Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 23., csütörtök 5. KUBA Bayamóban konflison Forradalmi emlékmű, Delarra kubai szobrászművész alkotása (A szerző felvétele — KS) A kubai slágerlistán hóna­pokig az élen állt a „Baya­móban konflison” című daL Ä spanyol gyarmati időszak relikviája, a konflis, mú­zeumi darab lett Kubában. Bayamo kivételével. Itt több tucat is szállítja a sétálni vágyókat Egyszerűen taxi­pótlék. A kocsik harmonikusan illeszkednek a nagy múltú város történelmi hangulatá­hoz. Bayamót a spanyolok mlég a XVI. század élején alapították Kuba harmadik településeként. Hosszú ideig a szigetország fővárosa volt. Itt robbant ki az első füg­getlenségi háború Carlos Manuel Cespedes vezetésé­vel a spanyol gyarmatbiro­dalom ellen 1868-ban. Ek­kor komponálta a város szü­lötte, Perucho Figueredo azt a dalt; amely Kuba himnu­sza lett. Ma e két hazafi szobra díszíti a százezer la­kosú város főterét Idén nyáron, a július 26-i évforduló alkalmával a Ha­vannától 843 kilométerre ke­letre fekvő Bayamo új vá­rosrészében emlékművet avattak. Korszerű, hat-nyolc emeletes panelépületek fog­ják közre Delarra kubai szobrászművész monumen­tális, 25 méter széles és 16 méter magas alkotását amely a függetlenségi háborúk, majd a diktatúra elleni for­radalom kiemelkedő szemé­lyiségeit örökíti meg Baya- mo — Kuba öt évvel ezelőt­ti, új adminisztratív felosz­tása óta — Grammá megye székhelye lett, s büszkén te­kinti sajátjának a Sierre Maestre harcosait Fidel Castrót, Che Guevarát és a többieket Hiszen Fidelék a Gramma hajóval ebben a körzetben szálltak partra a Batista diktatúra elleni vég­ső harc kezdetén. A konflisok Bayamo múltját idézik, 'ám a város, különösen amióta megyei székhely rangjára emelke­dett gyorsan fejlődik. Az idén hét hónap alatt például több mint kétezer lakást ad­tak át és csatornázták a húszezer lakosú külvárost, amelyet a helybéliek a múlt­ban „Malária” névén emle­gettek. Ez a hatalmas mun­ka az újonnan alapított kerámiai kombinátnak volt köszönhető. A három gyár­egységből álló nagyvállalat kielégíti a környék építő­anyag-szükségletét és emel­lett évi 500 kilométernyi csővezetéket gyárt. Humber­to Suarez igazgató vezetett végig a kombináton: Kubá­ban ez a második ilyen nagy kapacitású kombinát; olasz és spanyol technológia alapján szerelték össze, mindössze 210 ember kell az automatizált gépek kezelésé­hez. Ugyancsak jelentős beru­házással korszerűsítették a bayamói tejüzemet A Dá­niától vásárolt gépsorokról 17 féle tejtermék, köztük évente 500 tonna sajt kerül ki. A tejüzemben évente több mint tíz millió tonna fagylaltot készítenek. Roberto Damian megyei pártitkárral a hatszáz ágyas új kórház tanácskozótermé­ben találkoztam. Szabadko­zott, hogy a város három­száz személyes szállodájá­nak megnyitása késik, a kór­ház sürgősebb volt. Bayamo és környéke, a mai Gamma megye, hagyo­mányosan mezőgazdasági jel­legű volt. Az ipartelepítés­hez csak a legutóbbi két év­tizedben kezdtek hozzá. A párttitkár szerint, a megye fejlődése szempontjából a legfontosabb, hogy a forra­dalom győzelme óta megnyi­tott közép- és felsőoktatási intézményekben mind , na­gyobb számban képezhetnek szakembereket. Jellemző adat, hogy csupán a leg­utóbbi öt évben Granma megyében a felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők szá­ma 40, a középiskolásoké pedig 80 százalékkal növe­kedett. Ortutay L. Gyula NDK Almasziiret A minap felhívás jelent meg a Berliner Zetttmgban: báiki jelentkezhet almasze­désre egy közeli állami gaz­daságban. Ki-ki teljesítmé­nyének arányában 28—40 márkát kereshet (magyar pénzben mintegy százötven­kétszáz forintot), ingyen megebédelhet és önköltségi áron harminc kiló almát vá­sárolhat. A felhívásnak nagy sikere volt: a szombaton megnyílt almaszüretre se­reglettek a jelentkezők. A gyümölcs- és zöldség- ellátás az utóbbi hetekben szemmel láthatóan sokat ja­vult az NDK-ban. Berlinben megszaporodott a zöldséges­és gyümölcsösstandok száma: van bőven alma és szilva, olykor körte is. Nincs hiány paradicsomban, káposztában, uborkában és sárgarépában sem. Az é^iajlati viszonyok nem annyira kedvezők mint hazánkban. Ezzel magyaráz­ható, hogy a nekünk meg­szokott gyümölcs- és zöld­ségfajták ritkábban fordul­nak csak elő. Időnként azon­ban látni magyar szőlőt, gö­rögdinnyét is, és sláger a kedvelt fehérpaprika. Az NDK-ban arra buzdít­ják a hétvégitelek-tulaj ­dánosokat, a háztáji gazda­ságokat, hogy termesszenek minél több zöldséget és gyümölcsöt. Az állam felvá­sárlási szerződést köt velük és gondoskodik a termés el­szállításáról. Becslések sze­rint a kistermelők fedezik a gyümölcstermés harminc, és a zöldségtermés tíz száza­lékát. Am ennél jóval több­re volna szükség. Az ellátási gondokon sokat enyhít az elosztás jobb meg­szervezése is. Nem fordulhat többé elő — hangoztatják illetékes helyen —, hogy az áru ne kerüljön idejében a fogyasztóhoz. A fogyasztók érdekvédel­méről az ország egyik legna­gyobb tömegszervezete, a fo­gyasztási szövetkezetek szer­vezete gondoskodik. Ennek a szervezetnek több mint négy és fél millió tagja van és most zajlik a bizalmiak megválasztása. Csaknem százhetvenezer fő látja el társadalmi munkában a la­kosság érdekvédelmét: ügyel az üzletek jobb áruellátásá­ra, a munka jobb megszer­vezésére, vagy arra is, hogy az éttermekben és vendég­lőkben figyelmesebben szol­gálják ki az embereket Most újabb kezdeménye­zés indult: meg kell javíta­ni a szolgáltatásokat. AZ NDK-ban összesen 3320 ja­vítóüzem működik, számu­kat 1985-ig 700—1000 üzemegységgel kívánják bő­víteni. Bochkor Jenő VIETNAM Gondok és reformok Rekordtermést takarítot­tak be tavaly Vietnamban: 15 millió tonna gabona (el­sősorban rizs) került a rak­tárakba a távol-keleti bará­ti államban. A csúcsered­mény elérése nem csupán a valamivel kedvezőbb időjá­rásnak volt köszönhető, ha­nem a hanoi vezetés tuda­tos intézkedéseinek, reform­jainak is. A tavaszi párt- kongresszus elfogadta a mezőgazdaság és élelmiszer- termelés elsődleges fontos­ságát Az idei célkitűzés az itt hozott határozatok nyo­mán még feszítettebb: 1982- re 16 millió tonnát irányoz­tak elő. A „khoan” rendszer Egyre szélesebb körben vezetik be a szerződéses rendszert. E „khoan” nevű rendszer lényege, hogy a terményfelesleget a paraszt­családok szabadon értékesít­hetik — akár az államnak, megemelt felvásárlási áron —, akár a szabadpiacon. A lényeg a termelési kedv nö­velése, hiszen a gyorsan sza­porodó lakosság ellátásának biztosítása, a jegyrendszer hiányosságai elleni küzde­lem nehéz feladatot jelent. Pedig nem a munkabírás­ban van a hiba. Akit hiva­tása, vagy érdeklődése, uta­zási kedve egyszer is elve­zérelt a délkelet-ázsiai szo­cialista országba, soha nem felejti azt a tiszteletre méltó, szinte emberfeletti tevékeny­séget, ami a vietnami földe­ken folyik. Az elárasztott rizs.'öldek aprólékos gondo­zása, a combközépig vízben végzett palántázás, a lomha bivalyokkal való nehézkes szántás azonban kevéssé ha­tékony. S akad más gond is elég: az elmaradottság ezernyi nyűgével, a kény­SZOVJETUNIÓ Látogatóban a csuvas televíziónál A csuvas állami rádió és televízió negyventagú állandó kórust is foglalkoztat: képűnkön a kar csuvas népdalfelvé­A bőség zavarával kflzd- hetnek a választandó műso­rok számát tekintve a csu­vas televíziónézők. A két moszkvai program mellett ugyanis saját nyelvükön megszólaló, önállóan készülő csuvas műsort is láthatnak. Nem is keveset: napi két órát Ebből átlagosan öt­ven perc az új, friss anyag: elsősorban aktualitások — de drámai művek is képer­nyőre kerülnek. A maradék 70 percet ismétlések töltik ki, de ugyanitt kapnak he­lyet a más köztársaságokkal „cserélt” műsorok, amelyek a Szovjetunió többi népei­nek életét hozzák közelebb. A műsor nagy része szí­nes: az utolsó, negyedik stú­diót ezekben a hónapokban építik át a színes adás kö­vetelményei szerint Négy­szeresére nő a megvilágí­tás erőssége, így az évi 50 órányi tévéfilmet a közeljö­vőben már igen korszerű körülmények között készít­hetik. Mert az ehhez szükséges technika már rendelkezésre áll. Valamennyi színes ka­mera, keverőpult és a négy telt készít a rádióstúdióban képmagnó is hazai, szovjet gyártmány. Itt is — akár a rádió épületében — a teljes hangrendszer magyar gyárt­mányú: a BEAG, a BXJDA- VOX címkéi hirdetik beren­dezéseink sikerét Bizonyítja a csuvas tele­víziósok felkészültségét az is, hogy egy komplett rög­zítőállomást tudtak „köl­csönadni” a moszkvai tévé­nek, kamerákkal és személy­zettel együtt — munkájuk kiválóságáról a magyar té­vénézők is meggyőződhettek az olimpiai ökölvívótoma és a kosárlabda-mérkőzések közvetítésekor... Kőhidi Imre BULGARIA Atomerőmű hét éve Bulgáriában a Duna {járt­ján, a Vraca megyei Koz- lodujban már hót éve mű­ködik az ország első atom­erőműve. Az ott termelt áramot a távvezetékek az ország minden vészébe el­juttatják. A természetes energiafor­rásokban szegény Bulgária gyors ütemben fejleszti az atomenergetikát AKozloduji Atomerőmű 1979-ben az or­szág villamosenergia-terme- Lésének 20 százalékát adta. 1980-ban, a harmadik 440 megawattos turbdnaegység üzembe helyezésével az erő­szerű, állandó katonai ké­szenlét terheivel harcoló Vietnam az élet minden te­rületén nehézségekkel küzd. Kínzó az energia-, alkat­rész- és műtrágyahiány, ala­csony a szakképzettség, szál­lítási és tárolási hiányok csökkentik a termést Nem problémamentes az új gazdasági övezetek prog­ramja sem. A nagyvárosok zsúfoltságának enyhítésére az előző ötéves tervbei kö­rülbelül 1,5 millió embert költöztettek át új körzetek­be, s 1981—85 között hasonló célt tűztek maguk elé. A ki- költözők rendkívüli juttatá­sokban részesülnek, de a spártai életkörülmények so­kukat visszarettentenek. A Dél fontossága Vietnamban rendkívüli erőfeszítésekre van szükség mű már az egész energia­termelés negyedét látta el. Befejezés előtt áll a negye­dik turbinaegység építése amelynek teljesítménye szán­tón 440 megawatt lesz. A fejlesztés azonban nem áll meg a Kozloduji Atom­erőműnél. A jelenlegi, VIII. ötéves terv alatt megkezdik a második, a Betone Atom­erőmű építését. Ez az erő­mű már 1000 megawattos reaktorokkal fog működni és kapacitása jelentősen túl­lépi Kozlodujt. az előrelépéshez. A déli kör­zetekben népszerűsíteni kell az említett ,khoan” rend­szert, hiszen adottságaik folytán elsősorban a Me- kong-vidéke válhatna az or­szág éléstárává. Igaz, ehhez nélkülözhetetlen a fogyasz­tási cikkek termelésének fo­kozása, mert különben a kistermelők nem lennének érdekeltek nagyobb pénzbe­vétel elérésében. Folytatni kell — de megfontoltan, a körülményekhez igazodva — a szövetkezetesítést (A hi­vatalos értékelés is elismeri, hogy Délen még csak a szo­cialista gazdálkodási formák meghonosításának kezdetén tartanak.) Sokat remélnek a szerződéses rendszer más termékekre való kiterjeszté­sétől, s kedvezőbb felvásár­lási árakkal ösztönözni akar­ják az állattenyésztést. Szegő Gábor CSEHSZLOVÁKIA Könyv a könyvkiadásról A világ országalmák köz­művelődési helyzetéről adott ki kötetet a pozsonyi Egye­temi Könyvtár munkaközös­sége. A pozsonyi intézmény az ENSZ és az UNESCO le­téteményes könyvtára!, amelynek munkatársai az 1975 és 1979 között eltelt időszak művelődési adatait és tényeit gyűjtötték egybe és adták feii ismeretterjesztő kiadványként A könyv a többi között teltünteti a különböző orszá­gokban kiadott köny vek és napilapok, eladott rádió- és tetovízi ókészülékek mennyi­ségét, a mozik és férőhelye­ik számát, valamint a nyil­vános könyvtárak állomá­nyát A kiadott könyvek számát tekintve az Egyesült Álla­mok — valamelyest — meg­előzi a Szovjetuniót de 'az ezer lakosra jutó közkönyv­tára kötetek száma már a Szovjetunióban magasabb. Az Egyesült Államokban 1000 lakosra 1782, a Szovjet­unióban viszont — az igen magas példányszámoknak köszönhetően — 6148 könyv­tári könyv jut Csehszlovákia e tekintet­ben előkelő helyen áll. Az országban évente 10 089 könyvet jelentetnek meg. A könyvtárakban ezer lakosra 3022 könyv jut azaz egy állampolgárra 3 kötet Fran­ciaország könyvtáraiban vi­szont csak 0,9 könyv jut egy lakosra, s meglepő, hogy a magas nyomdatechnikájáról és színvonalas könyvkiadá­sáról ismert Hollandiában ez a szám mindössze IJB. A kiadott könyvek számát tekintve Csehszlovákia a Szovjetunió (évi 80 560), Jugoszlávia (évi 12 061), Len­gyelország (évi 11911) mö­gött a negyedik helyen áll. Az ezer lakosra jutó na- pilap-példányszám tekinte­tében a világelsőség Japáné (569). A második helyen a kis szigetország, Izland áll (557), a harmadik helyet pe­dig Svédország foglalja el (526). Csehszlovákiában ezer lakosra 304 napilappéldány jut összeállította: Gyurkó Géza (g.) A Koztadnji Atomerőmű ▼ezérlőterme (Fotó: Saoíiapress — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom