Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 17., péntek S. V/5. — Nem a robot minősége a döntő a versenyben, ha­nem az emberé ... Aki el­adja! — fogalmazza meg csalafintán az igazságot Veikho Valtonen, a pori Ro- senlow-konszem robotokat gyártó üzemének fiatal ke­reskedelmi igazgatója. A „nagy” gyár, amely kiter­jedt tevékenységet folytat a vaskohászat, a kémiai termékek, a faipar terén is, s amely összesen négy és fél ezer munkást foglalkoz­tat, — kereken 130 éves. Ebben az üzemkomplexum­ban a legfiatalabb üzem ez a robotgyár. Mindössze tíz­éves. Akkor gyártottak évente tízet, ma gyártanak, első­sorban a televízióképcső- gyártás számára, túlnyomó- részt Svédországba, kisebb mértékben Olaszországba, Franciaországba, de már az autóipar számára is, ezres nagyságrendben. Arra vo­natkozott a kérdésem, ho­gyan tudtak olyan minősé­gű robotokat készíteni, ame­lyek így megállják a helyü­ket a világpiacon, amikor... — ... az ember szerepe a döntő, aki elad. És aki ki­gondolja a gépet — tette hozzá most már komolyab­ban. S aligha lehetett két­ségem afelől, hogy ebben az üzemben, hiába robot a ro­bot, az emberi agy a fő: hat­van emberből áll ez az egész gyár. S annak is a fe­le a tervezésben dolgozik. — Szabók vagyunk. Meg­rendelésre dolgozunk és biz­tosak vagyunk abban, hogy nem lesz hiányunk sem megrendelőben, sem megrendelésben. Gyorsan, precízen, mindig újat... Minden bizonnyal nem nézték ki belőlünk, hogy specialistái lennénk a ro­botgyártásnak, termetünk és szemünk vágása is megcá­folta esetleges japán vol­tunkat, de szívesen kalau­zoltak — majd azt írtam, hogy végig — az üzem­csarnokban, amely ha két­szerese egy jobb hazai ma­szek műhelynek. De ahol másfél milliós értékrendben folyik a megtervezett új meg új robotok összeszere­lése a kiválóan képzett, kis létszámú szakmunkásgárda jóvoltából. Verseny a világgal és helytállni benne: ez a Ro- senlow cég jelszava, és e jelszó szellemében cselek­szik is. Amely hasznos ter­mészetesen Finnországnak is, de hasznos a gyár tőkés konzorciumának is. Ugyan­akkor — emlékezzünk csak vissza! — az egyre korsze­rűsödő technika és az új munkahelyek hiánya miatt csak itt Poriban 1500 fiatal vár munkára, köztük olyan is, aki még soha és sehol nem dolgozott. Ilyen és nem is lehet más a tőkés korsze­rűsítés, és vele a helytállás a nemzetközi piacokon. A Rosenlow-gyár nem a legjelentősebb Finnország­ban, de még itt Poriban sem. Akad létszámban ha­sonló társa — mint például a Rauma-Repala, több is. Mégis egy villanásnyi, de jól kivehető és kikövetkez­tethető képet ad az egész itteni gazdasági és politikai helyzetre. Csepp a tenger­ben? Tenger a cseppben inkább ... Precíz, méret utáni „szabadság”, nagy fegyelem, még nagyobb szellemi erőfeszítés, alapos piackutatás és helytállás a nemzetközi piacokon — újra növekvő hazai munkanélkü­liséggel mindennek a hát­terében. Az idegen, a turis­ta, éppen úgy, mint a szín­ház nézője, a kulisszák előt­ti világot figyeli, mit sem érdekli, hogy mi van a hát­térben: a produkció a pri­madonnán méretik, s nem a függönyhúzón. Van mit tanulnunk a Rosenlow példáján, s van mit okolnunk is, hogy mi­ben lehetünk mi a példa, nos, nem a Rosenlow-ék számára. Mint zajos sirálysereg, úgy csapnak le, ugranak szinte a magasba gépek a helsinki repülőtéren. A szé­les panorámaablakokon ke­resztül nemcsak a repülőtér kifutópályáira, de a környe­ző és a végtelenbe nyúló. erdőkre is pompás a búcsú­zó szem rálátása. Itt is, mint mindenütt, mindent az er­dőtől, a tengertől hódítottak el, itt is, mint mindenütt, voltaképpen az erdőből, a tengerből élt és él az em­ber. Nem lebírta, nem le­győzte, nem kizsarolta a természetet e tájon, hanem igyekezett, és nem is kevés sikerrel megteremteni a har­móniát: a természet bevo­nult a városba, és a váro­sok kivonultak a termé­szetbe. Az étterem fehér abro­szán mézszínű pori sör gyöngyözik a pohárban, kalapja a vastagon ülő hab, mintha az egekből szállt volna le — ott most egy bo- domyi felhő se. Búcsúpohár. Illetőleg búcsúpoharak. Meg­erősítve egy-egy kupica jégbe hűtött finn pálinká­val. Hat nap hatszor hu­szonnégy ez, összesen se több száznegyvennégy órá­nál. Ennyi állt rendelkezé­sünkre, hogy közelebbről is megismerkedjünk egy olyan várossal, s általa egy olyan országgal, amelynek népe közel áll a. szívünkhöz, s amelynek kormánypolitiká­ja tiszteletre méltó. Nem „titkokat” jöttünk kutatni, sem politikait, sem etnográ­fiait, sem gazdaságit, miután tudván tudtuk, hogy titkok „pedig nincsenek”. Csak szorgalom van. Tehetség van, akarat van: kormá­nyok, népek, rendszerek vannak. És különben is, mire elég hat nap? Titkok megfejtésére aligha. Valaho­gyan úgy szól a bölcs (?) aforizma, hogy: egy ország­ról könyvet írni elég egy nap, tanulmányt írni egy hónap, a nép és a táj tel­jességét bemutató esszéhez egy élet is kevés. És nekünk csak hat na­punk volt. Könyvet meg nem aka­runk írni arról a városról, amelyet háromszor hagyott ott hűtlenül a tenger, de amely ma is hűséges és szépséges szerelmese a vég­telenbe futó fodrait nász­ruhaként viselő tengernek. Viszontlátásra Suomi: alattunk már éjszakába for­dult a föld. Jó éjszakát. És jó reggelt. (Vége) Gyurkó Géza Ezek az óriási tengeri fúrótornyok itt készülnek Pori köze­lében — exportra Beszállás és búcsú Az ötnapos munkahét tapasztalatai Ülést tartott csütörtökön Egerben a megyei pártbi­zottság gazdaság- és szövet­kezetpolitikai bizottsága. Az ülésen elsőként a fogyasztói érdekvédelem megyei ta­pasztalatairól készült jelen­tést vitatták meg a szak­emberek, majd az ötnapos munkahétre történő átállás­ról cseréltek véleményt. Az írásos jelentések, va­lamint a szóbeli kiegészíté­sek fölötti vitát Barta Ala­jos, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára összegezte. Komlóbetakarítás A Hevesi Állami Gazdaságban 55 hektáron termesztik a komlót, a sör egyik fontos alapanyagát; amelyet az ősz ele­jén szüretelnek. Munkában a betakarító gépsor (MTI fotó — Kerekes Tamás felv. — KS) A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók jövő évi módosítása A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági ár- és pénz­ügyi szabályozórendszer mű­ködésének tapasztalatait, az állami tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását, és határozott az 1983-ban szükséges módosításokról. Megállapította, hogy a mezőgazdaság közgazdasági szabályozása alapjaiban megfelelő hatékonyan segí­tette a termelés növekedé­sét, a belföldi ellátást, va­lamint az exportbővítést. A szabályozórendszer gyökeres Változtatására ezért nincs szükség, kisebb módosítá­sokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatá­sát elsősorban a világgazda­ságnak a magyar népgazda­ságra gyakorolt hatása teszi szükségessé. A korrekciót indokolja még az is, hogy az ipari eredetű termelő- eszközök árai növekednek, néhány átmeneti jellegű költségvetési támogatás — étkezési búza tehéntej A zsírosgyapjú felvásárlá­si ára — minőségemként dif­ferenciáltain — átlagosam 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átla­gosan 0,70 Ft/kilograimmal emelkedik. A felvásárlási árnövekedé­sek, valamint az egyéb je­lentős költségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árad is. A termelői árak emelkedésié a hatósági­lag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszerek­nél — életszínvonaipolitikai céljainkkal összhangban — a fogyasztód árakat általá­ban nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökken­ti, illetve a fogyasztói árki­egészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő vissza­pótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérje-takar­mányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a ta- kartnányforgalmazás költ­ségeinek tonnánkénti 100 tehergépjármű-járulék- kedvezmény, • energiaár-tá­mogatás — megszűnik. Ezen túlmenően a tervcélok meg­valósulása végett az ágaza­ton belüli érdekeltségi, jö­vedelmezőségi arányokat is szükséges módosítani. A mezőgazdaságban is je­lentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként a fel- vásárlási árak kisebb mér­tékű — átlagosan 3,7 szá­zalékos — növelése szüksé­ges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük köz­ponti hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci hely­zet, a kereslet-kínálat alap­ján a vevők-eladók megál­lapodása szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­si ára a következő mérték­ben növekedik: i 60 Ft'tonna (ennek megfelelően növek­szik az egyéb kalászos­gabonák felvásárlási ára is) 0,50 Ft/liter Ft-os, valamint a takar­mánygabonák felvásárlási árának 2—5 százalékos nö­vekedése miatt a takarmány- gabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakar- mányöké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő- és gyom­irtószereiknél — a termelői és importárak változásá­nak továbbhárítása és az ár­támogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék ár­emelkedés következik' be. Ugyancsak emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemek által igénybevett egyes szol­gáltatások díjai (például: áL lattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszün­tetése és a termelői, vala­mint az importárak válto­zása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. A traktorok és munkagé­pek árad, mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gé­peké átlagosan 44 százalék­kal emelkedik. A jelenleg sem támoga­tott gépeknél 6—13 száza­lékkal lesz magasabb a be­szerzési ár. A hazai gyártású ési a szo­cialista importból származó speciális munkagépek ára, mintegy 60 százalékkal nö­vekszik. A megszűnő támogatás el­lensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mérték­nek megfelelő összeget sa­ját tartalékalapjukból fel­használhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, vala­mint — szűk körben — a tartalékalappal nem, rendel­kező más üzemek a gépbe­szerzéshez a megyei taná­csok útján fejlesztési támo­gatást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösz­tönzése érdekében emelke­dik a kalászos gabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvény­telepítések támogatási mér­tékei is. Az alma- és meggy­telepítés támogatása csök­ken, a szőlő, cseresznye, kör­te, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüze­mekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területei­hez hasonlóan — megszűnik: a kötelező műszaki fejlesz­tési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a ki- egésztítő tevékenység köré­ben. A jövőben a gazdasá­gok saját elhatározásuk sze­rint képezhetnek műszaki- fejlesztési alapot Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvé­nyesíthető — műszaki-fej­lesztési hozzájárulást kell fizetni. A kedvezőtlen' adottságú és az átlag 19 aranykorona alatti szántóterületű mező- gazdasági nagyüzemek, Bu­dapesten és vonzáskörzeté­ben folytatott ipari és szol­gáltató tevékenységénél a termelési adó visszatartási kedvezmény 1983-tól a jelen­leginek a felére csökken. A mezőgazdasági kister­melőkre vonatkozó támoga­tások — ideértve a kisgép- beszerzés támogatását is —, valamint az adók nem vál­toznak. A keresetszabályozásban; jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj szabályozási forma közül vá­laszthatnak. A termelés to­kozása, a hatékonyság növe­lése, a helyes foglalkoztatá­si struktúra elősegítése, to­vábbá a keresetek terv sze­rinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíjszabáiyozási rend­szer helyett a bruttó jövede­lem előző évi színvonalától függő munkadíjszabályozá- si formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — további két személyi jövedelemsza­bályozási forma is bevezetés­re kerül. kukorica 150 Ft/tonna A követelmények kisebb növelése -mellett az 1982-ben bevezetett gabona (kalászosgabona és kukorica) többlet­termelési prémium továbbra is fennmarad. cukorrépa vágómarha vágósertés 16 Ft/tonna (a cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlet­termelési prémium meg­szűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé) 1,— Ft/kilogramm 1,60 Ft kilogramm A vágóállatok felvásárlási áremelésének egy része ható­sági alapárban, más része — az exportárak és a minő­ség alakulásától is függően — differenciált felárak növe­lése formájában valósul meg. ’ y^f ,yt^m 1 «HP * Z"'SiSr ..*...... ^£T,W'~^f­» i * ‘ S ~j. # 8 s s í I * -=• ! J! * f * 1 Ub ***<« i •: s i in! fe. T i í; i.-i £».-. i:i.T £

Next

/
Oldalképek
Tartalom