Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 7., kedd 3. GYORSABB MINT A VÁLTÁS. Évente 800 ezer négyzetméter Jacquard típusú, az eddiginél gazdagabb mintázatú függönyt gyártanak a Lőrinci Szalagszövő és Csipkegyárban. Áz új gépeken a mintázatváltás mindössze félórát vesz igénybe, míg korábban ez a művelet három hétig tartott. Á belföldi igények kielégítése mellett a gyár az idén először a tőkés országokba is exportál függönyöket (MTI fotó — Viarga László felv- — KSJ Vendégek Csuvasiából A tanácsi és a szövetkezeti munkát tanulmányozzák A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából hétfőn testvérvárosi delegáció érkezett a Csuvas ASZSZK fővárosából, Cse- bokszáriból Egerbe hivatalos, baráti látogatásra. A háromtagú küldöttség tagjai: Alexander Szergejevics Avershin a Csebokszári Városi Tanács vb-elnöke, a Csuvas ASZSZK legfelsőbb tanácsának tagja, Valerij Petrovics Sztyepanov, a városi pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője és Jevgenyij lljics Cserkaszov építőipari munkás, brigádvezető. Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára, a városi tanács vb-tagja, Kalmár Péter, a városi tanács általános elnökhelyettese és Koczka Ferenc osztályvezető fogadta őket Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren. Délután a vendégek megkoszorúzták a Felszabadulás téri emlékművet. Ezt követően fogadta őket Virágh Károly, a megyei pártbizottság titkára. Azután látogatást tettek a városi pártbizottságon, majd a megyeszékhellyel ismerkedtek. A mai napon a városházán filmvetítéssel egybekötött tájékoztatón vesznek részt, s szakmai beszélgetést folytatnak a tanácsi munka korszerűsítéséről, a lakossági kapcsolatokról, majd megtekintik Szilvásvárad nevezetességeit. Holnap Eger déli ipartelepén fölkeresik a Csepel Autógyár, illetve a KAEV gyáregységeit, - ahol üzemlátogatás során tanulmányozták a termelőmunkát. A delegáció — a program szerint — csütörtökön utazik vissza a Szovjetunióba. Csuvas szövetkezeti vendégeket is köszönthetünk ezekben a napokban Heves megyében. A háromtagú küldöttség, élén Mihajlova Nyi- na Alexejevnával, a Csuvas Szövetkezeti Központ termelési igazgatóhelyettesével — hétfőn dr. Molnár Ferenctől, a MÉSZÖV elnökhelyettésétől és dr. Sumi András általános titkártól mozgalmi tájékoztatót hallgatott meg mátrafü- redi szálláshelyén, ma pedig a gyöngyösi, illetve hatvani áfészek kereskedelmi egységeivel, a ZÖLDÉRT körzeti hűtőházával ismerkedik. A továbbiakban a füzesabonyi és a hevesi szövetkezetekhez látogatnak a MÉSZÖV vendégei, fogadják őket a megyei pártbizottságon is. Találkoznak a megyei szövetség több vezetőjével, s bepillantanak az egri áfész munkájába. 1600 hallgatóval Megkezdődött a tanév az oktatási igazgatóságon A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán Egerben ünnepélyes tanévnyitón köszöntötték az új hallgatók egy csoportját hétfőn délelőtt. Bóta Albertnek, az igazgatóság vezetőjének üdvözlő szavai után Németh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta meg nyitóbeszédét az egyéves képzésen részt vevők előtt. A mintegy 20 párttitkár, pártvezetőségi, illetve KISZ-vezetőségi tag középfokú politikai végzettségről szóló bizonyítványt szerezhet majd. Az általános tagozatra jelentkezett hallgatók a különböző városokba és falvakba kihelyezett tanfolyamokon szintén a héten kezdik meg a munkát. A jövő héten pedig az előadótermekbe ülhetnek a szakosított és a speciális tagozatok tanulói. Nemzetközi munkavédelmi filmfesztivál A szocialista országok X. nemzetközi munkavédelmi filmfesztiválját ' szeptember 13—17. között rendezik Szolnokon a megyei művelődési és ifjúsági központban. A fesztiválra Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk nevezett legjobb munkavédelmi témájú filmalkotásaival. A versenyző országok filmes delegációi mellett Szolnokra, várják a Szakszervezeti Világszövetség, valamint a francia, a finn, a jugoszláv és az osztrák szakszervezetek képviselőit is. Évente ötször-hatszor elhangzik „Interpellálni kívánok...” . Az országgyűlés egyik ülésszakán jegyeztem fel az alábbi mondatot, Gyurkó László író, budapesti képviselő kezdte így az interpellációját: — Gyötrő álmom volt az éjszaka, azt álmodtam, hogy meghalt a Balaton ... Erre a nem mindennapi „álomfejtésre” mindenki felkapta a fejét, s a magyar tengerrel kapcsolatos figyelmeztető szavakkal az egész ülésterem egyetértett. Nem volt könnyű helyzetben az illetékes miniszter, Ábrahám Kálmán, amikor jegyeznie kellett a képviselő kérdéseit az engedély nélküli építkezések, a környezetszennyezések, a tavi életet pusztító vízmérgezések ügyében.'Amikor a válaszadásra kqrült sor ismét feszült figyelem uralkodott a patinás tanácskozóteremben. — Interpellációt nyújtott be hozzám Gyurkó László képviselő a Balaton környéki állapotokat illetően — kezdte a miniszter. — Igaz, én nem tudom olyan líraian remekbe szabottan kifejezni magam, mint egy író-képviselő, de kötelességem tájékoztatni az országgyűlést... S a Parlamentben írásban és szóban elhangzott kérdésekre sorban megadta a részletes választ, nem hallgatva el a valós gondokat, s a tervezett szigorú intézkedéseket ‘a tó védelméért. A miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind pedig az országgyűlés elfogadta, s azóta értesülhettünk is arról, hogy komoly erőfeszítések történtek a Balaton környezetvédelméről. Felvilágosítás és közvetlen kérdés Az iménti történet is jelzi: a lakosságot képviselő honatyának, továbbá a megyei, városi és helyi tanácstagnak joga van az illetékesekhez továbbítani — kérdés formájában is — a választói által felvetett észrevételeket. Számos példa van arra, hogy egy képviselő, vagy tanácstag a tapasztalatait összegyűjtve, szót kér és rö- videbb-hosszabb beszédben taglalja körzete eredményeit, gondjait, problémáit. Előfordul azonban, hogy egy olyan kérdésben szeretne világosan. látni, az illetékes szakemberek véleményét megérdeklődni, amelynek a fontossága túlnő egy-egy hozzászólás „műfaján”. Ilyenkor két választása van a lakosság érdekeit képviselő testületi tagnak: felvilágosítást kér, illetve interpellál. A tanácstagi jogok közé tartozik, hogy az állampolgárok megbízottja a tanács ülésén, vagy egy más alkalommal — például fogadónapok, tanácstagi beszámolók, ügyintézési napok során — a végrehajtó bizottságtól, a tanácsi tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől felvilágosítást kérjen a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A kérdésre — jogszabály írja elő — közvetlenül a tanács ülésén, vagy 15 napon belül válaszolniuk kell az illetékeseknek. . Történt szűkebb hazánk parlamentjének ülésén is, hogy az egyik megyei tanácstag egy korábbi testületi intézkedéssel nem értett egyet, mert az előző tanácsülésen elhangzott észrevételeire nem történt megfelelő lépés, a problémákat azóta sem oldották meg. Ezért fordult ismételten a tanácsi vezetéshez kérdéssel: tud- ván, hogy ha az interpelláció elhangzik, a kérdésre a tanácsülésen kell választ adni, vagy az ügyben vizsgálatot kell elrendelni. Az interpellációra adott választ ugyanis nemcsak a kérdést feltevő tanácstagnak kell elfogadnia, hanem az egész testületnek. Nem véletlenül hangzik, hát el gyakorta a legkülönbözőbb szintű tanácsi üléseken a hagyományos mondat: — Interpellálni kívánok ... S bizonyosra vehető, hogy vagy mindjárt a helyszínen, vagy 15 napon belül írásban választ kap a kérdező. Olyan is előfordul, hogy a tanács felkéri az interpelláló tagját: vegyen részt az ügy részletes vizsgálatában. Aztán a legközelebbi tanácsülésen már együtt tájékoztatják a testület tagjait a tapasztaltakról. Az országgyűlési képviselőnek, illetve a helyi tanácstagoknak természetesen mérlegelniük kell — és többnyire alaposan át is gondolják —, hogy milyen ügyekben kérnek szót a soron következő ülésen, mi az, ami „csupán” egy felvilágosítást érdemel, s mit kell felvetniük interpelláció formájában. Azzal valamennyien tisztában vannak, hogy bármikor élhetnek a közvetlen kérdezés jogával: de, élnek-e vele? Legutóbb: Boldog vizéért. . . A megyei tanács — szűkebb hazánk parlamentjének — ülésein évente öt-hat alkalommal interpellálnak a lakosság képviselői. Egy-egy felvetés nyomán — az esetek zömében — vizsgálatot indítanak az ügyben, hogy a lehető legalaposabban utána lehessen járni a dolgoknak, s reális tájékoztatást kapjon a tanácstag, illetve a testület. A tanácsüléseken részt vevő tudósító példákat is sorolhat: dr. Miklós Endre — Domoszló és Márkáz megyei tanácstagja — hosszú időn keresztül „bombázta” kérésével és kérdéseivel a tanácsot a Gyöngyös—Abasár —Verpelét közötti út építésével kapcsolatban. A körzet lakosságának képviselője ígéretet kapott arra, hogy amint az anyagi lehetőségek engedik, sor kerül az út felújítására: azóta megépült az új út! A hatvani Morvái László a vasúti felüljáró gyalogos- sávjának kiépítése ügyében interpellált, s az intézkedések nyomán a MÁV teljesítette a lakosság és a tanácstag kérését: ma már baleset- mentesen közlekedhetnek ezen a részen a gyalogosok. A boldogiakat képviselő Hegedűs Ernőné a lakosság vízellátását szolgáló társulás és vízmű létrehozásához kérte a megyei tanács segítségét: a társulás azóta létrejött, s jó úton halad a tanácsi támogatás is. Az interpelláció haszna Lám, csak interpellálni kell, s máris teljesül minden kívánságunk ... ! — gondolkodhat tovább bárki az előbbi esetek kapcsán. Mi több, hozzáteheti: miért nein él ezzel a lehetőséggel a mi körzetünk tanácstagja, országgyűlési képviselője? Sajnos, a helyzet nem mindig ilyen egyszerű: nem épül például vasúti alul- és felüljáró a közeljövőben Vámos- györkön, pedig a helybeliek képviselője szót emelt az ügyben. A tanács és az egyéb szervek lehetőségei is végesek, főként ha pénzről van szó. Az interpellációnak azonban mindenképp vän haszna: a helyi tanácstag, a képviselő ezzel egy-egy olyan kérdésre irányítja a figyelmet, amely a jövőben fontos lehet a közeli, illetve a távlati tervek elkészítésében. A lakosság érdeke Hiszen a tanácsi testület tagjai sem értesülhetnek minden helyi gondról, problémáról, vagy dédelgetett tervről, ha azokról a lakosságért dolgozó tanácstag nem ejtett, vagy nem ejt szót. A lakosság érdeke tehát, hogy keresse, tájékoztassa, támogassa választottját, és számon is kérje a tanácstagokat, s az országgyűlési képviselőket arról a munkáról, amelyet a testületekben végez, vagy végeznie kell. Mert így inspirálva, bizonyára többször hangzik majd fel a címben szereplő mondat a közösség érdekében ... Szilvás István A hét öröme-gondja Terpesen, Szajlán Helyreállítják a művelődési házat - Csökken a kívánságlista - Késik viszont a postaépítés Vb-ülés iskolaügyben Mint a sziámi ikrek. Ösz- szenőtt immár a két kis település, Terpes és Szajla, közös természetesen a tanácsuk is, amelynek választott elnöke harmadik éve Horuczi Flórián. Fiatal, tevékeny férfiú. Ha nincs, keres magának munkát. Ezen a héten azonban nem kell utána futnia. — Valóban nem, mert a természet és a tanácsi belső munka mechanizmusa kiparancsolt jó néhány tennivalót. Így megkezdjük a nyár eleji vihar által tönkretett terpesi művelődési ház tetőszerkezetének felújítását, amire 250 ezer forintot biztosított soron kívül a megyei tanács. Nem nélkülözhetjük tovább az intézményt, hiszen társadalmi ünnepektől a mozielőadásig minden itt zajlik. Egyébként az a kellemetlen az egészben, hogy tavaly saját erőből felújítottuk már a ház belsejét. Iskolánk sorsa ügyében viszont a keddre összehívott vb-ülésen kell állást foglalnunk — mondja a tanácselnök. — Kisdiákjaink javarészt Bükkszékre, a körzeti tanintézetbe járnak; nálunk pedig kihasználatlan a rendbetett, korszerűsített épület. Nos, ahogyan Darnóvári Sándorné igazgató az előterjesztésében fogalmaz, lehetőség nyílna a probléma megoldására, ha két osztály Terpesen járna, és a többi maradna Bükkszéken. így bontott lenne minden osztály, csak a szajlait hagynák érintetlenül, mivel az ottani 1—4 osztályban csak sokgyermekes, cigány családok kisgyermekei tanulnak, akiknek az autóbusszal való utaztatás gondot jelent. Ami a községfejlesztés egyéb problémáit illeti, megtudtuk később, hogy soros feladatként igyekszenek a közös tanács által igazgatott két település közútjain is javítani, illetve néhány utca a közeljövőben kőburkolatot kap, aminek munkálatait a pétervásári költség- vetési üzemtől rendelte meg a megyei útfelügyelet. A Mező Imre, a Vörös csillag illetve a Hunyadi utat a Kertész utcával összekötő földes * utcákról van szó, ahová tanácsi pénzmaradványból 170 tonna követ már ki is szállítottak. Ha a kivitelező végez e munkálatokkal, akkor Horuczi Flórián megint kipipálhat egy olyan kérelmet, a „kívánságlistán,” amely tíz esztendeje választókerületi gondja a helyi tanácsnak. Hasonló probléma még a társadalmi munkával nemrég felújított orvosi rendelő vízbekötése, amihez a pénzigényes anyagot már megvették, csak a helybéli kisiparosokat kell mozgósítani. Itt egy új kút ásása, illetve hidrofor beépítése szükséges, ami külön sürgető gond, mivel a terpesi, szajlai kutakat rossz vízminőségük miatt egymás után selejtezi ki á KÖJÁL. — Mindezen túl a héten egy miskolci utazásnak is elébe nézek, mert levél, telefon nem visz eredményre — sorolja tovább feladatait a tanácselnök. — A Táncsics utcában épülő, új postahivatalról beszélek, amihez telket adtunk, megvan a kivitelezéshez szükséges egymillió 200 ezer forint is, csak éppen a munka beindítása késik. Pedig november végén át kellett volna adni rendeltetésének az intézményt. Nos, ez az utam a Miskolci Postaigazgatóságra, személyesen Nagy Gábor beruházási csoportvezetőhöz visz, aki szerint egy típusterv adaptálásával készül el a terpesi posta. De mikor? E pillanatig se terv, se kivitelező. Én pedig izgulhatok a pénzünkért, nehogy teljesítmény hiányában veszendőbe menjen. Tennivaló kapcsán elmondotta még Horuczi Flórián, hogy a tanács mindig nagy figyelemmel kíséri, az itt élő 1150 polgár kereskedelmi ellátását, külön figyelemmel az alapvető cikkekre. És említésre méltó, hogy a „péterkei” áfész minden észrevételnek gyorsan a végére jár. A közelmúltban csapnivaló minőségű kenyér érkezett Terpesre, amiből három szeletet „postafordultával” elküldték Sebők Kálmán igazgatósági elnöknek. Harmadnap már kint voltak az áfész illetékesei, az ötödiken pedig olyan kenyér érkezett Sírokból, ami a környéken a párját ritkítja. A helyi Búzakalász Termelő- szövetkezetről hasonló véleménye volt a tanácselnöknek. Az egyetlen itt honos gazdálkodó egység pénzzel ugyan jiem támogatja a különböző vállalkozásokat, de többet ér ennél az a segítség, amit gépben, munkában kapnak a közös gazdaságtól. Az idén például csak a szajlai Béke út kiépítése 200 ezer forintot ért, és ezt a Búzakalász végezte el... Moldvay Győző
