Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 22., csütörtök 3. Növekedés és életszínvonal Amikor a hetvenes évek második felében Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet fenntartani a gazdasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gazdasági rendszerünk irányítóinak több alapvető problémával kellett szembenézniük. Talán a legfontosabb kérdés az volt: hogy stagnáló, vagy lassan növekedő gazdaság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pedig elkerülhetetlen a visszaesés? hiszen ellenkező esetben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazdasági egyensúly. Így azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányításnak. Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, akkor nincs más megoldás, mint a felhalmozás korlátozása, a beruházások visszafogása. Az 1979-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javítása mellett elsősorban azt tűzték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kis mértékben növeljék az addigi fogyasztási színvonalat, és a lehetőségeknek megfelelően javítsák az életkörülményeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétségkívül eredményes volt, az ötnapos munkahét bevezetése, a sza- badságrenszer korszerűsítése és egyéb intézkedések pedig nehéz körülmények köMagyarországon jelenleg többé-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével, a cserék egyszerűsítésével várhatóan javulnak a lakáshoz jutás, a családalapítás és a gyermekvállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az eddig elért életszínvonal megőrzése nem éppen a legbiztatóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hosszú éveken keresztül a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmények között azonban — figyelembe véve a gazdaság teljesítőképességét — erre nincs lehetőség. Ráadásul a gazdálkodási feltételek is folyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külkereskedelmi mérlege, gyakorlatilag sikerült megteremteni a nem rubelelszámolású export, illetve Ma még megválaszolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált korábbi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az ésszerűbb import- felhasználás, az anyag- és energiatakarékosság, a gazdaságosan exportálható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészében véve pedig a megfontoltabb, körültekintőbb és mindenekelőtt a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. Ezek alapvető feltétele a kezdeményezőkészség érvényre juttatása. Talán ezen a téren a legnagyobbak lehetőségeink, túl azon, hogy a közlemúltban történt előrelépés. A kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségekben — melyek száma A gazdasági növekedés üteme és az életszínvonal alakulása szorosan összefügg. A gazdaság teljesítő- képessége, a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen eszközeink vannak a felhalmozás, a fogyasztás finanszírozására, a külső kötelezettségek teljesítésére. Ha a korábbiaknál kisebb mértékben bővül a nemzeti jövedelem, akkor beszűkülnek a források, s a kiadásokat többnyire vissza kell fogni. zött is elősegítették a társadalmi közérzet javulását A szűkös anyagi keretek ellenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 25 százalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme — ha igencsak mérsékelten is —, de emelkedett. A társadalmi juttatások nagysága idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd forintot. A természetbeni juttatások közül a legnagyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a pénzbeni juttatások közül pedig a nyugdíjakra és a családi pótlékra fordítják. Az elmúlt esztendőben a gyermeknevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre, továbbá óvodák, bölcsődék fenntartására. Mindezek eredményeként import egyensúlyát, de ... Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter így fogalmazott: „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága rendkívül nehezítette gazdasági kapcsolataink bővítését.” A feszültebbé vált külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai, és megszakadt a hitelek normális áramlása. Így ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell nyújtania. Ügy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sikerül kellő mértékben növelni a gazdaságos exportot? nemcsak a vendéglátásban, a személyszállításban, hanem az iparban is szaporodik — már természetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért kockázatot vállalnak. Az egyéni felelősségvállalást erősítheti, ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvényre juttatni a munka szerinti elosztást a bérezésben, a jutalmazásban. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy akik hajlandók jobban és többet dolgozni, akik képesek nagyobb és minőségileg jobb teljesítményre, azok többet keressenek, jobban éljenek. És ez nem mond ellent annak, hogy az életszínvonal — az országos átlagot tekintve — nem emelkedik. (P. F.) Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csökkenteni, az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Fenntartható-e egyáltalán a növekedés eddigi mérsékelt üteme, s ami a lakosság minden rétegét ennél jobban érdekli: megőrizhetjük-e az eddigi életszínvonalunkat? VÁSÁR UTÁN AZ EGRI KAEV-NÉL arccal az export felé öt éve már, hogy a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. számú egri gyára 240 milliós hitelkérelmét jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank. Az exportfejlesztő hitei visszafizetése már esedékes — így a vállalatnak mindent el keli követnie az exportsikerekért. A „minden” közé tartozik, hogy ez év májusában részt vettek az NSZK-beli Pirmasensben háromévenként megrendezett cipőipari gépvásáron — ennek tapasztalatai mára összegezhetők. Cipőipari gála... — Elképesztő méretek és választék, gála:, ahol mindenki igyekszik kitalálni a vevő még ki sem talált gondolatát — így összegzi Veréb József igazgató a legfőbb benyomásait. — A haithektá- ros területen 170—180 olyan gyár vonultatja fel portékáit, amely csak a cipőgyárak te rmelőberendezéseiiniek készítésére szakosodott. És ehhez társul még 400 olyan más üzem, amely tartozékok hatalmas választékát kínálja a cipőgyártáshoz, a cipőpertlitől a kopásálló sarlókig. ... A kilenc pavilonban a világnyelvek mindegyikén folyik aa alku, hiszen a fejlődő országok elsősorban a könnyűipar felé nyitnak először. A háromévenkénti találkozás műszaki szenzációk sorát hozza mindig — érdekes módon nagy a titkolózás, és csak a komoly, a nagynevű vevők jutnak hozzá a gépek valódi tudását jellemző adatokhoz. Érdekes az is, hogy a szocialista országokból csak Csehszlovákia mutatkozott be rajtunk kívül .. .magyar sikerekkel A KAEV gépei három helyen is feltűntek. A Technoim pex és a KAEV közös standján az egri 10-es, a gyöngyösi 4-es és a soproni 9-es gyáregység termékeit mutatták be — mint kiderült, a nemzetközi versengésben is igen kiemelkedő sikerrel. A szakma általános véleménye, hogy a világ első hat cipőipari gépgyártó vállalkozása közé zárkózott fel a KAEV, és külön öröm, hogy a sikert megalapozó rendkívül széles termékválaszték jó része Egerből és Gyöngyösről került Pirmasensbe! Egerből az egyedi, illetve nagy termelékenységű gépek, Gyöngyösről a könnyű, a gyors termékváltás lehetőségét adó kisebb gépek jelentek meg a KAEV választékában. Emellett az egri gyár gépei a két nagy nyugati kooperációs partner kínálatában is szerepeltek: színvonalukat ismeri él hogy a nyugatnémet Schön és az osztrák Skomab' — két nagy cég — adja nevét gépeikhez. A kiállítás sztárja lett egyébként a 2310 típusú Skomab gép, — Egerben készült — pillanatnyilag ez tudja a legkisebb hulladékot adó legnagyobb .táblaméretet automatikusan vágni. A csaknem kétmilliós gépből azonnal sikerült ötöt eladni a Techmoimpex üzletembereinek. És bár a megrendelések pontosítása még ma sem fejéződött be teljesen, az 1983—85. időszakot sikerült megalapozniuk Pirmasensben. Olyannyira, hogy nem is tudnak mindent legyártaná, amit 1983-ra megA Pirmasensben legnagyobb sikert aratott 2310 jelű gép ismét Egerben: most dolgoznak a számitógépes vezérlés feltételeinek megteremtésén rendeltek tőlük — most folyik a kooperációs partnerek keresése, a kapacitásbővítés. És az érdekek? A tőkésexport-centrikus üzletpolitika megvalósítása természetesen nem megy zökkenők, változtatások nélkül. Alig egy hónapja újabb szabályozás segíti az importtal való takarékoskodást. A tőkésimportból származó tartalék alkatrészek, illetve az új gépekbe való részegységek árának húsz százalékát kitevő, a fejlesztési alapból kifizetendő illeték ismét gondolkodásra készteti a vállalatokat, így a KAEV-et is. Ezt az illetéket ugyan a tőkésexportra visz- szaszállított alkatrészek után visszakapják, de más esetben nem. Ilyen módon a KAEV-nek üzleti szempontból hátrányos, ha egykori vevőinek tőkés importból származó pótalkatrészt raktároz — meg is szüntette ezt a tevékenységét. És azt is újragondolják, hogy ezt az illetéket mely piacon lehet megfizettetni... Természetes, hogy mindez az import alkatrészeknek a hazai megfelelővel való cseréjére is ösztönöz. Folynak a mesterkedések ebben az irányban is — és a további fejlesztések egyik fő alapel- ve is ez. Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Pirmasensben nagy sikert aratott gépek lelke, szelle- mimunka-tartalma, a vezérlés — nem hazai termék még. Épp ezért a KAEV egri gyára most a Finomszerei vénygyár automatizálásban jártas szakemberei felé készül nyitni, hiszen a piac elsősorban a szellemi terméket díjazza magasabb árral. Ugyanezt szolgálja a tapasztalatszerzés is. Az egyhetes vásáron nemcsak a vállalatvezetők voltak jelen. Az egri gyár legnagyobb felkészültségű műszaki fejlesztő mérnöke, Major László, éppúgy hozta a skicceket a pirmasensi vásárról mint a két legtapasztaltabb szerelő, Kelemen József és Korózs Károly. Mert három év múlva: ismét vásár lesz Pirmasensben, .. Kőhidi Imre TÜZEK - TANULSÁGOK - FELADATOK A vörös kakas támadása Az első fél évben az anyagi kár csaknem 20 millió A két tűzoltó nekifeszül a sugárcsőnek, a víz hatalmas nyomással zúdul a lángokra. A parancsnok rádión ad újabb utasítást a létrán dolgozó beosztottjának, folyik a küzdelem a mindent felfaló tűz ellen. Néhány perc múlva fáradtan állnak meg a védőruhás, jellegzetes alakú sisakot viselő emberek. Az egyikük lassú mozdulattal törli végiig az izzadtságtól, füsttől és koromtól összemaszatolódott arcát, s elégedetten mondja maga elé: — Ezt gyorsan eloltottuk... — Gyorsan... — bólintanak rá a többiek, aztán megszokott, pontosan begyakorolt mozdulattal „visszaszerelnek”. Bevonulnak a laktanyába, további készenlétre. A tűz okának kiderítése már mások feladata. És a kár nagyságának megállapítása is. Örök harc Régi tapasztalaton alapul a mondás: a tűz az ember barátja, de — ellensége is. A vörös kakassal örök harcot vív az emberiség, mondhatni: egyre sikeresebben. A modem tűzoltóság feladata, hogy valamennyiünkkel együtt védje az állampolgárok életét, vagyonát, s a köztulajdont. A szép hivatást választó állami tűzoltók munkáját megyénkben 114 önkéntes egyesület és nyolcvan vállalati tűzoltóság segíti. Csaknem 4500 ember áll készenlétben, hogy megakadályozza a tűz pusztításál s igyekezzék megelőzni a vörös kakas feltámadását Utánpótlás van, hiszen a fiatalok mát úttörő korukban tűzoltós- kodhatnak: több mint nyolc- százán tagjai a megyei rajoknak, s hatszáznál többen kapnak szakkiképzést az ifjúsági rajokban. Egyegy versenyen olyan rajok tűnnek ki, mint a besenyőtelkiek, a verpelétiek, a szilvásváradiak, a visznekiek a tarnaörsiek, a kompolt iák, a gyöngyössoly mosiak, a gyöngyöstarjáni- ak, a füzesabonyiak, vagy a hatvani konzervgyáriak, akik a nemzetközi mezőnyben is megállták már a helyüket Ausztriából hoztak el egy bronz- és egy ezüstérmet A legfontosabb a megelőzés Az állandó felkészülés a megelőzést szolgálja: a tűzoltók akkor végeznek igazán jó munkát ha ném a lángokat kell megfékezniük, hanem már eleve kizárták a tűz keletkezésének lehetőségét Azzal, hogy figyelmeztettek a veszélyes helyekre, hogy ellenőrizték és számon tartják a tűzvédelmi szabályok alkalmazását a munkahelyeken, s az élet minden területén. Ellnek ellenére mégis akad mentő-, illetve tűzvédelmi munkájuk. Megyénkben a közlekedési és a kereskedelmi vállalatoknál jó a tűzvédelmi helyzet. Annak ellenére, hogy a kereskedelemiben még ma is sok a túlzsúfolt raktár, tárolótér. Jónak értékelhető a középületek kulturális létesítmények tűzvédelme is. Mérsékelt fejlődés tapasztalható viszont az ipari, de főként a mezőgazdasági üzemeknél. A szövetkezetek jelentős értékű beruházással gyarapodtak a közelmúltban, ezzel azonban nem tartott lépést a helyi tűzvédelem. Jellemző, hogy a tüzek zöme ezekben az üzemekben okozott a legtöbb kárt, sok helyen ugyanis a tűzvédelem csak papíron létezik, vagy a szervezet működése csupán formális. A lakóépületekben, a modem lakóházakban napjainkra tovább szélesedett a korszerű — ám semmiképp sem veszélytelen — fűtőanyagok használata. A ma- gánépületeklben keletkezett tüzek jó részénél az ezekkel kapcsolatos használati szabályok megsértése volt a keletkezési ok. 1981-ben egyébként 364 tűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, akiknek felmérése szerint 7 millió 745 ezer forint értékű kár keletkezett. Hatan meghaltak, huszonkilencen sérültek meg. Az idén 16 millióval több kár Az idei esztendő első felében 208 tüzet jelentettek a tűzoltóknak, harminchéttel kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. A kár azonban 16 millió forinttal több, mint a tavalyi első félévben: csaknem húszmillió! A tüzek túlnyomó többségét ezúttal is a gondatlanság, a technológiai szabá- bályok be nem tartása, á tűzvédelmi előírások súlyos megsértése okozta. A keletkezési okok között toronymagasan vezet a nyílt láng őrizetlenül hagyása, a szabálytalan hegesztés, a szabadban való tüzelés. Figyelemre méltó, hogy emelkedett a bosszúból, vagy az ittasság miatti gyújtogatások száma, ezeknek számos otthon, családi ház látta kárát A hivatásos tűzoltók éppen ezért folyamatosan és rendszeresen ellenőrzik a vállalatok, szövetkezetek, kereskedelmi egységek, középületek, intézmények megelőző tevékenységét. Nem kevesebb, mint 420 jelentős munkahelyen fordultak meg a közelmúltban, s a tapasztaltak alapján az idei első félévben 35 esetben került sor szabálysértési feljelentésre, illetve ugyancsak 35 alkalommal írásos figyelmeztetésre. Mint Lukács Béla alezredes, megyei tűzoltóparancsnok elmondotta: valóban nem ok nélkül. Az eltelt hat hónapban ugyanis több, jelentősebb kárral járó tűz került a megyei statisztikába. Nagyrédétől - Balatonig Íme néhány ezek közül: áprilisban a nagyrédei Szőlőskert Tsz hűtőházában volt tűz. A kár: 14 millió forint. A vdsontai Gagarin Hőerőműben az idén négyszer volt tűz, június 9-én két ízben is dolguk akadt a tűzoltóknak. A kár: több mint mástól millió! A Volánnak januárban és márciusban égett ki egy-egy autóbusza — 475 ezer forint kárt okozva ezzel. Hatvanban 4 milliós érték lett a tűz martaléka, amikor egy vonat és egy ZIL-teherautó karambolozott június elején. És három nagyobb erdőtűz is rontotta a statisztikánkat, s emésztett el 786 ezer forint értékű fát cserjét. A nagy- visnyói, a szajlai és a balatoni erdőtűz köziül az utóbbi volt a legnagyobb: 352 ezer forintos kárral! Szilvás István
