Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 25., vasárnap Magyar vezetők üdvözlő távirata Fidel Castro Ruz Elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Monca- da-Iaktanya elleni támadás 89. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkal­mából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtár­si üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küld­jük önnek, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a testvéri kubai népnek, A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel tekint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás önfelál­dozó harcosaira. A Magyar Népköztársaság teljes mér­tékben szolidáris a Kubai Köztársaság szocializmust épitő népével és támogat­ja azt a küzdelmet, amelyet hazája függetlenségének, for­radalmi vívmányainak meg­védéséért folytat. Kuba ma már megbecsült tagja a szocialista államok közösségének, következe­tes békepolitikát folytat és határozottan síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvez­hesse a szabad élethez való jogot. Határozott kiállásá­ért nagy tekintélyt és tiszte­letet vívott ki az el nem kö­telezett országok mozgalmá­ban és jelentős szerepe van abban, hogy e mozga­lom a nemzetközi élet fon­tos tényezője. őszinte örömünkre szol­gál, hogy pártjainknak, or­szágainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvein nyugvó testvé­ri barátsága, az élet min­den területére kiterjedő gyümölcsöző együttműkö­dése eredményesen szol­gálja népeink és az egész szocialista közösség érdekeit. Forradalmi harcuk e je­lentős évfordulóján kíván­juk önnek és a kubai kom­munistáknak, a testvéri ku­bai népnek, hogy sikerrel valósítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kong­resszusának határozatait ha­zájuk felvirágoztatása, a szocializmus és az egyete­mes béke javára. Budapest, 1988. július 85. A táviratot KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL és LAZAR GYÖRGY írta alá. Doktor Ugyanaz Ki engedélyezheti az atomháborá kirobbantását? LIBANON: A menetiránytól függ a kiürítési menetrend Az amerikai hadigépezet kalandor nézeteket valló képviselői olyan javaslato­kat fontolgatnak, hogy „egy­szerűsíteni” kellene az Egyesült Államok által el­kezdendő nukleáris háború megindításának eljárását — írja a TASZSZ katonai hír­magyarázója. Norman Dicks amerikai képviselő bejelentette: a kongresszus katonai költség- vetési albizottságában a Pentagon egyik tábornoka azit követelte, hogy az ame­rikai hadsereg tisztjeinek adjanak felhatalmazást a nukleáris fegyver bevetésé­re Európában — az elnök engedélye nélkül. A NATO 1962. évi úgy­nevezett athéni határozatai értelmében a nukleáris fegy­ver bevetéséhez szükség van az Egyesült Államok elnö­kének beleegyezésére, vala­mint annak a kormánynak a hozzájárulására, amely ország területén ezt a fegy­vert alkalmazni kívánják. Az amerikai szenátusi do­kumentumokból ugyanakkor kitűnik, hogy e határozatok lényeges kivételeket is tesz­nek. Egyes jól értesült nyuga­ti szakértők azt állítják, hogy a Nyugat-Európábsn állomásozó amerikai had­színtér! tüzérhadosztályok parancsnokainak felhatal­mazásuk van nukleáris töl­tet alkalmazására „olyan esetben, amikor az ellenség a nukleáris tüzérség állásá­nak elfoglalásával fenyeget” — mutat rá a szovjet hír- ügynökség katonai kommen­tátora. Libanoni kormányforrá­sok szerint Eliasz Szárkisz államfő elvetette azt a ja­vaslatot, hogy a Nyugat-Bej- rútban körülzárt palesztin gerillákat átmenetileg Észak- Litoanonba és a Bak&a- völgybe telepítsék át, mert ez az intézkedés nem olda­ná meg a palesztin katonai jelenlét problémáját. Az át­meneti megoldás tervét az amerikai elnök, a Szíriái és a szaúd-arábiai külügymi­niszter washingtoni talál­kozóján fogadták el. Szár- kdsz közölte Habibbal hogy egy csapásra és végleg el kell távolítani a gerillákat Libanonból, mert az orszá­gon belüli átcsoportosításuk csak újabb bonyodalmakat okozna. Szárkisz ennek az álláspontnak az elfogadásá­tól tette függővé a multina­cionális erők behívását is. Minthogy a libanoni ál­láspont egybeesik a palesz­tin jelenlét felszámolására törekvő Izrael követelései­vel, a jelenleg Szaúd-Arábi- ában tárgyaló Habibra az a feladat hárul, hogy elfogad­tassa az arab vezetőkkel Szárkisz érveit. A jövő hét elején ez ügyben összeül az Arab Liga hattagú külügy­miniszteri bizottsága. Akár Észak-Libanon közbeiktatá­sával, akár anélkül valósít­ják meg a palesztin harco­sok kitelepítését, minden­képpen meg kell találni azokat az arab országokat, amelyek vállalkoznak végle­ges befogadásukra. A ki­ürítési menetrend lefekteté­se tehát a menetirány meg­határozásától függ. A mauritiusi külügymi­niszter bejelentette: orszá­ga minden politikai, diplo­máciai és jogi eszközt fel kíván használni arra, hogy gyakorolhassa szuverenitá­sát Diego Garcia szigete fe­lett. A vitatott sziget az Indiai­óceán földrajzi központjá­ban fekszik, s jóllehet Mau- ritiushoz tartozott, Nagy- Britannia, gyarmati hata­lomként, átengedte az Egye­sült Államoknak. Az ameri­kaiak szupertámaszpontot építettek ki, s legújabban itt kívánják elhelyezni a gyorshadtest egyes alakula­tait. A sziget őslakosságát, több mint tízezer személyt, Mauritiusra telepítették át. Hogy is van Karinthy Frigyes híres figurájával, Doktor Ugyanaz-zal, akinek mindig a pillanatnyi érde­kei húzódnak meg a nagy szavak mögött? Mert más, ha a falklandiak önrendel­kezéséről van szó és megint más, ha Diego Garcia ere­deti lakóit kellene meghall­gatni ... r. e. A héten történt HÉTFŐ: Harcok Irak és Irán között a határ tér­ségében, mindkét fél saját sikereiről ad hírt — Czyrek találkozója Casarolival, majd II. Já­nos Pál pápával. KEDD: Brezsnyev nyilatkozata a libanoni vál­ságról, a Szíriái és a szaúdi külügyminiszter ugyanerről a témáról tárgyal a Fehér Házban — Az IRA robbantásos merényletei London­ban — Washington meg akarja szakítani az atomcsend kiterjesztéséről szóló tárgyalást. SZERDA: A lengyel szejm ülésén Jaruzelski újabb könnyítéseket jelent be a szükségállapottal kapcsolatosan, megalakul a hazafias nemzeti újjászületés mozgalma — Brit—spanyol ta­nácskozás Gibraltárról. CSÜTÖRTÖK: Puccshirek és belső bizonytalan­ság után Guido Vildoso Calderon tábornok az új bolíviai elnök, a szakszervezetek figyel­meztető sztrájkokat tartanak — Román—bolgár kormányfői találkozó. PÉNTEK: Párizs nyíltan fellép az amerikaiak szankciópolitikája ellen, Schmidt kifejezi a Közös Piac rokonszenvét, sorozatos megbe­szélések az Egyesült Államokban a fenyegető nyugati kereskedelmi háborúról — Cjabb izraeli támadás Nyugat-Bejrút és a Bekaa-völgy ellen. SZOMBAT: A vietnami külügyminiszter folytatja délkelet-ázsiai körútját, Kambodzsában befe­jeződik az első vietnami rsapatkontingens- kivonás — A Biztonsági Tanács nemhivatalos konzultációi Libanonról. Az izraeli kormányfő a hé­ten ismét a libanoni patt­helyzet katonai „megoldását”, azaz a Nyugat-Bejrút elleni általános támadást helyezte kilátásba. Begin kijelentette, hogy a diplomáciai próbál­kozások „nem tarthatnak már sokáig”. Egy nyugat-bejrúti apa ölé­ben megsebesült gyermekét — az édesanya mellette kéz­ben viszi az infúziós üveget. Az elhúzódó politikai patt­helyzet változatlanul súlyos szenvedéseket okoz a libano­ni főváros lakosságának Rómában folytatódott a Moro- per. Képünkön: az egykori olasz kormányfő özvegye te­szi meg tanúvallomását a bíróság előtt (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) Pokolgépes merénylet áldozata lett Fadl Dani, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet párizsi irodájának