Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 180. szám ARA: 1982. augusztus 3„ kedd 1,40 FORINT Munka- szervezők Nem számít régi szak­mának hazánkban: a mun­kaszervezás. Különösen a jelenlegi gazdasági hely- , zetben, igen sok szó esik róla. Több helyütt arra kényszerültek, hogy külföl­di munkavállalókkal segít­senek gondjaikon, tőlük re­mélve a stagnáló teljesít­mények javulását a terme­lésben, s hogy minél gaz­daságosabb legyen a ter­melés. Évekkel ezelőtt a mun­kaszervezőknek az jelentet­te a legnagyobb gondot, hogy elfogadtassák magu­kat a dolgozókkal. Bizo­nyítsák, megértessék, hogy munkájukra nagy szükség van. Kialakult egy olyan szemlélet, amely szerint —, hogy finoman fogalmaz­zunk — nem kedvelték a szervezéssel foglalkozókat; Ne magyarázzon, ne szer- vezgessen, hanem inkább csinálja! Ezt mondogatták, vagy a hátuk mögött, vagy pedig jobbik esetben szem­től szembe is. Aztán ahogy jöttek az eredmények, úgy lettek egyre barátságosabbak a vélemények, amelyek a munkaszervezőkről szóltak Mert, persze, a jól meg­szervezett. hatékony és gazdaságosan takarékos anyagfelhasználás nemcsak a vállalatok érdeke, hanem a munkásoké is. Azokon a munkahelyeken, ahol erre odafigyeltek, ahol időben felismerték ennek szüksé­gességét, ott több kerül ab­ba a bizonyos; borítékba is. így aztán1 elmondhatjuk, hogy a kezdeti idegenkedés után a munkások nemcsak elfogadták a munkaszerve­zőket. hanem meg is barát­koztak velük. A külföldi szervezők munkája pedig, reméljük, kedvezően hat majd itthon a szakma fej­lődésére. Igaz, sokan azt tartják, hogy a külföldiek látványos eredményt produkálnak ugyan, de olyan feltételek mellett, amiket a későbbi­ekben, hosszú távon, nem mindig tud biztosítani a vállalat. Távozásuk után jelentkezik az anyag- és a szerszámhiány. Csökken a teljesítmény, s ezzel együtt csökken a jövedelem. Gon­doskodni a folyamatos munkáról, ez ugyanis már nemcsak szervezői feladat.. Eljutottunk tehát már odáig, hogy sóhajtozunk a munkaszervezők után. Gon­doljunk csak az ilyenkor nyáron szokásos karbantar­tásokra. üzemkOTSzerűsítési munkákkal járó fejetlensé­gekre. Milyen jó lenne, ha megoldaná ezeket egy kí­vülről jött „csodatevő”! Aztán itt vannak a nyári szabadságok. Ha valaki se­gítene, és nem állnának üresen az üzemek, kihasz­nálatlanul a gépek. Ha idő­ben megszerveznék, hogy ki mikor menjen pihenni, hogy ne kapjunk ügyes-ba­jos dolgaink intézése köz­ben olyan választ: tessék visszajönni a jövő héten, mert a kolléga szabadsá­gon van __ T anulság: ne engedjünk nyáron se szabadságra min­den munkaszervezőt — s főleg ne küldjük szabad­ságra a szervező ötlete­ket... Kis Szabó Ervin KEDVEZŐ TERMÉSKILÁTÁSOK A SZŐLŐKBEN Szüreti készülődés birvidékeiikei Felújítás, karbantartás a feldolgozóüzemekben Noha alig fejeződött be az aratás, Heves me­gye történelmi borvidé­kein: az Eger környéki dombokon és a Mátra alján a szőlősgazdasá­gokban már a szüretre készülnek. Nagy a moz­gás a pincékben, ahol folyamatosan tisztít­ják és javítják a hordó­kat, a bortárolókat és mindenütt felújítják a szőlőfeldolgozókat is. Kinn az ültetvényeken pedig most már az utol­só nagy permetezéseket végzik. Az abasári szőlőkben a legkésőbb érő olaszrizling utolsó nagy növényvédelmi munkáit végzik ■»Stif * Cseh József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészeti szakfelügyelő­je a terméskilátásokról be­szél: — Heves megyében tíz és fél ezer hektár nagyüzemi művelésű szőlő termésének szüretelésére készülnek fel a gazdaságok. A növényvé­dő szakemberek eddig jól szervezett munkát végeztek, miután sikerült megvéde­niük az ültetvényeket a pe- ronoszpórától és a liszthar­mattól. Így jelenleg jó kö­zepes, talán az 1979-es és az 1980-as szürethez hasonló eredményekre számíthatnak. A szüretből az idén is nagy részt vállal az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasá­gi Kombinát, melynek mű­szaki igazgatója, Váradi Já­nos, a következőképpen ér­tékeli a felkészülést: — Kombinátunknál a szüretre való előkészületek lényegében még a múlt év végén megkezdődtek a pin­cészetekben, a folyamatos karbantartásokkal. Ehhez megfelelő, a szakmát értő tmk-szervezetet alakítót- * tunk ki. A felkészülést a kombinátunkhoz tartozó öt kelet-magyarországi megye feldolgozóiban és tárolói­ban augusztus végéig befe­jezzük. Akkor egy bizottság ellenőrzi majd a végzett munkát, és megvizsgáljuk, hogy a berendezések műsza­kilag, illetve munkavédelmi szempontból miként felel­nek meg a követelmények­nek. A terméskilátások biz­Simonyák Vilmos a szőlő­présgép ékszíját cseréli a markazi pincében (Fotó: Szabó Sándor) tatóak, különösen a múlt he­ti esőzés jól jött a szőlők­nek. A júliusi jégkáron kí­vül gombabetegség nem károsította az ültetvényeket, A hideg tavaszi időjárás mi­att ugyan, lassabban indult a szőlő fejlődése, de később a nyári hetekben ezt a ké­sést behozta, és a jelenlegi fejlődése megfelelő! így várhatóan optimális időben, szeptember közepén kezdő­dik a szüret, a korai érésű fajtákkal: a medoc noirral, a rizlingszilvánival és az ír- say Olivérrel. Kombiná­tunk a partnergazdaságokkal együttműködve mind az öt megyében a szőlő átvételé­hez és feldolgozásához tervet készít. Ennek megfelelően egységes technológiát alakí­tunk ki a szőlőbogyókban levő íz-, szín- és zamatanya­gok kinyerésére. Arra vonat­kozóan is meghatározzuk a teendőket, ha szüretkor ked­vezőtlenre fordul az időjá­rás, hogy mit tegyünk közös erővel a termés mentésére. Az őszi hetekben egyéb­ként 45 ezer tonna szőlő át­vételére készülünk, amely­nek döntő hányada Eger környékéről és a Mátra al­járól kerül majd a feldolgo­zóinkba. örvendetes, hogy a korábban indított bikavér­program megvalósítására a kékszőlő-telepítések mind­inkább termőre fordulnak és ezekből már az idén is na­gyobb mennyiséget dolgo­zunk fel Tart a szüreti készülődés a Mátra alján is. A legna­gyobb üzemben, a Gyöngyös- domoszlói Állami Gazdaság központjában Prjevara Já­nos igazgató a hétfői vezetői megbeszélésen is szóba hoz­ta ezt: — A szőlőfeldolgozó gé­pek karbantartásán dolgo­zunk, így az augusztus végi műszaki szemlélet után ki­javítva kerülnek majd át­adásra. Itt nálunk, a Mátra alatt, ugyancsak biztatóak a terméskilátások! Nem volt jégkár a szőlőkben, és gom­bakártevő sem pusztított az ültetvényeken. Gazdasá­gunkból 5500 tonna terme­lési rendszerünkben levő partnergazdaságunktól pe­dig 4500 tonna szőlő feldol­gozására készülünk. A múlt •heti eső itt is jót tett, így jelenleg úgy tűnik, hogy optimális időben, a fajták érésétől függően szeptem­berben kezdhetjük a szüre­tet. Mentusz Károly Megkezdődött a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfűziós Társaság 17- kongresszusa Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban megkezdő­dött a Nemzetközi Haemato­lógiai Társaság 19. és a Nem­zetközi Vértranszfűziós Tár­saság 17. kongresszusa. A tanácskozás ünnepélyes meg­nyitásán részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, a poli­tikai, a társadalmi és a tu­dományos élet számos ki­emelkedő személyisége Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes elnöke köszöntötte a világ 74 országából érkezett csak­nem háromezer tudóst — szakorvost, biológust, gene­tikust, vegyészt, fizikust, ma­tematikust, mérnököt — a két nemzetközi tudományos társaság közös kongresszusá­nak résztvevőit. Hangsúlyoz­ta: országunkban megkülön­böztetett érdeklődéssel figye­lik e kongresszus munkála­tait. A haematológiai és a vértranszfűziós kutatások eredményeként számos be­tegség vált gyógyít ha tóvá, a vérkészítmények alkalmazá­sa révén olyan sebészeti be­avatkozások lehetségesek, amelyeket régen nem végez­hettek el. Magyarországon a haematológiai és a vértransz­fúziós kutatásban és az ered­mények alkalmazásában nemzetközileg elismert ered­ményeket értek el. Ezt az elismerést bizonyítja az is, hogy a két nagy múltú, te­kintélyes társaság Budapest ten tartja közös kongresszu­sát. Ezután dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözölte a résztvevőket és sikeres munkát kívánt a kongresszusnak. A kongresszus színhelyén nagyszabású kiállítást ren­deztek neves világcégek leg­újabb orvosi műszereiből, gyógyszereiből. A kiállítást Szentágothai János nyitotta meg. Hétfőn szekcióüléseken ta­nácskoztak a kongresszus résztvevői. Egri ebédlőasztalok, székek Amerikába és az NSZK-ba Több hatvani cipő a külpiacokra Új exportcikkek, vállalati törekvések A korábbiaknál is sokkal nehezebb külpiaci ér­tékesítési lehetőségek közepette az iparvállalatok erőfeszítéseket tesznek olyan új gyártmányok ki- fejlesztésére, amelyek iránt külföldön is élénk a kereslet. A kutatási eredményeket igyekeznek gyorsabban hasznosítani, intenzívebb piackutatást végeznek, jobban megszervezik a gyártás összes feltételét. A Csepel Művek Szer­számgépgyárának ma legsi­keresebb terméke a Yasda megmunkálóközpont. Amikor a gyárban eldöntötték, hogy mikroszámítógép-vezérlésű precíziós szerszámgép-komp­lexumot gyártanak, sok kül­földi ajánlat közül japán li- cenc vásárlása mellett dön­töttek. A gyártási technoló­giát is gyorsan meghonosí­tották, a szakembereket Ja­pánban kiképezhették^ majd elkészítették a prototípust, amely hamar sikert aratott. A tavalyi EMO-n, a hanno­veri szerszámgép-kiállításon, majd a nemrég zárult párizsi biennálén a külföldiek nagy elismeréssel szóltak az új magyar termékről, amely időközben az ez évi tavaszi BNV-n is nagydíjat kapott. A Yasda-berendezés első ve­vője egy francia cég volt, azóta már a harmadik meg­munkáló központra adták fel megrendelésüket a TECHNOIMPEX-nek. A Labor Műszeripari Mű­vek, amely önálló export- import joggal is rendelkezik, már régóta szállít exportra különböző laboratóriumokat felsőoktatási intézményekbe. Ezek a berendezések jól is­mertek a Szovjetunióban, Peruban, Brazíliában és Me­xikóban egyaránt Az eszter­gomi gyár azonban most el­ső ízben kapott megrende­lést komplett műszaki isko­lák exportjára, Nigériába. A szerződés értelmében a. kö­vetkező két évben kilenc, középfokú műszaki ismeretet adó iskola valamennyi labo­ratóriumi és műhe lyfelsze­relését kompletten küldik az afrikai országba1. Ezekben a laboratóriumokban a tanu­lók főleg természettudomá­nyi ismereteket sajátíthatnak el, tehát a berendezések nagy része a fizika, a kémia és biológia oktatásához ké­szül. Annak érdekében, hogy a 11 millió dollár értékű megrendelésnek jó minőség­ben és pontosan a határidőre eleget tegyenek, sokféle szer­szám és készülék gyártásával más iparvállalatokat bíztak meg. Az esztendő első felében növekedett a tőkés partnerek igénye a BUB1V egri gyárá­ban készített ebédlőasztalok és székek iránt. Az egriek a tengerentúli piacra is betör­tek ebédlőasztalaikkal, mi­után Amerikába is szállítot­tak belőle. Ezenkívül széke­ket nyugatnémet megrende­lésre küldtek. Ebédlő-garni­túráikat továbbra is kedve­lik Dániában, Svédország­ban, Hollandiában és Kana­dában. A Duna Cipőgyár hatvani gyáregységében az idén egy­millió pár lábbeli készült. Termékeik 65 százalékát az első félévben is nyugati és a szocialista országokba expor­tálták. A Duna Cipőgyár hatvani gyáregységében Cimmer István az NSZK-ba készülő szabadidőcipőket minősíti (Fotó: Szabó Sándor) Hazánkba érkezett a békemenet Utjának tizenhatodik napján, hétfőn a délutáni órák­ban hazánkba érkezett a „Békemenet ’82” mintegy száz főnyi csoportja. A skandináv nőszövetség kezdemé­nyezte demonstráció tagjai Stockholmból Leningrád érintésével jutottak el Moszkvába, majd Minszkbe. Innen két irányban indultak tovább úticéljuk, az oszt­rák főváros felé. A békemenet egyfelől Pozsonyon át tart Bécsbe, másrészről pedig a Szovjetunió Kárpáton, túli területén, s Magyarországon áthaladva. A Záhonyban hazánk földjére lépő békeharcoso­kat — számos nemzet békemozgalmának aktivistáit — sóval és kenyérrel fogadták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom