Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 2., csütörtök 5 A közép-szlovákiai Losonc fesztiválhangulatban él. Meg­újultak az utcák, új szállo­dát, áruházat kapott a vá­ros. Színes transzparensek, emblémák köszöntik a ven­dégeket. Ugyanis Losonc ad otthont ' a XVI. ejtőernyős világbajnokságnak. Har­minckét nemzet csaknem kétszáz sportolója lesi kí­váncsian a szélzsákot regge­lente, mert a bátrak sport­jának nevezett ejtőernyőzés­ben is első szempont a biz­tonság. Ottjártunkkor nem fogadta kegyeibe az időjárás a vi­lágbajnokság résztvevőit és az érdeklődő ezreket, akik közül több tucatnyian a röpke két hétre a repülőtér mellett kempingeznek. Meg- megeredt az eső, aztán a szél erősödött, míg végre este hatkor felszállhatott az első gép. Apró pontok tűn­tek fel az égen, majd kibom­lottak az ernyők, s a színes kupolák közeledtek a föld felé. — Az egyéni célbaugrás versenyei zajlanak. Nyolc­száz méter magasból kell a versenyzőnek egy öt centi­méter sugarú kört a lábával eltalálni — mondja Mészáros Béla nemzetközi versenybíró, s még hozzáteszi: — Igazán nem lehet panaszunk a ren­dezésre. A csehszlovákok mindenre gondoltak, a leg­modernebb technikát alkal­mazzák ... Abban a pillanatban, ami­kor a versenyző földet ér, az eredményjelző már közli: 0,00 — 0,01 — 0,07... A szovjet Alekszender Milo- vanov, majd az utána köz­vetlenül érkező NDK-beli Bernd Wesner találja telibe a néhány méterről is alig látszó korongot. A hazaiak titkon fényesen csillogó ér­mekben reménykednek. Nem ok nélkül, mert a közel­múltban a bulgáriai nemzet­közi versenyen Jozef Pavlata tízből tízszer ért a kör kö­zepére. Lassan manővere­zik, aztán amikor a célt hét centiméterrel elvéti, csaló­dott moraj fogadja. A magyarok napi sorso­lása kedvezd, nincs zavaró tényező, s szinte egymás után ugranak a gépből. El­sőként Kardos János, aztán Pintér József, Mészárovics György, aki már több mint hétezerszer ért ejtőernyővel földet. Mind a hárman két centimétert hibáznak, Juhász Zoltán csak egyet, de a szak­emberek csóválják a fejü­ket, jobbra számítottak. Tí­már Vince viszont pontosan a kör közepébe ér, meg is kapja a megérdemelt tap­sot. Jellemző a színvonalra, hogy a férfiak közül negy­vennégyen értek Tímárhoz hasonlóan a célba. A repülőgépek percnyi szünet nélkül szállnak fel, landolnak, mert közben megkezdődött a nők stílus­ugrása. Kétezer méteren ugranak ki, harminc másod­percig késleltetik az ejtőer­nyő nyitását, s ezalatt az idő alatt négy spirált és két szaltót kell teljesíteniük a levegőben, szabadesés köz­ben. „A világ legbátrabb lányai!” — mondják a né­zők a látványra. A versenybírók televízió- készüléken képmagnófel­vételről értékelik az ugrá­sokat, s a versenyzők is vi­szontláthatják magukat. Ott egy csoportban a magyar csapjat. Tóth János vezető edző kifejezéstelen arccal figyeli a képernyőt. Most a verseny első szakaszában még mindenki reményked­het. — A lányok az egyéni célbaugrásban jól állnak, de jósolni nem lehet. Egyébként jó benyomást keltettek bennem a szovjet, NDK-s versenyzők, s a kí­naiak is — magyarázza a pihenést szolgáló faépítmény előtt. Mondja, hazánkban körülbelül kétezren hódol­nak e sportágnak, jól si­került a felkészülésük. — A többit majd meglátjuk! A színes kupolák szünet nélkül ereszkednek alá. A versenyzők, rendezők a pró­bát sikerrel állják ... M. Szabó Gyula I JUGOSZLÁVIA Vegyipari beruházások Megközelítően 1 milliárd 400 millió dinárt fordítanak vegyipari fejlesztésekre Bosznia-Hercegovinában. A cél — a hazai szükségletek saját erőből történő jobb kielégítése érdekében — új üzemek építése, s a megle­vők kapacitásának növelése rekonstrukcióval és bőví­téssel. A zvorniki Birac alumí­niumművek zeolittermelésé- nek céljaira összesen 670 millió dinárt használnak föl. A zeolit a tisztítószer­gyártás fontos alapanyaga, amelyből a felépülő új gyár­egység 40 ezer tonnát gyárt majd évente. A vegyipari beruházások keretében több új gyár kez­di meg működését a köz­társaság más városaiban és ipartelepein is. Prijedorban festékgyárat létesítenek, amely természetes vasoxid- ból állítja elő termékeit. A beruházásra 710 millió di­nárt költenek. Az üzemben évente 10 ezer tonna festé­ket fognak gyártani, s ez a mennyiség várhatóan teljes egészében kielégíti majd a hazai igényeket. Mokróban, az ELASTIC üzemben gyárt­ják a selejtgumiból készülő népszerű Regupol padlóbur­kolókat. Most ezt a gyárat is bővítik és korszerűsítik. KNDK Várostervezők Észak-Hamgjong megye vá­rostervező hivatalának lelkes fiatal munkatársai sok nagy feladat megoldásában vettek már eddig is részt. Sikereik titka nemcsak szakértelmük­ben rejlik, amelyet fokoza­tosan tovább gyarapítanak a helyi továbbképző tanfo­lyamokon, de abban is, hogy a bírálatot, a jó tanácsot is szívesen fogadják, sőt kérik. Rendszeresen figyelemmel kísérik terveik megvalósí­tását, ezért ellátogatnak azokra az építkezésekre, ahol az ő elgondolásukat valósítják meg, hogy az ott látottakat, hallottakat az új tervekben hasznosíthassák. A várostervező hivatalban makettek egész sora látható: azoknak a városterveknek kicsinyített másai, amelyek az ő munkájuk nyomán va­lósulnak meg a megyében. S hogy az új otthonok min­den szükségletét jól kielé­gítsék, a belső tervek készí­tése előtt sok háziasszonyt, öreget és fiatalt kérdeznek meg, hogy véleményük, igé­nyük egyelőre a rajzpapíron, majd később a valóságban is érvényesülhessen. SZOVJETUNIÓ Versenyben a dívánál A jereváni „MASZISZ” Cipőipari Egyesülés termékei (Fotó: TASZSZ— APN—KS, R. Akoljan felv.) A könnyűipar termeli a ruhát, a cipőt, a szövete­kéit, látja ed a lakásokat a szükséges felszerelésekkel. A kérdés: mennyiben sikerül kielégítenie könnyűiparunk­nak a szovjet emberek igé­nyeinek egyre növekvő szint­jét? Hiszen a társadalmi fo­gyasztási alap 1985-ben — 1980-hoz viszonyítva — 73 milliárd rubellel növekszik. A munkások és értelmiségiek fizetése átlagosan 14,5, a kolhoztagok jövedelme pe­dig 20 százalékkal nő. Tehát (többet vásárolhatnak az em­berek. Az áruforgalom a ke­reskedelemben 1985-ben el­éri a 345 milliárd rubelt, aimi 76,5 milliárd rubellel magasabb lesz, mint 1980- ban. A szovjet ember szereti a divatos, szép termékeket. A minisztérium keretén belül olyan szervezetet hoztunk létre, amely a vásárlói igé­nyeket, kívánságokat gyűjti össze, s figyelemmel kíséri az ipar területén világvi­szonylatban zajló változáso­kat. A tudományos kutató- intézetek munkatársai, mű­vészek, divattervezők szoros kapcsolatban dolgoznak a kereskedelemmel és az ipar­ral. A bizottság kíséri fi­gyelemmel a divatirányzato­kat, előrejelzi az új anyag­fajtákat és a várható model­leket. Az igények és a divat ta­nulmányozása lehetőséget nyújt, hogy a termelést a kívánt arányban módosítsák. A vállalatoknál a korsze­rű technika lehetővé tette, hogy sok hagyományos mód­szer és gyártási folyamat megváltozzék. Megjelentek a vetélő nélküli pneumati­kus szövőszékek, a cipőgyá- .rakban a ragasztott techno­lógiával dolgozó félautomata gépsorok. Az ágazat jelentős tudományos potenciállal rendelkezik. Harminchat tu­dományos kutatóintézet vesz részt a könnyűipar távlati fejlesztési programjának ki­dolgozásában és megvalósí­tásában. A vállalatoknál már alkalmazzák a lézert, az ultrahangos és az elekt­ronikára épülő technikát. A nehéz fizikai, és az egyhan­gú munkákat egyre inkább a robotok végzik. Az állam jelentős anya­gi eszközöket fektet a köny- nyűipar fejlesztésébe. A ti­zenegyedik ötéves tervben az ágazat 10,3 milliárd ru­belt klap. Hatszáz új üzem kezdi meg termelését és egy sor működő vállalat kap korszerű gépeket, berende­zéseket. Nyikolaj Taraszov könnyűipari miniszter NDK Jobb ma egy túzok... Steckby-Lödderitz (Magdeburg megye) Közép-Európa egyik legjelentősebb folyóparti természetvédelmi területe. Igen gazdag az állat- és növényvilága, egyike annak a több mint 150 rezervátumnak, amelyeket az UNESCO nyilvántart. A képen a Steckby Biológiai Állomás egyik alkalmazottja két túzokot etet. A kipusztulóféiben levő nagy testű, nehéz röptű madárból 1973 óta évente 50—70 példányt szabadon engednek (Fotó: ADN—MTI—KS) A keskeny, nyolc kilomé­ter hosszú autóutat fiatal bükk-, nyár- és fenyőerdő szegélyezi. A fák mögött tó- tüfcör. Az NDK-ban, Cottbus megyében vagyunk. Ez pedig iitt mellettünk a Schlaben- dorf-északi nyíltszíni bar­naszénbánya. Helyesebben: volt szénbánya. Még pon­tosabban: rekultiválit. 1977- ig itt sokmillió tonnányi barnaszenet fejtettek. A megye területének mint­egy 20 százaléka tartalmaz szenet, amelyet ugyancsak nyíltszíni fejtéssel igyekez­nék kibányászni. Hogy ez mivel jár, nyilvánvaló ... Szántóföldek, utak, erdők, sőt községek tűnnek el a térképről. Illetve tűnnének, ha nem lennének a szigorú természetvédelmi előírá­sok a kibányászott területek azonnali helyreállításáról. A bányavállalat köteles visz- saaállítani a termőtalajt, er­dőt telepíteni, vizet szabá­lyozni. A bányaüzemek évi terveiben egyforma súllyal szerepel a kibányászandó szénmennyiség és a helyre­állítandó terület. 1975-ben kezdtek hozzá például a Schlabendorf-déli nyíltszinti fejtéséhez. A ter­vek 1988-ig szólnak, s ez azt jelenti, hogy évente 20Ö hektár termőterület sivatag­gá válnék. Hogy ez ne kö­vetkezzék be, a bányaüzem öt mérnököt bízott meg az­zal a feladattal, hogy fo­lyamatosan gondoskodja­nak a talajerő helyreállítá­sáról. A természetvédelmi tör­vény gondoskodni kíván ar­ról, hogy az ország állat- és növényvilága sértetlen' ma­radjon. E cél érdekében lé­tesítettek 90 700 hektáron 735 természetvédelmi terüle­tet. Ezek közül az Elbaho- mokkő hegységben a Bas­tei, a Harz-hegységben Blankenburg mellett az ör­dögfal (Teufelsmauer) és a Lusta tó (Faule see) Berlin­ben a legismertebb. A természetvédelmi terü­letek felölelik az ország tá­jainak keresztmetszetét és a tudományos értékük jelentős. Úgynevezett szabadtéri la­boratóriumként szolgálnak és lehetővé teszik kihalófélben lévő állat- és növényfajaik megmentését és továbbte- nyésztését. ■Néhány éve a csak az N'DK-ban honos EIba-hódot, a világ második legnagyobb 'rágcsálóját még a kihalás fenyegette. Ma a védett te­rületeken mintegy 800 él ezekből az állatokból. Ahhoz, hogy ezt az eredményt el­érjék, szükség volt az állat- szerető állampolgárok segít­ségére. Az egyik folyóme­derből például, amelyet bá­nyászati célokra igénybe vettek, 130 önkéntes termé­szetvédő telepítette át a hódcsaládokat. Szigorúan védett a túzok, Európa legnagyobb repülni képes madara. A túzok, a tipikus sztyeppemadár leg­nyugatibb európai lelőhelye az NDK. A természetbará­tok 800 túzokot a Magde­burg megyei Steckby ter­mészetvédelmi területre te­lepítettek és ott ápolják, gondozzák azokat. Évente 50—70 madarat közülük sza­badon engednek. Összesen 228 állat- és 108 növényfájta — köztük az orchideák — élvezik a tör­vény védelmét. Legfonto­sabb előfordulási helyedlc ugyancsak természetvédelmi védelem alatt állnak. Nem­zetközi szolgálatot is ellát­nak az NDK természetvédői, amikor például a költöző madarak pihenő- vagy átte- lélő helyeit gondozzák. Kü­lönös figyelmet fordítanak ■— együttműködve a partmenti társ intézetekkel — a Keleti tengerpartvidék sirályaira. A természetvédelmi terüle­tek felügyeletét Halléban, az NDK Mezőgazdasági Tudo­mányos Akadémiája Tájku- itató és Természetvédelmi In­tézete látja el. Tízezer tisz­teletbeli természetvédő és a Természet- és Környezetvé­delmi Szövetség 40 ezer tag­ja segíti az intézet kilenc kirendeltségének munkáját. Gáti István ROMÁNIA A sepsiszentgyörgyi nagyáruház Kovászna megye legújabb és egyben legnagyobb üzlet- központja a nemrégiben megnyílt sepsiszentgyörgyi Sugás-áruház. A csaknem 9 ezer négyzetméter alapterü­letű bevásárlóközpontban 27 osztály — férfi-, női, gyer­mekkonfekció, divat- és kö­töttáru, villamossági, elektro­technikai cikkeket árusító részleg — várja a közönsé­get. A nagyáruház negyedik emeletét pihenő-szórakozó­hely, a cukrászda foglalja el. Az üzletház sajátos voná­sa a helyi hagyományok felhasználásával kialakított rendkívül érdekes architek­túra. A szép és ízléses ke­reskedelmi létesítmény ki­vitelezésében több helyi vállalat és a bukaresti IPROCOM cég vett részt. A Sugás-nagyáruház 65 millió lej értékű, több mint 36 ezer árucikket magába foglaló árualappal nyílt meg. Az első napon 2 millió 600 ezer lej értékű forgal­mat bonyolítottak le az áru­ház dolgozói. Jelenleg az üzletközpontban naponta mintegy 12 ezer vásárló for­dul meg, az átlagos napi forgalom értéke meghaladja az egymillió lejt. A nagy­áruház szoros kereskedelmi kapcsolatot tart fenn a szomszédos országok na­gyobb áruházaival, s így például bolgár és magyar árucikkek bőséges választé­kával rendelkezik. CSEHSZLOVÁKIA \V A cél: *^ öt cent/méleres kör Indulás előtt (Kulcsár József felvételei) Tímár Yincze, a magyar csa­pat egyik erőssége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom