Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 16., csütörtök j. CSEHSZLOVÁKIA Brno, vásárváros A katowicei „Gottwald” bányában teljes erővel folyik a szén- termelés „A gazdasági és politikai válság, a szükségállapot, a külföldi smnkciók körülményei között szinte lehetetlen a gazdasági reform végrehajtása — mondta egy közgazdász beszélgetésünk során Varsóban. — Ennél már csak egy dolog lehetetlenebb: az, hogy ne csináljuk meg a reformot”. Valóban: világossá vált, hogy a 70-es évek bátortalan és hamar elhamvadt reformkísérletei helyett most már elkerülhetetlen az átfogó és érdemi változtatás. Emellett a politikai konszolidáció, á párt és a kormányzat iránti bizalom visszaszerzése is elképzelhetetlen a régvárt reform nélkül. A szükségállapot bevezetésekor a közgazdászok elbizonytalanodtak, ám a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa még decemberben döntött: szó sem lehet a reform elhalasztásáról. , A három „ő” Az alapelveket „három S-nek” (magyarul „három ö-nek”) nevezik: önállóság, önfinanszírozás, önkormányzat. Az első azt -jelenti, hogy a vállalatok maguk döntenek gazdálkodásuk lényeges kérdéseiről, eredményességüket elsősorban a nyereség mutatja, az irányítószervek csak különféle szabályozókkal (árelvek, hitelpolitika, adó stb.) befolyásolják a vállalatokat. Ez a szándék az adott feltételek között csak részben valósulhatott meg. A minisztériumok egy részét összevonták, az irányító hatáskörű egyesülések zömét feloszlatták —, de bizonyos fontos programok érdekében néhol megmaradt a közvetlen felsőbb utasítási jog. (Mezőgazdasági termelőeszköz-ellátás, gyógyszerellátás stb.) Az anyaghiány — főleg nyugati behozatali nehézségek miatt — és a teljesen megzavarodott, össze- kuszálódott piac egyelőre valóban elég illuzórikussá teszi az önálló gazdálkodást. A demokratizmus szélesítése Az önfinanszírozás már jobban érvényesülhet. A bankok beszüntették az automatikus hitelezést, a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat Kidolgozzák a csődeljárási törvényt és fel kívánják számolni a veszteséges cégeket. Erről persze nagy viták dúlnak, de a várt nagy munkaerőmozgásból, az esetleges munka- nélküliségből egyelőre semmi sem lett. Sőt helyenként továbbra is óriási a munkaerőhiány. Ám az is igaz, hogy nagyon kevés idő telt még el, s még mindenütt vannak tartalékok. Az önkormányzatot korlátozta leginkább a szükség- állapot ám kezdik fokozatosan engedélyezni mind több vállalatnál a dolgozói önkormányzat működésének felújítását egyelőre az igazgatóval kapcsolatos káderhatáskört kivéve. Az ön- kormányzatról kevés még a tapasztalat Sokan félnek attól, hogy a kollektívák, rövid távú érdekeket nézve, esetleg épp a szükséges újításokat gátolják. A LEMP és a kormány vezetői mégis élesen bírálják az önkormányzat felélesztését késleltető vállalatvezetőket: a demokratizmus szélesítése a reform lényeges eleme, a politikai konszolidáció elképzelhetetlen nélküle. Terv — változatokkal E változások, forrongások közben jelent meg vitaanyagként az 1983—85-ös hároméves tervjavaslat. Ez nem ígér sokat: a nemzeti jövedelem még 1985-re sem éri el a válság előtti mértéket, az ipari termelése is csak jó esetben. A fizetési mérleg még akkor is erősen passzív marad, ha sikerül az adósság- és kamattörlesztések átütemezése. Viszont a belső piac a hús és néhány iparcikk kivételével, egyensúlyba kerülhet, ha a jövedelem a termelésnek, a teljesítménynek megfelelően fog nőni. Hatékonyabb, takarékosabb, exportorientáltabb termelést tűznek ki célul. A terv több változatot tartalmaz, nyíltan hozzátéve azt is, hogy milyen hatásokkal jár egyik vagy másik változat. Például: a szabad szombatokról való lemondás árán egy évvel előbb lehetne elérni a válság előtti fogyasztási színvonalat. Most társadalmi vita kezdődik, amelynek végén dönti el a parlament, melyik tervváltozatot választja. Varsóban úgy fogalmaznak: ha nem romlanak tovább a külgazdasági feltételek, s ha a romló életszínvonal (az idei első félévben nőtt az infláció, és 25 százalékkal csökkent az egy főre jutó reáljövedelem!) az ellenséges szankciók, törekvések ellenére tovább folytatódik a társadalmi-politikai megnyugvás, akkor a lengyel gazdaság már jövőre elindulhat a válságból kivezető úton. Domány András A magyar—csehszlovák árucsere-forgalomban mindig esemény a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár, amely most szeptember 15-én 24. alkalommal nyitotta meg kapuit. A magyar vállalatok közül a legnagyobb területen a Videoton, a Metrimpex, a Komplex, a Budavox, a Ni- kex és a Chemokomplex vonultatja fel újdonságait. A Videoton legújabb számítás- technikai műszereivel, komputereivel, az Elektroimpex és Budavox híradástechnikai berendezésekkel, a Chemokomplex vegyipari gépekkel, az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat irodagépekkel, a Komplex mező- gazdasági felszerelésekkel áll elő. A Technoimpex szerszámgépeket, kábelgépeket mutat be. Mivel az 1981—85-re aláírt magyar—csehszlovák A népművészet fáradhatatlan ápolója, őrzője, alkotásainak szenvedélyes gyűjtője és gyarapítója volt a kolozsvári Csutak Magda. Az egykori tanítónő régi, már-már feledésbe merült népi hímzéseket kutatott fel. Három évtizedes búvármunkájának eredménye, „A 125 magyar szálánvar- rott hímzésminta” című gyűjtemény néhány évvel ezelőtt jelent meg a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei Irányító Központja gondozásában. Ismeretes népművészeti-iparművészeti temegállapodás értelmében az árucsere mintegy 58 százalékát a gépipar termékei alkotják, a vásáron mindenekelőtt gépiparunkat igyekszünk bemutatni, hgy javíthassuk a forgalom összetételét. A Hungexpo a két- és a sokoldalú KGST-kooperáció bemutatására törekszik. Figyelnek arra, hogy az élőszóban, szövegben nyújtott műszaki információ könnyen érthető legyen. A kiállított tárgyak közül minél többet igyekeznek megmutatni működés közben. A Hungexpo megkülönböztetett figyelmet szentel a csehszlovák piacnak, amelyen idei árucsere-forgalom — a terv szerint — mintegy 140 millióval meghaladja az egymilliárd rubelt. Brnóban viszont már a továbblépésre gondolnak. L. J. vékenysége is. Szőttesei, varrottasai számos romániai és külföldi kiállításon arattak sikert, s közülük nem egyet múzeumokban, köz- gyűjteményekben őriznek. Egyik munkáját 1958-ban Párizsban aranyéremmel jutalmazták. Csulak Magda egész életét a népművészeti értékek ápolásának szentelte. Nemrégiben bekövetkezett halála előtt, tízezer lej megtakarított pénzét egy Kovászna megyei középiskolásra hagyta, egy olyan fiatalnak ajándékozta, aki jelentős érdemeket szerzett a népművészet terén. ROMÁNIA Csulak Magda-„díj” SZOVJETUNIÓ Gyümölcs a kopár hegyen A Szovjetunióban élő Maszadik Madjarov nevét jól ismerik Üzbegisztánban. Több mint háromezer hektáron telepített gyümölcsöket a Tien-San hegység köves lejtőin. A szegény családból származó 68 éves kertész első fáit a harmincas évek elején ültette, sokat tanult Micsurintól, de a háború megakadályozta abban, hogy hasznosítsa. A Kaukázusban és Ukrajnában harcolt, súlyosan megsebesült, egyik karját elvesztette, lába megbénult. összeállította: Gyurkó Géza Családja és a falusiak segítségével mégis újra kertészkedett. Hamarosan a kertészeti szövetkezet vezetője lett. Akkor született az az ötlet, hogy a kolhoz területét megnöveljék. De az új gyümölcsös számára nem az addigi gyapottermesztő földeket vették el, hanem • az addig megműveletlen hegyi lejtőket ültették be. A gazdaság nemsokára már nyereséges lett. Az akkori néhány ezer rubeles haszon eltörpül a jelenlegi 30 milliós éves jövedelem mellett. Zulfiának és Maszadiknak hét gyermeke van, ag- ronómusok, kertészek, orvosok, tanítók. Tizedik unokája azon a napon született, amikor megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. VIETNAM Egy fejlődő ruházati szövetkezet A Than Xuan ruházati szövetkezet Ho Si Minh- város egyik legeredményesebben tevékenykedő és exportra is termelő üzeme. A szövetkezet 1978-ban alakult meg, s mindössze 22 nőt foglalkoztatott, akik helyi használatra készítettek ruházati cikkeket. Ekkor még csak 122 ezer dong értékű árut termeltek az üzemben. Ma már 120 asz- szony dolgozik a szövetkezetben, és 98 korszerű gépen szabják-varrják a tetszetős ruhadarabokat, amelyeket szívesen vásárolnak külföldön, így a Szovjetunióban, Svédországban és Magyarországon is. Az üzemben 1980-ban már egymillió dong értékben termeltek árut. CSEHSZLOVÁKIA Szepességi műemlék A Szepesség természeti környezetének és műemlékeinek karbantartására és felújítására évente mintegy 20 millió koronát fordítanak Csehszlovákiában. Különösen nagy gonddal végzik a történelmi emlékekben gazdag Levoca régi központjának felújítását. Már évek * óta folyik itt a restaurálás, hiszen mintegy 320 — több évszázados — értékes épületet kell újjávarázsolni. Közéjük tartozik az egykori líceum is, amelynek falai között a szlovák kulturális élet számos kimagasló személyisége tanult a múlt században. A történelmi városmag egyik patinás reneszánsz épülete, amelynek falait XVI. századbeli freskók díszítik, rövidesen múzeumnak ad helyet. Délelőtt az albenai parton (MTI fotó — Benkő Imre felv. — KS) BULGÁRIA A tenger szerelmesei Vitorláshajók Egy motoros kirándulóhajó „személyzete” Maszadik Madjarov, a Kirov agráripari kombinát igazgatója (Fotó: APN—KS)
