Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 15.’ vasárnap f. T. T., Eger: A társasház tulajdonosai az alapító okiratban foglaltak sze­rint intézik, intéztetik közös ügyeiket. A létszámtól függően megbízottat, vagy megbízottakat választanak meghatározott időre maguk közül, vagy felkérhetnek szakembereket is a magas lét­szám miatt, a szakkérdésekben való olyan intézkedésre, amely a közösség érdekében megoldást vár. A megbízott, vagy a megbízó t- .ifcak. akár egy egész bizottság is, vagy a közösség által megbízott szakértő sem terjeszkedhet túl g&fen a megbízáson, amelyet az; alapító okiratban meghatározott ké&ten belül kaptak, vagy kap- u Háltak. Az On esetében — ha igaz, amit ír és úgy igaz, ahogyan lrjá, hiszen közgyűlés évek óta nem volt — a panasz joggal szól arról, hogy a megbízott nem számol be az alapító okiratban kikötött időben a tett intézke­désekről. A megbízott a meg­bízás körén belül tett minden intézkedéséről, ügyletéről, köte­les forint-fillérre elszámolni. A Megbízottnak még éveken ke- gSt^ztül történő ,.hivatalban mara- _ dósa” esetén sincs arra joga, rtógy a közgyűlést feleslegesnek -ítélve, minden jogot, de főkép­pen a közgyűlés körébe esőket magához vonja. Még akkor sem, ha egyébként a dolgok rendesen mennek. A közgyűlést, ha a meghatá­rozott és az alapító okiratban jelzett időben nem hívták ösz- sze — erről a megbízott köteles gondoskodni — a társasház tu­lajdonosok közül bárki kérheti ,.összehívni, indokát adva annak tísv hogy miért kívánja a köz­akaratot mozgósítani. Ha a megbízott a közgyűlés előtt nem tud, vagy nem akar elszámolni a megbízatásáról, a közgyűlés intézkedhet. Nem is beszélve a súlyosabb esetekről, amikor már a megbízott a meg­bízással visszaélve intézkedett — a közösség kárára. V. M., Eger: Rokonok között szokás a köl­csönöket úgy intézni, hogy pa­pírt nem készítenek róla. Ez bizonyos rokoni érzékenységet érint. Mégis előfordul, hogy a kölcsönt csak nem akarják visz- „ szafizetnl azok, akik a kölcsön- kérési jogcímet annyira fontos­nak érzik, hogy éppen a roko­ni szálak miatt nem érzik a fe­lelősséget a kölcsön visszafi- zetéséérf­HMég mielőtt a bírósághoz for­dulnak. ajánlott levélben hív­ják fel a rokont gz ön eseté­ben igenis jelentős összeg visz- szafizetésére, megszabva a telje­sítés határidejét is, mert a per előtt meg kell kisérelni a békés elintézést. Ha ez a levél nem jár eredménnyel, a bírósághoz kell fordulni. Azt azonban tud­nia kell, hogy a bizonyítást — tanúkkal, esetleg más módon — a bíróság öntől várja. Mert nem elég csak állítani a kölcsön fel­vételét, de bizonyítania is kell, hogy az úgy történt, ahogyan azt ön állítja. A jövőre nézve tanácsunk: bármit kölcsön ad és az érték­ben a filléres napi érdeken túl van, ne röstellje papírra tenni, kikötve, hogy a kölcsönt mikor kell az adósnak visszaadnia. C. Z.: örömmel igazolja vissza, hogy a bélháromkúti apátság alapí­tásának 750-es jubileumán a me­gye és a hazai közönség bővebb tájékoztatást kapott a templom­ban rendezett művészi progra­mokról. Amennyire örül, any- nyira elszomorítja, hogy a temp­lom és a rendház romjain túl a tágasabb környezet jelenleg nincs az országos hírű műem­lékhez méltó állapotban. A há­rom forrás egész völgyének olyan ápoltnak kellene lennie, mint amilyen a templom közvet­len környezetének. A látogató valóban fenségesen szép tájat élvezhet messziről, de ha kö­zelíti a százados köveket, le­hangolódva látja a tájba nem illő kisebb-nagyobb dombokat, amelyek nem a Bélkő sziklái: végig nem gondolt szándék ha­gyatta itt ezeket az ipari mel­léktermékeket és egyebeket. Jó lenne — írja —, ha az ille­tékesek most, a jublileumi év és lelkesedés kapcsán gondol­nának erre a tágabb környe­zetre is. Az se rossz ötlet, ha ezt a környezetet valamilyen emelkedettebb gondolat Jegyé­ben „visszafogalmaznák” a ter­mészethez és a jelenlévő érték­rendhez. Köszönjük értékes gon­dolatokat tartalmazó levelét. A KSH—SZÜV ’ EGRI SZÁMÍTÓKÖZPONTJA felvesz érettségizett fiatalokat számítás- technikai munkakörökbe. JELENTKEZÉS HELYE: EGER, ZALÁR U. 11. FELVÉTEL IDEJE: 1982. AUGUSZTUS 24., 15 ÓRA. A Portörő utcától a Sándor Imre utcáig Ha most felébredne Pap István 1699-ből, vagy éppen Pfeiffenpurger Ursula 1753- ból, ugyancsak elcsodálkoz­nának mivé lett az egri Por­törő utcai sarokházuk. Hát a Portörő utca hol van? Ka­szinó utca lett belőle. .Hát a Kaszinó utcával mi tör­tént? 1945-ben elnevezték dr. Sándor Imre utcának. Minekelőtte valaki meg­állapítaná, hogy bolond az, aki a port töri, elég kicsi az amúgyis, emlékezetünkbe kell idézni, hogy a por a puska­port jelentette hadi nyel­vünkben. A lőpor alkatrésze­it a salétromot, ként és fa­szenet apróra kellett tömi, hogy összekeverhessék. Erre valók voltak a portörő mal­mok, Dobó malmát a várban a várbeli népek hajtották, a törökökét a „Makia” vize, vagyis az Eger patak. Az egri török lőpormalom igen tiszteletreméltó épület lehetett. Evlia Cselebi, ama török utazó és reklámfőnök, akinek színes leírásaira gyak­ran hivatkoznak a török korbéli Eger életének kuta­tói, erődítménynek nevezi a bárutkhánét. Evlia Csele­bi mester 1664—65-ben járt Egerben, tehát az ozmán ura­lom tetőfokán, így volt írnia a város fejlettségéről, öt fo­gadójáról, negyven imahelyé­ről, tizenhét elemi iskolájá­ról, és hatszáz boltjáról. Sze­rencse, hogy a kedves hazu- dozót rajta lehet kapni minduntalan, hogy csak a Szép bástyát (Kálvária domb) említsük, amelyről azt írja: olyan magas, hogy a madár sem repülhet át rajta. A lő­pormalomról meg így ír: Köprüli Mohammed pasa épí­tette. Ellenségeink mind ez után a vár után vágyakoz­tak, ez okból kellett meg­építeni. Három rekeszű, mindegyikben öt mozsarú, magyar szerkezetű kerekek­kel ellátott malmok vannak benne, amelyeken elámul az emberi ész. A Makia vize hajtja. Négyszögletű épüle­te hattornyú, vaskapus erős vár, kerülete ötszáz lépés. Olyan, mintha a nagy külvá­ros belső vára volna. Négy oldalról víz veszi körül, hi­dakon kell bemenni. Van parancsnoka, lőporgyári fő­nöke. Éjjel-nappal fekete puskaport készítenek benne, mivel a várban sok kell. A vár felszabadulása után 1690-ig működött Egerben az Üjszerzeményi Bizottság (Neoaquistica Commissio), s az még megemlíti a malmot, de egy évvel később az épü­let felrobbant. Valamely ré­szét később még hasznosítot­ták, mert 1733-báh« a Tábor­nok-házról azt írja a Telek­jegyzőkönyv " (Protocollum fundorum): ki vagyon az Salétrom Háznak átal elle­nében. Eszerint a portörő malom a Tábornok-házzal (volt ha­laspiaci iskola) szemben volt. Breznay Imre feltételezése szerint ott lehetett, ahol a patakparti üzletház húzódik (onnan költözött el a jár­műbolt), ám az sem lehetet­len, hogy' a kórház nyugati területéről van szó, a pata­kon túl. Az utcát, mely hoz­závezetett, nevezték , Piatea Portörőnek, Portörő utcának. Az Egri Kaszinó 1833-ban alakult meg és olyan nagy társadalmi eseményt jelen­tett, hogy ettől fogva Kaszi­nó utca lett az utca neve, majd amikor a felszabadulás után a Szakszervezeti Szék­ház nyitotta meg az épület kapuját, Sándor Imréről ne­vezték el. Ki volt Sándor Imre dr.? Orvos, akit külö­nös szociális érzületéről is­mert mindenki. A szegények orvosa volt, önmaga a szo­morú mosolyú Emberség. Egy rövid beszélgetésre emléke­zem, személyes élményem, nem felejthető. 1944 elején a piacon találkoztam vele. Ho- vá-hová, Imre? A szomorú mosoly megjelent a szája szögletében: — Egy szeren­csétlen orosz foglyot hoztak a kórházba, haldoklik és az a kívánsága, hogy még egy­szer szeretne kumiszt inni. Tudod, mi a kumisz? — Tu­dom. Erjesztett lótej. Hát most — fejezte be a beszél­getést — megyek keresni egy szoptatós kancát, hátha ta­lálok. Aztán egy Ady-sorral búcsúzott: „És mégis meg fogok halni.” önmaga váte- sze volt: a jolsvai munka­szolgálatos táborban halt meg. Kapor Elemér Kinek lehet, kinek nem? Alulírottak a Cslky Sándor utcai 44. családos tár­sasház lakói nevében kérjük az 5n5k segítségét, azzal kapcsolatban, ami lakóhelyünk körül az el­múlt években kialakult. Először a Heves megyei Tanácsépítő Vállalattal volt 5 évig tartó perünk, melyet a Legfelsőbb Bíró­sági állásfoglalás ellenére elvesztettünk, tízezer fo­rintot családonként. Önök annak idején segítő szán­dékkal mellénk álltak, ugyanúgy, mint a beköltö­zéskor úgynevezett napsugár perben. Később féltetöt akartunk építtetni a negyedik emeleti erkélyek felé, amit az illetékesek nem en­gedélyeztek városkép megtörés címén. Azóta is rendszeres a beázás. Most az újonnan ideterelt helyi autóbusz (5 per­cenkénti csuklós járatok) és egyéb forgalom teszi lehetetlenné a a gyerekek utcán való közlekedését. A 4—S méter keskeny emelkedős útkanyarban olyan oda-vissza forgalom zajlik, ami az úttesten való átkelést még felnőttek számára is életveszé­lyessé teszi. A hanghatásról nem is beszélve! A környéken gyalogátkelőhely nincs!... A kritikus helyen elhelyezett visszapillantó tükröt leszerelték, a balesetek száma hétről hétre nő. A környéken' játszótér nincs. Gyerekeinket még a lakásunk párméteres szegélyére sem engedhetjük le. Az érintett útszakasz mellett különben három iskola is van. Csak a mi társasházunkban negyven gyerek lakik. Ojabban elképedve tapasztaltuk, hogy pár méte­res épületszegélyünkön (ami tanácsi terület) lázas gyorsasággal garázsokat, illetve garázsbejárókat építenek idegen személyek. Ez annál inkább elkeserít bennünket, mivel ta­valy saját lakótársaink garázsépítési kérvényét „ta­nácsi zöldövezet” címén elutasították az illetéke­sek. Itt említjük meg, hogy 44 lakásos társasházunk alapterülete nem egészen két környékbeli családi ház alapterületének felel meg és kb. 30 lakótárs nem rendelkezik garázzsal. A társasház lakói (13 aláírás) VISSZHANG Még egyszer a „Lakók és kémények” ügye Azt hittem, nem látom jól, amit olvasok, amikor a ke­zembe került a Népújság 1982. augusztus elsejei szá­mában megjelent Lakók és kémények című írás. Mert­hogy a cikkben a Hadnagy utcai lakótelepi „M” épüle­tek fűtőegységeinek és me­legvíz-szolgáltatóinak az át­alakításával kapcsolatosan kap az olvasó magyarázatot arra, hogy miért (kikért?) kell most majd az átszereléssel kapcsolatos kálváriát végig­járni, de nem utolsósorban mélyebben belenyúlni a zse­bébe. A megdöbbentő sorok: „Az épület megálmodói ugyanis elfeledkeztek arról, hogy eze­ket a tízemeletes házakat fű­teni is fogják. Mégpedig ahogy azt a fejlődés megkí­vánja; gázzal, vagy központi, esetleg távfűtéssel. A terve­zők nem számoltakf-hattak?) az ’ energiahordozók korsze­rűbb felhasználásával, a ta­karékossági programmal, a környezetszennyeződéssel-. Nem, számoltak, mert a házak kéményeit a hagyomá­nyos tüzelésű kályhákhoz, kazánokhoz tervezték.” Tervezték és építették ab­ban az időben, amikor a már meglevő négyemeletes épületekben is: egyre többen tértünk át a vegyestüzelés megszüntetésére Én minden épület hom­lokzatára feltetetném a ter­vező és kivitelező arcképét, hogy a „hálás utókor” tud­ja — kinek köszönheti nap nap után, hogy... ... eldugul az éléskamra szellőzőnyílása, mert a vere­beknek pont oda jutott eszük­be befészkelni; (m'erthogy mindenre elszánt legyen az, aki oda be ákar hatolni); ... a lépcsőfokoknak a mély­ségét egy japán gésa tipe­gőjéhez méretezték (egy 36- os női láb se fér el rajta ké­nyeim esen) ; ... a bejáratnál hiányzó rámpák (babakocsi, kerék- és motorkerékpár feltolásá­ra); — és még sorolhatnám, de minek? Tetszik még az a magya­rázat is, hogy: „Az előzetes számítások szerint valóban csekély összeggel nőni fog a költség. De igen csekéllyel.” — Hát ez módfelett relatív fogalom, mert attól függ, ki­nek mi a csekély. Még egy, amit nem értek. Annyi építészeti szakember közül nem akadt egy, aki felszólalt volna időben, hogy „na de gyerekek! Húsz év múlva hogyan tovább?” Dobrovits Mária Eger Indokolt a szigorú ellenőrzés Nagy érdeklődéssel olvass hattuk a Népújság legutób­bi vasárnapi számában Koós Tivadar levelét. Kiegészíten­dő, hogy Egerben az emlí­tetten kívül rengeteg üzem, nyilvános helyiség működtet hatalmas hangerővel ventil­látort. hűtőgépet, egész na­pon, gyakran éjszakán át is zavarják a lakók nyugalmát. Az egri „védett belváros” közlekedésével kapcsolatos cikkel is egyetértünk. A sé­tálóbelváros kezdeti sikerei elmúltak. A gépkocsik, te­herautók a nap minden sza­kaszában figyelmen kívül hagyják a korlátozó rendel­kezéseket. A kerékpárosok forgalmi iránnyal szemben is nyugodtan közlekednek. Az úttestre kényszerült járó­kelők személyi biztonsága kérdéses. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy a Széche­nyi utca járdarészét lefog­lalták az eszpresszók utcai teraszai. A megoldási forma önként kínálkozik: a rendőrség: ille­tékes gyalogos járőrei igazol­tassák a gyalogbelvárosban közlekedő járműveket és: ha kell. bírságolják’ meg azokat. Indokolt a szigorú ellenőr­zés bevezetése! Kiss Gyula Eger Magyar könyvtárak a 70-es, 80-as években / * A hatvani vasútállomá­son könyvtártörténeti kiál­lítás nyílt. A felszabadulás utáni első falusi népkönyvtárait 1949- ben, a Fejér megyei Mező- szent györgyön adták át ren­deltetésének. Ezen első szo­cialista népköny vtár létreho­zásának és megnyitásának harmincadik évfordulójára állított össze az Országos Szé­chényi Könyvtár Könyvtártu­dományi és Módszertani Közpcmtja egy dokumen­tum-fotókiállítást. Fogadó házigazdája egy hónapig a Hatvani Városi Könyvtár fiókkönyvtára a MÁV állo­máson. A;z elmúlt évtizedekben több mint tízezer közműve­lődési könyvtári szolgáltató­hely létesült hazánkban. Je­lenlegi könyvállományuk több mint 40 millió kötet. A beiratkozott olvasók száma 2 miiló 250 ezer. Ezekből a könyvtárakból 52 millió kö­tetet kölcsönöztek az olva­sók. Sajnos azonban a társada­lom széles rétegeiben a könyvtárak szolgáltatásairól meglehetősen konzervatív kép él', sok esetben a könyv­tár egyenlő kölcsönkönyv- tár sémája ugrik be. Az el­következendő évek feladata — s egyben jelenlegi kiállí­tásunk egyik célja —, hogy a közvéleményt sajátos esz­közeinkkel próbáljuk for­málni, változtatni. A legkorszerűbb könyvtá­ri szolgáltatások színvonalá­nak emelésével párhuzamo­san fejlesztenünk kell ezek propagandáját, s így a ze­nei, nyelvi, az audiovizuális szolgáltatásokat, az iroda­lomkutatást és témafigye­lést, a másolatszolgáltaitást és mikrofilmezést a je­lenleginél szélesebb körök­höz kell eljuttatnunk. Mindezek a feladatok ter­mészetesen csak bizonyos feltételek mellett valósul­hatnak meg E feltételek kö­zött említsük elsőként a leg­nehezebbet: a könyv,tárak működési, anyagi, személyi és technikai feltételeinek javítását. Az épület talán a legfon­tosabb, de ném az egyetlen működési feltétel. Megfelelő állomány, megfelelő felsze­reltség, megfelelő könyvtá­rosok hiányában a legszebb, legkorszerűbben kialakított könyvtárépület sem ér sem­mit. S a gazdasági helyzet a jövőben ezeken a területe­iken sem teszi lehetővé a korlátlan fejlesztést. Ahhoz azonban, hogy könyvtáraink megfeleljenek a velük szem­ben joggal támasztott igé- nyeknék, a végsőkig ki kell használni minden lehetősé­get. A kiállításon látható do­kumentumok többsége kor­szerű, esztétikailag ,igényes: a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokra képes könyvtárakat mutat­nak be. Ezeken a képeken sokféle megoldás, ötlet, ki­vitelezési, tervezési lelemény fedezhető fel. Az épületek, berendezések és az itt nem látható, másutt felépült könyvtári szolgáltatóhelyek jól működnek a mindennapi munkában, de azért azon, is érdemes elgondolkodni, hogy szükséges-e a szemléletvál­tás a könyvtárépítészetben, a beruházások terén? Heit Gábor Budapest Válaszol az illetékes Az Eger, Leányka út lakóinak gázvezetéképítés után ki­vetett közműfejlesztési hozzájárulás kivetésével kapcsolatos panaszát megvizsgáltam: A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kollégiumához 1977- ben épült középnyomású gázvezeték. Erre a gázvezetékre köthetnek rá a Leányka út 49. számú háztól fölfelé lakók. 1980-ban épült meg a Leányka út alsó részén a középnyomá­sú gázvezeték a művészlakásokhoz. A közműfejlesztési hoz­zájárulás kivetése ezután történt egységesen, mivel ekkor vált lehetővé a 49. számú ingatlantól felfelé a közműre való rákötés házi nyomásszabályozó segítségével. A 49. számú in­gatlantól a 83. számig a gázvezeték az útburkolat alatt a túlsó oldalon halad, ezért a rákötés az út alatti átfutás költségével megnövekedett. Nem teszi lehetővé a közműfejlesztési hoz­zájárulás mérséklését aszerint, hogy kinek mennyibe kerül a közműre való rákötés megvalósítása. Szabó Sándor, Eger, Leányka úti lakos ügyészi vizsgálatot is kért, melynek során törvényesnek találták a műszaki osz­tály által hózott I. fokú határozatot. b Pápai András osztályvezető főmérnök Gombát — csak „vizsgáztatva”! (F.: Szabó S.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom