivatalt vállalni kényelmes biztonság. Vagy hogy még nyíltabban fogalmazzak: az őshonos kibienék semmi sem drága, ha az ejtőernyősökre hárítható valahány balsiker felelőssége. Ami annyira megbúvás, amennyire a közösségi elvek sunyi feladása ... ! Moldvay Győző Mindinkább érződik annak az új kereskedelmi szemléletnek a hatása, amely tágabb teret enged a kereskedői leleménynek, lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi vállalatok ott, akkor, és azt árusítsanak, ahogyan azt á kereslet diktálja. Az élelmiszer-, a ruházati és az iparcikk-kereskedelemben egyaránt számottevő ma már azoknak a termékeknek az aránya, amelyeket a vállalatok közvetlenül a termelőtől, a gyártótól szereznek be. A tartós fogyasztási cikkeket árusító áruházakban, . üzleteikben lassan általánossá válik a házhoz szállítás, s van már példa arra is, hogy telefonon rendelheti meg a vevő az árut. Az áruházakban az igényekhez igazodva olyan osztályokat nyitottak, ahol tetőtől-talpig felöltözhet a vásárló, sőt a kiegészítő kellékeket — táskákat, öveket, kesztyűket — is megveheti. Ugyanakkor — szintén az igények felmérő-- se alapján — a vállalatok egyre több olyan szaküzletet létesítenek, amelyekben egy- egy termékcsoportból lehetőleg, a teljes gyári választék kapható. Különösen a fővárosiban terjed az utcai értékesítés. A Centrum áruházak elé például, kora tavasztól, késő őszig kiállítják a standokat, amelyeknél a kisebb ruházati cikkek és kiegészítők kaphatók. A kereskedelmi verseny élénkülése meglátszik már a fővárosi élelmiszerüzletek választékában is. Számos Közért, ABC és Csemegeüzlet él azzal a lehetőséggel, hogy őstermelőktől vásárolja fel a legfrissebb zöldséget, gyümölcsöt és termelő- szövetkezetekkel kössön szerződést, például vágott baromfi szállítására. Bővül a szaküzletek kínálata is: a RÖLTEX és az Aranypók üzletekben mind több a felsőkonfekció, s például a Vasedény boltok is sok olyan terméket árusítnak ma már, amelyek eddig kizárólag a Keravill szaküzletek- beh voltak kaphatók. Növekedett a kereskedelmi vállalatók közvetlen beszerzésből és termeltető tevékenységből származó cikkeinek aránya a vidéki üzletekben is. A váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat például az ország távolabbi tájairól — egyebek közt győri, soproni üzemektől, — is vásárol. Ezenkívül kapcsolatban áll több kisebb baromfifeldolgozó üzemmel1, s a tojást kizárólag háztájiból szerzi be, A gödöllői gombatermesztő szakcsoportot új fajták kikísérletezésére is ösztönzi. Az új termékeket a vállalat évente mintegy 10—12 árubemutató segítségével népszerűsíti. Bevált kezdeményezés, hogy a húsárusítást kiterjesztették olyan üzletekre is, ahol egyébként húsbontási lehetőség nincs. Ezt úgy érték el, hogy központi húscsomagoló üzemet hoztak létre. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál ugyancsak növekedett a közvetlen beszerzés aránya — az idén eléri a 14 százalékot —, s főként hiánycikkek — szerszámok, szeg és csavaráru — gyártására termeltető szerződéseket is kötöttek kisszövetkezetekkel, kisiparosokkal. A szélesebb áruválaszték kialakítására közös üzleteket hoztak létre az Amforával, a PIÉRT-teJ, a Kanizsa Bútorgyárral. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is jó kapcsolatokat alakított ki a termelőkkel. A Debreceni Konzervgyár például, közvetlenül a megye élelmiszerüzleteibe szállítja a termékeket. A zöldséget és a gyümölcsöt ma már, mintegy 400 kistermelőtől vásárolják rendszeresen, s főként olyan áruk termelésére ösztönzik őket, amelyeket a vásárlók leginkább keresnek. A Kisalföld Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat tölbb, Győr-Sopron megyei áfésszal kötött szerződést a választékot bővítő termékek szállítására. Lekötötte például a soproni áfész nemrégiben Balfon létesített saj- tosjostya üzemének teljes termelését, a győri áfész konzervüzemével pedig megállapodott, hogy folyamatosan ellátja az eddig hiányzó termékekkel az üzleteket Ahol erre lehetőség van, a kereskedelmi vállalatok kihasználják a külföldi termékcsere, illetve a kisha- tármenti árucsere lehetőségeit. A Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzletedben ' rövidesen megjelennek azok a csehszlovák szeg- és csavaráruk, valamint a hőtárolós villanykályhák, amelyekért a vállalat hazai termékkel fizet a csehszlovák partnernek. A Csongrád megyei kereskedelmi vállalatok rendszeresen árusítják a kishatánmen- ti árucseréből származó jugoszláv élelmiszereket, s emellett a közeljövőben kap- Hbtók lesznek azok a sörök, ital- és dohányáruk is, amelyeknek szállítására a nemrég végétért Szegedi Ipari Vásáron kötöttek választék- csere megállapodást. A Baranya megyei üzletek választékét ugyancsak bővítik a kiishatármenti árucsere keretében beszerzett sportcipők, női lábbeli, felső kötöttáruk, kozmetikumok, ra- diál és műszaki gumiabroncsok. A Pécsi Konzum, a Centrum és a Mecsek áruház, bolgár és NDK áruházi hetek rendezésével színesíti áruskáláját A Győr-Sopron megyei kereskedelmi vállalatok a szomszédos Szlovákiáiból gumiárut, hajlakkokat, borotvapengéket és kávépótló szereket, különböző shamponokat, fogkrémeket és szappanokat vásárolnak. A kereskedelmi vállalatok igyekeznek csökkenteni ’ a zsúfoltságot a legforgalmasabb üzletekben. A szegedi élelmiszer- és iparcikk-kereskedelmi vállalatok például, felkutatják a kihasználatlan termeket, raktárakat csarnokokat ahol átmenetileg vagy véglegesen árusításra rendezkedhetnek be. Így az épülő lakónegyedek panelházainak fogadószintjén már számos ideiglenes élelmiszerboltot nyitottak. Jól kihasználják a kétévenkénti Szegedi Ipari Vásár csarnokait pavilonjait is. Még alig ért véget az idei vásár, máris megnyílt az egyik nagy kiállítócsarnokban az önkiszolgáló Építőanyag Áruház. Szinte napok alatt megkedvelték a vásárlók a tiszai hajósok eddig raktárnak használt — több mint 1000 négyzetméteres — épületéből átalakított élelmiszer- és iparcikkáruházat, amelyben mintegy 5 ezer féle konzer- vet és más élelmiszert, valamint háztartási cikket leszállított áron hoznak, forgalomba. A vállalatok az üzletek nyitva tartásával is egyre jobban igazodnak a helyi körülményekhez és a vásárlók igényeihez. A rugalmas nyitva tartást főként a szerződéses üzleteknél sikerült elérni, de sok helyütt, például a Duna-kanyar üdülőhelyein a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzletei a szezonban, hét végén is nyitva tartanak. Koivisto elnök Hajdú-Bihar megyébe látogatott A Finn Köztársaság elnöke a Debrecenben és környékén tett látogatása során a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar eredményeivel is ismerkedett (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság — baráti, mun- kalátógatáspn hazánkban tartózkodó — elnöke szerdán Magyarország egyik legnagyobb közös gazdaságába, a húszezer hektáron, háromezer taggal gazdálkodó nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatott. A finn államfőt útjára elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagykövete. A vendégeket délelőtt Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titká- , ra és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. A szövetkezetben piros nyakken- dős úttörők köszöntötték az észak-európai ország államfőjét, majd Szabó István, a termelőszövetkezet elnöke és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes üdvözölte a finn . vendégeket. A szövetkezet vezetője tájékoztatást adott a mezőgazdasági üzem múltjáról és mai tevékenységéről, gazdálkodásáról. Mauno Koivisto ezt követően a szövetkezet több üzemegységet, telepét tekintette meg. Délután a Hortobágyi Állami Gazdaság mátai lovaspályáján lovasbemutatót tekintettek meg, majd négyes fogatra ülvé a pusztára hajtattak. Koivisto elnök megtekintette a Hortobágyi Nemzeti Park sajátos értékeit, s nagy érdeklődéssel, tetszéssel fogadta a híres ménes bemutatóját. Délután Mauno Koivisto Debrecenben, a DMVSC sportkombinátjába látogatott. Este a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban a Hajdú-Bihar megyei népi együttesek mutatták be műsorukat a finn vendégeknek. Záróeseményként a Hajdú- Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága fogadást adott Mauno Koivisto és felesége tiszteletére az Arany Bika Szálló Bartók-termé- ben. (MTI) Több résztvevő az őszi BNV-n A rövidesen megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. a tavalyinál több ipari vállalat és szövetkezet vesz részt, nagyobb lesz a fedett kiállítási terület, s a tavalyinál magasabb a BNV-díj- ra benevezett termékek száma is — jelentették be az Ipari Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. A fogyasztási cikkek nemzetközi seregszemléjén az idén 252 hazai iparvállalat és szövetkezet több mint húszezer négyzetméteren mutatja be gyártmányait. Zsednai Pál, az Ipari Minisztérium vállalatfelügyeleti főosztályának vezetője elmondotta, hogy a vállalatok felkészülését alapvetően meghatározzák a kedvezőtlen nemzetközi értékesítési lehetőségek, s az a tény, hogy az érdekeltségi viszonyok az ipart, különösen a fogyasztási cikkeket gyártókat termelésük fejlesztésére, a gazdaságos, előnyös értékesítésre ösztönzik. HÉT SZÁZALÉKKAL NAGYOBB Idegenforgalmi eredmények az év első hét hónapjában Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most adta közre tájékoztatóját az év első hét hónapjának idegenforgalmi eredményeiről. Az adatok szerint a forgalom legfontosabb minőségi vonásai kedvezőbbek a tavalyiaknál, az idegenforgalomból származó . bevételek hét százalékkal nagyobbak az előző évinél, s csaknem két és félszeresen haladják meg a kiadásokat. Jellemző az idei szezonra, hogy a külföldiek valamivel hosszabb ideig tartózkodtak nálunk, mint az elmúlt években, s nőtt a szervezett keretek között idelátogatók száma. Kedvező az is, hogy javult a kereskedelmi szálláshelyek — s ezen belül a szállodák — kihasználtsága: a tavalyinál nagyobb vendégforgalmat bonyolítottak le. A tőkés országokból ösz- szesen 1,4 milliónyian látogattak Magyarországra, egyötödével többen, mint tavaly ilyenkor. Ennél valamivel kisebb ütemben nőtt a turisták száma, de lényegesen gyorsabban, 41 százalékkal a kirándulóforgalom. Ez utóbbi nagysága elérte a félmilliót. A forgalom ez évi megélénkülése szinte valamennyi partner tőkés országra jellemző, a meghatározó szerepet azonban továbbra is Ausztria és az NSZK játsz- sza: a turisták mintegy háromnegyed része ebből a két országból érkezik. A vendégek 20 százalékkal több időt töltöttek nálunk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. - A tőkés forgalomból származó eddigi összes bevétel meghaladta a négymilliárd forintot — változatlan árfolyamon számolva körülbelül 40 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Ezen belül ' egy-egy látogató átlagosan 22 százalékkal többet költőt-’ tött, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású országok forgalma a Szovjetunió kivételével csökkent az elmúlt évhez képest, a turisták átlagos tartózkodási ideje azonban meghosszabbodott. Kedvező, hogy a rubelelszámolású országokból érkező turisták lényegében ugyanannyi éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, mint tavaly, s többet is költöttek az elmúlt évinél, mintegy 30 százalékkal. (MTI)
