Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1982. augusztus 8., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A „játék” Egy évtizede is elmúlt már, de a mai napig az emlékezetemben őrzöm az eseteit: újságíró-gyakornok­ként azzal küldött át a közeli nyomdába az egyko­ri főnököm, hogy sietve hozzak át néhány ,.cicerót”. A szakkifejezést hallva — egyébként azóta már tu­dom : nyomdai mértékegy­ség — a laprészlegnél dol­gozó, azóta barátokká, jó ismerősökké, derék kollé­gákká vált nyomdászok megtömtek egy hatalmas zsákot ólommal, s átcipel- tették velem a szerkesztő­ségbe. Ott természetesen pállanátok alatt kiderült, hogy az a ..ciceró” nem jó ciceró, irány újra a nyom­da. .. Nem szaporítom to­vább a szót erről az eset­ről, hiszen bizonyára kita­lálta a kedves Olvasó, hogy beugratásról, az újonc megtréfélásról volt szó, nagy vidámság közepette. Ki ne tudna hasonlóról mesélni: a kanyarfúróért, vagy a reszelőesírért elkül­dött ,.nasik” története köz­ismert. A munkaihelyi ugratások, a jóízű tréfák — . kár is lenne tagadni — minden­naposak, s hozzátartoznak ' az életünkhöz. Valljuk be őszintén: szükségünk is van időnként erre a trófálkodásra, ápri­lis elsejei bolondozásra. De csak akkor, ha a „játék” éle. hatása nem lépi át a megengedett határt. A durva tréfák, az aprónak tűnő kitolások ugyanis for­dítva is elsülhetnek, mi több: tragédiával fejeződ­hetnék be. Sajnos, erre is tudok — s mindanyian tu­dunk — példákat hozni. Tulajdonképpen ezek jut. tatták eszembe a jó tíz év. vei ezelőtti megtréfál)tattatá­som történetéit. Azok az esetek, amelyek szomorúan végződtek, tanulságként szolgálnak. Erre gondoltam, s kénytelen voltam rádöb­benni, hogy sokszor egy­más bajából sem tanulnak, okulnak az emberek. Irtuk nem is olyan régen, hpgy a VOLÁN egri telepén sűrí­tett levegővel szórakoztak az ipari tanuitók, akik nem gondolták: halálos játékot játszanak. A megbánás már késő volt. S mo6t ol­vasom, hogy Hajdúhadházán megismétlődött a tragédia: a sűrített levegő, amellyel „felpumpálták” munkatár­saik az egyik dolgozót, itt is gyilkos játéknak bizo. nyullt. Csak játszottunk — hal. látszott a bűnbánat. a gyenge indok a felelősségre vonáskor. A játék ebben a két esetben halállal végző, dött, de hány és hány mi. att válik szükségessé az orvosi beavatkozás, a táp­pénzes napok sorozata, a munkakiesés. S legenyhébb esetbén is sértődés, harag lehet a következmény. A munkahelyi baleseti sta­tisztika is igazolja, a durva tréfák nélküli is van mit tenniük a munkavédelmi, seknek. Szilvás István Megtermett a kenyerünk.. Befejeződött az aratás Heves megyében Nem túlzás a hasonlat; az elmúlt három hétben egész hadsereg dolgozott a földe­ken, ahol a kenyércsatát vívták. Kombáj­nok rohamozták a búzatáblákat, hogy meg­hódítsák a dús kalászokat. Pontos ütem- és szállítási tervek alapján mozogtak a brigádok, a betakarító csapatok, amelyek szervezett munkájával szombaton estére befejeződött az aratás Heves megyében. Megtermett a kenyerünk, mindennapi kenyerünk, amely az életet, a létet je­lenti. Ha mindezt látva va­laki visszagondol az évtize­dekkel ezelőtti aratásokra, ma nagyon kevés emlékezteti a korabeli képekre. Pedig a legfontosabb nem változott: az aratás fő részese az em­ber. Így volt ez régen, így van ez ma és bizonyosan így lesz a jövőben is. Igaz, most már nem kaszát suhogtató, verejtékező parasztember vág rendet a sorok között, de mégis emberpróbáló munka naphosszat ülni a kombájnokon, zavarmentesen megszervezni az aratás, a betakarítás, a szállítás, a tá­rolás sokirányú folyamatát. A földeken még a legmo­dernebb gépek is csak az emberi tudás, akarat és cse­lekvés nyomán működnek a rendeltetésüknek megfelelő­en. Így hát a mai, modern világunkban talán az arató embernek jár ki a legmé­lyebb tisztelet, legyen az a gabonaföldeken dolgozó pa­raszt, az ipari hátteret, az üzemanyagot, a pótalkatrészt folyamatosan biztosító mun­kás, vagy a tudományát al­kalmazó értelmiségi! így volt ez az elmúlt hetek­ben Heve® megyében is, amikor emberek és gépek szervezett hada dolgozott a földeken, hiszen 52 267 hek­tár őszi búzát, 6 848 hektár őszi árpát, és 8 772 hektár tavaszi árpát takarítottak be. A múlt év őszén kiváló minőségű magágyba került a gabona, gyorsan ki is kelt és azután megerősödve, jól áttelelt. A kemény fagyok ellenére minimális volt a pusztulás. Amikor jött az idei tavasz, a szakemberek méltán reménykedtek a nagy termésben! Amikor kellett, Pélyen is szárították a gabonát . Ám a természet, a mosto­ha időjárás idén sem volt tekintettel az üzemek szor­galmas, áldozatkész munká­jára. A júniusi aszály, vele együtt a nedvességhiány je­lentős károkat okozott a gabonafélékben. Ez leginkább az őszi árpára hatott káro­san, hiszen a vártnál lénye­gesen kevesebbet takarítot­tak be belőle. Kedvezőbb lett viszont a tavaszi árpa és ha kevesebbet is arattak búzából, mégis jó minőség­ben megtermett kenyerünk nyersanyaga. Az elmúlt hetekben 450 kombájn vágta a rendet megyénkben nagy szervezett­séggel, s a szomszédos Cseh­szlovákiából 67 arató-cséplő gép és 64 szállító kocsi érke­zett segítséget nyújtva. A gazdaságok között az egy­mással való törődés szép példája volt az idén is, hogy amikor az alföldi részen le­vők végeztek az aratással, átküldték kombájnjaikat a megye északi részén levő gazdaságokba. így például a tiszanánaiak az egerszalóki- akat és a felsötárkányiakat, a hevesiek a domoszlóiakat, a pélyiek pedig a bélapát- falviakat segítették. Nem volt zavar a gabona- felvásárlással sem, hiszen az átvétel mindvégig zavar­talanul haladt és még to­vábbra is tart, mert újabb szállítmányokat vár a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az üze­mektől. összesen 36 átvevő­hely működött, megerősí­tett személyzettel a megyé­ben, amely azt jelentette, hogy 12 óránként 10 650 ton­na gabonát vettek át. A földeken sem volt na­gyobb fennakadás alkatrész- hiány miatt. Az AFOR, a MEIZÖGÉP, az AGROKER folyamatos aratási ügyelet­tel segítette a gazdaságokat üzemanyaggal, pótalkatré­szekkel és szerelőkkel, min­dent elkövetve a sikeres betakarításért. Amint a kombájnok elhagyták a táb­lákat, - nyomban utánuk jöt­tek a szalmabetakarító és bálázógépek, majd a trakto­rok ekékkel és tárcsákkal, hogy hántsák a tarlót. Az aratást követően me­gyénk 25 gazdasága vállal­kozott másodvetésre, hogy egy esztendőn belül kétszer is hasznosítsanak egy-egy területet. A gabona után tö­megtakarmányt vetettek 1900 hektáron, amely csaknem azonos a tavalyival. Vége tehát, az aratásnak, melyről csak a köszönet és az elis­merés hangján szólhatunk. Mezőgazdasági üzemeink is­mét bizonyítottak, és hozzá­járultak ahhoz, hogy lesz elég kenyerünk, sőt export­ra is kerül a búzából, amely a VI. ötéves tervre meghir­detett gabonatermelési prog­ram egyik sarkalatos része. Mentusz Károly Az aratás után gyors tarlóhántást végeznek megyeszerte (Fotó: Perl Márton) Növekvő érdeklődés — Vendégek szerte Eu­rópából — Ranódy munkássága — Premier előtti vetítések — Tapasztalatcserék, viták Megnyitották a filmművészeti tagozatú egri nyári egyetemet Kilenc esztendeje annak, hogy először nyitotta kapuit a filmművészeti tagozatú eg­ri nyári egyetem. Akkor a hazai érdeklődők mellett el­sősorban francia vendégek érkeztek. Az egykori kezde­ményezés később igazolta életképességét, s az egyre színvonalasabb programok mind több felnőtt hallgatót vonzottak. Az idei eseménysorozat­ra több mint százan érkez­tek a megyeszékhelyre. A filmklubvezetők, a filmfor­galmazási szakemberek fele itthoni, ötven százalékuk pe­dig országhatárainkat túlról utazott ide: az NDK-ból, Olasz- Francia-, Lengyelor­szágból, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Angliá­ból és Bulgáriából. A hagyományokhoz híven, mindig egy-egy kiváló ren­dező munkásságát elemez­ték — ezúttal Ranódy László életművét taglalják. Az elméleti jellegű előadá­sok és a viták elsősorban ezt a kérdéskört villantják fel. A sokrétű tájékoztató­kat szervesen egészítik ki a vetítések. Az elképzelések szerint húsz alkotás kópiáját forgatják le. A rövidebb lé­legzetű munkákat Huszárik Zoltán készítette, lejátszá­sukkal emléke előtt tiszteleg­nek. Művészi erényeit Má- riássy Judit kritikus méltat­ja majd. A résztvevők emel­lett, nemcsak 1982 filmter­mésébe pillanthatnak be. ha­nem megtekinthetnek né­hány premier előtt álló pro­dukciót is. Azt is vizsgálják, hogy a televízió és az egyéb techni­kai eszközök lendületes fej­lődésének korszakában, mi­lyen jövő vár a filmklubok­ra, miként tehetők ezek még vonzóbbá. A megnyitó ünnepséget szombaton délután tartották az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán. Ezen — többek között — megjelentek a megye és Eger város ál­lami és pártvezetésének kép­viselői is. Nagy Zoltán me­gyei TIT-titkár • köszöntője után Stenczer Noémi, a Mű­velődési Minisztérium film­forgalmazási osztályvezető­je mondott megnyitót, ki­emelve a nagy múltú vál­lalkozás közművelődési je­lentőségét, Ezt követően Ra­nódy László, Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar. Tele­vízió- és Filmművészek Szö­vetségének elnöke előadásá­ban filmjeink és társadal­munk összefüggését érzékel­tette, számos kifejező pél­dával szemléltetve megálla­pításait. Végül bemutatták azt a portréfilmet, amely a neves alkotó életpályájának állo­másait, fordulóit érzékelteti, kiemelve megnyerő ars po­étikáját. Az első napi program is­merkedési esttel zárult. Pécsi István Ranódy László előadását tartja (Fotó: Szántó György) Már szilveszterre gondolnak Mint már arról beszá­moltunk, az Express Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda He­ves megyei Kirendeltsége az elmúlt évet olyan kimagas­ló eredménnyel zárta, amely­re fennállása óta még nem volt példa. Pataki Sándor­tól. a megyei kirendeltség vezetőjétől arról érdeklőd­tünk, hogy az esztendő ed­dig eltelt részében várható-e újabb hasonló kirukkolás? Azt is megkérdeztük, hogy mit ajánlanak a fiataloknak a második félévre? Elmondta, hogy az eddig eltelt időszak a terveknek megfelelően alakult. Válto­zatlanul kedvező a ki- és beutazások száma, megfelelő az egyéni és csoportos uta­zási kedv. Az esztendő má­sodik felében indulnak a diákok a szokásos szeptem­beri országjáró kirándulá­sokra, s több olyan akció is ebben az időszakban kezdő­dik, mint például a hónap végén a Killián-telepen sor­ra kerülő Express kispályás labdarúgókupa. Erre egyéb­ként már minden hely el­kelt elővételben. Szintén Killián-telep lesz a színhelye szeptember 17—19. között a dolgozó és tanuló fiatalok sporttal egybekötött találko­zójának. Erre a programra még elfogadnak jelentkező­ket, mivel különvonat indul a megyéből. Szeptemberben es októberben KlSZ-fiata- loknak, diákoknak egyéni megrendelésre is vállalják a túrák és kirándulások szer­vezését Akik pedig külföldre kí­vánnak utazni, azoknak el­sősorban Lengyelországot, az NDK-t és Csehszlovákiát ajánlják. Ezek olcsó utak, valóban a fiatalok pénztár­cájához igazodó árakkal. Mindhárom országba egyéni és csoportos utak szervezé­sére nyílik lehetőség. A lakossági valuta keretből kiváltott pénzből ajánlatos az úgynevezett „Ifjúsági há­zak” igazolvány kiváltása. Akik ugyanis Ausztriába, NSZK-ba, vagy Svájcba utaznak, s ezzel az igazol­vánnyal rendelkeznek, ol­csóbban kaphatnak szállást és kedvezményt a repülőjegy megváltásakor. Az „Ifjúsági házak” igazolványt korra való tekintet nélkül min­denki kiválthatja, aki még nem használta fel az egyéni valuta keretét. Már most elfogadnak je­lentkezéseket a szilveszteri utakra, valamint az őszi és téli sítúrákra is, amelyeket főleg a környező országok­ba szerveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom