Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 20., péntek 13. Ha elérkezik az „örök vasárnap”, a nyugdíj ideje, az első hetek, hónapok a végtelen megkönnyebbü­lést is hozzák. De ki előbb, ki utóbb belefárad a pihenésbe. Szüksége van a törődésre, s hogy ő is törődhessen másokkal. Mert az ember igazán addig boldog, amíg érzi, hogy szükség van rá, hogy nem „írták le”. S kire ne lenne szükség? Nem véletlen, hogy manapság annyi szó esik az öregekről, hogy az ENSZ égisze alatt 1982-t az öregek évének szen­telik. Az élet alkonyán is lehet még értelmesen él­ni, okosan gazdálkodni az évekkel. Ehhez kívánunk segítséget adni tanácsainkkal. Összeállította: Deák Rózsi Jogi tanácsok flz eltartási szerződésről Az eltartása és életjáradék­szerződések fontos társada­lompolitikai célt valósíta­nak meg. A tartásra, illető­leg járadék fizetésére vál­lalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős embe­rek pedig gondozóra illet­ve havi pénzösszegre (jára­dékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek számára kedvezőbb az élet­járadéki szerződés megköté­se. Ebben az egyik félnek meghatározott pénzössze­get vagy terméket kell idő­szakonként nyújtania. Jó tudni, hogy életjáradéki szerződést csupán saját tu­lajdonban levő ingatlanra (lakásra, házra) lehet köt­ni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet. Ez pedig feltétele­zi a két szerződő fél együtt­lakását. (A magántulajdon­ban levő bérlakásokra el­tartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásá­val lehet kötni.) A tartási szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik jelet saját háztartá­sában megfelelően eltartja, ellenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folytatására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősor­ban élelmezést, gondozást, ápolást, gyógyíttatást, és a majdani eltemettetést jelen­ti. Fontos, hogy az eltartá­si szerződés pontosan tartal- maziza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerző­désszegésre csak ennek alap­ján lehet hivatkozni. Célsze­rű a szerződésbe belefoglal­ni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogad­hat be. Ha mégis enged­ményt kívánnak tenni e té­ren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglal­niuk. A szerződés megkötése­kor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magáraha- gyatottsága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményé­ben. Csakhogy együtt élni különböző generációknak nem könnyű, még a vérsé- ,gen alapuló csalódban sem. Kiderül, hogy a sokáig ma­gányos, idős ember szoká­sai elviselhetetlenek a fia­talok számára, de ők is fe­szültségforrás lesznek a be­fogadónak, aki később még­sem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásá­hoz ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy ma­gukat kiszolgáltatottnak vélt idős emberek gyakrab­ban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szer­ződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük sze­retné a szerződést felbonta­ni, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható ered­ménye? A bíróságok minde­nekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést ki­nek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját el­hanyagolta, nem etette, nem ápolta, a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit súlyo­san megszegte — netán bán­talmazta is —, rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelye­zéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz, ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bármiféle lakáslehető­ség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az el­múlt érjek bírói gyakorla­ta sok esetben hozott ilyen