vezetőhelyettese. A merénylők elmenekültek, a diplomata benne égett kocsi­jában. ö volt tíz év alatt a hetedik palesztin diplomata, akit Párizsban meggyilkoltak Brüsszelben kétnapos miniszteri értekezletet tartottak az Európai Gazdasági Közösség tagállamai. Képünkön: Emilio Colombo olasz külügyminiszter (középen) a nyugatnémet Wilhelm Haferkamp (balra) és a francia Etienne Davignon társaságában a tanácskozáson „Bajtársak! Ha győzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőznek ben­nünket, tettünk példa lesz Kuba népe számára, és lesznek, akik követik majd. A mozgalom mindenképpen győzedelmeskedik” — sza­vakkal lelkesítette társait 1953. július 26-ának hajna­lán a Siboney-tanyán gyüle­kező kis csoport vezetője, a fiatal ügyvéd, Fidel Castro Ruz. A karnevál forgataga után elcsitult, pihent Santiago de Cuba városa. A fiatalok egyenlőtlen csatába indultak', a Batista-rezsim egyik fel­legvárát, a Moncada-lakta- nyát készültek megroha­mozni. Az a hit hajtotta őket, hogy az elégedetlenség oly nagy, a diktátor elleni gyűlölet oly erős, hogy csak egy szikrára van szükség, s kitör az általános felkelés. Talán a véletlenek soroza­tán múlott, talán törvény- szerű volt, hogy az akció kudarcba fulladt. Batista zsoldosai az ifjú forradal­márok többségét kegyetle­nül megkínozták, majd le­mészárolták. Csak néhá- nyuknak sikerült elmenekül­niük a vérfürdő színhelyé­ről. Elfogták őket, de már a polgári bíróság előtt véde­kezhettek. Fidel Castro itt mondta el híres véplőbeszé- dét: „ítéljenek el, mit sem számít, a történelem fel fog menteni!” Ez a katonailag sikertelen, ám politikailag győzelmes akció lett a kubai forrada­lom első szimbóluma. Mon- cada tanulságából táplálko­zott, Moncada mártírjainak emlékét őrizte a „Július 26. Mozgalom”, amelyet Fidel mexikói száműzetésében szervezett, s amelynek har­cosai három évvel később a Granma fedélzetéről partra szálltak a szigetországban. Moncada hősei hírnevének része volt abban, hogy a ku­bai nép a „szakállasok” mellé állt, s 1959. január 1- én a felszabadító gerilla­hadsereg győzelmesen vo­nulhatott be Havannába. A Moncada-akció hozzájá­rult tehát ahhoz, hogy Kuba immár több mint két évtize­de szocialista társadalmat épít, hogy eltüntették a fél­gyarmati múlt maradványa­it, hogy a megalázott, ki­semmizett cukorszigetből a nemzetek közösségének te­kintélyes tagja lett. S mi van ma a Moncada-lakta- nyával? A zsarnokság egy­kori erődítményéban csak­úgy, mint a gomba módra szaporodó iskolákban, ma betűvetésre, modern tudomá­nyokra oktatják a fiatalokat. E. É. TŰZHARC A FAGYLALTOZÓBAN Három „vörös brigádos” terrorista súlyosan, egy rend­őr könnyebben sebesült meg pénteken Milánóban, egy fagylaltozó teraszán kitört lövöldözés során. A rend­őrök igazoltatni akarták a három gyanús külsejű sze­mélyt, akik erre pisztolyt rántottak. Vesztükre — most mindhárman kórházban fekszenek, s megállapították róluk, hogy a „Vörös Brigádok” terrorszervezet milánói osztagának régóta körözött tagjai. RAZZIA NÁPOLYBAN Több mint száz rendőr, harci jármüvekkel és helikop­terekkel fésülte át Nápoly külvárosait és környékét, a Camorra nevű alvilági szervezet — Nápoly „maffiája” — tagjai után kutatva. 27 személyt vettek őrizetbe — közölte pénteken a rendőrség. BONNIE- ÉS CLYDE-TANONCOK Egy 12 év körüli fiú és egy 9 esztendős kinézetű leányka fényes nappal kirámolta egy angol vidéki postahivatal kasszáját. Mint a rendőrség közölte, az aylesbury-i postára csütörtök délben beáilított a két kicsi „Bonnié és Clyde”, s míg a bájos arcú tündér a tortakeverés művészetéről csacsogott a gyerekszerető hivatalnokkal, addig a fiú 5000 fontot gyűjtött be az egyik széfbői. Ezután távoztak. Fidel Castrót a bíróság elé kísérik Moncada évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom