Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-15 / 191. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXin. évfolyam, 191. szám ARA: 1983. augusztus 15., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Atkának, abasáriak, dormándiak Gyöngyösön Összefogás a kistelepülések közin | ^ j csc6 Mérlegen egy sikeres akció dolgát Évek óta komoly Ki miben érdekelt? Kilyukadt a villanybojler. Szakember jő, egyetlen pillantást vet a csöpögő alkalmatosságra, s közli, cserélni kell. A szakember ezúttal készséges, az ígért időben érkezik, s azonnal munkához lát. De az új bojler valamivel rövidebb a réginél. A szerelő mindenféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hideg vízre valót sem keresné meg. A diskurzusból pontosan megérthető, hogy némi borravalóval illik megtoldania a végösszeget, nehogy a mester érdekeltségét sértse. Aztán töprengeni kezd a megrendelő. Az újabb • időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni, a csoport- meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony van köztük. És ha emlékezete nem csal, ebben semmi nem változott. Abban sem, hogy mindenütt törekszünk a teljesítmény szerinti bérezésre. Éppenséggel az fejezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hát akkor miért érzi mégis ' faramucinak a helyzetét? Mindjárt eszébe jut az embernek néhány hallomásból ismert példa: nagy nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Mert valaki, mert valakik hanyagul dolgoztak idehaza. Azok a hibát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan munkáért járó ösz- szeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mást követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt, a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába. De azért engedelmet: olykor az erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéljük az ügyeskedőket, a harácso- lókat. a lógósokat, nemde hozzájuk hasonlóan kárt okoz az is, aki rosszul dolgozik. Nos, történetünk szereplőjét e miatt ingerli az érdekeltség hangsúlyos felemlítése. Mert más jelentést kap a szó. Valamiféle mentség, magyarázat rejlik az „érdekeltség hiányában”. Elfogadhatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az, hogy csak valami pluszjuttatásért illik jól dolgozni. Miféle torz szemlélet az, hová vezetne, ha meghatározójává válna munkánknak? Példának okáért a buszvezető menetközben latolgatná, hogy az adott pillanatban milyen az érdekeltsége. Vagy az orvos aszerint válogatná meg betegeit, hogy melyik betegség gyógyításában találja még jobban a számítását. Elképzelhető mindez? Aligha. Valójában abban vagyunk mindannyian érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetéséért is. És a plusz nem egyszerűen a tisztességes munkáért, hanem a többletteljesítményért jár. (M. D.) jelentett megyénk kistelepüléseinek kulturális ellátása. Eze kben az ezer—ezerszáz lakosú falvakban általában hiányzik a közművelődésii intézmény, s az iskola sem alkalmas arra., hogy rendezvényeket fogadjon. A gondokat megértve asz egri Megyei Művelődési Központ az elmúlt esztendő augusztusában egy ígéretes akciót indított, amelynek célja a hátrányos helyzetű községek felkarolása volt. — Az előzményiekről és az örvendetes tapasztalatokról Kari József, az MMK csoportvezetője készített ösz- szegzésit. — A vállalkozást az egri járásban rajtoltattuk. Ez nem véletlen, ugyanis itt volt a leginkább szükség a sokoldalú támogatásra.. Először körzeti feladatkörű művelődési házakat hoztunk létre: ilyen lett például a pétervásári, a bélapátfalvi, az egerszóláti, a verpeléti, a tarnaleleszi. Arra .törekedtünk, hogy a különböző műsorokat ide juttassuk el, felkeltve a környékien élők érdeklődését. Egy év alatt 65 produkciót vándoroltaittunik A változatos kínálatból hadd Az esztendő végéig valamennyi megyeszékhelyen — így Egerben is — munkaerőszolgálati irodákkal váltják fel a megyei tanácsok a munkaközvetítőket, illetve néhány nagyobb városban további irodákat nyitnak. A szolgáltató jellegű irodák tevékenysége a hagyományosnál szélesebb körre terjed ki. Olyan — eddig hiányzó humán szolgáltatások ellátására is vállalkozókat keresnek, mint a betegápolás, a házi étkeztetés, vagy a gyermek- felügyelet. Emellett távlati célul tűzték ki azoknak a munkahelyeknek a felkutatását és nyilvántartását, melyekkel a megváltozott munkaképességű dolgozók számára tudnak munkalehetőséget biztosítani. Ezenkívül a termelési struktúra változásaival összhangban szervezik a dolgozók át- és továbbképzését. Az országban eddig már három munkaerő-szolgálati iroda működik, Kecskeméten, Békéscsabán és Tatabányán. Eddigi tapasztalataik kedvezőek, de arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkoztatás rendszere csak lassan igazodik a termelés szerkezetének változásaihoz; a népgazdasági érdek sokszor ütközik az egyének szemléletmódjával. Ez leginkább az érettségizett, de szakmával nem rendelkező, tovább nem említsek néhány jellemzőt Az Egri- Szimfonikus Zenekar — figyelembe véve a zenei nevelésiben is kötelező fokozatosság elvét — népszerű operamelód iákat mutatott be. A szólóénekes Szabadi József Liszt-díjas művész volt. A folklór szépségeiből a Fusaulyka és az Egri Központi Népiitámc- együttes adott ízelítőt. Pódiumra. lépitek olyan neves előadóművészek, mint Szirtes Adám, Juhász Jácint, Gyurkovics Zsuzsa, Mensá- ros László. Közkedveltté váltak a különböző kiállítások és az .ismeretterjesztő előadások is. Annak különösképp örülünk, hogy az egyes programoknak mintegy 11 ezren tapsoltak. Anyagi nehézségeik nem adódtak, hiszen az Országos Közművelődési Tanács bizonyította mecénási szándékát. — Az általa adott pénz fedezte a kiadások felét, a többit saját költségvetésünkből szorítottuk ki. Egy biztos: ezek a forintok jó helyre kerülitek. Nem feledkeztek meg a fiatatokról sem, velük a színházi előadásokat és a hangversenyeket óhajtották megkedveltetmi. tanuló rétegeknél tapasztalható, akinek jó része még ma is ragaszkodik az íróasztal státuszához. Az igény is meghúzódik amögött, hogy a közel fél éve elsőként létrehozott kecskeméti irodát felkereső több mint ezer érdeklődő közül csak 167-en fogadták el a felkínált, zömében fizikai munkakört. A főiskolát végzettek körében viszont gyakori jelenség, hogy a nagyobb kereseti lehetőségek reményében kifejezetten fizikai munkalehetőséget keresnek. Ugyanakkor a megfontoltabb munkahely-változtatás igényét jelzi, hogy sokan még állásban voltak, amikor felkeresték az irodát, a lehetőségek ismeretében döntöttek távozásukról, illetve maradásukról — a több mint ezer jelentkezőnek a fele csak érdeklődött a lehetséges új munkahelyek iránt. Munkaalkalom bőven van, hiszen a megyében az ország sok más területéhez hasonlóan a munkaerő-kereslet jóval meghaladja a kínálatot, a környékbeli üzemek, intézmények 40 szakmában több mint 1700 munkavállalót várnak. Békéscsabán az igények nagyobbrészt találkoztak a lehetőségekkel. A két és fél hónapja ügyfeleket fogadó irodában eddig már félezer állást kereső fordult meg, a jelentkezőknek több mint a fele fizikai munkát keresett. Az olyan szakmunkások, — Az Állami Ifjúsági Bizottság százezer forintot adott arra, hogy fedezzük az ifjaik autóbuszköltségét. Így aztán az atkának, az abasá- riak, a dormándiak Gyöngyösön, az adácsdaik, agyön- gyöspataíak, a herédiek, a nagykökényesiek Budapesten néztek meg egy darabot, a sarudiak az Agria ’82 egyik orgonakoncertjéit hallgathatták meg. Az előbb felsorolt adalékok is igazolják az akció eredményességét Épp ezért nem mindegy, hogy milyen lesz a folytatás. — Az anyagi segítséget ismét pályázat útján igényeljük az OKT-itől és az ÁIfitől, ha megkapjuk — ebben azt hiszem joggal reménykedünk — akkor tovább visszük ezt a vállalkozást,- méghozzá szélesítve a kört. A korább már jelzett szolgáltatásokat nemcsak az egri járásban lévő kistelepülések lakosságának kínáljuk majd, hanem minden kulturális szempontból hátrányos helyzetű megyei községnek. Ha ez megvalósul; akkor jó egy esztendő múlva még kedvezőhb összegzést készítmint a lakatosok, kőművesek, bádogosok és autószerelők tízszeres állásajánlatból válogathatnak. Legkönnyebben a szakképzetlen fizikai dolgozók találtak munkát, mert irántuk a legnagyobb a kereslet. Itt is lehet válogatni a munkahelyek között, hiszen az iroda eddig 83 vállalattal kötött szerződést, s azok 2000- nél több dolgozóra jelentettek be igényt. A békéscsabai iroda és a megye vállalatai között máris jó kapcsolat alakult ki, a gyárak, üzemek kezdeményezésére szeptembertől targoncavezetői, kazánfűtői, hűtőgépkezelői tanfolyamokat, s villanyszerelő szakmunkásképző tanfolyamot szervez az iroda. A kezdeti lépések után mindkét munkaerő-szolgálati iroda tervezi a humán szolgáltatások megszervezését. Békéscsabán szeptembertől szervezik az idős beteg emberek otthoni ápolását, a gyermekek napközbeni és esti felügyeletét, valamint óvodába és iskolába kísérését. A kecskeméti iroda pedig jövőre a gyesen lévő kismamák, valamint a nagy- családos anyák foglalkoztatására felméri a részmunka- idős és a bedolgozási lehetőségeket. A mindössze néhány hetes múltra visszatekintő tatabányai munkaerő-szolgálati iroda is ezeken a területeken bővíti szolgáltatásait. hetünk. Munkaerő-szolgálati iroda Egerben is Bővül a munkaerő-szolgálati irodák hálózata Hasznos versenyben Naponta 7 mázsa ízletes kenyér készül Heringe! István pékmester Balassi Bálint utcai műhelyében Ez évben Hatvanban tíz vállalkozó szellemű kisiparosnak adtak működési engedélyt, olyan szakmákban, melyek részint hiányt pótolnak az ellátatlan vagy nem teljesen megoldott városrészeknél. Az állami és szövetkezeti „szektornak” nem éri meg mindig ezeken-a helyeken műhelyeket, boltokat létesíteni. A település részére ugyanakkor hasznos is. mert „versenyre” kelnek a vevők bizalmáért az iparosok és a kereskedelmi vállalatok. A lábbelijavítás gondjait a Münnich Ferenc utcai lakótelepen Nagy Varga Béla nyugdíjas cipészmester vállalta magára A szemüvegeseknek — sajnos egyre növekvő — táborán Tő- zsér Józsefné próbál segíteni, a Tabán úton Fotó: Szabó Sándor
