Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
6.-- ~s~ ; ; NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 25., szombat TAJVAN Uj helyzetben? „A kétértelműség remekműve” — e nem éppen dicsérő jelzővel illeti az International Herald Tribune a tajvamd fegyverszállítás miatt majd egy évig húzódó vitában nemrég élért amerikai—kínai megállapodást. A kompromisszum, emlékezhetünk, tartalmazott ugyan egy amerikai ígéretet a szigetország katonai ellátásának korlátozásáról, sőt, hosszabb távon csökkentéséről, ám Washington elérte célját: Peking hivatalosan vállalta, hogy békés eszközökkel törekszik az újraegyesítésre. A diplomáciai kapcsolatok 1979-es megszakítása utáni katonailag is cserben hagyta tehát az USA Tajvant? Milyenek a 17 milliós sziget kilátásai az új helyzetben? S egyáltalán: beszélhetünk-e új helyzetről? Illúziók rabjai Tajpej! megfigyelők távolról sem látják egész sötéten a kilátásokat Változatlanul visszautasítják Peging minden közeledési kísérletét A Csang Csing-kuo elnök — a hajdani Csang Kaj-sek fia — által vezetett Kuo- mingtang-pért válozatlanul abban az illúzióiban él, hogy „egyszer sor kerül az anyaország visszafoglalására. Bíznak a félmilliós, korszerűen felszerelt hadseregben, a tőkés világgal fenntartott kiterjedt üzleti kapcsolatokban, s gazdasági erejükben; abban, hogy Tajvanon az egy főre eső nemzeti jöveA távol-keleti szigetország térképe (Terra — KSj ★ Csang Csing-kuo elnök, a Kuomingtang vezetője (Fotó — AP — MTI — KSj delem körülbelül négy-ötszöröse az anyaország-belinek. „Nem” vagy „később”? Peking az elmúlt időben sorozatos javaslatokat tett az újraegyesítés érdekében. Hangsúlyozottan megígérték, hogy Tajvan szigete a „különleges közigazgatási körzet” státusát élvezheti. Megmaradhatna a kapitalista gazdasági berendezkedés, a külkapcsolatok rendszere, sőt a saját hadsereg iS‘, Tajvannak mindössze szuverenitás-igényéről és saját ' zászlajáról kellene lemondani. A Kínai Népköztársaság első lépésként a postai, közlekedési és kereskedelmi kapcsolat helyreállítását javasolta1, s egyben magasrangú állásokat ajánlott fel a tajpeji vezetőknek. Tajpej mindezzel hármas követelést szegez szembe. Peking mondjon le a marx- izmus-leninizmusról, mint állami doktrínáról állítsák vissza az állami és a magáncégek közti szabad versengést; s oszlassák fel a népi kommunáikat. A feltételék Kína számára természetesen tárgyalási alapot sem jelenthetnek. A szakértők azonban- joggal figyelmeztetnek: a közeledési vitában mondott heves és egyértelmű „nem” idővel változhat, sőt — mint a diplomáciában oly sokszor — inkább jelentheti ezt: „majd később”. Utalnak például a Hongkongon és a Japánon keresztül bonyolódó, s az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt kínai— tajvani kereskedelemre. A stratégiai érdek Végső soron úgy tűnik, hogy a nemzetközileg elszigetelődött tajpeji vezetés lehetőségeit az Egyesült Államok támogatása szabja meg. Washington számára kétségtelenül fontosak az itteni tőkebefektetések. A jobboldali körök megnyugtatására Reagan elnök többször kijelentette, hogy a jövőben is teljesítik a Tajvannal szemben vállalt kötelezettségeket, azaz veszélyhelyzetben- bővíthetik a fegyverszállítást. Hosszabb távon azonban a széles körű, stratégiai, szovjetellenes indíttatású kínai—amerikai együttműködés áz elsődleges. A Fehér Ház legfeljebb arra számíthat, hogy ez Pe- kinget is a tajvani kérdés megoldásának elhalasztására készteti' Szegő Gábor Art Buchwald: Washingtonba, fegyverért Előzékeny gengszterek Vannak előzékeny gengszterek is. Ezt nemrég a vád képviselője állapította meg egy betörőbanda ellen Londonban indított perben. Bár a betörők rövid idő alatt néhány nagy angol vidéki kúria vagyonos tulajdonosát körülbelül 500 000 font értékű ékszertől és bútortól szabadították meg, emellett mindig előzékenyek maradtak. Például az egyik megrémült háztulajdonost egy pohár brandyval kínálták meg a sajátjából, amikor attól féltek, hogy szívroham végez vele. Más áldozataiktól megkérdezték, meg akarják-e tartani egyes tárgyaikat, amelyek mint emlékek nagyon értékesek voltak számukra. A vádló szerint, a betörők általában többször „rendkívül jómodorról” tettek tanúságot. Repülő palota Egy floridai cég megbízást kapott, hogy egy Boeing 727 típusú személyszállító repülőgépet alakítson át aranydlszl- tésű repülő palotává. A tervezett légipalotával összehasonlítva az Egyesült Államok elnökének repülőgépe állítólag szegényesnek fog látszani. A luxusgépet, amelyet konyhákkal és fürdőszobákkal, arany armatúrákkal és kristály csillárokkal látnak el, állítólag a szaúd-arábiai királyi család egyik tagja rendelte meg. összeállította: Huppan Béla Alig van olyan hét, hogy ne érkezne valamilyen államfő hivatalos látogatásra Washingtonba. A régi szép időkben a külföldi vendég már akkor is örvendezve -tért háza, ha az Egyesült Államokban sikerült megnéznie a Disneyland-et. Manapság azonban megváltozott a helyzet. A külföldi vendégek többsége azért siet Washingtonba, hogy minél nagyobb katonai segítséget kapjon. Néhány héttel ezelőtt Ze- mululu Köztársaság elnöke érkezett hivatalos látogatásra az amerikai fővárosba. A repülő feljárójánál az USA államtitkára és Zemululu washingtoni követe fogadta. A repülőtéren felsorakozott a hadsereg, a tengerészgyalogság és a légierők képviselőinek díszszázada. A zemulului követ ezt súgta országa elnökének a fülébe: — Most el kell lépnie a díszszázad előtt. — Milyen gyönyörű puskái vannak a díszszázadnak! Nem szerezhetjük meg? — Egyelőre nem — válaszolta a követ. — Először egy helikopter elviszi önt a Fehér Házba, ahol az USA elnöke ünnepélyesen fogadja. A díszszázad üdvözlése után Zemululu elnöke felszállt a helikopterre. — Megkérhetem most az USA államtitkárát, hogy adjanak el nekünk 24 ilyen helikoptert? — kérdezte a követtől. — Még korai lenne. Előbb egy sor hivatalos rendezvényen kell részt vennünk. Az elnök nagyon csalódott képet vágott A helikopter a Fehér Ház közelében fekvő tisztáson szállt le, ahol a magas külföldi vendéget az USA elnöke várta a hitvesével. Üdvözlő beszédében Zemulu- lut a vitóg egyik leghatalmasabb államának nevezte, és hangsúlyozta, hogy az USA nem nélkülözhetne ilyen barátot. A követ azt mondta az elnökének: — Most önnek kell válaszbeszédet tartania. — Nagyszerű. Megkérem az elnököt, hogy adjon el nekünk kétszáz F—15-ös és háromszáz F—16-os repülőgépet. — Várjon! — rimánkodott a követ — A protokoll szerint nem illik katonai segítséget kérni a Fehér Ház melletti tisztáson. — Hát akkor mit mondjak? — Mondja azt, hogy ma a Zemululu és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok olyan erősek, mint még soha, és hogy minden zemulului el van ragadtatva Amerikától, a béke védelmezőjétől. — Rendben van, de nekem úgy tűnik, hogy feleslegesen vesztegetjük az időnket. Hiszen én mindössze két napot leszek