Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 8., szerda Megkezdődött az Európa-bajnokság Béla és Sterk döntőbe jutott, Salbert megsérült A helyi szokásokhoz mél­tó ünnepséggel hétfőn Athén­ben megekezdődött az at­léták Európa-bajnoksága. Az EB-re elkészült új stadion­ban 80 ezer néző előtt 29 ország versenyzői sorakoztak fel. Constantin Karamanlisz görög köztársasági elnök kö­szöntötte a résztvevőket, majd Arthur Gold, az Euró­pai Atlétikai Szövetség brit elnöke megnyitotta az EB-t. Negyvenegy versenyszám közül elsőként a férfiak 400 m-es gátfutó bajnoksá­ga kezdődött meg, mindjárt magyar versenyzővel. A du­naújvárosi Simon Bállá Ist­ván 50,14 mp-es idővel utolsó lett a futamában, az Európa-rekorder nyugatné­met Schmidt 49,27 mp-es eredménnyel nyerte az első futamot. A 100 m-es síkfutás selej­tezőiben sem remekeltek a magyarok. Tatár 10,69 mp­cel futamában az utolsó he­lyen végzett, Kovács 10,64 mp-cel egy másik futamból negyedikként esett ki. Női távolugrásban a dön­tőbe jutáshoz túl kellett ug­rani a 650 centimétert. Ez Va- nyek Zsuzsának sikerült, 651 centiméterrel került to­vább. Az első bajnokot női súly­lökésben avatták. Slupianek az NDK olimpiai bajnoknő­je 21,59 m-es dobással nyer­te el az aranyérmet, a cseh­szlovák F ibingerova 20,94 méterrel ezüstöt, a szovjet Abasidze 20,82 méterrel bronzot szerzett. Már az első nap lezajlott a nagy érdek­lődéssel várt 10 000 méteres döntő is. A győzelmet óriási csatában az olasz Alberto Cova szerezte meg 27:41,02 perccel, az NDK versenyzője Schildhauer 27:41,21 előtt. Két magyar magasugrónő, Béla Emese és Sterk Kata­lin sikerrel vette a 188 cen­timétert, a döntő szereplést biztosító magasságot. A női magasugrókkal együtt kezdtek a ' rúdugrók, akiknek az 545 centiméterrel kellett megbirkózniuk a dön­tőbe kerülésért.. Salbert Fe­renc 515 és 525-ön is igen jó kísérlettel elsőre repült át. Ekkor történt az, ami a cse­peli ugró számára az athéni versenyzés végét jelentette. Salbert 535-nél rosszul tűz­te be rúdját, a levegőbe emelkedve elcsavarodott a teste, 'S a léc alatt átrepül­ve, a szivacsdomb felett a gyepre esett. Salbert elájult, s agyrázkódás gyanújával a kórházba szállították. Mint megtudtuk, két órával ké­sőbb, könnyebb agyrázkódás­sal elhagyta a kórházat. Lapzárta után került meg­rendezésre a férfi 20 km-es gyaloglás, 100 m-es síkfutás, a női 100 m és távolugrás döntője. KÉZILABDA Rendre kihagyott büntetők... Taurus SC— Egri Finommechanika 17—15 (7—5) i NB Il-es férfi kézilabda- mérkőzés. Eger, 100 néző. V.: Kasza, Reinspach. Finommechanika: Kékesi — Lakatos Z. 2, Terenyei 2, Bóta 5, Tollner 4, Bodó, Fe­hér. Cs.: Kiss ■»— Madarász 2, Scheili, Lakatos L. Edző: Brandstadter Gábor. A gumigyári csapat a Ti- szavasvár együttese mellett másodikként pályázik az NB Il-es bajnoki cím megszer­zésére. Nem véletlen hát, hogy nagy akarattal küzdött a két pont megszerzéséért a Finommechanikával szem­ben. A hazaiak csak az első félidő 4—4-es állásáig tud­ták tartani magukat, majd a vendégek átvették a vezetést, a befejezésig igen szoros eredmény mellett a főváro­siak nyertek. Mindenesetre az tény: a Finommechanika gárdája hat büntetőt hagyott ki a találkozón, ami egy ilyen sorsdöntő mérkőzésen „luxusnak” számít és elgon­dolkodtató. Ganz-Villany— Egri Finommechanika 28—23 (11—9) NB Il-es férfi kézilabda­mérkőzés, Budapest, 200 né­ző. V.: Kaponyi, Kiss. Finommechanika: Kiss — Bodó. Tollner 3, BÓTA 9, Fehér, Terenyei 5, Lakatos Z. 4. Cs.: Kékesi — Mada­rász 1, Lakatos L. 1, Scheili. Edző: Brandstadter Gábor. Az első játékrészben a Fi­nommechanika csapata még komoly eséllyel lépett a sa­lakos pályára, a második félidőben azonban már a fáradtság jelei mutatkoztak a játékosokon. Az állóképesség hiányának, vagy netalán a nagyobb lendülettel játszó fővárosiaknak tudható be a vereség? Sajnos, két egymást követő összecsapásban is az ellenfelek mutatkoztak jobb­nak. ÜZEMI ÉTKEZTETÉST VÁLLALUNK! Pályázatot hirdetünk felszabaduló főzőkapacitásunkra vállalat vagy üzem részére, reggeli-, illetve vacsora­igény esetén elsőbbség! EXPRESSZ ÉTTEREM, EGER, Felszabadulás tér 4. Saxnak nem kedvezett a szerencse Sorsoltak Moszkvában A harmadik, utolsó férfi sakkvilágbajnoki zónaközi döntő tizennégy fős mező­nyének tagjai a sorsoláson megkapták sorszámukat. Sax Gyula nem volt szerencsés, mivel 12-es sorszáma azt je­lenti, hogy hatszor játszik világossal, hét ízben pedig a sötét bábokat kell vezetnie. A sorsolás eredménye: 1. Murey (izraeli) 2500 Élő­pont, 2. Geller (szovjet) 2565, 3. Kaszparov (szovjet) 2675, 4. Beljavszkij (szovjet) 2620, 5. Christiansen (ameri­kai) 2505, 6. G. Garcia (ku­bai) 2500, 7. Andersson (svéd) 2610, 8. Rodriguez (Fülöp­szigeteki) nemzetközi mester 2415, 9. Van der Wiel (hol­land) nemzetközi mester 2520, 10. Gheorghiu (román) 2535, 11. Velimirovics (ju­goszláv) 2495, 12. Sax Gyula (magyar) 2560, 13. Quinteros (argentin) 2620, 14- Tál (szov­jet) 2610, kettő kivételével valamennyien nemzetközi nagymesterek. Az első fordulóban Kasz­parov—Sax találkozóra kerül sor. A mesterhármasról és a visszatérésről Méhesi első góljának örült a legjobban A fiatal szélső ' Egerben kezdte labdarúgó-pályafutá­sát. innen vonult be Tatá­ra négy esztendővel ezelőtt, s bár leszerelését követően, majd egy évvel később is tárgyalt vele az ESE labda­rúgó-szakosztálya, végül is némi huzavona után, már a bajnokság közben sikerült visszaigazolni Tatabányáról. Az ott töltött két esztendőre nem szívesen emlékezik Mé­hesi Ferenc, nem is csoda, hiszen az előző NB I-es baj­noki évben mindössze - 60 percet tölthetett tétmérkő­zésen a pályán. Egri bemu­tatkozása előtt mindössze egy hetet készülhetett együtt társaival, de mint elmondta, sokat ismert közülük, bízott benne, hogy sikerülni fog a beilleszkedés, bár első két mérkőzésén szerzett négy gólja ellenére sem érzi még úgy, hogy tökéletes össz­hangban van a többiekkel, ami ilyen rövid idő alapján érthető is. — Pályafutásod során elő­fordult-e már, hogy egymás után háromszor vetted be az ellenfelek kapuját? — Talán ifista koromban, illetve katonáskodásom ide­jén, mikor megyei bajnok­ságban játszottam előfordult már hasonló eset, de komoly (tétmérkőzésen ez volt az első mesterhármasom. — S a gólok közül me­lyikre emlékszel a legszíve­sebben? — A legjobban a Nagybá- tony ellen szerzett legelső gólomnak örültem és Siófo­kon is az első jelentette az igazi örömöt. Korábban el­(Fotó: Perl Márton) kapkodtam egy nagy hely­zetet, szidtak is miatta, könnyen felkapják a vizet a fiúk. Aztán amikor berúg­tam a gólt, úgy éreztem, hogy ezzel válaszoltam. A második gólomnál sok min­denre gondoltam közben. Mikor rángatott a védő, ar­ra törekedtem, hogy a tizen­hatoson belülre kerüljek, s legalább egy tizenegyest ki­harcoljak. Aztán láttam, hogy a kapus kimozdult, s csak be kellett tennem mel­lette a labdát. A felső sarkot találtam el, így sikerült. Egyébként is inkább idegen­ben szeretek játszani, ahol a gyors ellentámadásoknál több az esélyem. Azt hi­szem, a gyorsaságommal van a legnagyobb keresnivalóm. A szélső poszthoz nem sze­retek mereven ragaszkodni, a beadások nem mindig si­kerülnek, rúgótechnikámon kell még javítani. Hogy a mesterhármas bejött, abban szerepe volt annak is, hogy védőm nem követte akciói­kat, így nem kellett hátra­húzódnom, a támadásra össz­pontosíthattam, Kiss Tibor pedig kitűnően érzi, hogyan kell a futó embereket jó labdákkal megjátszani. — Bár Egerből indultál, négy év után hadd kérjünk egy rövid bemutatkozásra. i— Szüleim is, anyósomék is Makiáron élnek, elsősor­ban ezért vágyódtam vissza erre a vidékre, amellett pe­dig kellemetlen volt szá­momra, hogy tavaly jófor­mán még játéklehetőséget sem kaptam Tatabányán. Családommal együtt Eger­ben lakom, fiam hároméves, lányom kilenchónapos. — Milyen most a hangulat a csapatnál? — A győzelem természete­sen örömet váltott ki, bár ilyen siker után én oldot­tabb hangulatra számítottam. Ügy vélem el tudjuk érni az elénk állított célt, a harma­dik-nyolcadik hely valame­lyikének megszerzését. — Gratulálunk a mes­terhármashoz, a sikeres visz- szatéréshez, és hasonlóan eredményes folytatást kívá­nunk. (virágh) Nem kerül szögre a futócipő.., Immár harmincegyedik alkalommal rendezték meg a falusi dolgozók spartakiádját, amelynek népszerűsége az elmúlt évtizedben némiképp emelkedett. A Szolnokon le­bonyolított országos döntőn megyénk színeiben pályára, lépett sportolók közül a leg­eredményesebben Kiss Gizel­la szerepelt, aki nagy csa­tát vívott a legfényesebben csillogó éremért. A tamaörsi tsz földjén hangosan csivitelő gyerme­kek között találom a 18 éves filigrán termetű tanárnőt. Egy hanyagul félredobott lá­dára telepedünk, miközben a nebulók tágranyílt szemek­kel csodálkoznak, amikor megtudják, hogy mi járat­ban vagyok. A tanár néni bajnoknő! — terjed a hír. Aztán a sportban megtett útról beszélgetünk. — A Tamamérai Általános Iskola hatodik osztályos ta­nulója lettem, amikor egy alkalommal a testnevelés órán hatvan méteren felmé­rés volt. 9.2 másodperc, ennyi idő alatt futottam le a távot. Keresztesiné Ollári Anna testnevelő tanárnőm ekkor odajött hozzám, a ke­zembe nyomott egy futóci­pőt, amelynek szögei kicsit rozsdásak, kopottak voltak, de ennek is örültem és még sokáig féltve őriztem. Egy évvel később már az atléti­kai tehetségkutató verseny 100 méteres rajtjánál áll­tam, majd az úttörő-olimpia területi döntőjén a leggyor­sabb sprinterek között har­madikként értem célba. Az eredményem 13.8 mp lett, ez viszont nem volt bizto­síték arra, hogy az országos döntőben helytállnak. — Az úttörőnyakkendőt matrózblúz váltotta fel, a A dobogó legfelső fokán Kiss Gizella Hevesi Gimnázium diákja lettél. Besoroltál a vidékről bejárók közé, hajnali kelé­sek, álmos ácsorgások. — Mi tagadás, nem volt könnyű a négy esztendő, hiszen a tanulás mellett, a diáksportkör atlétikai szak­osztályába léptem, s heti négy edzésre jártam. Bog­nár István és Tóth Gyula neveltjei közé cseppentem, munkájuk eredményességét mi sem fémjelzi jobban, mint Nagy István, aki ma már nemcsak a hazai, de az európai élmezőnyben is le­tette névjegyét. Voltak hát ösztönző tényezők, amelyek segítették leküzdeni a kilo­méterek fáradalmait, ame­lyek erőt adtak nap mint nap a pályán. Másrészt a vetéiytársak nagyon sokat segítettek fejlődésemben, hiszen már nemcsak az idő volt az ellenfelem, hanem ők is, akikkel együtt hajtot­tunk az edzéseken. Eredmé­nyek? Az egyéni csúcsomat, 12.9-et 16 évesen futottam. Középiskolai megyéi csapat^ bajnokságok majd egyéni versengések, de soha nem jutottam el az országos dön­tőig. Persze, ha már valaki rendszeresen dolgozik az azért szeretne felmutatni valamit, hogy úgy mondjam, sikerekre vágyik. — Mint azt már hallottuk, júniusban a MÉSZÖV Ku­pa országos döntőjén, Mis­kolcon a 100 és 200 m-t is megnyerted, sőt a győztes 4X100-OS befutó tagjaként három aranyéremmel a leg­eredményesebb versenyző­nek járó különdíjat is meg­kaptad. Majd Szolnokon is bizonyítottál. —_ Való igaz, a szolnoki mezőnyben is kirukkoltam, de különösebben nem va­gyok megelégedve a 13,5 másodperccel, amivel a dou ibogó legmagasabb fokára állhattam. Gyengébb teljesít­ményem azt hiszem annak tudható be, hogy májustól már erőteljesen az érettségi­re és a felvételire összponto­sítottam. így nem volt ele­gendő a novembertől febru­árig tartó kemény alapozás arra, hogy jobb időt érjek el. A nyár derekán pedig le­törtem, amikor megtudtam, hogy nem vettek fel a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la földrajz—testnevelés sza­kára. Terveim? Jövőre újra megpróbálom a főiskolát, addig Tamaörsön képesítés nélkül testnevelést tanítok, s természetesen a fatóoipőm sem kerül a szögre... Tereny Andrea Két VB-mérkőzés Egerben Teljes a mezőny A december 2-án Budapesten kezdődő VIII- női kézilabda­világbajnokság mezőnye teljessé vált. A 12. résztvevő Kanada együttese lett, mert az Egyesült Államok játék nélkül visz- szalépett a selejtező mérkőzésektől. Az egyes csoportok be­osztása a következő. A-csoport: NDK—Magyarország, Norvé­gia—Kanada; B-csoport: Szovjetunió—Románia, Bulgária— Dél-Korea; C-csoport: Jugoszlávia—Csehszlovákia, NSZK— Kongó. A kézilabda-VB helyosztóiból az egri Kemény Ferenc Sportcsarnok is kapott kettőt, december 8-án, délután az A- csoport 3. és 4-, valamint a B-csoport és a C-csoport 4. helye­zettjét láthatják majd a megyeszékhelyen az érdeklődők. CSELGÁNCS Több értékes helyezés Hosszú Kálmán, az Eger SE cselgáncs szakosztályának tagja részt vett a nemzetközi Kecskemét Kupán, amelyen több-kevesebb sikerrel sze­repelt. Az osztrákok második számú versenyzőjét. Bergert és az NSZK-s Harbstot le­győzve jutott el addig, hogy a döntőbe jutásért mérkőz­hessen. Itt a kecskeméti E. Kovács Jánossal küzdött, amikor egy kokás állásnál meghúzódott a könyöke. A visszamérkőzést így nem tud­ta megvívni a dobogós he­lyezésért, végeredményben az 5. helyen végzett. Miskolcon, az MVSC csar­nokában a legfiatalabbak számára rendeztek körzeti rangsorversenyt. Az egri út­törő judósok több dobogós helyezést értek el, igazolva a már egy éve Egerben dol­gozó Kalydy Zoltán vezető­edző eredményes munkáját. Eredmények. 1970-es szü­letésűek, 29 kg: 2. Káló At­tila. 32 kg: 3. Nagy István, 5. Orosz Péter és Lázár Ti­bor. 35 kg: 2. Juhász Péter. 38 kg: 3. Hegedűs Zsolt. 41 kg: 5. Orsó József. 45 kg: 3. Lakatos Gyula. 1971-es szü­letésűek, 35 kg: 5. Fischer Zoltán. 45 kg: 3. Kovács Ist­ván, 4. Petes Attila. 49 kg: 3. Herman Szabolcs. Ugyancsak a miskolci kör­zeti rangsorversenyen két egri ifjúsági versenyző is dicséretesen helytállt, hiszen mindketten éremmel térhet­tek haza. Horváth Tamás, a 49 kg-osok között győzött, Szabó Tibor pedig bronzér­met szerzett az 57 kg-os súlycsoportban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom