Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 3., kedd * 5. Postacsomag a levegőből Akik Szilágyi Erzsébet levelét vélik az első légipostái küldeménynek, bizonyos, hogy nem az egzakt tudományok emberei. A magyar légiforgalom szakemberei, kutatói ugyanis az első hazai légipostát jó néhány száz évvel későbbre teszik. Egy Komárom megyei gyógyszerész, Tatár János például az első magyar légipostái szállítást Prodam Guidó, az első hivatásos magyar pilóta, a nagynevű aviatikus nevéhez társítja. Prodam — mint azt a szerző a Filatéliai Szemle idei, májusi számában leírja — 1912 májusában szülővárosába, Fiúméba repült légi. bemutatóra. Május 16-i felszállása alkalmával postát is vitt magával, s a nemzeti, valamint a fiumei szalagokkal átkötött csomagot — gépével siklórepülésben 100 méterre leereszkedve — a part közelében ledobta. Több mint tízezer főnyi közönség lelkes ovációja mellett. Mindez nem egészen egy évvel azután történt — s az idén éppen 70 éve —, hogy London és Windsor között megindult a világ első postarepülőgépe. A Közlekedési Múzeum szakemberei dokumentációk alapján valamivel későbbre, 1918-ra teszik a magyarországi kezdetet. Az Osztrák— Magyar Monarchia legjobban bevált géptípusa volt az első világháború idején a Brandenburg elnevezésű repülőgép ; nos, ilyen gépek Bécs—Budapest, illetve Bécs —Budapest—K rakkó—Ki jev útvonalon szállították először rendszeresen a légipostát. Nem sokáig; mivel a gépekre és a pilótákra a hadszintéren volt szükség — néhány hétig. A háború befejezése után újraéledt a magyar légiforgalom és vele a légiposta. 1920-ban alakult meg az első hazai légiforgalmi társaság, a Magyar Aeroforgalmi RT., belföldi forgalomra, és feladatául vállalta a jó és rossz hírek továbbítását is. Az egykori krónikák szerint 1920. május 12-én szállt fel az első postajárat az al- bertfalvi repülőtérről Szeged felé, Lisztics János pilótával és Barkász Emil megfigyelővel a fedélzeten. A küldemény 1600 darab újság volt. Az első — szegedi — járatot nem sokkal később követte a szombathelyi, majd A Budapest— Bécs közötti légipostajárat ünnepélyes indítása 1918. július 4-én. 1921 tavaszán a miskolci. A néhány ismert számadat arról tanúskodik, hogy a közlekedő 28 gép 1920-ban hét hónap alatt — 1382, 1921ben pedig négy hónap alatt 622 kilogramm terhet továbbított, főleg újságot és természetesen —, levelet. Volt tehát igény a légiposta iránt, ám megint csak hiába; a légi járatokat az Antant a békeszerződésre hivatkozva betiltatta, a gépeket megsemmisíttette. A bátor pilóták számára nem létezett kedvezőtlen időjárás, s ez — mai szemmel nézve az akkori repülőgépeket és a földi irányítást — valóban rendkívüli tett volt. A repülőszállításnak pedig különösen megnőtt a szerepe akkor, amikor — 1921ben — a rendszertelen szénellátás miatt a MÁV közlekedési korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni. Mintegy segítségként a társaság szombatonként és vasárnaponként különjáratokat is indított a vidéki városokból Budapestre, s a gépek még aznap vissza is indultak újságokkal, levelekkel. 1922-ben külföldi monopóliummá vált a magyar légiposta, és az maradt tíz éven át. A Franco—Roumaine Légitársaság elsőként ismerte fel a Budapest kedvező földrajzi helyzetében rejlő lehetőségeket, s Párizsból induló gépei útban Konstantinápoly felé leszálltak Mátyásföldön. • És hozták-vitték a leveleket is. 1923-ban 30 562 kilogramm, egy évvel később már 87 785 kilogramm küldeményt továbbítottak. Az FRL, majd utódja, a CIDNA (mindkettő az AIR FANCE elődjének tekinthető) repülőgépein magyar pilóták is teljesítettek szolgálatot, egyebek között ez volt a magyar állam feltétele a vonalengedély, illetve a légiposta-monopólium fejében. A harmincas évek elején a magyar légiposta szerkezete kezdte elnyerni ma is ismert formáját. Az 1922-ben alakult és 1928-ban átszervezett Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (MALÉRT) korszerű gépek birtokába jutott, és belföldi légi járatai mellé kiépítette külföldi vonalhálózatát. A küldeményeket gépei és külföldi légi- társaságok Budapestet is érintő járatai továbbították. Általánossá vált a légiposta. S közben előrevetette árnyékát a II. világháború. Horthyék a polgári repülést is katonai irányítás alá helyezték, az egész magyar aviatikát céljaik szolgálatába állították. A légiposta krónikájának része: 1940- ben a bécsi döntésre a MALÉRT gyorsan reagált, október 7-én megindította postajáratát Budapest—Marosvásárhely—Székelyud- varhely—Csíkszereda—Kéz- divásárhely—Sepsiszent. györgy útvonalon. Marosvásárhelyen le tudtak szállni a gépek, a kisebb településeken azonban nem. A postazsákokat a „repülő postások” a legelő, vagy a fut- ballpálya fölé érve egészen egyszerűen kidobták, akárcsak annak idején Prodam, vagy 1920—21-ben a szegedi járat pilótái Cegléd, Kecskemét határában. A levegőből érkező küldeményt pedig már várták a „földi-postások” és szekérrel, kerékpárral szállították tovább. Nem volt ismeretlen ez a módszer a háború után sem, amikor a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság (MA. SZOVLET) kis LI—2 gépei szelték a levegőt. Nemcsak a magyar repülést, hanem a repülőtereket is romjaikból kellett újjáépíteni, a légiposta azonban az első szolgáltatások között kelt életre. Mára nagyon messzire kerültünk a kezdetektől. Napjainkban gyakorlatilag valamennyi országba el lehet juttatni légi úton a levelet. Ahová MALÉV-gépek mennek, oda azok segítségével, ahová nem, külföldi légitársaságok útján. New Yorkba alig valamivel hosszabb ideig megy a küldemény, mint történetesen Ceglédre. Igaz, ma már a ceglédiek nem légből kapják a hírt, vonat viszi oda. Ha némiképp lassabban is, de biztosan célhoz érve. D. G. Új jégkorszak közelegi Két amerikai glaciológus azt az elméletet állította fel, hogy a Kelet-Antarktisz jégtakarójának instabilitása a jövőben jégkorszakokat idézhet elő. Az volt a vélemény, hogy az Antarktisz jégtakarójának hirtelen változásai okozzák a világméretű eljegesedéseket, de eddig a fő figyelem a nyugatantarktiszi jégtakaróra irányult, amely azért instabil, mert az alapja mélyen a tenger szintje alatt van. Az Antarktisz jégtakarója kétféle módon befolyásolhatja a Föld éghajlatát Ha nagy jégdarabok törnek le, több napfény fog visszaverődni, és az olvadó jég le fogja hűteni a déli óceánokat. Bár a kelet-antarktiszi jégself nagy része a földre támaszkodik a tenger szintje fölött, mégis sokkal nagyobb, mint a nyugat-antarktiszi. Az instabilitást a hó és a jég felgyülemlése is előidézheti a felületen, ami esetleg a jég erős hullámzását okozhatja. Dr. Gerald Schubert, a Los Angeles-i Egyetem és dr. David Yuen, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa most arra a következtetésre jutott hogy a keletantarktiszi jég tud hullám- zani. Azt állítják, hogy a jég lassú deform ál ód ása drámaian felgyorsulhat ha a jégtakaró jelentős része meghaladja a kritiküs öt kilométeres vastagságot. Ez azért van, mert a jégtakaró melegebb az alján, mint a felszínén a geotermikus fűtés következtében, valamint azért, mert a jég magasabb hőmérsékleten könnyebben deformálódik. A becslések szerint kritikus vastagság közel van a mért négy kilométeres vastagsághoz, vagyis a jégtakaró közel van ahhoz a vastagsághoz, amikor az instabilitás bekövetkezhet. Ha egyszer instabillá vált és gyorsan kezd siklani, a súrlódási hő felgyorsíthatja a hullámzást. Az instabilitás bekövetkezéséhez szükséges vastagság a fokozott antarktiszi havazás következménye kell hogy legyen, amit az idézhet elő, hogy a Nap változó mértékben melegíti a Földet Az új modell tehát kapcsolatot teremthet a jégkorszakok bekövetkezésének csillagászati elmélete — amely a Föld—Nap távolság és a Föld dőlési szöge változásainak számításaira épül —, valamint a jégtakaró hullámzására épülő elmélet között, amennyiben az előbbi okozza az utóbbit Ha ez igaz, akkor egy ilyen katasztrofális hullámzás 100—1000 éven belül bekövetkezhet (The Times) A főnök és a beosztottak A főnök viccet mesél, és mindenki dől a nevetéstől — az egyik tisztviselőnő kivételével. — Magának nincs humorérzéke? — Dehogy nincs, de {elmondtam elsejére! ★ — Végre megkaptam a fizetésemelést — újságolja örömtől sugárzó arccal a fiatal tisztviselőnő, amikor kijön a főnöktől. — Elárulná, hogyan sikerűit elérnie? — kérdi az egyik kollégája. — Persze, hogy elmondhatom — mosolyog a fiatal lány —, de ez úgysem segít magán. ★ — Végre vegye ki a szabadságát, pihenjen — tanácsolja az orvos a buzgó tisztviselőnek —, megy az üzlet ön nélkül is! — Épp ez az, — de a főnöknek nem szabad ész- revennie! (Stern) H eti umor ét elején A termelőszövetkezetben várják a revizort. A könyvelő megkérdezi az elnököt: — Hol ültessük le? — Ahol szoktuk. A kocsmában! ★ — Ügy látom, már nem tetszem annyira a férfiaknak, mint valamikor -t- mondja az egyik pincérnő a másiknak. . I — Miből gondolod? — Mindegyik megszámolja az aprót, amikor visszaadok. ★ — Találtak már valamikor magánál cukrot? — Nem doktor úr. Csak néhány digitális órát az osztrák határon. + A vevő ruhát próbál az üzletben. — Igazán nagyon tetszik. És tényleg százszázalékos gyapjú? — Nem titkolom: a gombok szaruból készültek. + Isac Newton nyolcvanadik születésnapját ünnepelte. Szinte mindenki, aki gratulált neki ebből az alkalomból, dicsérte a tudós lelki és fizikai frisseségét, „fiatalságát”. Newton végül ezt mondta erre: — Eddig még soha nem beszéltek annyit arról, milyen fiatal vagyok, mint most, amikor már reménytelenül megöregedtem! ★ Alaksandr Kobzdejt, a varsói képzőművészeti főiskola professzorát egyszer meghívták az egyik modell esküvőjére. A festő, aki a fiatal nőt először látta felöltözve, odasúgta egy ismerősének: — Soha nem hittem volna, hogy ilyen elbűvölő ... •k Egy beszélgetés alkalmával ezt a kérdést tették fel Majakovszkijnak: — Hogy lehet ön proletárköltő, egyszóval közösségi ember, ha mindig azt írja, hogy „én, én, én..." Majakovszkij válasza: — ön talán inkább II. Miklós cárt tartaná közösségi embernek, aki mindig • azt mondta: „mi"? Különös próbálkozások a régi időkből Utazás a Holdra Ha valaki néhány évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy amber utazik a Holdra, meg. mosolyogják. A technika mai vívmánya szerint ez most természetesnek tűnik, — miután már megtörtént az első holdutazás. Erről az utazásról az emberiség már évezredek óta ábrándozott. Az „űrutazásról” a ma élő emberek úgy gondolják, hogy ez a szó csak a szputnyikkal és űrhajóval való utazással lehet kapcsolatban. Háromezer évvel ezelőtt a babiloniak már tervet készítettek a Hold elérésére, igaz, az csak terv maradt. Az emberiségnek birtokában van néhány rajz az űrhajókról, amikkel az akkori idők emberei megkockáztatták az utazást a Holdra. A legtöbb azonban ténylegesein csak rajz maradt, mert az elkészített űrhajókból csak néhányat tudtak valójában kipróbálni Mi ösztönözte mégis mindenkor és minden időben az emberiséget újabb és újabb próbálkozásra? Talán a kíváncsiság? Nem valószínű. Ma már világosan látjuk, hogy ennek a 400 ezer kilométeres távol. Ságnak az elérése milyen óriási teljesítmény volt. Griffmadár, mint rakéta Az ősi legendák szerint Nagy Sándor, a híres macedóniai hadvezér is próbálkozott, illetve kísérletet tett a Halldira feljutásra. Az ő világrengető terve az alábbi volt Két grififmadarat (mitológiai állat, félig oroszlán, félig óriás sas) összekötözött egy nagyon erős ketrechez, amibe ő maga állt A ketrec fölé egy óriási rúdra egy levágott bárányt tett, de úgy, hogy a griffimadarak ne tudják elérni. Az éhes grifflma- darak mindig gyorsabban és gyorsabban repültek felfelé, hogy megfogják a bárányt Ez a legenda Úgy gondoljuk, hogy ezek a madarak igazán csodálatos madarak lehettek, hogy ki tudtak tartani a hiábavaló repülés alatt, hiszen az út 400 ezer kilométer hosszú volt Természetesen az már kétséges, hogy az ókori, idők híres hadvezére hogyan rajzolta le a Hold oldalát mivel a legenda azt már nem erősítette meg. Fennmaradt az írás egy másik kísérletről is, mégpedig 1500. évbőL Akkor ugyanis a híres nevezetes kínai császár, Van Hu próbálkozott először, hogy rakéták segítségével kerüljön fel a Holdra. Egy nagy és erős trónszéket készíttetett és ahhoz 47 rakétát köttetett. Beült a trónszékbe, a kezébe két nagy sárkányt fogott, ugyanis azokkal akarta magát egyensúlyozni. A rakétákat meggyújtották, azonban azok felrobbantak és a császárt megölték. így tehát a kínai császár rakétakísérlete is kudarcot vallott A harmatos palack * li Másfél évszázaddal később, 1650-ben Európában, a francia Cyrano de Bergerac is szerette volna magát híressé tenni, hátha neki sikerül elérnie először a Holdat Testét egy harmattal teli nagy palackhoz függesztette és odakötöztette. Ügy gondolta, hogy amikor a napsugarak elpárologtatják a harmatot, a palackban levő levegő felrepíti őt az ég felé Amint látjuk, ez a kísérlet is kudarcot vallott, miután hiú ábránd^ volt A tizennyolcadik században néhány nagy képzelőerővel megáldott ember mágnes segítségével tett sikertelen kísérletet a Holdra, illetve a holdutazásra. 1865-ben, az akkori idők híres regényírója, Verne Gyula, aki kivételes tehetséggel volt megáldva és akinek a regényeit ma az egész világon olvassák, írt egy fantasztikus regényt A regény címe: Utazás a Holdra. .. .és a képzelőerő űrhajója Ebben a regényben leírta, hogy emberek űrhajóval utaztak a Holdra. Ami akkor fantasztikumnak tűnt, ma már valósággá vált Egyvalami egészen biztos, és ez az, hogy Verne Gyulának óriási képzelőereje volt A regény szerint három ember és két kutya volt az űrhajóban, mint utas. Amikor az egyik kutya elpusztult, kidobták az űrbe. A kutya ott lebegett a repülő űrhajó látókörében. Ezt a jelenetet meg is örökítette. Igaz, az nem fénykép volt, csak rajz, aimit a képzelőerőben oly csodálatosain gazdag Verne Gyula megrajzolt A fent elmondottakból láthatjuk, hogy az elmúlt évezredek alatt mindig volt már törekvés a Hold elérésére. Igaz, az akkor még nem sikerülhetett, ez csak a ma élő emberiségnek adatott meg. (A Praktiko című eszperantó újságból fordította: Zakar János)