határozatot, vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rosszhiszemű jog­cím nélküli lakóvá nyilvání­tását mondta ki. Ott volt az ítéletben a záradék is: el­helyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg emberek továbbra is kiszolgáltatottjai voltak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert ugye azt a jogukat a renitenske- dők jól tudták, hogy utcá­ra senkit nem lehet kiköl­töztetni. Hol volt ereje ah­hoz egy esetleg már moz­gásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni? Most lehetőség van a rosszhiszeműek ismételt bír­ságolására mindaddig amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudniva­ló: a garázdákat az új jog­szabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy teszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartá­sa miatt hiúsult meg, a kö­vetkezőképpen dönthet a bí­róság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik megoldás:- a szerződést fel­bontja a bíróság, az addi­gi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltar­tó igényt tarthat, sőt, mivel jóhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát, nem jól számít, ha puszta sze­szélyből — esetleg mert a szomszédasszony „jobb” el­tartót ajánl — akar megsza­badulni eltartójától. Gyak­ran megesik, hogy magas pénzösszeget és másik lakást kell „búcsúzóul” előterem­tenie. Dr. Kertész Éva Az öregség nem betegség Annyi tennivaló van még... Az öregség önmagában véve nem betegség, hanem természetes élettani folya­mat! Tehát, ha lelassul is egy kicsit az életritmusunk, kényelmesebben élhetünk, az aktív tevékenységről nem szabad lemondanunk. A fi­zikai aktivitás nélkül élő emberek az öregkori beteg­ségekkel szemben sokkal védtelenebbek, mint azok, akik korukhoz és fizikai erejükhöz képest tevékeny­kednek. Az aktív életvitel­hez jó egészségre van szük­ségünk. Ennek egyik alap- feltétele: az egészséges élet­mód. Az egészséges életvitel ki­alakításának igen fontos ré­sze a rendszeres étkezési idő­pontok betartása. Ne akkor együnk, amikor éppen eszünkbe jut, hanem mindig azonos időpontokban. így az emésztőszerveket pontos munkára szoktatjuk. Reggel étkezzünk bőségesen, délben mértékkel, este kevés, köny- nyen emészthető ételeket fo­gyasszunk. A fő étkezések között együnk gyümölcsöt, vagy igyunk gyümölcslevet, tejet, tejterméket. öregedő korban a lassúbb élettempó rövidebb alvásidőt igényel, ezért számolnunk kell azzal, hogy az éjszakai alvásidő ' csökken. Ez még nem ok az aggodalomra, és nem jelenti azt, hogy álmat­lanságban szenvedünk. Ha korábban felébredünk, vagy később jön álom a szemünk­re, akkor olvassunk, vagy hallgassunk rádiót. A halk zene nyugtató hatással van a szervezetre. Az éjszakai rövidebb al­vást azonban pótoljuk ki nappali pihenéssel. Ebéd után feküdjünk le egy órá­ra, vagy ülve, felpolcolt lábbal tartsunk egy óra csendeskúrát. Ha valamilyen egészségügyi problémánk van, menjünk haladéktalanul orvoshoz, akinek az utasí­tásait pontosan tartsuk be. Az életöröm nyugdíjas­korban is széppé, színessé teszi az öregedő ember éle­tét. Az öregedő kornak is tartalmait ad a másik nemhez fűződő mély érzés, és nem szégyellni való do­log idősebb korban sem — a szerelem. Nem szabad le­mondani „minden mindegy” hangulatba kerülve az élet örömeiről. A környezettel is el kell fogadtatni azt a szemléletet, nem lett keve­sebb értékű ember azzal, hogy nyugdíjba vonult — csak a hosszú időn keresztül végzett aktív munka után járó, jól megérdemelt pihe­nést élvezi. Fási Katalin Barátságom Bözsi nénivel egy panaszos levél kapcsán kezdődött. A szomszéddal támadt vitája a kerten. Mi­vel se gyereke, se rokona nem volt a ^közelben, hát ő a társadalomhoz fordult — hogy az ő szavait idézzem. S a társadalmat ez esetben számára az újság képviselte. A vita békésen rendeződött, ő is alább adott egy kicsit, a szomszédék is, de a mi ismeretségünk is fennmaradt. Ha nagy ritkán arra visz az utam, betérek a kedves virágos udvarú kis házba, megnézni, hogyan folyik Bözsi néném élete sora. Derűsen fogadott a minap is, s szabadkozva kért elné­zést, hogy csak a konyhá­ban ültet le, de éppen varr. Egy kis szoknyácskát „üt össze” a szomszédék unoká­jának. Nem kontárkodik, a régi, immár muzeális érté­kű varrógép csak arra szol­gál, hogy szívességből meg­javítgasson valamit, vagy éppen egy-két ruhát elké­szítsen. Mert ezzel is telik az idő, s ha az ember se­gíthet, hát miért ne tegye. Miközben serényen öltö- getett, magáról mesélt. Ügy éreztem, érdemes feljegyezni, okulására azoknak, akik nyugdíjas éveiket morzsol- gatva nehezen találják he­lyüket, pedig annyi min­dennel lehet értelmesen múlatni az időt. — Tudja kedveském — utal vissza a régi szomszédi vitára — nincs már semmi bajunk egymással. Meg­egyeztünk, úgy, ahogy akkor maguk tanácsolták. Sőt. A fiatal szomszéd segít felásni a kertet, én meg adok nekik azokból a jóféle magokból, amit a -fiam küldözget. Hát így esett, hogy összebarát­koztunk. A fiatalasszony közben már gyereket szült, itthon maradt. Egyedül volt ő is, én is. Más faluból hoz­ta ide a férje, tapasztalatlan is szegénykém, hát ezt is kérdezett, azt is. Én meg se­gítettem. Látná a kicsit: megszeretett, hogy csak úgy repes felém. Jobban jön hozzám, mint az igazi nagy­anyjához. Olykor vigyázok a kicsire, hogy az a szegény kis fiatalasszony elmehessen legalább a moziba. Észre sem vettem, hogy, hogy nem, de ideszokott az utcából más fiatalasszonyka is. Megmutogatom nekik, hogyan kell megvarrni egy- egy kis ruhácskát, egy-két órára még itt is hagyhatják a gyereküket. De vagyunk öregek is az utcában. Már magam se tu­dom, kinek jutott az eszébe, elég az, hogy a tanácstagunk is szólt, s lassacskán kiala­kult, segítünk egymásnak is. Aki bírja magát, az vá­sárol a másiknak, van olyan, akinek hazahozzuk az ebéd­jét a napköziből. Egymásra vagyunk itt utalva. Nem is érek én rá unatkozni, meg azon gondolkozni, hogyan megy az idő. Nagy ritkán a gyárból is elvetődik hozzám valaki, nem haragszom, hogy nem jutok eszükbe sűrűbben, hi­szen messze vannak. De ha hívnak, akkor megyek. Ki­rándulni is voltam velük. Dolgozgatok a kertben, kicsit szomszédolók, segítek, ha kérnek — meg néha már akkor is, ha nem kérnek —, hallgatom a rádiót. A fia- mék hívnak néha, költözzem hozzájuk, de r.em megyek. Tudja hogy van, az öreg fát már nem lehet átültetni. Most én segítek másokon, biztos, ha én jutok odáig, akkor majd nekem is segite- nek. Lesz, aki ajtót nyit rám, ahogy most én teszem. Addig meg, nem is gondolkozom én azon, hogyan lesz. Nem érek rá. Most is, ha készen leszek a kis ruhával, megyek át a Julishoz. Már három napja fékszik, s neki nincs senkije... (D. R.) Pákolitz István: Nyugtat Lúdbőrzik a fenyvesi a buktató áll moccanatlan, Árok, fölöttem a nap tüzes hajnal óta kapásra várok; katlan; naphal, compó, keszeg, s míg elnézem az üres ponty, márna, szákot. harcsa, csuka — kaphatna egy holt horgász ezerszer már a áldott horogra, de nem akad makacs hite, szobor­semmi, türelme még cethal se, vagy bohóc nyugtat ég és víz közt delfin; lebegve. Alkotmányunk ünnepe Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén Kucka Péter Mesz- sze volt a föld című verséből idézünk: „Ma új kenyér kerül asztalomra, / Most szegjük meg. Még párolog. Meleg..a versidézet folytatása a vízsz. 8„ a függ. 1„ a vízsz. 42. és függ. 7. számú sorokban olvasható. Vízszintes: 1. Ponto­sain és éppen erre a helyre. 8. A versidézet első sora (Zárt betűik: A, A, A) A Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke (András). 13. Portugál gyarmat volt Indi­ában. • 15. Híres német ze­nészcsalád. 16. Jugoszláv autók betűjele. 17. Szigetla­ké nép. 18. Színes, puha anyag, elősegíti a fiatalok formaérzékének, kézügyes­ségének fejlesztését. 20. Község, szombathelyi város­környék. 21. Francia, román és olasz autójelzések. 23. A csiga fején levő tapogató. 25. Hamis. 26. Kellemetlen­ség. 27. Van sütnivalója! 29. Lenn. 31. A protakti.nlum vegyjele. 32. Az inga része! 33. Balzsam. 35. Francia te­rületmérték. 36. Fényképész 38. A bíró igéje. 40. Gyü- mölesseáríitás 42. A versidé­zet harmadik sora. 46. A Hegyalja neves bortermelő helye. 47. A valóságot hí­ven tükröző. 48. Katalin, becézve. 49. Ahogy. 51. Le­tűnő egynemű betűi. 53. Gumi darab! 54. Szovjet re­pülőgéptípus. 55. Japán táb­lajáték. 56. Csavar. 58. Eu­rópád főváros. 60. Tó len­gyelül (OKO). 62. Munká- csy-díjas festőművész (György). 64. Magához szólít, 65. Kossuth Lajos. 66. Édes­kés-savamykás ízű almafaj­ta. 67. A savóban van! 69. A cián páratlan betűi. 70. Szigorú iskolai figyelmezte­tés. 72. A(z Újpesti Dózsa egykori elődje. 73. A „há­rom testőr” egyike. 75. Az érett gabona levágása. 76. A merevgörcs orvosi neve. Függőleges: 1. A vers­idézet második sora (Zárt betűk: O, R.) 2. György be­cézve. 3. Nyerésiben van! 4. Becézett Annái 5. Kis raga­dozó állat, prémje nagyon értékesi. 6. Ugyancsak. 7. A versidézet negyedik sora. 8. Szerzetes. 9. A rab betűi ke­verve 10. A nátrium kémi­ai jele. 11. Pest megyei község. 14. A ború egynemű betűi. 18. Díszruha. 19. 105C római számmal. 22. Mitoló­giai királylány, Héra tehén­né változtatta. 24. Sonka­végek! 26. Közép- és Dél- Amerikában őshonos, édes burgonyaszerű gumóiért ter­mesztett) növény. 28. Bontás­ból származó törmelék. 30. Riasztó halk zaj. 31. Szesz­ben oldott sellak; kence. 34. Rémületet kelt. 36. Fúr-..., barkácsol. 37. Majdnem oson! 38. Másolópapír. 39. A felsőfok jele. 41. A panasz szava. 43. I. A. M. 44. Sö­tétszürke, kristályos ólom- szulfid. 45. Erősen kikészí­tett színes len- vagy pamut­vászon. 50. Biztató szó. 52. Nemes bor. 54 De ..., oilasz regényíró, híres gyermek-regénye: A szív. (Edmondo, 1846—1908). 56. Tériké. 57. Király olaszul. 59. Költői indulatszó. 61 Maró, zöldessárga gáz, ki­váló fertőtlenítő. 62. Északi férfinév. 63. ... Musztafa, híres török nagyvezér volt. 66. Vak emlber támasztéka. 68. Létezik. 71. Képző, a -ve párja. 73. Az asztácium vegyjele. 74. A tehén hang­ja. Holló János Augusztus 14-i kereszt- rejtvényünk helyes megfej­tése: ......Jó magyar Föld, / S oly különös, ahogy mogorván / Sütteti sok busa kalászát, / Mint sörényét egy vén oroszlán”. ★ A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Varró Ágostonná (Pély), Szekeres Emőné (Hatvan), György István (Eger), Pekk Éva (Andomaktálya), Dr. Csala Károly (Poroszló). A könyveket postán küldjük el. A Magyar Néphadsereg Textiltisztító és Javító Üzem 1. sz. üzemegysége Gyöngyös, Atkári u. 1. felvételt hirdet VILLANYSZERELŐ vagy ELEKTROMŰSZERÉSZ szakmunkások részére kétműszakos üzembe karbantartó munkakörre. Kereseti lehetőség gyakorlati időtől függően. Továbbá keresünk könnyű betanított munkára ugyancsak két műszakba női munkaerőket, valamint anyagátvevőket. Bérezés teljesítmény, illetve kollektiv szerződés szerint. Jelentkezni és érdeklődni lehet a fenti címen vagy a 11-675, 12-061 telefonszámokan. Egerbaktai Kőbányaüzemünkhöz azonnali belépéssel MŰVEZETŐT, SZALAGKEZELÖKET (nőket is) és HEGESZTŐT keresünk. Jelentkezés az egerbaktai üzemben, illetve a művezetői munkakörre Recsken a központ személyzeti vezetőjénél. Mátravidéki Kőbányák Recsk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom