Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 178. szám ARA: 1982. július 31., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Húzni vagy tolni? Vajon húzni vagy tolni könnyebb-e egy szekeret? Bevallom őszintén, hogy a hallgatóság — egy me­gyei aktívaértekezlet részt­vevői — többségével ma­gam is megmosolyogtam a fenti kérdést. Aztán a vi­dámság nemsokáig tartott, mert ~a felszólaló — az eg­ri * Finomszerelvénygyár egyik köztiszteletnek ör­vénylő szakmunkása — to­vábbi szavaival valamen­nyiünkben gyorsan, határo­zottan és félreérthetetlenül leej tettette azt a bizonyos húszfillérest. Mint a tíz- percnyi felszólalásából ki­derült: a szekér alatt ő ugyanis a kenyéradó üze­meket, vállalatokat, szövet­kezeteket, vagyis a mun­kahelyeket értette, a hú­zókat — címtől, rangtól, beosztástól függetlenül — tartja a legértékesebbek­nek, akik a legtöbbet, leg­jobban dolgoznak, a szekér tolóinak többségéről pedig az volt a véleménye, hogy ma is azt a jelszót vallják: fogjuk meg és vigyétek ... A „szekeres” példa végül is nagy sikert aratott éí.% tucatnyi felszÓKi'lijaii T' egyetértésre talált. Vagyis eldőlt a kérdés: húzni ne­hezebb, mint tolni a szeke­ret. Különösen napja­inkban, amikor is koránt­sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak, mikor indulnak, merre tartanak milyen értékű rakományo­kat szállítanak azok a bi­zonyos járművek. Mindez — legalábbis re­méljük —, aligha hat ma nálunk az újdonság erejé­vel bárkire is. Talán még azokra sem, akik hónapról hónapra átengedik mások­nak a szekér elejét. S te­szik, illetve tehetik ezt annál is inkább, mert sem különösebb hátrányuk nem származik belőle, legfel­jebb időnként kapnak egy „enyje, enyjét”. Mert igaz ugyan, hogy a több éves erőfeszítések és próbálko­zások, a felsőbb és alsóbb szintű intézkedések, rende­letek eredményeként va­lamivel több jut már az elismerő szavakból, az ok­levelekből és a pénzből is azoknak, akik elöl állnak, de a különbség legtöbb munkahelyen még ma sem nagyobb egy szekér hosz- szúságánál. De van, amit még ennél is nehezebben viselnek el a szekér húzói. Ahogyan az említett tanácskozáson is valamennyi vitázó szó­vá tette: sajnos nemcsak azok, vannak még mindig fölöttébb sókan, akik a sze­kerek után kullognak, ha­nem azok is* akik se nem húzzák, se nem tolják, ha­nem csak egyszerűen fel­ülnek és otthon érzik ma­gukat a szekereken. Holott ő fölöttük aztán végképpen eljárt az idő. Mi juttatta ismét eszünkbe a szekeres példát? Napokban készült el népgazdaságunk első félévének gyorsmérlege. A számok, a tények megcá- folhatatlanul azt bizonyít­ják, amit a Finomszerel­vénygyár lakatosa elmon­dott. Pedig a szekerek „forgalmától” mai, holnapi és holnaputáni életkörül­ményeink, életviszonyaink függnek... Koós József Többnyire túlteljesítés az anyagiparban Megyénk gyárai az építőkért Ha váratlan esőzések néha felborítják is a rendet, a programot — úgy tartják, hogy ilyenkor nyáron a leg­jobb építkezni. összeállításunkban most arra kerestünk választ, hogy Heves megye építőanyag­ipara vajon mennyire iga­zodik az igényekhez, min­dennapi munkájával milyen segítséget adott és ad a testvérezakmának a kis és nagy megrendelőknek. Legnagyobb üzemünkből, a Cement- és Mészművek Bél­apátfalvi Gyárából mindjárt a tájékozódásunk elején jó híreket kaptunk. Mint érte­sültünk: az itteniek az idei első félévben teljesítették módosított tervük időará­nyos részét s úgy vélik, hogy a továbbiakban sem lesz kü­lönösebb baj a termeléssel. Minden bizonnyal sikerül fél­millió tonna cementet, illet­ve 85 ezer tonna meszet ad­niuk az esztendő végéig. Ed­digi teljesítményeiket alap­vetően a vártnál mérsékel­tebb érdeklődés határozta meg, kiváltképpen az év elején — összesen 12,5 millió forint — árengedményt is kellett adniuk, hogy a ter­méket vigyék. Ugyanekkor ükíí? "'.31t jeleid még mindig a munkában, hogy most vég­zik az eger—putnoki vasút­vonal rekonstrukcióját, s a gyakori vágányzárak zavar­ták a folyamatos kiszállítást. Egyébként újdonság a mű­szakokban, hogy — a feb­ruári kedvező kísérletek után — az országban elsőként nagy szilárdságú „450 S 100- as” cementet is készítenek már az ipartelepen hazai szükségletekre, — az év vé­géig mintegy 20 ezer tonnát. A selypi gyár pedig még kedvezőbb tapasztalatokról adhatott számot! Azbesztce­ment-nyomócsőből 'ugyanis dolgozóik a tervezettnél ösz­Munkában a nyers téglavá­gó, melynek kezelője Kóródi Józsefné sziesen 60 kilométerrel tud­tak többet előállítani, s ér­tékesíteni is hatszázkettőt sikerült, az elképzelt 570 he­lyett. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat egrj, Vécsey-völgyi gyára az év első felében — szűnni nem akaró létszámhiánya ellenére is — kereken 7 00 ezer kisméretű falazó-, illet­ve kóménytógiával biztosí- to|tt többet az építke­zőknek. Az üzem a ta­vasszal kapott kitünteté­séhez méltóan iparkodik, s így júliusban sem okozott csalódást. Jelentéktelenek a minőséggel kapcsolatos kifo­gások, tartják a munkahe­lyeken a tavalyi szintet A munkáskezeket hét végi mű­szakokkal is próbálják pótol­ni, a műszakiak sem húzó­doznak a termelésben való részvételtől. Ugyanekkor a Homok utcai gyár is szépen növelte az idén teljesítmé­nyét: 16,7-tel szemben T9,3 milliót készített a közked­velt B 30-as termékből. A vállalat hatvani gyárá­nak többlete idáig 600 ezer tégla. Mátraderecskén viszont valamelyest elmaradtak a tervtől, s így a rendkívül ke­resett kis méretű téglánál, valamint az FB 60/19-es fö­démbélésnél értékesítési gon­dok vannak. Az előbbiből például a mostani keresle­tet csak augusztus 30-ig, az utóbbiból pedig szeptember 30-ig tudják kielégíteni. Csu­pán előzetes bejelentés, hely­színi előjegyzés alapján ké­pesek biztosítani az „Alfa" falazó blokkot is. Egyedül hornyolt cserépből és kábel­téglából vannak i feleslegek. Biztató azonban, hogy a jú­lius már jobban sikerült — jelentősen túlteljesítették a derecskeiek a havi tervet — s várhatóan pótolják min­den adósságukat az esztendő végéig Az ÉSZAKKÖ mátrai üzemigazgatóságának terüle­tén a tervezett 358 helyett 391 ezer tonna követ bá­nyásztak, zömmel zúzalék­ként értékesítve. Az érdek­lődés az'apróbb szemszerke­zetű anyag felé fordult, így erre a termékre összponto­síthatták a munkahelyeken a figyelmet, s ez kedvező ha­tással volt az árbevételre is. A dolgozók nemcsak pótolni tudták az év eleji kedvezőt­len időjárás miatti kiesése­ket, hanem például jelentő­sen hozzájárulhattak a 25-ös út sikeres átadásához is. Ha­sonlóan sikeres a munkahe­lyek júliusi igyekezete, s minden bizonnyal mások is lesznek, akiket a gyöngyösi körzettel együtt lehet majd dicsérni a továbbiakban. Mindezek alapján elmond­ható, hogy az építők előre­haladása — aligha múlik a Heves megyei építőanyag- ipar kollektíváin. Gyóni Gyula Fotelágyak sorozatban Fotelágyak Egerbocsról Az EHM Építő- és Karbantartó Ipari Szö­vetkezet egerbocsi tele­péről a BUBIV 1-es és 10-es gyárának ez évben mintegy 12 ezer fotelvá­zat, 600 heverőgarnitú­rát, ezer Lilla fotelágyat szállítanak. A 40 embert foglalkoztató üzemben 15 millió forint értékű félkésztermék készül. Berecz Mártonná és Fehér Kálmánná Oldalakat illeszt Király Gyuláné rugózza a fotelvázakat (Fotó: Szántó Györgyi Aczél György fogadta Josef Haviint Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Josef Haviint, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki üdülésen tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón részt vett Andrej Barcak budapesti csehszlovák nagykövet. (MTI) Ülést tartott a KNEB Jelentés az élelmiszeripari termékek csomagolásáról A kormány gazdasági Az élelmiszercsomagolós minőségéről, annak aiz élel­miszerexportra gyakorolt hatásáról folytatott országos vizsgálat összefoglaló jelen­tését megvitatta és elfogad­ta pénteki ülésén a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A Szálkái! József elnök­letével tartott tanácskozáson a testület úgy határozott hogy az élelmiszeripari ter­mékek csomagolásának szín­vonaláról készült jelentést, — a népi ellenőröknek a to­vábbi intézkedésekre tett java&lataivail — hamarosan a kormány gazdasági bizott­sága elé terjeszti. A továbbiakban a KNEB megvitatta és elfogadta má­sodik félévi munkatervét, majd döntött a mumkáterv- hen szereplő egyik nagysza­bású vizsgálat programjáról. A népi ellenőrök szeptem­berben és októberben Buda­pesten, s az ország 14 me­gyéjében helyszíni vizs­gálatokat végeznek az ál­lampolgárok ügyeinek mun. bizottsága elé terjesztik kaidon kívüli intézkedésé­ről. Széles körben tájéko­zódnak például a tanácsi igazgatás ügyfélszolgálati te­vékenységéről', az e céllal létrehozott irodák munkájá­ról, a lakossági ügyintézés korszerűsítésének eddigi eredményeiről, rámutatva az ügyintézés felesleges mozza­nataira is. A vizsgálat cél­ja, hogy közreadják az ügy­felekkel' napi kapcsolatban álló különféle intézmények jó tapasztalatait.' A népi ellenőrök a szol­gáltatások, továbbá a bolti kiskereskedelem területén is vizsgálják majd az ügyfél- szolgálat működését^ az ér­demi ügyintézés eredménye­it. Választ keresnek arra is, hogy a különféle munkahe­lyeken hogyan keztelik a dol­gozók magánügyekből adó­dó munkaidő-kieséseit, ho­gyan szabályozzák munka­időn belüli eltávozásukat, miként „mérik” az ilyen jellegű munkaidő-ki esések hatását. Korszerűbb irányítás — Nem torlódnak az autó­buszok Átszervezett helyijáratok Egerben Júliusitól új irányítási módszerek szerint vezénylik a helyi járati autóbuszokat. Egerben. A tömegközleke­dés szinte folyamatos kor­szerűsítésére a megyeszék­helyen van igazán szükség, hiszen az az utasok egyéb­ként is 'nagy tömegét itt még tetézi az idegenforga­lom. A most alkalmazott új módszer újdonságnak szá­mít a Volán vállalatoknál: aiz eddig adatfeldolgozásra használt kisszámítógépet már a forgalomirányításban is hasznosítják Egerben. A ikocsiiiiigények nyilvántartása gyorsabb ési pontosabb lett, megszüntették a korábban alkalmazott, úgynevezett „forda” rendszereket. Nem várják meg, amíg a kivezé­nyelt autóbusz visszatér a kiindulási helyére: ha késik, vaigy elakadt valamilyen ok­ból, két percnyi türelmi idő után másikat indítanak he­lyette. Elkerülhetőek lesz­nek így a járatkimaradások s kevésbé fordulhat elő, hogy hosszabb várakozási idő / után összetorlódnak az autóbuszok egy-egy megálló­ban. Az új irányítási rendszer a város északi és déli terü­leteit összekötő naigyforgal. mú helyi járatokra vonatko­zik. A forgalom átszervezése — mint azit Nagy István, a vállalat személyforgalmi osztályvezetője elmondta — az utasok számára észrevét­lenül történt, nem változtat­tak a menetrendeken, vi­szont az elmúlt hetekben már tapasztalható volt, hogy kevesebb a járatkimaradá- sok, torlódások miatt érke­zett bejelentés'. A műszaki ellenőrzések ideje is meg­változott, ezeket inkább a késő esti’ órákban, csúcsidő után végzik. Felmérik az utasok igé­nyét, hogy a 25-ös út nem­rég átadott egri átkelési sza­kaszán milyen utasforgalom várható. Eszerint a 13-as autóbusz a belvárost kike­rülve az októberi menetrend­módosítás után itt közleke­dik majd. Október 1-re ad­ják ki az eddig megszokott menetrendi .tájékoztató fü­zetet is. Javítás is, mentés is Autószervizek együttműködése Mint ismeretes: jó ideig az volt a gyakorlat Egerben, hogy az Universal Szerviz Ipari Szövetkezet, á Heves megyei Finommechanikai Vállalat, illetve az AFIT autószervize a hét végén, szombati napokon egyaránt ügyeleti szolgálatot tartott csökkentett létszámmal. Utóbb kiderült, hogy egy­szerre három helyen is nyit­va tartani az üzemeket — igen gazdaságtalan. Ráadásul a gépkocsitulajdonosoknak csak szerény segítség, hiszen a néhány szerelő legfeljebb a kisebb, könnyebb hibák elhárítására vállalkozhatott. . Ezért nemrégiben úgy ha­tározott a három szakmai szervezet, hogy a jövőben egymás között megosztva, heti váltással vállalkoznak a feladatokra. Így már né­hány hete — mint többen bizonyára tapasztalhatták — szombatonként, csak egy szerviz van nyitva reggel 7—15 óráig, de ez már min­denféle munkát elvégez a megrendelőknek, s gondos­kodik az autómentésről is hétfő reggel 6-ig. A meg­állapodás értelmében példá­ul ezen a hét végén az Uni­versal a soros, majd a jövő szombaton, az AFIT, utána pedig a FULL következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom