Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Levonták az Állami Zászlót Szombaton délelőtt ünnepélyesen — katonai tisztelet- adással — levonták az Állami Zászlót, amely alkotmányunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a Magyar Nemzeti Lobogót, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) A kert Ez a kert, pontosabban ez a kertecske a lakótelep egyik háza előtt van. Nagyon helyes kis zug, gondozója rendszeresen öntözi, nyírja a füvet, gyomlálja. Jó megpihenni rajta a szemnek. Különösen azért, mert onnan néhány méterre, a járda túlsó oldalán méteres gaz van. Ezt már nem lehet „gazocskának” becézni, hiszen hatalmas területet foglal el. Ahogy elmegyek a kicsi, de rendezett földdarabka és a hatalmas gondozatlan terület -között, mindig elgondolkodom azon, hogy hogyan van felparcellázva az életünk. A kis elszigetelt kertecske siralmas látványt nyújt a hatalmas elburjánzott gazban, inkább taszító, mint vonzó, hiszen arra figyelmeztet, hogy ilyen is lehetne a magas házak környéke, s már kevésbé lenne otthontalan a frissen ideköltözöttek számára. De hát az ember ilyenkor ugye latolgatni kezd. Hogyan is, mint is lehetne? Valószínűleg nincs gazdája ennek a résznek, hiszen akkor nem így nézne ki. Az építők elmentek, felhúzták a házakat, lebetonozták a járdát: a többi nem az ő dclfeuk. Kihez tartozik akkor hát a környezet? Az ami végül is összeköt mindnyájunkat. Ahol gyermekeink játszanak, ahová az öregek kiülhetnének a padra sütkérezni, amely mindnyájunké. Persze lehetne társadalmi munkát szervezni. De hát a frissen ideköltözött lakók még bizalmatlanul fürkészik egymást, még alig szövődött köztük kapcsolat. Pedig ebben a falunyi lakosságú lakóteleprészben bizonyára nem kevés ember akad, akinek hozzám hasonlóan szemet szúr ez a rendetlenség. De hát hol lehet a megoldás? Egy-egy kampányjellegű társadalmi munka sem lenne elegendő. A gaz újra nő, no meg kellene ide néhány pad, talán egy játszótér is. Egyszóval gazda. Valaki, vagy valakik, akik felelősek azért, hogy ne csak kiskertek, falatnyi parcellák legyenek. Persze nyilván úgy is meg lehetne ezt szervezni, hogy mindenki a saját háza előtt rakna rendet. Virágokat ültetne, nyírná a gyepet, öntözne. De hát mi lesz azzal a hatalmas területtel, amely járdán túl, a házak között van? Valakinek azt is rendbe kéne hoznia, hiszen kisvállalkozásban lehetetlen megoldani. A gyom meg csak nő, növöget, nem szorul öntözésre, megfojtja • a füvet, a virágokat. Él a saját természete szerint, ha hagyják. De miért adtuk meg kényelmességből, restségből neki ezt az esélyt? Nem tudom, mi fordul meg annak az atyafinak a fejében, aki esténként klottgatyában öntözgeti virágait. Lehet, hogy elkeseredik, ha átnéz a járda túloldalára, de az is lehet, hogy már elvesztette a hitét, s csak legyint, amikor a közös földterületre gondol. Nem tudom. Az biztos; végzi a dolgát. De vajon tiszta-e legalább ennyire mindnyájunk lelkiismerete? Gábor László NAPSÜTÉSES, VIDÁM AUGUSZTUS 20. így telt az ünnep Tisztavatás, vízi; és légi parádé, zenés őrségváltás Budapesten — Megemlékezések Ópusztaszeren, Kőszegen — Politikai nagygyűlés Hevesen, Zagyvaszántón — Munkásparaszt találkozók, egész napos népünnepélyek megyeszerte A harminchárom esztendeje hozott alkotmányát ünnepelte az ország. A születésnapon az asztalra került a teremtő emberi munkát jelképező, az Életet adó új kenyér is. A jubileumot szerte e hazában — mint ahogy Heves megyében is — jó hangulatban, vidám helyi rendezvényeken ünnepeltük meg a háromnapos pihenőidő alatt. Szép volt az idő: szabadtéri programokra, kirándulásokra, baráti találkozásokra, hasznos időtöltésre csábított. S ezzel a lehetőséggel — mint beszámolóink is tükrözik — éltünk is valamennyien. Az ország fővárosán kívül számos helyen tartottak. találkozókat a nagyüzemekben dolgozó munkások és a termelőszövetkezeti gazdák. Színes, változatos volt az ünnep kulturális, szórakoztató és sportprogramja. Népünk szerte az országban politikai nagygyűléseken emlékezett meg az alkotmányunk születése óta eltelt harminchárom év eredményeiről. Pénteken, augusztus 20-án nagygyűlést rendeztek a Csongrád megyei Ópusztaszeren. A Nemzeti Történeti Emlékparkban, a nagyszabású munkás-paraszt találkozón és a hagyományos Ár- pád-emlékünnepségen a honfoglaló fejedelemre és vezéreire is emlékeztek, egyszersmind arra is, hogy a fel- szabadulás után e történelmi emlékhely közelében az elsők között keződött meg a földosztás. Az ünnepség nyitányaként Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes avatta fel Tóth Valéria szobrászművész alkotását, amely az új kenyér köszöntésének gondolatát szimbolizálja. Ezt követően Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ebben egyebek között kiemelte: alkotmányunk 1949-ben megállapította, hogy a Magyar Nép- köztársaság a dolgozó nép állama. Milyen egyszerűnek és milyen természetesnek hangzik ma már ez a mondat akkor, amikor minden dolgos ember számára tudunk kenyeret adni, megteremtettük a munka és a munkásember becsületét. — A szocializmus építése több és nehéz feladatot jelent — mondta Óvári Miklós. — Nemcsak a szocializmus ellenségeivel kell megküzdeni, hanem saját gyengeségeinkkel, hibáinkkal, s ez hosszú, kitartó, fáradságos munkát igényel. Egy egész nép felemelését a szocializmushoz méltó élet- és kulturális színvonalra. Óvári Miklós politikai, gazdasági kérdéseket elemezve szólt a továbbiakban hazánk mai helyzetéről, közös feladatainkról. — A közelmúltban Kádár elvtárstól hallottunk egy ritkán használt, de találó kifejezést, amely így hangzott: közmegegyezés. Mindaz, amit e fogalom takar, az elmúlt negyedszázad nagy közös vívmánya, minden eredményesen megoldott feladat kiindulópontja, s jövőbeli sikereinknek legfőbb záloga. E szó tartalmát úgy lehetne meghatározni, hogy hazánkban népünk ma jó egyetértésben dolgozik a legfontosabb nemzeti célok eléréséért, a béke megvédéséért, és a társadalmi felemelkedésért. A nagygyűlést követően Seres Gyula, a makói Kossuth Tsz elnöke adta át a Központi Bizottság titkárának az új búza lisztjéből készült kenyeret. Nagygyűlésre került sor Kőszegen is, ahol Horváth István belügyminiszter mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte, hogy társadalmi életünk azért is kiegyensúlyozott, mert az emberek számára természetes, hogy országunkban az alkotmányos jogrendszernek megfelelő törvényes rend van. A főváros eseményei Az alkotmány ünnepén pénteken az Országház épülete előtt tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget. Az Állami Zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, akik előtt felolvasták' a honvédelmi miniszter parancsát, amely egyebek között hangsúlyozta: napjainkban honvédelmi, országépítő célkitűzéseink eredményes teljesítése az eddigieknél is jobb, hatékonyabb munkát, fokozottabb helytállást követel mindannyiunktól, köztük az új tisztektől. A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek, nevükben Szekeres István főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét. Ezt követően Czinege Lajos mondott beszédet, amelyben többek között kiemelte: a magyar nép ismeri és érti a békéért folyó világméretű küzdelemből reá háruló feladatokat és kötelezettségeket, azonosul pártunk, kormányunk honvédelmi célkitűzéseivel. Gazdasági gondjaink ellenére is biztosítja azokat a feltételeket, amelyek országunk honvédő képességének magas szinten tartásához szükségesek. Az ünnepség végén felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az Állami Zászló előtt. Budapesten már a kora reggeli órákban több tízezren gyülekeztek az Országház előtt, ahol fanfárok jelezték, hogy megkezdődik az ünnepi események leglátvá- nyosabbika: az immár hagyományos vízi, légi parádé. Motorcsónakok és helikopterek raja tűnt fel, majd transzparenseket vivő hajók haladtak el a tribünök előtt. A továbbiakban a Magyar Néphadsereg úszóegységei és vízi szállítójárműi szelték a habokat, majd háromszoros díszsortűz dördült az évfordulót köszöntve. Sikert arattak a műrepülők, a vízisíelők, s az égen nagy zúgással megjelenő motoros repülők, majd a bátorságukról tanúbizonyságot adó sárkányrepülők és ejtőernyősök. A fővárosi események a hagyományos tűzijátékkal fejeződtek be: tíz tonna különleges robbanóanyagot készítettek és használtak fel az esti „fényfesztivál” tűzmesterei. A meghatározott program alapján, elektromos indítással 1650 különböző űrméretű és színhatású bombát lőttek ki, s 1600 vízeséségő keltette egy vízzuhatag látványát. Egész napos népünnepély Hevesen Zenés ébresztő köszöntötte augusztus 20-án, pénteken reggel a hevesieket. Ragyogóan sütött a nap, kellemesnek ígérkezett az idő, így már a kora délelőtti órákban sokan indultak a főtér, illetve a környékén felállított sátrak, büfék, kirakodó- vásár felé. A községi tanács mellett lévő parkban, s a szomszédságában lévő November 14. téren vidám zeneszó harsogott, pattogó ütemű dalokat játszottak a fúvószenekar tagjai. Kilenc óra (Folytatás a 3. oldalon) Szekcióvezetők a tapasztalatokról Befejeződött a gazdaságtörténeti kongresszus Még pénteken Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri központi épületében befejeződött a nemzetközi g&z- daságtörténeti kongresszus. A tanácskozás zárónapján is több szekcióülésre került sor. A szekcióviták után tartották meg a VIII. nemzetközi gazdaságtörténeti kong- reszus záró ülését, amelyen a szekcióvezetők beszámoltak a tanácskozás tapasztalatairól. A nemzetközi gazdaságtörténeti társaság pénteken megtartotta közgyűlését, amelyen Pach Zsigmond Pál akadémikust, a társaság eddigi elnökét tiszteletbeli elnökké, Jean-Francois Bergier zürichi egyetemi tanárt pedig a társaság elnökévé választották. A társaság 12 tagú végrehajtó bizottságának tagja lett Berend T. Iván akadémikus.. A tanácskozáson úgy határoztak, hogy a következő kongresszust 1986- ban, Svájcban rendezik meg A közgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki a sikeres rendezvényért a magyar házigazdáknak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Történettudományi Intézetnek, és személyesen Ráhki György akadémikusnak. a szervező bizottság elnökének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke péntek este a Vigadóban fogadást adott a VIII, Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus külföldi és magyar résztvevői tiszteletére. (MTI) Épül a Hotel Aqua Szombaton Hévízen ünnepélyesen elhelyezték a magyar—osztrák hitelmegállapodás keretében épülő gyógyszálló, a Hotel Aqua alapkövét és okmányait. Az ünnepségen megjelent Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A két ország közötti szállodaépítési együttműködés jelentőségét, eddigi eredményeit Josef Staribacher, Ausztria kereskedelmi és pénzügyi minisztere, illetve Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár méltatta. A magyar tervezésű, osztrák kivitelezésben 230 millió schilling költséggel megvalósuló, háromcsillagos gyógyszálló 231 szobájából 35-öt kifejezetten mozgássérültek számára rendeznek be. Saját kúraközpontjában termálvíz, valamint fiziko- és elektroterápiái részleg áll majd a vendégek rendelkezésére. A hotelhez fedett parkoló, garázs, szauna, valamint napozóterasz is tartozik. A sportolási lehetőséget a nyitott úszómedence, kondicionáló- és tornaterem, valamint tenisz- és tekepályák biztosítják. Az 1984. június 1-én megnyíló gyógyszállóhoz minden vasárnap menetrendszerű buszjárat indul majd Bécs- ből és vissza. (MTI) A hevesi új kenyér átadása
