Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 20., péntek 13. Ha elérkezik az „örök vasárnap”, a nyugdíj ideje, az első hetek, hónapok a végtelen megkönnyebbülést is hozzák. De ki előbb, ki utóbb belefárad a pihenésbe. Szüksége van a törődésre, s hogy ő is törődhessen másokkal. Mert az ember igazán addig boldog, amíg érzi, hogy szükség van rá, hogy nem „írták le”. S kire ne lenne szükség? Nem véletlen, hogy manapság annyi szó esik az öregekről, hogy az ENSZ égisze alatt 1982-t az öregek évének szentelik. Az élet alkonyán is lehet még értelmesen élni, okosan gazdálkodni az évekkel. Ehhez kívánunk segítséget adni tanácsainkkal. Összeállította: Deák Rózsi Jogi tanácsok flz eltartási szerződésről Az eltartása és életjáradékszerződések fontos társadalompolitikai célt valósítanak meg. A tartásra, illetőleg járadék fizetésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra illetve havi pénzösszegre (járadékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek számára kedvezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Ebben az egyik félnek meghatározott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy életjáradéki szerződést csupán saját tulajdonban levő ingatlanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet. Ez pedig feltételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántulajdonban levő bérlakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik jelet saját háztartásában megfelelően eltartja, ellenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folytatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, gondozást, ápolást, gyógyíttatást, és a majdani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartal- maziza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha mégis engedményt kívánnak tenni e téren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magáraha- gyatottsága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együtt élni különböző generációknak nem könnyű, még a vérsé- ,gen alapuló csalódban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos, idős ember szokásai elviselhetetlenek a fiatalok számára, de ők is feszültségforrás lesznek a befogadónak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrabban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük szeretné a szerződést felbontani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható eredménye? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanyagolta, nem etette, nem ápolta, a szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegte — netán bántalmazta is —, rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz, ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bármiféle lakáslehetőség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az elmúlt érjek bírói gyakorlata sok esetben hozott ilyen határozatot, vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá nyilvánítását mondta ki. Ott volt az ítéletben a záradék is: elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg emberek továbbra is kiszolgáltatottjai voltak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert ugye azt a jogukat a renitenske- dők jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetleg már mozgásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni? Most lehetőség van a rosszhiszeműek ismételt bírságolására mindaddig amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdákat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy teszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik megoldás:- a szerződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt, mivel jóhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát, nem jól számít, ha puszta szeszélyből — esetleg mert a szomszédasszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltartójától. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és másik lakást kell „búcsúzóul” előteremtenie. Dr. Kertész Éva Az öregség nem betegség Annyi tennivaló van még... Az öregség önmagában véve nem betegség, hanem természetes élettani folyamat! Tehát, ha lelassul is egy kicsit az életritmusunk, kényelmesebben élhetünk, az aktív tevékenységről nem szabad lemondanunk. A fizikai aktivitás nélkül élő emberek az öregkori betegségekkel szemben sokkal védtelenebbek, mint azok, akik korukhoz és fizikai erejükhöz képest tevékenykednek. Az aktív életvitelhez jó egészségre van szükségünk. Ennek egyik alap- feltétele: az egészséges életmód. Az egészséges életvitel kialakításának igen fontos része a rendszeres étkezési időpontok betartása. Ne akkor együnk, amikor éppen eszünkbe jut, hanem mindig azonos időpontokban. így az emésztőszerveket pontos munkára szoktatjuk. Reggel étkezzünk bőségesen, délben mértékkel, este kevés, köny- nyen emészthető ételeket fogyasszunk. A fő étkezések között együnk gyümölcsöt, vagy igyunk gyümölcslevet, tejet, tejterméket. öregedő korban a lassúbb élettempó rövidebb alvásidőt igényel, ezért számolnunk kell azzal, hogy az éjszakai alvásidő ' csökken. Ez még nem ok az aggodalomra, és nem jelenti azt, hogy álmatlanságban szenvedünk. Ha korábban felébredünk, vagy később jön álom a szemünkre, akkor olvassunk, vagy hallgassunk rádiót. A halk zene nyugtató hatással van a szervezetre. Az éjszakai rövidebb alvást azonban pótoljuk ki nappali pihenéssel. Ebéd után feküdjünk le egy órára, vagy ülve, felpolcolt lábbal tartsunk egy óra csendeskúrát. Ha valamilyen egészségügyi problémánk van, menjünk haladéktalanul orvoshoz, akinek az utasításait pontosan tartsuk be. Az életöröm nyugdíjaskorban is széppé, színessé teszi az öregedő ember életét. Az öregedő kornak is tartalmait ad a másik nemhez fűződő mély érzés, és nem szégyellni való dolog idősebb korban sem — a szerelem. Nem szabad lemondani „minden mindegy” hangulatba kerülve az élet örömeiről. A környezettel is el kell fogadtatni azt a szemléletet, nem lett kevesebb értékű ember azzal, hogy nyugdíjba vonult — csak a hosszú időn keresztül végzett aktív munka után járó, jól megérdemelt pihenést élvezi. Fási Katalin Barátságom Bözsi nénivel egy panaszos levél kapcsán kezdődött. A szomszéddal támadt vitája a kerten. Mivel se gyereke, se rokona nem volt a ^közelben, hát ő a társadalomhoz fordult — hogy az ő szavait idézzem. S a társadalmat ez esetben számára az újság képviselte. A vita békésen rendeződött, ő is alább adott egy kicsit, a szomszédék is, de a mi ismeretségünk is fennmaradt. Ha nagy ritkán arra visz az utam, betérek a kedves virágos udvarú kis házba, megnézni, hogyan folyik Bözsi néném élete sora. Derűsen fogadott a minap is, s szabadkozva kért elnézést, hogy csak a konyhában ültet le, de éppen varr. Egy kis szoknyácskát „üt össze” a szomszédék unokájának. Nem kontárkodik, a régi, immár muzeális értékű varrógép csak arra szolgál, hogy szívességből megjavítgasson valamit, vagy éppen egy-két ruhát elkészítsen. Mert ezzel is telik az idő, s ha az ember segíthet, hát miért ne tegye. Miközben serényen öltö- getett, magáról mesélt. Ügy éreztem, érdemes feljegyezni, okulására azoknak, akik nyugdíjas éveiket morzsol- gatva nehezen találják helyüket, pedig annyi mindennel lehet értelmesen múlatni az időt. — Tudja kedveském — utal vissza a régi szomszédi vitára — nincs már semmi bajunk egymással. Megegyeztünk, úgy, ahogy akkor maguk tanácsolták. Sőt. A fiatal szomszéd segít felásni a kertet, én meg adok nekik azokból a jóféle magokból, amit a -fiam küldözget. Hát így esett, hogy összebarátkoztunk. A fiatalasszony közben már gyereket szült, itthon maradt. Egyedül volt ő is, én is. Más faluból hozta ide a férje, tapasztalatlan is szegénykém, hát ezt is kérdezett, azt is. Én meg segítettem. Látná a kicsit: megszeretett, hogy csak úgy repes felém. Jobban jön hozzám, mint az igazi nagyanyjához. Olykor vigyázok a kicsire, hogy az a szegény kis fiatalasszony elmehessen legalább a moziba. Észre sem vettem, hogy, hogy nem, de ideszokott az utcából más fiatalasszonyka is. Megmutogatom nekik, hogyan kell megvarrni egy- egy kis ruhácskát, egy-két órára még itt is hagyhatják a gyereküket. De vagyunk öregek is az utcában. Már magam se tudom, kinek jutott az eszébe, elég az, hogy a tanácstagunk is szólt, s lassacskán kialakult, segítünk egymásnak is. Aki bírja magát, az vásárol a másiknak, van olyan, akinek hazahozzuk az ebédjét a napköziből. Egymásra vagyunk itt utalva. Nem is érek én rá unatkozni, meg azon gondolkozni, hogyan megy az idő. Nagy ritkán a gyárból is elvetődik hozzám valaki, nem haragszom, hogy nem jutok eszükbe sűrűbben, hiszen messze vannak. De ha hívnak, akkor megyek. Kirándulni is voltam velük. Dolgozgatok a kertben, kicsit szomszédolók, segítek, ha kérnek — meg néha már akkor is, ha nem kérnek —, hallgatom a rádiót. A fia- mék hívnak néha, költözzem hozzájuk, de r.em megyek. Tudja hogy van, az öreg fát már nem lehet átültetni. Most én segítek másokon, biztos, ha én jutok odáig, akkor majd nekem is segite- nek. Lesz, aki ajtót nyit rám, ahogy most én teszem. Addig meg, nem is gondolkozom én azon, hogyan lesz. Nem érek rá. Most is, ha készen leszek a kis ruhával, megyek át a Julishoz. Már három napja fékszik, s neki nincs senkije... (D. R.) Pákolitz István: Nyugtat Lúdbőrzik a fenyvesi a buktató áll moccanatlan, Árok, fölöttem a nap tüzes hajnal óta kapásra várok; katlan; naphal, compó, keszeg, s míg elnézem az üres ponty, márna, szákot. harcsa, csuka — kaphatna egy holt horgász ezerszer már a áldott horogra, de nem akad makacs hite, szoborsemmi, türelme még cethal se, vagy bohóc nyugtat ég és víz közt delfin; lebegve. Alkotmányunk ünnepe Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén Kucka Péter Mesz- sze volt a föld című verséből idézünk: „Ma új kenyér kerül asztalomra, / Most szegjük meg. Még párolog. Meleg..a versidézet folytatása a vízsz. 8„ a függ. 1„ a vízsz. 42. és függ. 7. számú sorokban olvasható. Vízszintes: 1. Pontosain és éppen erre a helyre. 8. A versidézet első sora (Zárt betűik: A, A, A) A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke (András). 13. Portugál gyarmat volt Indiában. • 15. Híres német zenészcsalád. 16. Jugoszláv autók betűjele. 17. Szigetlaké nép. 18. Színes, puha anyag, elősegíti a fiatalok formaérzékének, kézügyességének fejlesztését. 20. Község, szombathelyi városkörnyék. 21. Francia, román és olasz autójelzések. 23. A csiga fején levő tapogató. 25. Hamis. 26. Kellemetlenség. 27. Van sütnivalója! 29. Lenn. 31. A protakti.nlum vegyjele. 32. Az inga része! 33. Balzsam. 35. Francia területmérték. 36. Fényképész 38. A bíró igéje. 40. Gyü- mölesseáríitás 42. A versidézet harmadik sora. 46. A Hegyalja neves bortermelő helye. 47. A valóságot híven tükröző. 48. Katalin, becézve. 49. Ahogy. 51. Letűnő egynemű betűi. 53. Gumi darab! 54. Szovjet repülőgéptípus. 55. Japán táblajáték. 56. Csavar. 58. Európád főváros. 60. Tó lengyelül (OKO). 62. Munká- csy-díjas festőművész (György). 64. Magához szólít, 65. Kossuth Lajos. 66. Édeskés-savamykás ízű almafajta. 67. A savóban van! 69. A cián páratlan betűi. 70. Szigorú iskolai figyelmeztetés. 72. A(z Újpesti Dózsa egykori elődje. 73. A „három testőr” egyike. 75. Az érett gabona levágása. 76. A merevgörcs orvosi neve. Függőleges: 1. A versidézet második sora (Zárt betűk: O, R.) 2. György becézve. 3. Nyerésiben van! 4. Becézett Annái 5. Kis ragadozó állat, prémje nagyon értékesi. 6. Ugyancsak. 7. A versidézet negyedik sora. 8. Szerzetes. 9. A rab betűi keverve 10. A nátrium kémiai jele. 11. Pest megyei község. 14. A ború egynemű betűi. 18. Díszruha. 19. 105C római számmal. 22. Mitológiai királylány, Héra tehénné változtatta. 24. Sonkavégek! 26. Közép- és Dél- Amerikában őshonos, édes burgonyaszerű gumóiért termesztett) növény. 28. Bontásból származó törmelék. 30. Riasztó halk zaj. 31. Szeszben oldott sellak; kence. 34. Rémületet kelt. 36. Fúr-..., barkácsol. 37. Majdnem oson! 38. Másolópapír. 39. A felsőfok jele. 41. A panasz szava. 43. I. A. M. 44. Sötétszürke, kristályos ólom- szulfid. 45. Erősen kikészített színes len- vagy pamutvászon. 50. Biztató szó. 52. Nemes bor. 54 De ..., oilasz regényíró, híres gyermek-regénye: A szív. (Edmondo, 1846—1908). 56. Tériké. 57. Király olaszul. 59. Költői indulatszó. 61 Maró, zöldessárga gáz, kiváló fertőtlenítő. 62. Északi férfinév. 63. ... Musztafa, híres török nagyvezér volt. 66. Vak emlber támasztéka. 68. Létezik. 71. Képző, a -ve párja. 73. Az asztácium vegyjele. 74. A tehén hangja. Holló János Augusztus 14-i kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: ......Jó magyar Föld, / S oly különös, ahogy mogorván / Sütteti sok busa kalászát, / Mint sörényét egy vén oroszlán”. ★ A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Varró Ágostonná (Pély), Szekeres Emőné (Hatvan), György István (Eger), Pekk Éva (Andomaktálya), Dr. Csala Károly (Poroszló). A könyveket postán küldjük el. A Magyar Néphadsereg Textiltisztító és Javító Üzem 1. sz. üzemegysége Gyöngyös, Atkári u. 1. felvételt hirdet VILLANYSZERELŐ vagy ELEKTROMŰSZERÉSZ szakmunkások részére kétműszakos üzembe karbantartó munkakörre. Kereseti lehetőség gyakorlati időtől függően. Továbbá keresünk könnyű betanított munkára ugyancsak két műszakba női munkaerőket, valamint anyagátvevőket. Bérezés teljesítmény, illetve kollektiv szerződés szerint. Jelentkezni és érdeklődni lehet a fenti címen vagy a 11-675, 12-061 telefonszámokan. Egerbaktai Kőbányaüzemünkhöz azonnali belépéssel MŰVEZETŐT, SZALAGKEZELÖKET (nőket is) és HEGESZTŐT keresünk. Jelentkezés az egerbaktai üzemben, illetve a művezetői munkakörre Recsken a központ személyzeti vezetőjénél. Mátravidéki Kőbányák Recsk.