itt. Zemululu elnöke elmondta a beszédét utána huszonegy díszlövés dördült el. Zemululu elnöke elővette a noteszét. — Majdnem megfeledkeztem az ágyúkról. Hány darab 105 milliméteres löveget kérhetünk az amerikaiaktól? — Ügy rémlik, azt mondták,' ötöt tudnak a rendelkezésünkre bocsátani — felelte a követ — Ötöt?! A tábornokaim figyelmeztettek, hogy eszembe se jusson hazatérni ötvennél kevesebbel. — Később majd beszélünk erről. Most löncsölni fogunk. — Es mikor megyünk a Pentagonba? — Először, mint említettem, részt kell vennünk azon a löncsön, amelyet az USA elnöke és neje ad a tiszteletünkre. Azután a Lin- coln-emlékmű megkoszorúzása következik. — De hisz az egész nap rámegy ezekre! — mondta könyörgő hangon Zemululu elnöke. — A Pentagon nincs mesz- sze a LAncőln-emlékműtől. Koszorúzás után rögtön odamehetünk. — És meddig van nyitva a Pentagon? — ötig. — Akkor nem marad időnk, hogy megtárgyaljuk az ágyúnaszádvásárlást. — Holnap is elmehetünk a Pentagonba. — És ha addigra az amerikaiak eladják az összes F—15-ösüket? — Ugyan kérem! A Pentagonnak mindig vannak haditechnikai tartalékai az USA legjobb barátai számára. Apropó, este egy fogadáson kell részt vennünk a Fehér Házban, utána pedig az Operába megyünk. — Nagyszerű. Lehet, hogy a Pillangókisasszony egyik áriája alatt rá tudom beszélni az USA elnökét, hogy adjanak el nekünk szárnyas rakétákat is. (Zahemszky László fordítása) Hevesen támad a jobboldal Mitterrandra nehéz évek várnak? Mitterrand francia elnök még augusztus végén erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba az elharapózó terrorizmus ellen. A következő hónapok mutatják majd meg, hogy a rendőrség, a csend- őrség, és a határőrség létszámának emelése, a rendőrségi és elhárító szervek munkájának összehangolása milyen eredményt hoz. Annyi azonban már bizonyos, hogy a terror-hullám, amely elsősorban a közel-keleti eseményekhez és a libanoni háborúhoz kapcsolódott komoly belpolitikai gondokat idézett fel a szocialista elnök és a francia baloldal kormánya számára. Propaganda-hullám A gondok kísérő jelensége az, hogy a kormányzásból kiszorított jobboldal propagandatámadásba ment át. A napokban Giscard d’Estaing volt elnök — más jobboldali politikusokkal együtt — hosszú, éleshangú tv-nyilatkozatban ellenzéki offen zí- vát hirdetett a baloldali kormányzás ellen. Hivatkozott az utóbbi hónapok életnívó esésére, s megkockáztatta a kijelentést: „A szocializmus egyszerűen nem megy.” Mindazonáltal csak 1986—87-es hatalomváltást helyezett kilátásba, mert — szavai szerint — a polgári pártoknak nem 51 százalékos többség kell. Jacques Chirac, a jobboldal jellegzetes képviselője, Párizs polgármestere, szintén a tv-ben, a szocialista kormányzás két éven belüli bukását jósolta. Részben a szocialista vezetés korábban hozott pozitív polgárjogi intézkedéseivel magyarázták a terrorista hullámot és a merényletek ürügyén a kormány igazságügyminiszterét, Robert Ba- dintert támadták. Az igaz- ságügyminisztar a szocialisták választási győzelme után ugyanis döntő szerepet játszott a halálbüntetés eltörlésében, a büntetőtörvénykönyv átdolgozásában, a rendőrség és a csendőrség „különleges intézkedési jogkörének szűkítésében”. Ba_ dinter személyében a jobboldal magát Mitterrand elnököt és politikáját támadja. Külön gondot jelent az elnök számára, hogy ebben a kérdésben a kabinet nem egységes. Defterre belügyminiszter a meghozottaknál jóval keményebb intézkedéseket követel. Ezektől a kormány elzárkózik, mert a terrorizmus kérdésétől teljesen függetlenül azok visz- szalépést jelentenének a polgári szabadságjogok védelmétől, a szocialisták belpolitikai programjától. A reformok és a válság A jobboldal támadásának erejét és hatásosságát növeli, hogy olyan gazdaságiszociális háttér előtt zajlik, amely kedvezőtlen Mitterrand és baloldali kormánya számára. Az alapvető probléma az, hogy megválasztása után Mitterrand és kormánya nagy strukturális reformok alapjait fektette le E szerkezeti jellegű változások — mindenekelőtt az államosítás kiterjesztése — a francia tőke heves ellenállásával találkozott. A beruházási kedv megcsappant. Igaz, ebben része van a világgazdasági klíma romlásának is. De mivel a világgazdasági válság egyre súlyosabb, a kormány gazdasági program jának jótékony hatása eddig nem bontakozhatott ki. A tőkések ellenállása végül a gazdasági krízis, az infláció mellett a munka- nélküliség emelkedéséhez is vezetett, holott kora tavasszal is csak azt ígérhette a kormány, hogy az év folyamán stabilizálja a munkanélküliek számát. Mindez elég volt ahhoz, hogy a politikailag el nem kötelezett, de mennyiségileg döntő jelentőségű választórétegek bizalma meginogjon. Tavasszal, az ország felében megtartott járási választásokon, a baloldal visszaesésében és a jobboldali ellenzői jelentős előretörésében ez tükröződött. A járási választás óta a gazdasági helyzet nem javult. A munka- nélküliek száma meghaladja a kétmilliót, vagyis majdnem 13 százalékkal több, mint egy éve. Ma a bérből és fizetésből élő lakosság több mint 11 százaléka van munka nélkül. Az infláció körülbelül évi 12 százalékos ütemben nő. A kormány célja most az, hogy ezt tíz százalékra szorítsa le. Érthető, hogy ilyen helyzetben a jobboldal támadási erősödik. Céljuk: eltérek ni a figyelmet arról, hogy a Mitterrand-kormány és a szakszervezetek együttműködése egyrészt a munka- nélküliség növekedési ütemét némiképp lassította, s hogy a kényszerű árbefa- gyasztási politika korlátok közé szorította az inflációt Terror és etika A baloldali államfőnek jelenleg tehát a gazdasági visszaesés mellett kell „elnökölnie” és ez széles támadási felületet nyújt a jobboldali ellenzék számára. A terror-kampányra hivatkozó és az igazságügyminiszter személyében a rendszer etikáját és politikai gyakorlatát támadó ellenzék a gazdasági életben folytatott aknamunkáját tehát kibővítette. Állam jogilag sem az elnök, sem a kormány nincs veszélyben. Legközelebb csak 1986-ban kell nemzetgyűlési választárt tartani, az elnök- választás időpontja pedig 1988. Idő tehát van. Az ellenzék támadásának hevessége azonban arra mutat, hogy az elkövetkező éveket tűrhetetlenül nehézzé kívánja tenni a szocialista elnök számára. Mitterrand hitelével egyelőre ugyan nincs baj, erre utal a négy milliárd dolláros államkölcsön meglepően gyors túljegyzése. Az eddig lejegyzett öt mdlHánddal azonban nagyon ügyesen kell gazdálkodnia, mert az ellenzék minden lehető akadályt oda gördít majd a gazdasági tervek útjába. M-e) Vita Thatcher levélpapírjai körül Denis Thatcher, az angol miniszterelnök férje nagybetűs címek alatt szerepel az újságokban: mint egy tervező- és építövállalat tanácsadója üzleti levelezésében felesége, a miniszterelnök hivatalos levélpapírját használta, amelyen a Doming Street 10” felirat szerepel. Egy munkáspárti képviselő a kérdést a parlament elé akarja vinni.
