Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

16* (1 El NÉPÚJSÁG, 1982. július 31., szombat Immár nem iirámi, hanem iraki földön fekszenek a ha­lottak század a sivatagban. Teherán csapaton meg-meg­újuló .támadást próbálnak kierőszakolni a legfontosabb 'iraki olaljváros, Basra ellen. A Bizottsági Tanács hiába­való kísérleteket tesz a tűz­szünet elfogadtatására. Irak már régóta hajtanra a tűz­szünet tudomásulvételére, Teherán azonban mindig el­utasítja a itűzszüneti javas­latot Meg kell adni; ez az e&utaeitás következetes. Nemcsak azzal van kapcso­latban, hogy aiz iráni erők Jelenleg támadásban vannak, hiszen Teherán korábban sem fogadott el tűzszüneti indítványt. A dramai libanoni esemé­nyek sok esetben háttérbe szorítják az Irán—Irak kö­zött folyó, immár csaknem kétéves háborút Ez pedig .nemcsak méreteit és az em- beráldozatok számát tekint­ve pusztítóbb, hanem való­színűleg a térség jövője szempontjából is fontosabb szerepet játszik. Remény és félelem A helyzet megértése szem­pontjából szükséges emlé­keztetni á .konfliktus kirob­banásának kezdetét. Neveze­tesen arra, hogy eredetileg a két ország közötti határ­folyó déli szakaszának, a Perzsa öbölbe torkolló . Shat-t-el-Aralbmak a birtok­lásáról volt szó. Szaddam Husszein, aki ma is Irak elnöke, még 1975-ben, hosz- szú viták után az iráni sah rendszerével megegyezést kötött. Az egyezmény a ha­tárfolyó középvonalán vonta meg a két ország határál A sah bukása után, 1980 szep­temberének végén, Irak ki­jelentette, hogy az 1975-ös megállapodás sérelmes. Az indítékok között szerepeli hogy Irán megszegte a megállapodást, azonkívül Khomeioi új iráni .rendsze­re a forradalom exportjára törekszik. Irak megkezdte a háborút Irán ellen. Kormánya fel­tűnőéin aura számított, hogy Irán, amely a saih idején az amerikai politika részeként az egész térség katonailag vezető hatalma volt, meg­gyengült hadseregével óha­tatlanul vereséget szenvedés Irak megnövelheti politikai befolyását a Perzsa öböl térségében. Az összképhez hozzátartozik, hogy az Arab félsziget dúsgazdag olajor­szágai — mindenekelőtt Szaúd-Arábia és a sejkségek — úgy érezték: társadalmi rendszerüket, politikai szi­lárdságukat és végső soron az uralkodó kaszt vezetői­nek életét fenyegeti az új iráni rendszer „szent hábo­rút” idéző vallási fanatiz­musa. Az említett olajországok — élükön Szaiud-Aráhiával — .nagyszabású anyagi segít­séget nyújtottak Iraknak. A kevésbé gazdag, de ugyan­csak konzervatív és hatal­mát féltő Husszein jordánia: király csatlakozott a támo­gatáshoz. Egy furcsa hír Irán mellett — nem szá­mítva a harcok színhelyé­től távollévő Líbiát és Al­gériát — csak Szíria sora­kozott fél. Alapvetően azért, mert Iratot és Szíriát — noha mindkettőt a „haladó arab országok” frontjához sorolják — hosszú évek óta' hallatlanul éles politikai po­zícióharc állítja szembe egy­mással. A helyzetet a végső­kig .bonyolította az a hír, hogy az amerikai katonai felszerelésekkel harcoló irá­ni hadsereg alkatrész és lő­szerutánpótlását részben Iz­rael vállalta volna, feltehe­tően abból a rideg hatalom- poitiikai feltételezésből kiin­dulva, hogy a hozzá köze­lebb lévő Irak komolyabb fenryegetésit jelent számára, mint Khomeini rendszere. Az előbbi meggyengítésére tehát ,ki kell használni min­den lehetőséget. Irak kezdeti sikerei után a háború fokozatosan álló­háborúvá vádit, majd május végétől már látszott az iraki katonai offenzíva kudarca, s kibontakozott az iráni el­lentámadást Kié a hegemónia? Irak június végén vissza­vonta Irán területéről az utolsó katonáit is. sőt haj­landó volt visszaállítani az 1975-ös Shatt-eL-Araib meg egyezést. Az időközben el­telt egy hónap viszont bebi­zonyította, hogy Irán — akárcsak két évvel koráb­ban Irak — .távolabbi stra­tégiai célokat követ. Nem titkolt cálja Szaddam Husz- szein rendszerének megdön­tése. Így van ez akkor is, ha Khomeini arról beszél, hogy Iránnak nincsenek te­rülethódító tervei. Aligha felejtette el, hogy annak idején Irak engedett a sah nyomásának és kiutasította őt az országból emereivel együtt. A főszerepet persze semmiképpen nem a szemé­lyes indulat játssza, hanem az a nyilvánvaló törekvés, hogy az újtípusu Irán vál­jék a Perzsa öböl térségé­nek hegemon hatalmává. Úgy tűnik, Teherán most ugyanolyan számítási hibát követ el, mint két esztende­je Irak. Egy védelmi hábo­rút folytató iraki rendszer állóképessége nyilvánvalóan megsokszorozódik, és a há­ború elhúzódhat. Ez viszont csak az amerikai stratégiai, mozgási lehetőségeit és a to­vábbi viiharveszélyt növeli a körzetben. A térség stabili­tása a konfliktus békés meg­oldását igényelné. í—»—e) PORTUGÁLIA A mór mehet A klasszikus szállóigéből tudjuk, a mórnak akkor adják ki az útjáti. amikor már megtette kötelességét. Ez persze nem szép, mondhatni hálátlan dolog, mégis nap-nap után megesik — még a politikában is. Legutóbb a lisszaboni par­lament „csinált mórt” a legfelső forradalmi tanácsból, a had­sereg fontos ellenőrző szerepet betöltő testületéből. Portugá­lia parlamentje ezzel kiiktatta a politikai életből a katoná­kat, akiknek tulajdonképpen saját létét köszönheti. Hogy a döntés súlyát kellőképpen értékelhessük, érdemes visszatekinteni az elmúlt nyolc esztendő eseményeire. A majd négy évtizedes diktatúrát 1974 áprilisában döntötte meg a „vörös szegfűs forradalom”. A katonák nemcsak az új rend megteremtésében vettek részt, hanem hosszabb időn át irá­nyították az országot. S mivel az áprilisi forradalomra a leg­inkább haladó felfogású tisztek ösztönözték a hadsereget, érthető, hogy a nagy politikai átalakító munkában a prog­resszív katonai vezetők álláspontja volt a meghatározó. Egy tőkés államban mindez szakatlanul komoly változást hozott. A nagyarányú államosítást, a széles körű földreformot kö­vette az ország politikai életét és fejlődését bosszú időre meghatározó alkotmány kidolgozása, amely Nyugat-Európá- ban páratlan módon a szocializmust jelölte meg elérendő célként. Az alkotmány komoly ellenőrző, sőt vétójogot adott az elnöknek és az őt segítő forradalmi tanácsnak. Emiatt aztán a jelenlegi jobboldali kormánykoalíciónak újra és újra meggyűlt a baja e testülettel. A hadsereg belső politikai harcaiban azonban lassacskán háttérbe szorultak a baloldali érzelmű tisztek. Hasonló folya­mat játszódott le az egész portugál belpolitikában. A mérsé­kelt, majd kifejezetten jobboldali polgári erők térnyerésével párhuzamosan csökkent a haladó katonák befolyása. Most pedig a lisszaboni kabinet fokozatosan próbálja felszámolni az 1974 után elért társadalmi vívmányokat. Elsősorban az államosított vállalatok körét kívánják szűkíteni. A földre­formban érintett nagy földterületek zömét vissza akarják adni magánkézbe. A parlamenti többség birtokában már so­kat értek el, de nem mindent, mert egy sor kérdésben a ka­tonák tanácsa — az alkotmányra hivatkozva — megakadá­lyozta a jobboldali terveket. A kormánykoalíció ezért indított nyílt hadjáratot a legfelső forradalmi tanács ellen. Az alkotmány értelmében azonban a testületet csak a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával lehetett feloszlatni. 1982 nyarára sikerült a jobboldali pártok szövetségének megnyernie ehhez a legna­gyobb ellenzéki erőt, a szocialista pártot. Így jött létre a szükséges kétharmados többség, amely végül a legfelső for­radalmi tanács „halálos ítéletét” jelentette. A katonákat tehát visszakényszerítették a kaszárnyába, jelezve, hogy a mai politikai kurzusnak már semmiképp nem felelnek meg az áprilisi eszmékhez és az alkotmányhoz hűsé­ges csoportok. S mivel a jobboldal legfőbb célja éppen az alkotmány megváltoztatása várható, hogy lassan félreállítják az útból mindazokat, akik törekvésüket még akadályozni próbálják. AVAR KAROLY Nyugat-Európa az Északi-tengerben számottevő olaj- és gáz tartalékokkal rendelkezik. Az utóbbi években bekövetke­zett olajpiaci tartós hanyatlás, a kereslet csökkenése azon­ban a fejlesztésit veszélybe sodorhatja. Az év eleji becslések szerint a Nyugat-Európa partjai előtt kitermelhető olajkész­let 23 milliárd barrel (1 tonna megközelítőleg 7 barrel), ami a tőkés világ 585 milliárd barrel tartalékának 3,8 százaléka. A földgáztartalék 3,4 ezer milliárd m3, ami a tőkés világ tar. talékának 7 százaléka. 1981-ben a tengerfenék és a száraz­földi olajkitermelése Nyugat-Európa olajszükségletének kö­zel 25 százalékát, a földgázszükséglet szinte teljes mennyi­ségét fedezte. Nyugat-Európa olaj. és gázmezőinek feltáráSÉÉj az 1974-ben bekövetkezett olajpiaci árrobbanás kényszer!te®» ki. Az olajárak 400—500 százalékos megemelkedése kifizető?’ dővé tette az olaj. és földgázkészlet feltárását. A figyelem az Északi-tenger mélyében rejlő tartalékok kiaknázására összpontosult. 1968 és 1975 között évente négy nagy olajme­zőt tártok fel brit és norvég vizek alatt. Az utóbbi években a termelés komoly szintet ért el, az olajcégek a még az oly költséges beruházásaik mellett is je­lentős profitra tesznek szert. A kormányok kb. a profit felét vonják el a társaságoktól, amelynek eredményeként nézetel­térések alakultak ki az olajtársaságok és a kormányok kö­zött, s ez a tény a termelés és a kutatás fejlesztését veszé­lyezteti. Az Európai Gafcdasáil Közösség közös energiapolitikát ÜL ván kidolgozni, amely ösztönözné a hazai termelés növelését és erősítené azt a törekvést, hogy Európa függősége az OPEC- től az olaj terén megszűnjék. A nyugat-európai partok előtt kitermelhető olajtartalékok 60 százaléka, a földgáznak 32 százaléka Nagy-Britannia bir­toka. Norvégia az olajtartalékok 35 százalékát a földgáztar­talékok 53 százalékát birtokolja. Hollandia és Dánia 10 szá­zalékát birtokolja a kiaknázandó területeknek, az eddigi fú­rások kevés eredménnyel jártak, a leletek szinte teljes egé­szében földgáztartalékot jeleznek. Franciaország, az NSZK és Írország viszonylag korlátozott kitermelése csak jelentéktelen eredményeket hozott. Hollandia kb. 10 partmenti termelő gázmezővel rendelke­zik, és komoly erőfeszítéseket tesznek további területek fel­kutatására. A dánok bíznak abban, hogy ha szektorukat több olajtársaság előtt megnyitják, az olyan következménnyel jár majd, hogy 1990-re gáz- és olajszükségleteik 50 százalékát sikerül partmenti (tengeri) mezők hozamából fedezni. Eddig 55 olajtársaság érdeklődött a liceneek iránt. Az NSZK olajtársaságoknak az Északi-tenger csalódást okozott. 1964 óta kb. 50 kutat fúrtak, és csak négy kisebb gázleletre bukkantak. Franciaország szektora meglehetősen felkutatlan és feltá­ratlan. A kormány fokozott partmenti kutatási tevékenysé­get sürget. A kutatások fokozódtak Bretagne partjai előtt és a Földközi-tengeren is. (The Economist) — TERRA — A német tv-krimi titka Egy német tv-krimi min­WOLFRAM SIEBECK: A példa ragadós! dig München valamelyik villanegyed-elővárosában ját­szódik. Van ott egy bizonyos mber csoport, amely csakis gyilkosságból él. A gyilkos a'cégtulajdonos, a verseny­társ, a helyettese vagy a fel­soroltak valamelyikének fe­lesége, illetve szeretője. For­gatás céljára mindig ugyan­azt a családi házat használ­ják, legfeljebb a bútorokat tolják el hol jobbról balra, hol a másik irányba. A- gyilkosság elkövetése után — a tv-nézö legfeljebb eg& Jtávoli lövést hallott — megjelenik néhány komor arcú. férfiú és a hullát a magával hozott bádogkopor­sóba pakolja. Azután fellép a színen a felügyelő és a se­gítőtársa. A felügyelő legalább het­venévesnek látszik, és a né­ző azop. tűnődik, hogyan ke­rülhette el a nyugdíjazási korhatárt, vagy pedig úgy játszik, hogy mindenki vi­lágosan látja: ez a színész csak játssza a felügyelőt, hiszen ez a szerep egyáltalán nem illik rá. A helyettese ravaszul né­zeget, vagy kinyitja az autó ajtaját a főnöke előtt, vagy buzgón műveli mindkettőt. Azután a kamera átsiklik a rendőrség épületére, ahol a bűnügyi szakemberek csil­logtatják képességeiket. Ká­véznak rossz vicceket süt­nek el, sőt, időnként még telefonálásra is rászánják magukat. Ezután sétakocsi- kázni indulnak, — megláto­gatják a gyanúsítottak szé­les körét. Gyanús a cégtu­lajdonos, a vetélytársa, a helyettese vagy ezeknek fe­lesége, illetve a szeretői. Néha még a kertész is megjelenik a képen, ő azon­ban mindig gyanú felett áll, még akkor is, ha egy pilla­natra sem válik meg a pus­kájától A családi házon és az ut­cán kívül még egy tánclokál is állandó színhely, a fel­ügyelő óhatatlanul felkeresi. Igaz, hogy ott sohasem tud meg semmit, az egész mil­lió azonban egyszerűen csu­dára izgalmas sugárzóan romlott és sohasem hiányoz­hat. Nem marad el ennél a nagy műgonddal készült tv-kriminél a kifáradási té­nyező sem. A néző néha mindjárt az elején elalszik, olykor pedig, ha történe­tesen sok kávét ivott, csak a közepe felé. S aki egészen a végéig ki akar tartani, az időnként felébreszti magát vagy állva nézi végig a mű­sort, ahogyan a lovak ten­nék, ha netán ló-krimi is készülne. Mindazok, akiknek rend­szeresen sikerül egy német tv-krimi megoldását éber állapotban nyomon követni­ük, a következő megnyug­tató megállapítást tették: a gyilkos vagy a cégtulajdo­nos, a versenytársa, a he­lyettese, vagy ezeknek a fe­lesége, illetve a szeretője volt. A néző tehát a legritkább esetben mulaszt el bármit is, ha azokon az estéken ami­kor a német tv műsorán kri­mi szerepel, különösen gyor­san veti magát Morfeusz karja közé. (Süddeutsche Zeitung) A Falkland-szigetek körü­lötti lövöldözésből látható, hogy ahol a harcos naciona­lizmus megjelenik, ott nem nő fű. Még borostyán sem azoknak a sírján, akiknek miatta a fűbe kellet harap­niuk. Láttuk azt is, hogy egy kormányzat, amely olyan siralmasan tud gaz­dálkodni, hogy hárommillió munkanélkülit képes termel­ni, akár egy ködös téli na­pot, mégis minden választást megnyerne holnap, snivel ma háborút visel. Mi mindenből tanulunk. Abból is, ha egy csimpánz elsajátítja a kis ábécét, és abból is, ha egy miniszter­elnökasszonynak néhány ko­pár sziget halottak százait éri meg. Ezért tartom meg­lehetősen biztosnak, hogy a szövetségi köztársaság is ha­marosan háborút fog visel­ni. Minthogy a mi munka- nélkülijeink száma sem cse­kély, és az SPD-t is kiűz­nék a kormányból a válasz­tók, ha holnap választásokra kerülne sor. Mi lehetne te­hát kézenfekvőbb, mint egy kopár szigetért folyta­tott kormányerösitö háború? Helgoland szinte kínálja erre önmagát. 1890-ig ez az Északi-tengerben álló szikla az angoloké volt. Ennélfog­va nem lenne nehéz Tha­tcher asszonyt rábeszélni, hogy ezt az egykori angol tulajdont visszavegye. A Queen Elizabeth 2-t már úgyis átalakították csapat- szállító hajóvá, a költségek tehát csekélyek lennének. A szövetségi kormány esetleg hozzájárul ehhez a kétéltű­ek számára fenntartott a lap­ból. Egy reggel a fekete- vörös-arany lobogó helyett angol zászló leng majd Hel- golandon. Nemzeti becsüle­tünk ezzel be lesz mocskol­va, a sárba lesz taposva. Ez bosszú után kiált! A mi hős fiaink a Bún-, deswehrből már ostromolják a Watt-tengert, Starfighter- jeink már az Északi-tenger­be zuhannak (egyébként mindig ezt teszik, ám hábo­rúban ez egészen más). Bla­kódat vonunk Helgoland körül. Kreisky eredményte­lenül próbál közvetíteni. Reagan az angolok oldalára áll. A Bundestagban képvi­selt pártok egyhangúlag az angolok feltétel nélküli kapi­tulációját követelik, és a szigethez tett vámmentes hajókirándulások szervezői szakállt növesztenek magúk­nak, amit csak akkor haj­landók leborotválni, ha. .. Schmidt szövetségi kancellár új választásokat ír ki, és további négy évre meg lesz választva. Tűz!!! (Stem — Hamburg) összeállította: Pilisy Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom